Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Képek a századgyűlésről Szombaton tartotta ünne­pélyes századgyűlését a mo­ll őri járási munkásőr egy­ség. Kovács József alezredes, járási munkásőrparanesnok értékelte az 1969-es kiképzési évet és a szocialista verseny- mozgalmat, melynek alapján a Pest megyei munkásőrség parancsnoka a század leg­jobb szakasza című zászlóval aZ első szakaszt tüntette ki, parancsnoka Tóth Ferenc. A század legjobb raja című zászlóval és oklevéllel az el­ső szakasz első raját tüntet* télt ki, parancsnoka Szabó Károly. Kiváló parancsnok jelvényt kapott Tóth Ferenc, Szabó Károly, Magócsi Ká­roly■ és Gados Ferenc, a ki­váló mnkásőr jelvénnyel ki­lenc munikásőrt tüntettek ki. Tízéves szolgálati érdem­éremmel tüntették ki dr. Szűcs Miklóst, dr. Dikó Ist­vánt és Lévai Mártont. Az ötéves munkásőr emlékjel- ványt 26 munkásőr kapta. Felkészülnek a belvízveszélyre Megoldódik a Holmi-telepiek gondja Gyomron is hozzákezdtek a csatornarendszer kiépítéséhez Felhívás a járás lakosságához — Éppen most jöttünk visz- sza a megyei tanács és a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság illetékeseivel ar­ról a kőrútról, amelyet a mo­non járásban tettünk. Részle­tesein ellenőriztük Monoron az előre elkészített belvízvédelmi tervet. Megállapítottuk, hogy az a rende'Moezésnek megfele­lően készült el. A tavaly óta bekövetkezett változások át­vezetése megtörtént. * A tervben előírt gépek üzemképes állapotban vannak, azok vízkár el­hárítására alkalmasak. ben kikövezik. Az árok belvíz esetén jelenleg is veszélyezteti a környező lakóházakat. — A községekben a vízelve­zetés 70 százalékig megoldott. A további övcsatornák építése a következő három évben megtörténik. Az ellenőrzés alkalmával a községekben azt tapasz­taltuk, hogy a házak előtti árkokban — különösen az udvari bejáratok átere­szeinél — a víz a nagy hó­tömeg miatt nem tud el­folyni. i Ez nagyobb veszélyt jelenthet a lakóházaknál. Kérjük a la­kosságot, hogy a 1 lázuk előtti átereszeket tisztítsák ki. A községi tanácsok ezt ellenőr- I zik és azokat, akik nem tisz- I tiltják ki az átereszt, pánzbír- | sággal sújthatják az illetéke- I sek. —Gér— „Tarkabab répával" Látogatás az alkotóműhelyben A moncri járási művelődés- ügyi osztály dolgozói már gyűjtik a képeket, szobrokat a hó végén megrendezésre kerü­lő képzőművészeti kiállításra. Amikor Unyi István gyomról festőművészt felkerestük, még nem döntötte el, mely képeit szeretné a kiállításra elkülde­ni. Az alkotót egyébként egé­szen. prózai elfoglaltság köz­ben találtam: káposztát tapo­sott a hordóban, miközben te­li tüdővel énekelte a Don Car- losból Fiilöp király áriáját: „Majd alszom én, ha véget ért a kín...” A dallam ugyan nem volt egészen pontos, de ezt re­meikül pótolta a teljes átélés és á taposás ritmusa. Kilépett a hordóból, és ránézve urasági tepsihez hasonló lábaira, így szólt: — Ez a mű befejezést nyert, mehetünk a műterem­be. Követtem tanácsát, s gyö­nyörködtem a kilátásban, mely déli és keleti irányban szépségével nemegyszer meg­ihlette a művészt egy-egy táj­kép festésére. Az egyik a nyá­ron/készült, s amikor meglát­tam, magamban a „Tarkabab répával” címet adtam neki. Meglepődve látom most, mi­lyen sokat dolgozott az utóbbi időben: táj-, csendélet- és fi­gurális képek helyezkednek el egymás mellett, de mégis kü­lönrakva a többitől. — Tehát készül a kiállítás­ra? — Igen, csakhogy nehéz a választás. Melyik öt kép le­gyen az, amit a tárlatra elkül­dök, amikor nekem minden képem egyformán kedves? Ta­lán a korsós csendélet vagy a Téli táj, Szögesdrót csendőr­rel ? Nem tudom. Közben bejön a felesége és két gyereke is. És amikor a festő felsóhajt: — Valami na­gyot kellett volna alkotni! Va­lami óriásit. Ami egy fejjel emelkedne a többi fölé. — Ekkor megszólalt a hatéves kis Pityu: — Apu! A Páka doktor bácsit. Ö kiemelkedik. A tréfán jót nevettünk mindannyian, hiszen a gyöm- rőiek közismert „Csöpi bácsi­ja” valóban kiemelkedik egy fejjel az emberek közül. De tréfán kívül: dr. Páka Púi alakja nem inspirálta alkotás­ra még a gyömrői művészeket? (tóbiás) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrö: Az utolsó betyár. Mag­lód: Egri csillagok I—II. Mende: Ismeri a Szandi mandit? Monor: A csendőr nósül. Pilis: Pokolrév. Üllő: Casanova utolsó rózsája. Vecsés: Keresztesek I—II. A Délibábból Katalin lett A monori Kossuth Tsz Déli­báb csárdáját átadták a Róna Vendéglátó Vállalat kezelésé­be. A 4-es számú főútvonal mellett álló romantikus csárda a Katalin nevet kapta. Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára átadja Szabó Károlynak a zászlót és az oklevelet. A tartalék állományba vonuló Gáspár András munkásőr ünnepélyesen átadja a fegyvert az esküttevő új munkásőrnek, Barai Sándornak. A viszonylag hideg decem­ber után enyhe január köszön­tött be. A nagy mennyiségű hótöroag nagy része elolvadt, s a csapadék még tovább nö­velte a belvízveszélyt a mo­nori járásban is. Soproni Lász­lót, a Monori Járási Tanács építés- és közlekedésügyi cso­portja vezetőjét kérdeztük meg, hogy készült fel a járás a belvízveszély elhárítására? Eskütétel. // A Nem szüret ez... ,Pestvidéki Hírek" 1926. szeptember 14 i számában olvastuk Ha réigi újságok sárga lap­jait forgatjuk, mindig találunk benne valami érdekeset. A na­pokban kezembe került a Pest- vidéki Hírek (a monoiri járás akkori hetilapja) 1926. szep­tember 14-i száma. A monori anya- és csecsemővédő inté­zetről például azt olvashattuk, hogy 1926. március elseje óta áll fenn Monoron, továbbá is­merteti az intézet célját és fel­hívja a terhes anyákat, hogy forduljanak bizalommal az in­tézet fővédőnőjéhez. Arról is tudomást szerezhe­tünk, hogy Monoron megerő­södött a vörheny járvány. A cikkíró arra inti a lakosságot, hogy tartsák be az orvosi fi­gyelmeztetéseket. Megtudjuk még, hogy bi­zonytalan: lesz-e nappali vil­lanyáram. A monori, pilisi és irsai iparosok ugyanis mozgal­mat indítottak a nappali vil­lanyáramért, amely nagyban megkönnyítené munkájukat. Aláírási iveket bocsátottak ki, amelyeket a pilisi és albertir- sai iparosok még nem írtak alá, a nappali villanyáram be­vezetése ezért bizonytalan még. A szüretről megtudjuk, hogy abban az évben nagyon szo­morú volt. „Nem szüret az, ahol csak elvétve akad egy-egy dús fürt, s hogy a legtöbb he­lyen azt a pár fürtöt is ott­hagyják a téli madaraknak. Hogy nem mindenki szüretelt, az azért is volt, mivel a sző­lősgazdák nem tudták szőlőjü­ket nyolcszor-tízszer permetez­ni, ugyanis drága volt a kékkő, kénpor, megfizethetetlen volt a napszám és nagy a közteher. Ideje volna, ha az illetékes fó­rumok ezen nagy csapás után segítenének a már teljes két­ségbeesés és elkeseredés kü­szöbén álló szőlősgazdákon.” A lapban krimit is olvasha­tunk. Meztelenre vetkőztettek Pesten, az utcán egy monori gyermeket. A cikkből kiderül, hogy M. Gy. 12 éves monori tanulót a szülei azzal bízták meg: Budapesten dolgozó bátyjának vigyen be ruhát és élelmet. A kisfiú megismerke­dett a vonaton egy fiatalem­berrel, aki felajánlotta, hogy elvezeti a munkahelyire. Egy elhagyott helyen aztán leütöt­te a kisfiút, levetkőztette, ru­háját és a magával hozott cso­magot elrabolta. Az útonálló személyét nem sikerült kinyo­mozni. És végül egy jellemző köz­lemény: „A Monor kerületi Hi­telbank végrehajtást kért Cz. F. végrehajtást szenvedő gyömrői lakos ellen. Ingatla­nainak elárverezését 1926. no­vember 2-án, délelőtt fél 11 órára tűzte ki Gyömrö község­házán a bíróság.” EM — Baj van. Beutaltak a kór­házba. — Elvonókúra? — Nem. Operálni fognak. Ide figyelj, pajtás. Nekem nin­csenek rokonaim, engem nem látogat meg senki. Nagyon jól­esne, ha bejönnél hozzám, mondjuk másodnaponként. Ne hozzál semmit, csak két deci rumot és egy zsemlét. — A zsemle minek? — Elveszi a rum szagát. Eddig tartott a beszélgetés, megegyeztek és elváltak. A ba­rátnak ugyan kétségei támad­tak a teljesítést illetően. Ugyanis látogatási napokon külszolgálatban van. Vasárnap pedig a menyasszonyához uta­zik vidékre. Nincs más hátra, közbeeső napokon kell bejutnia a kórházba, ha lehet. Köztudo­mású, hogy abban a kórház­ban szigorúan betartják a lá­togatás idejét. Szerencse fel! — kiáltással mégis megvásárolta a rumot és a zsemlét, kis do­bozba rejtette, rózsaszín pa­pírba csomagolta, s -elindult a nagy útra. A kórház kapujá­Péterffy felvételei Ma négy községben lesi vb-ülés Ecseren délután 2 órakor tartják a vb-ülést. Jelentés hangzik el az 1969. évi adóterv teljesítéséről és a szociális gondozási tevékenységről 1969 —70. évben. Pilisen is 2 órakor ülésezik a vb. Itt jelentést hallhatnak a községi tanács alá tartozó gazdasági intézmények ellen­őrzésének 1969. évi tapaszta­latairól. Üllőn, a 2 órakor kezdődő vb-ülésen beszámolnak a tsz- tagök szociális, egészségügyi és kulturális helyzetéről. Vecsésen délelőtt fél 9-kor lesz vb-ülés. Napirenden sze­repel a közületi és lakossági pénztartalékolás és hiteligé­nyek alakulása a helyi OTP­ban idős, bajuszos, komoly te­kintetű portás fogadta. — Nincs látogatási idő — mondta határozottan. — A beteg feleségétől... hoztam nagyon fontos üzene­tet. Tudja maga, mit jelent ez? Gyógyulást. — Majd barátsá­gosan folytatta: — Apuskám, engedjen be, itt van tíz forint, maga is a piacról él. A többit bízza rám. csak három percig leszek bent. Na, ne legyen ilyen merev, maga is kerülhet még kórházba... — Beszélt volna továb. de a portás köz­beszólt : >— Tudom. Jöjjön vizit után, és ha engedélyt leap, beenge­dem. A jó barát ezt az időt nem várhatta meg, mert már így is későn ér a munkahelyére. Elgondolkozott, valamit tenni kell. Ki kell fogni egy napot, amikor nem az öreg van szol­gálatban. A portások másod­naponként váltják egymást, így a második napon a pajtás magához vette műszertáskáját, nem nézett se jobbra, se bal­— Vecsésen részletes ellen­őrzést tartott a bizottság. Az esetleges gyorsabb ütemű ol­vadás esetén a Halmi-telep e.gy részének helyzetéért aggó­dunk. Itt a b elsős égi vízárok- rendszer ez idáig nem készüli el, mivel ehhez a repülőtér és a MÁV vízelvezető árkának kialakítása szükséges. Tekin­tettel arra, hogy a csatorna­rendszer megépítése a MALÉV és a MÁV,.miatt- nem lehetsé­ges, intézkedés történt a ve­szélyeztetett rész vízjogi enge­délyének kiadására, így most már ezt a szakaszt is be lehet kapcsolni ez évben a község meglevő vízlevezető-rendsze­rébe. — Gondot okoz még a bel­víz Gyomron, különösein az Erzsébet-telepi részén, vala­mint a faluban a magtár kör­nyékén. Elkészült a belvíz el­vezetésének és árokrendszer kiépítésének tervdokumentá­ciója. Az Erzsébet-telepen még ebben az évben sor kerül a belvíz levezetésére egy árokremdszeren keresztül a gryáli csatornába, A következő években a köz­ség többi részén is megépítik majd a vízelvezető csatorna- rendszert. — Ecsaren a főutca melletti ra, felemelt fejjel, határozott léptekkel besétált a főkapun, a portás befelé is és kifelé is udvariasan köszönt neki. Min­den simán ment. A folyosón nem találkozott senkivel sem, még a takarítónőkkel sem. A beteg örült a látogatásnak, de még jobban a kis csomagnak, és azzal bocsátotta el a barát­ját, hogy másodnaponként jöj­jön rendszeresen, mert a rum­tól fog meggyógyulni. A következő látogatási na­pon azonban baj történt. A kapun most is akadálytalanul bejutott az épületbe, de a fo­lyosón szembe találta magát az osztályos orvossal, aki barát­ságtalanul rászólt: — Mit keres itt? A barát nem jött zavarba, lelkinyugalommal válaszolt: — Az írógépeket jöttem ja­vítani. — Akkor menjen le a föld­szintre, az igazgatósági épület­be — hangzott az ukáz. Ügy hírlik, a beteg meggyó­gyult azóta — de rum nélkül. EM fióknál. főcsatornát még ebben az év­A csintalan beteg Bnjnokportré Úr volt a középpályán MAKOVECZ JÁNOS Makovecz János hirtelen robbant be a veesési labdarú­gás élvonalába. Az ifiben gól- gyáros volt, érthető, hogy ha­marosan helyet kapott az első csapatban. 1966-ban már mint megyeválogatott lett a Puszta- vacsi Honvéd játékosa, ahol hétről hétre kitűnő játékot produkált. Amikor leszerelt, 1967-ben, nagyon sokat vártak tőle ave- csési vezetők. Valljuk be, Ma­kovecz János még egyetlen év­ben sem nyújtott igazán jó já­tékot. De ebben nemcsak ő a hibás. Állandóan jobbszélső­ként játszatták, pedig Mako­vecz tipikus középpályás játé­1969 őszén, amikor Mako­vecz a középpályán játszott, többször nyújtott kitűnő játé­kot. Az OGSC és a Salgótarjá­ni Üveggyár ellen olyan Ma- koveczcel találkoztunk a pá­lyán, akiben az egykori nagy- tehetség megvalósulását lát­hattuk. Bebizonyította, hogy közép­pályás játékosként felsőbb osz­tályban is — NB Il-es szinten is — bátran számolhatnak ve­le. A leggyorsabb és az egyik legtechnikásabb veesési játé­kos még sok örömet szerezhet a nagyszámú szurkolótábor­nak. De ehhez az is kell, hogy komoly önvizsgálatot tartson — valóban nagy tehetségét ho­gyan tudná csapatának leg­megfelelőbben hasznosítani. Sz. A. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom