Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

8 «ST MCtVEI 'zKivíap 1970. JANUÁR 20.. KEDD Fúvószene — sziklateremben Az idén májusban is meg­rendezik a jmár hagyományos kemenesaljai napokat, mely­nek egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz a Ság-hegy óriási sziklatermében a fú­vószenekari hangverseny. Ha lesz járda, lesz virág Tápiószőllős kinőtt a kamaszkorból Tallózva MEGKÖNKYEBBÜLTEM Olvasom a Hétfői Hírekben, hogy a Pénzügyminisztérium egyik vizsgálata nyomán a bu­dapesti, Pest megyei és Fejér megyei revizorok egy év alatt több mint hétszázmillió forint adótartozást találtak a válla­latoknál. S ahhoz is bírósági döntés kelt, hogy a vállalatok kifizessék egymásnak a tarto­zásukat ... Megkönnyebbülten sóhajtot­tam fel: ehhez képest mi az a százas, amivel én tartozom Krampucher kartársnak. Ha ilyen komoly nagyválla­latok megengedhetik megrak­nak ... Nem igaz? (—di) Ügy nevezték, hogy: Halesz. Tréfásan azt is mondhatnánk, ha lesz lesz, ha nem, nem lesz — mint ahogy a -tanácselnök mosolyogva megjegyezte. Vagyis Tápiószőllős lett Ha- leszből, ami nemcsak egy ért­hetetlen és csúnya név eltűné­sét jelentette, hanem azt is, hogy a tanyacsoportból község lett, 23 évvel ezelőtt. Tehát már jól kinőtte a kamaszkort. Egyetlen utca Tulajdonképpen Tápiószőllős ma is egyetlen utcából áll, amely ugyan nem olyan egye­nes, mint a nyíl, de jó hosszú. Nem is egyenletesen széles, de a közepén bitumennel kezelt makadámút húzódik hosz- szan. Ezt, persze, most csak sejteni lehetett, hiszen a „Füstölgő" dohányosok Miért rosszak a magyar cigaretták? Sok mindenben le vágyunk maradva miég a világszínvo­naltól, de dohányzásban elő­kelő helyet foglalunk el a nemzetközi listán. Míg az évi fejadag átlagosan 900 darab cigaretta, Magyarországon egy em­ber 2100 darabot szív. Viszont azt is elmondhatjuk, hogy a világon kevés ország van, ahol annyit panaszkodnak a cigaretták minőségére, minit éppen nálunk. Mi ebből az igazság? Milyenek a magyar cigaretták? Erre kértünk vá­laszt Pámer József kertész­mérnöktől, a Magyar Dohány­ipar termeltetési és kiképzési osztályvezetőjétől. — A magyar dohány minő­sége Közép-Európában az el­sők között van. Ez persze, csak az egyik alapfeltétele annak, hogy jó minőségű cigaretta ké­szüljön belőle. A minőség a dohány fel­dolgozásán múlik. Ehhez viszont korszerű gépek­re van szükség, amelyekből még nincs elegendő a hazai dohányiparnak. — Mi a jó cigaretta krité­riuma? — Egyenletesen kell égnie, ennek alapfeltétele, hogy a ko­csonyák ne kerüljenek be a töltelékanyagba. Jelenleg a ko- csiányoknak csali egy részét tudják géppel eltávolítani. Ha­marosan felszerelik azonban az Egri Dohánygyárban az új ltocsányozói gépsort, amely je­lentősen javítja egyes cigaret­tafajták minőségét. A negye­dik ötéves terv végéig pedig a nyíregyházi, pécsi, sátoraljaúj­helyi és debreceni gyár is új gépeket kap. — Hány féle terméke van a magyar dohányiparnak? — Harmincegy féle ciga­rettát, nyolc féle szivart és negyvenhét féle vágott do­hányt gyártunk. Filteres cigarettából 13 fajta készül. Egyre többen keresik. Az évi termelés filteresből már meghaladja a hatmilliárd da­rabot. — Csalt a gépeken múlik a cigaretták minőségének javu­lása? — Egyáltalán nem. A do­hány minősége nagyon befo­lyásolja a termékét, persze, ezen nem sokat lehet változ­tatni. A jelenlegi cigarettaárak meghatározzák a felhasz­nálható dohány minőségét. Négy-öt forintért nem lehet elsőosztályú dohányból készült terméket gyártani. Ezeknek a cigarettáiknak a minőségén te­liét csak a már említett új gé­pek beszerzése javíthat K. hótól, a pocsolyától és jégtől felülete egyáltalán nem látszőtt, csak a tekintélyes gödröknél tapasztalhatta a vándor az út anyagát. A tanács többször kérte a KPM-et, hogy javítsa meg saját útját, de ed­dig erfe az akcióra még nem került sor. A néhány rövid mellékutca földhátára ebben az időszakban nem tanácsos le­térni, hacsak nem akar hosz- szabb ideig ott letanyázni az ember. it Járda nincs Tápiószőliősön. Ezt nemcsak a községíejiesztés kis összege — évi 300 ezer fo­rint — magyarázza, hanem az is: hogy hely sincs hozzá. Ami­kor még tanyavilág volt, az emberek megszokták, hogy úgy építkezzenek, ahogy ked­vük tartja. Tehát összevissza, tervszerűtlenül. Ezért aztán a főutca portáinak kerítései is szinte az út szélénél állnak. A tanács szívósan harcol azért, hagy a kerítések egy vonalba kerüljenek, és, persze, úgy, hogy előttük legyen hely a jö­vőbeni járdának s majd az ide telepítendő virágoknak is. Talán 74—75-ben. r Uj centrum A kerítések küllemét is sze­retnék megváltoztatni, egysé­gesíteni, hogy valamilyen tar­tós anyagból készüljenek, fő­leg vasból, esetleg deszkából. Az újonnan épült és épülő há­zakhoz ugyanis ilyen ülik, mert ezek a hajlékok már össz­komfortosak, nagy részük két­szobás. Fürdőszobát minden­hova terveznek, legfeljebb nem rendezik be. Persze, hogy a fürdőszobát használhassák is, víz kellene. A tervük az, hogy évente öt kilométer vízvezeté­ket építsenek. Ehhez már meg­fúrták a két artézi kutat, és megépítették a két hidroforhá- zat, és beszerezték a két hidro­fort. Viszont a PVC nyomócső hiánycikk — az import meg 200 százalékkal drágább —, ezért egyelőre az évente épülő 10—12 házba sem vezethetik be még a vizet. Elkészítették a község álta­lános rendezési tervét, ami szerint centrumot alakítanak ki. A központban csak ossz­ÚJABB TV Adta Kistarcsa, kapta Hernád A Kistarcsai Fésűsfonó egyik szocialista brigádja, az Alkot­mány elhatározta, hogy fel­ajánlásai közé a „Televíziót minden iskolának” cimű ak-. cióprogramot is beveszi. Tag­jai — a Vörös Csillag brigád­dal együtt —, fejenként öt órát ajánlottak fel és így meg­vehettek az Orion legújabb gyártmányát, a Viktóriát a hernádi iskolának. Tegnap délelőtt Kovács Ist­vánná országgyűlési képviselő, a Kistarcsai Fósűsifonó Vörös Csillag brigádjának vezetője adta át a készüléket a gyár szakszervezeti bizottságának titkárával, Franyó Jánossal és az egyik szocialista brigádtag­gal Szálát Bélánéval együtt. Az iskola igazgatója Hrubos József meghatottan köszönte meg a szép ajándékot. A, gye­rekek néhány szavalattal és énekkari számmal kedvesked­tek a vendégeknek. (Foto: Urban) NAPIRENDEN: AZ IDEGENFORGALOM Csónakkikötők a bal parton Kevés a szálloda AMURBRA VUR A velencei Törekvés Halá­szati Termelőszövetkezet meg­kezdte a tóba 1966-ban betele­pített növényevő amurok ha- lászását. Ezt az artista ügyességű halat nagy tömegben télen cél­szerű halászni, nyáron ugyanis könnyedén kiug­rik a hálóból. verőd ve halászok Nevet a bíróság Hatvan év körüli, termetes asszonyság áll alperesként a bíróság előtt. A feljelentő véz­na emberke, a társbérlője. — Mi a panasza? — teszi fel a kérdést a bíró. — Hát kérem, az úgy volt, hogy a V.-rné, ha nem az tör­tént a lakásban, amit ő akart, úgymond, hát szóval, hogy is mondjam, hát egyszóval — végre felrémlett benne egy so­kat hallott jogi műszó — tett­legesen bántalmazott. — Igaz ez? — fordult a bí­ró az asszonyhoz. — Ugyan, bíró úr, nogy tet­szik képzelni? Méghogy én, gyenge asszony; egy férfit megüssek? Dehogy ütnék, a világért sem. Szemenszedett hazugság, higgye el. De állí­tom, ha folytatja ezt a rágal­mazást, úgy a falhoz vágom, hogy kiviszi a rabicof — véde­kezett az asszony. Közveszélyes munkakerülés­sel, szaknyelven KMK-val vá­doltak egy tizenkilenc éves lányt: Mini Szoknyában feszí­tett a bíró előtt A kérdésre, hogy'miért nem dolgozik már fél éve. a követ­kezőket válaszolta: — Amilyen munkát kínál­tak, az nem felelt meg, ami meg megfelelt volna, azt nem lehet beírni a személyibe. Idős bácsi tanúnak jelentke­zett egy lopási ügyben. — Ismeri a vádlottat? — Persze, a falu vé­gén lakik. Nagyhuzatú ember. — Mit tud róla elmondani ? — Sokat iszik, naponta vagy négy litert. — De a lopásról — sürgeti a bíró. — A lopásról? Arról nem tudok kérem semmit. — Akkor máért jött ide ta­núskodni? — Bosszantott, hogy nekem egy decit sem fizetett soha a mihasznája. ★ A válóperes tárgyalóterem­ben fiatal pár áll szemlesütve. Békéltető tárgyalás. A bíró felteszi a kérdést: nem akar­ják-e folytatni házasságukat? Lassan felemelik a tekintetü­ket és olyan szerelmes pillan­tásokait vetnek ' egymásra, mintha nem is a bíró, hanem az anyakönywezető előtt áll­nának. — De. szeretnénk — mond­ták szinte egyszerre. — És miért nem békültek ki tárgyalás előtt? — Mert nem voltunk beszé­lő viszonyban... M. Kovács Attila Ilyenkor falkákba úszkál a jég alatt, s a áltál vágott lékeknél az amu­rok tömege „levegőzik”. A három éve betelepített amurok között már több óriás is akad. Az első halászati napon egy csaknem tíz kilogram­mos példány is akadt a hálóba. A ilyen, nagy súlyú amurok kifogása azért is célszerű, mert már nem sok „hasznot” hajta­nak a hinártalanítás terén, in­kább a számukra „felnőttkosz- tot” jelentő nádat részesítik előnyben. A téli amurzsákmányt a ter­melőszövetkezet budapesti áru­dájában értékesítik. A tervek szerint a tél végéig 120 mázsa amurt halásznak ki a tóból. Február a farsang és a bu­sójárás hónapja. Idén először, Pest megyei vállalatok, üze­mek kiránduló csoportjai is részt vesznek a kétnapos túra- programban. A február 7-én és 8-án rendezett kirándulásra, amely Pécs és Siklós érintésé­vel vezet Mohácsra —, már minden helyet lefoglaltak. Mi­lyen további újdonságokkal szolgálnak 1970-ben? — kér­deztük a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjétől, Pásztor Lászlón étól. Háromszor is Dunakanyar, azaz, itt tervezzük a legtöbb új programot. Nemcsak átuta­zó, hét végére érkező turistá­kat, hanem hosszabb üdülésre, pihenésre berendezkedőket is várunk. — Mi várja idén a külföldie­ket? —i A nagymarosi- kemping­ben, ahol egyébként kényelmes fa-házakban szállhatnak meg, a régi büféből újjáalakított tár­salgó, tévével, s minden szóra­kozásit szolgáló felszereléssel, valamint egy 12 napra elosz­tott rendezvénysorozat, amely lehetővé teszi sjámukra a kör­nyék minden nevezetességének megismerését. Már most na­gyon sok NDK-csoport jelen­tette be látogatását. Egyébként a leglátogatottabb hely tovább­ra is Szentendre lesz, főleg a Danubius Szálló miatt, ez a nyugati és a jugoszláv turis­ták kedvenc tartózkodási he­lye. A papszigeti kemping felszerelését is felújítjuk, s a régi fodrászüzletböl bisztrót alakítunk ki. Nyár elejére át­adják Leányfalun és Szentend­rén egyaránt a csónaktárolót és kikötőt. Ha valakinek kedve kerekedik a kajakozásra, csó­nakázásra, nem kell ezentúl a hátán idáig cipelnie. Újdonság a „hajóval a Dunakanyarba” elnevezésű, 6 napos túra is. Az erre jelentkezők Szentendrétől Visegrádiig töviről hegyire megismerkednek a tájjal, 8 te­Baross tér fényárban BUDAPEST JELLEGZETES VASÚTI PÁLYA­UDVARÁNAK KÖRNYÉKE ÚJ­JÁSZÜLETIK. AZ ALUL- ÉS FELÜLJÁRÓ­RENDSZEREK FELÉPÍTÉSÉ­VEL EGY IDŐ­BEN MEGFIATA­LÍTJÁK AZ ÖREG KELETIT IS. KIVÜL-BE- LÜL FESTIK, CSINOSÍTJÁK ÉS TÜNDÖKLŐ FÉNYRUHÁBA ÖLTÖZTETIK. KÉPÜNK A PÁ­LYAUDVAR KÖRNYÉKÉ­NEK ESTI DÍSZ­KIVILÁGÍTÁSA PRÓBÁJÁN KÉ­SZÜLT. lep ülésekkel, részt vehetnek hangulatos vacsorán, megnézik a múzeumokat és műemléke­ket, táncolnak Szentendrén, a Teátrum bárban és baran­golnak a Szőke-forrás völgyé­ben... Ezeknél a programok­nál elsősorban belföldi vendé­gekre számítunk. S hogy kem­pingjeinket jobban kihasznál­juk, megállapodást kötöttünk Szeged, Nyíregyháza, Salgótar­ján, Debrecen, Kecskemét üze­meinek szakszervezeti bizott­ságaival, s várjuk a munkás- csoportokat nyárra, az ország minden részéből. — A megyéből tehát Mo­hácsra, s az ország más vidé­keire utaznak, távolabbról pe­dig ide, Budapest környékére jönnek szívesen. — Ebben az évben bekapcsoljuk a ráckevei Duna-ágat is a szervezésbe, ha. a fejlesz-, tűsbe nem is, mert arra egye­lőre nincs pénzünk. A napok­ban írtuk alá a .szerződésekét, fizetővendég-szolgálatot hoz­tunk létre, úgyhogy szállás már van, ha szálloda nincs is. Pedig, hogy kínálja magát a Savoyai-kaStély! Viszonylag kevés pénzből ragyogó, hangu­latos, vonzó szállót lehetne ki­alakítani bélőle Addig is,-míg talán lesz ebből a dédelgetett álomból valami, két túraprog­ramot szervez'ünk, meglátjuk, melyik vonz majd több érdek­lődőt, a rácvárosi, vágj' a Sze­líd-tóhoz vezető? — Mi a legnagyobb gond­juk? — Sok lesz a vendég és ke­vés a hely. Szálloda kellene Visegrádra és Dobogókőre, ak­kor — talán — eleget tudnánk tenni a hozzánk befutó kéré­seknek. A Dunakanyar aranybánya, amelynek még felszínén is alig kezdték meg a fejtést. v—V. 1 1 komfortos és kétszobás házak épülhetnek, valamint középü­letek. Már felépült a szép eszpresszó és a kis áruház, amely falusi méretekben nagy. A múlt évben kezdték el a posta, a rendőri körzeti meg­bízott irodája és szolgálati la­kása, a takarékszövetkezet és egy pedagógus szolgálati lakás építését, sőt április negyediké­re át is szeretnék adni. Ebben az évben megkezdik a gyógy­szertár, a fogorvosi rendelő, három orvosi szolgálati lakás és az ABC áruház építését. Mindezek az érdekelt tárcák­kal közös beruházások. A főutca foghíjait is kisajá­títják, értékesítik, de csak ak­kor, ha a jelenlegi telektulaj­donos nem vállalja, hogy ö,t éven belül építkezni fog rá. Platánfa és gömbakác Halasztói, a tanyától nem örökölhettek szép fasorokat, pedig ma már a falufejlesztés a fákra, virágokra is gondol. Az idén is rendeltek már ezer darab platánfát és gömbaká­cot, hogy elültessék, természe­tesen társadalmi munkában. A virágok utcai kiültetése két- három éve kezdődött, a Vö­röskereszt és a tanács szorgal­mazására. Léteznek is itt-ott a kerítések mellett virágágyások, de ahogy már egyszer megje­gyeztük: a virágok csak a jár­daprogram megvalósítása után válhatnak összefüggő utcai dísszé. Tehát ha lesz járda, lesz virág. — b —

Next

/
Oldalképek
Tartalom