Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Segéd ápol ónők a kórházban Harminchat fiatal lány és asszony jelentkezett a ceglédi kórházba kisegítő ápolónőnek. A segédápolónők március 1-én már munkához és tanuláshoz látnak. A kórház ideiglenes nővérszállásán — amíg el nem készül az új — 25 ápolónőnek adnak szállást. Tizenegy új üzlettel bővült a múlt évben a Róna üzletháló­zata — közülük négy a ceglédi járásban örvendezteti meg a ceglédieket, törtelieket és al- bertirsaiakat. Folyik a víz 1970-ben 2,5 millió forintot fordítanák Cegléden a vízelve­zető csatornahálózat korszerű­sítésére, hogy a szennyvíz mi­nél gyorsabban eljusson a vá­roson kívüli levezetőcsator­nákba. E célból felújítják a Büdösér nevű csatornát is. PtST NEGYEI hIbIAD KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM 1970. JANUÁR 30., KEDD Eredményes év után nagy feladatok ÜLÉST TARTOTT A VÁROSI KISZ-RIZOTTSÁG Megjött az „elkószált“ narancs 1 Karácsony előtt vadászsze- <fon kezdődött Cegléden: bolt­ról boltra jártak a vevők, na­rancsot vagy más déligyümöl­csöt keresni. Bár nem olcsó, mégis szezoncikk — és gyak­ran hiánycikk. Az ünnepekre megjelent néhány ládányi szinte mutatóba. Fél nap se kellett, hogy elkeljen a szállít­mány. Utána hosszú ideig nem volt se híre, se hamva. Mint megtudtuk, azért, mert az or­szágban „valamerre elkószált” a Ceglédre szánt szállítmány. A napokban végre megérke­zett. Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat két és fél va­gon narancsot kapott, amit a ceglédi és nagykőrösi boltokba osztottak szét. Újabb narancs- és mandariinszállítmány érke­zéséről a nagykereskedelmi vállalat sem tudott tájékozta­tást adni. „StyÍus“-os kerekasztal A Ceglédi Stylus Faipari Ktsz albertirsai részlegében készül a szép kerek asztal a stílbútor-garnitúrához. Foto: Péterffy A KISZ városi bizottsága a | lyen Balog György városi napokban ülést tartott, ame- 1 KISZ-titkér értékelte a múlt év eredményeit, és ismertette 1970 legfontosabb célkitűzé­seit. Az elmúlt évi munkáról már részletesen beszámolt a bizott­ság a decemberben megtartott küldöttközgyűlésen. Ez alka­lommal a soron következő fel­adatok kerültek előtérbe. Jelentősen fejlődött a város fiatalságának KISZ-élete. A tartalmas munka alapjai a célszerűen, gondosan összeállí­tott akcióprogramok voltak. Ezek biztosították a politikai jelleg erősödését, a különböző nevelési feladatok megvalósí­tását. A politikai munka leg­nagyobb eredményje: a fiatalok érdeklődése nö­vekedett a politikai ese­mények iránt. Akcióikat az őszinte szándékú béketörekvések határozták meg. Feladat ezen a területen: a rendezvények, ünnepségek érzelmi hatásának növelése, a bennük rejlő nevelési lehető­ségek közvetlen kihasználása. Fejlődött a politikai oktatás színvonala. Az agitációs munka alapja a lenini irányelv volt: „A töme­geket nap mint nap meg kell nyerni.” A KISZ termelést se­gítő tevékenysége,. 1969-ben stagnált, néhány áíapszerve- zetnél visszaesett. Cél: a gazdasági munka a poli­tikai nevelés egyik eszkö­ze legyen. Ennek szenemében április 12-én a Lenin-évforduló tisz­teletére „kommunista vasár­napot” tartanak a város fia­taljai: munkával ünnepelnek. A KISZ szervezeti élete erő­södött, ezt mutatják a 116 alapszervezetnél lezajlott ve­zeitőségválasztások. Megalakul­tak a? Ifjú Gárda első egysé­gei. Feladat: az ifjúság 15 szá­zaléka vegyen részt ebben az akcióban. A mozgalmi munka erősítése érdekében az ifjúsági Vezetők nagyobb munkaidő- kedvezményben részesülnek. A kulturális és sportmunka fő célkitűzései: a két évfordu­ló tiszteletére színes, érzelmi hatásokban gazdag összejöve­telek szervezése, öntevékeny művészeti csoportok létrehozá­sa, a honvédelmi jellegű sport­ágak fejlesztése. Balog György beszámolója végén ismertette azokat az alapszervezeteket, amelyek a legjobb munkát végezték 1969- ben. Dicséretben és tárgyjuta­lomban részesültek: a me­zőgazdasági technikum és szakközépiskola kollégiu­ma, a cipőipari vállalat, a vasipari ktsz, a Dózsa Né­pe Tsz, az ÁFÉSZ, a köz- gazdasági szakközépiskola és gimnázium, az ŰTGÉP KISZ-alapszervezetei. Dicséretet kapott még a talaj­javító vállalat és a MÁV-von- tatás KISZ-szervezete. A végrehajtó bizottság ez­után személyi ügyeket tárgyalt, majd megválasztó.tták az aláp- sáervezetek munkáját Segítő társadalmi' csoportokat. (kohhnayer) ABONYI_KRÓNIKA Elkészült a községfejlesztés terve Fonto feladat az építkezés és a belvízmentesítés Meghatározták Abony nagy­község 1975-re szóló községfej­lesztési irányelveit. A több mint 10 oldalas dokumentum megállapítja, hogy a tervek a lehetőségekhez igazodnak és szükség szerint célszerűen mó­dosíthatók lesznek. Megvalósí­tásukat, az időbeli sorrendet az állami támogatás mértéke, a lakásépítkezés jellege és ará­nya, az ipartelepítés, valamint az esetleges állami, szövetke­zeti beruházások határozzák meg. A tervekben első helyen a kertes családi házak épí­tésének támogatása áli. Ennek során állami ingatla­nok kerülhetnek értékesítésre, a belső szántóingatlar.okat — ha 'indokolt és lehetséges —, új utca nyitásához felparcel­lázzák. A peremutcák beépítet­len oldalán házhelyeket alakí­tanak ki. A már megalakult ivóvíztársulás útján a község ivóvízellátásának fejlesztése és a csatornázás lesz a feladat. A IV. ötéves terv idején, a terv szerint 3 kilométeres gerincháló­zat és 1 kilométer csatla­kozó hálózat épülne biológiai derítő rendszerrel és átemelő építménnyel. Kiindu­lási poot a KlSZ-lakótelep. Számottevő belterületi részt szeretnének mentesíteni a bel­víztől. A Százhalombatta felé haladó földgázvezetékhez csat­lakozó gázvezeték építését is tervbe vették. A fővezetékről a Zalka Máté és a Hunyadi út kereszteződéséig építenek ki gerinchálózatot. Tervek vannak az oktatás és népművelés fejlesztésére is. Tornatermet kap a gimnázium, növelik az iskolák tantermei­nek számát és új művelődési ház épül. Kilátásba helyed az irányelv egy vidám park ki­alakítását, ugyanakkor továb­bi lépéseket tesznek a járdák, utak korszerűsí­tésére, parkosítására és a közlekedés fejlesztésére. Az egészségügyi hálózat fej­lesztésére rendelőintézet építé­se is várható, ahol már szak- rendelésekre is sor kerülhet. Az ipar és kereskedelem to­vábbi fejlesztésére vonatkozó feladatokat is rögzít a község fejlesztésére vonatkozó irány­elv. Gyuráki Szépen öltöztetik a ceglédieket Ha végigsétálunk a ceglédi áruház női konfekció osztá­lyán, nem kell, hogy irigyeljük azokat a pesti nőket, akik a Váci utcai kirakatok előtt né­zelődhetnek. A legújabb diva­tot követő fazonok sorakoznak egymás mellett, és meg kell mondanunk, az itt látható ru­hák még az extra igényű vá­sárlót is kielégítik. — A ceglédi lányok, asszo­nyok igen igényesek — mondotta az áruház igazga­tóhelyettese —, tehát nekünk Népművelés, 1969—70 Igénytelenség vagy műveietlenség? Az „elektronikus Pegazus" i. VÁLASZÚTON a népműve- "lés — olvashatjuk naponta lapjainkban. Jeles szakembe­rek nyilatkoznak és a termé­keny vita már-már megszülte a legszélsőségesebb nézeteket is. A népiművelés megszállot­tái új utakat, új módszereket keresnek, mert a régiek fölött valóban eljárt az idő. A rutin­munka, az alapfokú ismeretek nyújtása ma már nem vonz senkit a kultúrházak nagyter­meibe. Egyesek szerint ami ma a népművelés feladata lenne, azt elvégzik a lapok, folyóira­tok, a rádió, tévé és a vendég­látóipar ... Igen, a tévé laká­sunkba hozza a társadalmat örömeivel, gondjaival együtt. Boldizsár Iván fejtette ki egy cikksorozatban, hogy a világ kultúrája egy új reneszánsz felé halad, amelynek „elektro­nikus Pegazusa” a televízió. Uj reneszánsz? Cegléden egy 1930-as feljegyzés szerint (ak­kor kereken 38 ezer lakosa Volt a városnak) a „népműve­lődés” céljának elérése érde- . kében ismeretterjesztő tanfo­lyamokat tartottak. 1930-ban volt 235 előadás. 2 analfabéta- tanfolyam, 2 általános ismeret- terjesztő tanfolyam, 5 műked­velő előadás, ének, kézimun­ka-, gyorsíró- és varrótanfo­lyam, 1969-ben a TIT városi szervezete 324 előadást tartott. Hét szakkör, tíznél több klub, és négyféle tanfolyam műkö­dött. Csak fél év alatt a 19 „színházi”' előadásból 9 tánc­zenei est volt, 1 színmű és egy opera. A számok nem igazol­ják az előbb említett szárnya­lást. Avagy Kolofont József városi főjegyzőnek volna iga­za, aki negyven évvel ezelőtt azt írta, hogy Budapest közel­sége „sok tekintetben nagy előnyére szolgál a város lakos­ságának, kultúra szempontjá­ból azonban azzal a hátrány­nyal jár, hogy itt önálló kultu­rális élet alig tud kialakulni, mert mindazt, amit e tekintet­ben a lakosság kíván, a leg- könnyebbsn, kényelmesen megkaphatja Budapesten, vagy Budapestről, s nem érzi azt a nyomasztó szükséget, amit tá­volabb fekvő helyek lakossága érez. s ami az önálló kulturá­lis élet kialakulására vezet.” Ez lenne az oka annak, hogy a népművelés válaszúton van? Akkor lehet, hogy volt, most nem! A FELSZABADULÁS előtt Cegléden számottevő ipar nem volt. Történelmünk is paraszt- és földmunkásmozgalmi ha­gyományokban gazdag. Ma a foglalkoztatottak 45 százaléka, két és fél ezer ember, ipari munkás. A parasztság száma alig haladja meg a három­ezret. Tíz éve a foglalkoztatot­tak 29 százalékú dolgozott a mezőgazdaságban, és csak 28 százaléka az iparban. Ez a nagy munkáslétszám úgy nö­vekedett meg, hogy azóta ez­rek cserélték fel a paraszti foglalkozást ipari munkahely­ivel. Megvan-e az utóbbi év­tizedekben minden hagyo­mány nélkül kialakult mun­kásságban a művelődési igény? Ráfogjuk ezek kielégí­tését arra a néhány száz gép­kocsira, ami a városban van? Az MSZMP városi bizottsá­ga egy vizsgálat során néhány nagyobb üzemünkben felmérte a dolgozók iskolai végzettsé­gét. AZ EGYIKBEN a munká­sok 22,3 százaléka, a másikban 25,7 százaléka nem rendelke­zik az általános iskola 8. osz­tályával. Nem vitatjuk itt most a tévé, rádió, újságok, fo­lyóirtok szerepét. De ha elis­merjük Budapest (vggy Szol­nok és Kecskemét) vonzását, ismerjük el azt is, hogy nem elég intenzív a művelődési igé­nyünk. Az igénytelenség szak­mai beszűkülést eredményez, egydldalúságot. A műveltség- beli egyoldalúság ma müvelet- lenséget jelent. Ennek elkerü­lésében kívánnak segíteni a ceglédi művelődési intézmé­nyek, amelyekről a követke­zőkben. lesz szó. Szabó Alfréd (Folytatjuk) Városi emberek HÉT LÉPÉS A HATÁR. A Kossuth Ferenc utcai, hosszú ház előtt hódombo­kat növelt a tetőről le- csusszant jegeoes pótlás. Sálas, sapkás férfi, hóla­páttal a kezében méregeti a helyzetet. A kaputól a harmadik ablak előtt bele­vágja a hótömbbe a lapá­tot, kis rést metsz bele, az­után lép. Komótosan hetet, a következő három ablakig. Ott megint jelzést vág a fe­hérségbe. Nekifog, lapátol. Egy centivel se többet, se jobbra, se balra. Az a szom­széd dolga, hajlongjon csak ő is. Ez nem társadalmi munka: ez házifeladat. — Morognak a járókelőik? Te­gyék csak. A friss levegő­től tisztul a tüdejük. Fia nem tetszik, lapátoljanak ők is... IDŐS NÉNIKE kapasz­kodik a karomba. — Kedveském, kísérjen át, rettenetes ez a síkos­ság! Szegény férjem is a lábát törte miatta, mikor a harmincas években olyan veszekedett telek voltak. Meg is halt sze­gény, nyugodjék békében — két éve, a beteg szíve ) vitte el. Persze, hogy kísérem a I nénit. A boltba igyekszik. Fél óra múltán látom ám, valaki megint a bolt felé vezeti. Azután . rövidesen isimét. Délután ismét talál­kozom vele. — Kedveském, kísérjen át, rettenetes ez a síkosság! A.férjem is... — De nénikém. hát nem talált szebb időt a boltba járáshoz? Láttam, vagy ma már négyszer. — Bizony, kedveském — mosolyog derűsen, bizako­dó boldogsággal. — Most megyek vásárolni, mert ha síkosság van, olyan udva­riasak az emberek szegény öregasszonnyal. Még a ko­saramat is ' cipelik a bolt­tól a kapuig! — mondja, s már nyújtja felém a kosa­rat. ★ a nagy Hidegben megdermedt a tej a szál­lító kannában, míg a bolt­ba ért. Kristályoktól sűrű­södött, megfogta a fagy a víztartalmát. Hiába, a tej is folyadék. — Két liter tejet kérek — vesz elő a táskájából két, literes, borosüveget az asszony. Már mérik is ne­ki. A tölcséren át csak a folyékony rész csurran- cseppen az üvegbe. A jég­szilánkok torlódnák. Mit lehet tenni? ’ Vissza kell tenni a kannába. Már vagy ötödször ütögeti a kislány a tölcsért, az asz- szony láthatp örömére. — Ez igen, ez most tej lesz! — közli elégedetten. — Ilyen föle lesz, ni — csettint boldogan. Mintha egész évben erre a napra várt volna: haha, a tejből kifagyott a víz! Az egysze­rű, ember boldogságát úgy látszik, a tejeskanna jég­kristályai szikráztatják... (—esk—) tsbcojí . rcrraKi.... lépést kell tartanunk a divat­tal. Kevés olyan, fővárosi di­vatbemutató zajlik le, ame­lyen ne vennénk részit. Leg­utóbb az egyik Váci utcai ktsz divatbemutatóján voltunk, nem hiába. Nagyon« sok szép tavaszi kosztümöt, alkalmi és utcai ruhát rendeltünk meg az itt látottakból. Február végére máir lehat választani belőlük. A fazon- és anyagkiválasztás­nál nem hagytuk figyelmen kí­vül az árakat sem. A megren­delést úgy igyekeztünk össze­állítani, hogy a luxus hatású­nak látszó ruha ára lehetőleg a luxus áron alul maradjon. De nemcsak a fő­város diktálta divatot követ­jük. Az ország nagyobb váro­saiban lévő ktsz-eket is gyak­ran látogatjuk. Legújabb part­nerünk az egyik debereceni cég, amelytől ugyancsak sok, szép ruhát rendeltünk tavasz­ra, nyárra. (es.) Hálás köszönt-tünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseink­nek, szomszédainknak, a Tán­csics Tsz vezetőségének és tag­ságának, akik szeretett jő fé­leségem és testvérünk: Kaesá- nyi Andrásné, szül: Bába Ju­lianna temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, csokrot helyeztek. Kacsányl András és a gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak a rokonaink­nak, ismerőseinknek, szomszé­dainknak, nyugdíjas kartársűi- nak, akik szeretett jó édes­apánk, nagyapánk, dédapánk és ükapánk Galambos Mihály te­metésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A gyászoió család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Fél hálószobabútor és sezlon eladó. Szolnoki út 3. sz. Raktárhelyiségnek ki­adó 5x5 méteres he­lyiség a Pesti út 37. alatt. Olajkályha eladó. — Cegléd, Sarló u. 12. sz. tHven rnazsa takar­mányrépa és 6 hathó­napos teher süldő el­adó. Kenderföld, ÜJ- házsor 32. Öcsai. Texm^ioazo vetkeze­tek, kozületek, vállala­tok és magánosok ré­szére minden típusú mérleg javítását, hite­lesítését, valamint híd­mérlegek beszerelését vállalja a Ceglédi Vas­ipari Ktsz, Cegléd, Puskaporos u. 2/a. Modern mély gyer­mekkocsi eladó. X. kér. összekötő út. — Zsemléék. Kifogástalan állapot­ban levő hűtőgép el­adó (beépítésre alkal­mas). Benke János, Irsa, Köztársaság út 38.______________________ Simson Schwalbe jó ál­lapotban eladó. Ceg­léd. Arany u. 17. Cegtedi Szociális Ott­hon keres 14—15 éves kislányt 4 órás kony­hai munkára. Azonna­li belépés. jr, zett asztal, kályha eladó, u. 6/a. ten^e székek Hajna Fél ház eladó. SzajK utca 2/a. A Ceglédi Cipőipari Vállalat (Fűtőhá2 u. 11.) felvesz érettsé­gizett személyt bér­elszámolói munka­körbe. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Bér meg­egyezés szerint-. Magányos juhászboj­tárt teljes ellátással keresünk. — Cegléd, Alkotmány Tsz. Mi- zsel úti csordaház. Azonnal beköltözhe­tő ház eladó. Ka- zinczy utca 39. szám. Dessewffy utca 72. számú, azonnal be- költözhető há? eladó. Dolgozó szülők gyer­mekének gondozását J éves kortól vállalom. Barna Józsefné, Géza utca 4. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom