Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

1970. JANUÁR 20. KEDD P-KST HEOVEI ictfirlap Szívet derítő meleg Anyácsa-pusztán A TV jelenti egyik decem­beri műsorában bemutatta, hogy a Pest megyei Anyácsa- , pusztai általános iskolában milyen rossz körülmények kö­zött tanulnak a gyerekek. Nem volt tüzelője az iskolának. A kályhák sem működtek. A fal­ról hullott a vakolat. Látták a műsort a Tatabányai Szénbá­nyák brikett- és szénértékesítő osztályán dolgozó szocialista brigád tagjai is, és elhatároz­ták, hogy segítenek az iskola gondjain. Kezdeményezésükre a vállalat 20 mázsa szenet, 8 mázsa tűzifát és nagy vaskály­hákat küldött az iskolának. Gondoskodásukat az iskola meleghangú levélben köszönte meg, s meghívta őket a pusz­tára. A tatabányaiak továbbra is patronálják a tanyasi tanu­lókat. Koszorúzás a gettó egykori főbejáratánál A gettó felszabadulásának negyedszázados évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt megkoszorúzták a Wesselényi és a Kertész utca sarkán — a gettó egykori főbejárata előtt elhelyezett emléktáblát. A koszorúzások után a Bu­dapesti lzrealita Hitközség Síp utcai székhazában rende­zett ünnepségen emlékeztek meg a 25 esztendő előtti ese­ményekről. VIGSZINHÁZI CSATA... A vígszínháza csata 25. év­fordulója alkalmából hétfőn délelőtt; koszorúzást ünnepség volt a színház épületének fa­lán elhelyezett emléktáblánál. Bánki Zsuzsa színművésznő, a Vígszínház tagjának szavalata után Lenkei Lajos, a színház igazgatója. méltatta a szovjet hadsereg hősi harcainak jelen­tőségét. Ezt követően elhe­lyezték a kegyelet koszorúit az emlék táblára. Március 21—23: Negyedszázados hazánk legidősebb termelőszövetkezete A Lenin-centenáriummal egy- Időben ünnepli megalakításá­nak 25. évfordulóját az ország legidősebb termelőszövetkeze­te, a sarkadi Lenin Tsz. A há­romnapos ünnepségsorozat nyitánya március 81-én, Lenin bronzszobrának felavatása lesz. Másnap a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa ren­dez itt kihelyezett tudományos ülésszakot, amelyen a mező- gazdaság közgazdasági problé­máit vitatják meg. Március 23- én, a Lenin Tsz negyedszáza­dos jubileumának ünnepi köz­gyűlésével zárul az esemény- sorozat. Évről évre több az új létesítmény Beszélgetés a megyei beruházási vállalat igazgatójával A Pest megyei Beruházási Vállalat székhelyét Budapesten, a megyei tanács épületében találjuk. A vállalat különböző épí­tési beruházásokat bonyolít le — egyfajta menedzseri feladatot lát el. Leegyszerűsítve: a megrendelő megbízásával ők végezte­tik a tervezést, kivitelezést, s végül a kész létesítményt ők ad­ják át tulajdonosának. A megyei tanácsi kommunális fejlesz­tésnek 85—90 százalékát ez a vállalat bonyolítja .le. Azonkívül termelőszövetkezeti, vállalati megbízatásaknak is eleget tesz­nek. Munkatársunk interjút kért Jankó Zoltánltól, a beruházási vállalat igazgatójától. — Kérem igazgató etvtársat, érzékeltess« néhány adattal, hogy az elmúlt években — s az idén — összesen mekkora beruházás felett diszponáltak? — Jogelődünk, a Megyei Be­ruházási Iroda, mely még csak költségvetési szervként műkö­dött, 1967-ben 180—200 millió forint értékű beruházást bo­nyolított le 1968-ban, már ön­álló vállalatként, mintegy 580 milliós értékű beruházást vé­geztettünk, miközben vállala­tunknál a létszám csak négy százalékkal emelkedett. A nö­vekedésbe körülbelül 30 száza­lékig belejátszott az építő­anyagipari árváltozás. 1969-es beruházási tervünk 782 millió forintos kiviteli összérték volt. 1970-re már egymilliárdos be­ruházást tervezünk. — Szeretném, ha tájékoztat­ná olvasóinkat az elmúlt év legkiemelkedőbb beruházásai­ról. — Elsőinek a ceglédi, vala­mint a váci kórházat említem. A hasonló kórházak eddig ál­talában 8—9 év alatt épülteik fel az országban. Elvhez képest előrelépés, hogy a két megyei kórház falait három és fél év alatt emelték fel. Az építészeti átadás az elmúlt két hónapban megtörtént, jelenleg az orvosi műszereket szerelik. Április­ban a ceglédi, s a váci kórház­ban is megkezdődhet a gyógyí­tás. Jelentős dolog az is, hogy a kivitel minőségi. A legjobb magyar építési anyagok mel­lett olasz csempét, osztrák csaptelepet, amerikai klíma­berendezést találunk. — Másodikként a megyei ál­lami lakásépítésről. 1969-re 227 lakás átadását terveztük. A ki­vitelező vállalatok megértésé­nek köszönhetően is, a való­ságban ez a szám a 273-ra emelkedett. Minőség tekinteté­ben itt azonban már nem le­hetünk elégedettek! Különösen a befejező szakipari munkák, köztudottan, még rengeteg pa­naszra adnak okot... Ugyan­csak jó időbeli teljesítményt értünk el,' „Cs”-lakásoknál, egy kivitelezőnkkel, a toki ter­melőszövetkezet építőbrigádjá­val. Májustól novemberig Bu­dakeszin 38 „Cs”-lakást építet­tek fel. Ezekbe a községbeli barlanglakásokból kerültek jobb körülmények közé csalá­dok. (Vállalatunk ez évben to­vábbi 59 „Cs”-lakást építtet, hasonló célra, Budakeszin, il­letve Budaörsön.) — Ugyancsak rövid idő, nem egészen egy év alatt készült él tavaly egy ötmilliós beruhá­zás, a váci MHSZ-székház. A nagykátai szakorvosi rendelő megnyitása hat hónappal előbbre került: decemberben műszakilag átadták, áprilisban üzembe helyezik. (Az új me­chanizmus anyagi ösztönzőinek • a Kőműves, tetőfedő, bádogos, vízvezeték­és fűtésszerelő, villanyszerelő, (nyugdíjas is), lakatos, festő, parkettás szakmunkásokat, kubikosokat, set szállítómunkásokat, dömpervezetőket, ’sr kőművesek mellé segédmunkásokat m # (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk. A munkásszállás díjtalan. A rendelet szerint hazautazási költséget térítünk. jelentkezni lehet a Prosperitás“ Kiss munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. és az előregyártás alkalmazá­sának köszönhető főként, hogy az építőiparban általában sok­kal kevesebb a késlekedés, mint régebben.) — Átadásra került még vál­lalatunk irányítása mellett, ta­valy a dunaharasztá, 8 tanter­mes gimnázium, a ceglédi ze­neiskola, s egy 13 milliós be­ruházás, a váci Duna-part másfél kilométeres szakaszá­nak rendezése... — Milyen beruházásokkal voltak elégedetlenek? — A váci tanácsi építőipari vállalat többszöri határidőmó­dosítás után sem fejezte be ta­valy a városi MNB—KISZÖV- székházat, melynek legfelső szintjein lakások foglalnak he­lyet. Ugyanő az elmúlt év he­lyett júniusban adja csak át a váci zeneiskolát.'A Monori Ál­lami Gazdaság építőbrigádja 18 helybeli állami lakás átadá­sával ugyancsak késije — a munka közben egy sereg mű­szaki hiba jelentkezett: görbe falak, statikai problémák stb. — A beruházások hány szá­zalékánál tapasztalni ma még liasonlé hibákat, késedelme­ket? — Húsz kivitelezés közül háromnál, ötnél. — Kérem igazgató elvtársat, ismertesse ezek után az új esz­tendő legkiemelkedőbb beru­házásait. — Kezdjük a lakással, mint legfontosabbal. Az eredeti terv szerint 1979-ben 404 lakást építettünk volna fel — e szám­ban az államiak mellett ben­ne foglaltatnak a pedagógus- és orvosiak ások, s a ,,Cs”-la- kások is. Ez á tervszám idő­közben 632-re emelkedett. Közben természetesen folytat­juk a negyedik ötéves terv la­kásépítéseinek terveztetését is. — Másodiknak az iskolai — művelődésügyi beruházásokat venném, mert itt megyénkben nagy elmaradást kell meg­szüntetni. Míg a harmadik Öt­éves tervben, 1969. decembe­rig összesen 120 tantermet ad­tunk át, csak az új évben 60 tanterem kerül átadásra, ugyanakkor 50 tanterem épí­tését indítjuk el. A legnagyobb iskolai építkezések: a szobi 8 tantermes gimnázium, a nagy­kátai gimnáziumbővítés, a ceglédi szakmunkásképző inté­zet és ugyanott egy 168 gyer­meket befogadó kollégium, egy gödöllői 16 tantermes gimná­zium. — Ugyancsak a művelődési beruházások között az idén kezdjük meg Szentendrén 24 millió forintos költséggel a művelődési ház építését, és sor kerül a városi Ferenczy Károly Múzeum bővítésére. E két beruházásról azonban már sok ismertetés elhangzott — beszéljünk inkább az új film­színházzal egybeépített érdi művelődési házról. A kilenc­millió forintos létesítmény ki­vitelezését már tavaly elkezd­ték, ez évben átadására is sor kerül. — Az idén is sok az egész­ségügyi beruházás. Már épülő­ben a gödöllői rendelőintézet, ez évben kezdik meg a szent­endrei rendelőintézet kivitele­zését, a nagykőrösi pedig je­lenleg tervezés alatt áll. Bu­dapesten 30 milliós ráfordítás­sal megyei KÖJÁL-székház épül. Vácott véradóállomás. — A legkülönfélébb, más idei beruházások közül — el­kezdődik a ceglédi pártház, az­után egy vád áruház építése, Leányfalun hideg-melegvizes strandfürdő, Gyomron gyógy­pedagógiai intézet létesül, Cegléden 7 millió forintért ál­latkórházat emelnek — nagy­ságuknál, jelentőségüknél fog­va még az út- és csatornaépí­téseket emelném ki külön. — Utolívó kérdésem: vállala­tuknál mi az a legfőbb nehéz­ség:, amelynek kiküszöbölésé­vel még hatékonyabban tud­nák „menedzselni” ezeket az olyannyira fontos, többnyire alapvető kommunális beruhá­zásokat? — Legnagyobb problémánk, hogy még mindig nem tudunk úgy, olyan gondosan és több szempontot összegyeztetve élő­re tervezni, ahogyan az a vál­lalat szellemi kapacitásából — alkalmazottaink között mér­nökök, közgazdászok, épület- gépészek, kalkulátorok, orga- nizátorok mellett zootechni- kus, orvosi műszerész, stb. is található — kitellene. Abból kell kiindulni, hogy a jó elő­készítésre legalább annyi idő kell, minit a kdvitelezásre. Elő­re tervezésien nemcsak az épí­tészeti, de a demográfiai, szo- tíológiai, a műszaki, a gazda­sági előreszámítás, elemzés, koncepciókiaJaikítás is értendő. Padányi Anna Fejlődés és átrendezési A reform premierje, az 1968- as esztendő — az előző évek­hez hasonlóan — rendkívüli események nélkül telt el. A második évben, 1969-ben ha­tározottabban érvényesültek az új módszerek előnyei és hátrányai is. Ügy tűnik, hogy az eredmények ritkábban ke­rülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meggyor­sult például a mezőgazdasági termelés, s vele együtt a nem­zeti jövedelem növekedése. Több mint másfél évtized után egyensúlyba került az ország külkereskedelmi, fize­tési mérlege.) Viszont gyak­rabban kerülnek terítékre a reform nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismétlődő be­szédtéma, hogy mérséklő­dött az ipari termelés és ter­melékenység növekedési üte­me. Széles rétegeket közvet­lenül érintett, hogy számos fontos termékből csökkent az árukínálat, szűkült a válasz­ték, emelkedtek az árak a fogyasztási javak piacán. Za­varok támadtak a lakosság tüzelő- és a kohászat koksz­ellátásában. Kár volna tagadni: az ese­mények menetében időnként fordulatok adódtak. Többen ezért a spontán elemek gya­rapodását, a tervszerűség gyengülését látják, a reform­ban. Valójában szó sincs er­ről. Máris bebizonyosodott, hogy a központi tervezés pá­rosítása a piaci mechaniz­mussal növeli a tervszerű irá­nyítás hatékonyságát. De a jelenlegi átmeneti időszak­ban óhatatlanul adódhatnak váratlan helyzetek, előre ki nem számítható gazdasági fo­lyamatok. Mint minden mély­reható, átfogó reform, úgy a megreformált gazdasági mechanizmus is begyakorlást kíván. Időbe telik, amíg a vállala­tok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munkamódszere pontosan ki­alakul az új irányítási rend­szerben. A vállalatok például megtanulják az önálló ter­vezést és a piackutatást, tisz­tázhatják fejlesztési irányai­kat, jövőbeni profiljukat, megszilárdíthatják egymás közötti termelési és kooperá­ciós kapcsolataikat ebben az átalakulási időszakban. Mind­ennek elengedhetetlen felté­tele az új, közvetett irá­nyítási módszerek hatásának érvényesülése, a gazdasági szabályozó rendszer főbb ele­JEGYZET k elszemélytcleníió nagyváros - avagy hogyan viselkednek az emberek? Matematika órán sokszor il­lettek azzal a szóval, hogy majom. Bizonyára tanárom azt akarta kifejezni, hogy még nem másztam le a fáról, ezért nem tudom a matematikát. Persze, illetjük mi egymást nemcsak a majommal, ha­nem mással is nyakra-főre. Sőt ott tartunk, hogy azt is elviseljük, ha valahogy így beszélnek rólunk elismerően: „ez igen, ez egy ember”. Szokatlan lenne számunk­ra, hogy emberek vagyunk? Ez is lehet, mert olvasom, hogy egy neves angol zoológus — tehát aki az állatok biológiá­jával foglalkozik — mostaná­ban már az emberekre is ki­terjesztette tudományos vizs­gálódását, ami abból áll, hogy az emberek viselkedését ta­nulmányozza, mégpedig a nagyvárosokban. Azt írja, hogy jobban járna az ember, ha belátná, hogy elsősorban biológiai lény és viselkedésé­nek is jórészt biológiai-zooló­giái indítékai vannak. Ez utóbbit a nagyváros elnyom­ja, amelyet a szerző ..emberi állatkertnek” nevez, ahol az ember, a „csupasz majom” úgy viselkedik, mint a fogság­ban élő állat. Beszél az urba­nizáció egyik következmé­nyéről, az elszemélytelenedés­ről is, amely szerinte bioló­giailag egészségtelen és nem az ember jellemző tulajdon­sága. Tehát a nagyváros megfosztja az embert némely tulajdonságától. , Lehet. Sőt tapasztalni is le­het útón-útfélen, villamoson, szórakozóhelyen, kocsmában, az autós—autós, a gyalo­gos—gyalogos és az autós— gyalogos „vetélkedőn”, a sportpályákon, a társbérlő— társbérlő, az albérlő—főbérlő viszonyban, az üzletekben, a ruhatáraknál, tehát tulaj­donképpen mindenhol, ahol emberek nagy tömegben, vagy kis tömegben léteznek. Mind­ezt mindenki jól tudja, lép- ten-nyomon tapasztalja, gya­korolja: tehát viselkedik. Hogy viselkedik? Ahogy biológiai indítékai megha­tározzák : idegesen, aratókén, udvariasan, bántóan, draszti­kusan, fölényesein, szerényen... Ahogy a környezet kiváltja belőle. Tudniillik reagál, néha reflexszerűen, ösztönö­sen, néha reflexszerűen, tu­datosan. Tehát egyszer úgy mint az állat — és egyszer úgy mint az ember? Lehet­séges. Mindenesetre úgy reagál, ahogy látta, hallotta, ta­nulta, elsajátította. S hogy elszemélytelenedett? Ez is le­het. Talán észrevette, hogy egyes emberektől elhatárolja magát, nem tartja velük a kapcsolatot, csak örömben lesz része, jobban jár. S vajon mindez miért? Mert elfelejtette volna, hogy bio­lógiai lény? S mivel jobb, ha nem felejtette el, s mégis így viselkedik? ELfeiejtette, hogy „csupasz majom'’? Bár igaz lenne, de nem, mert akkor nem viselkedne majomként. Emberként viselkedne. Viszont úgy Látszik ezt nem’ tudja, mert nagyváro­sokban. él — tisztelet a kivé­telnek, akik nem itt élnek, akik ennek elleniére nem vi­selkednek emberhez méltóan — és elszemélytelenedett. S mindez miért? Mert nem tart­ja be a zoológia — az állat­tan — törvényeit. Könnyű lenne mindent a szegény állatokra kenni. Könnyű lenne elfogadni, hogy még mindig „csupasz maj­mok” vagyunk és „emberi á.1- latkertekbén” élünk. Bár két­ségtelen, vannak köztünk „csupasz majmok” és létez­nek még „emberi állatkertek” — de nem azért, mert állat­ként viselkedünk, hanem azért, mert eltűrjük, hogy velünk állatként viselkedje­nek. Szerintem azért viselke­dünk — mert csak az ember tud viselkedni nagyvárosban, faluban egyaránt. Szerintem azért születtek meg az emlí­tett szerző művei, mert nem tartjuk.be — nem az állattan törvényeit —, hanem az em­bertan törvényeit. Berkovits György meinek a szükséges finomí­tásokkal történő véglegesíté­se. Hogy az átállás és a velejáró bizonytalansági té­nyezők pontosan mennyi időt igényelnek, ezt nehéz meg­mondani. Ez rajtunk, igényes­ségünktől, az általunk dik­tált ütemtől is függ. Az idd, az 1970. év még minden bi­zonnyal ennek az átrendező­désnek jegyében telik el. És remélhetőleg a negyedik öt­éves tervet, 1971. esztendőt már kiforrottabb módszerek­kel, kialakultabb viszonyok között kezdhetjük. A reform módszereinek vi­szonylagos begyakorlása azon­ban a népgazdaság, belső át­rendeződésének, intenzív fej­lesztésének csupán kezdetét, feltételét, kiindulópontját je­lenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulá­sára számítunk, amelyben meggyorsul a műszaki fejlő­dés, s bizonyos termékek 3—4 év alatt teljesen kicserélőd­nek. A tartósan veszteséges cikkek gyártása megszűnik, olcsóbban szerezzük majd be őket, importból. Fokozódik az idehaza és külföldön egy­aránt keresett és gazdaságo­san értékesíthető termékek előállítása. A gazdasági haté­konyság növelésének lénye­ges tényezőjévé válik a ter­melés szerkezetének gyorsuló ütemű gyökeres átalakulása. A termelés struktúraválto­zása már elkezdődött. Min­denekelőtt a korszerűtlen, a gazdaságtalan, a kevéssé ke­resett cikkek gyártása csök­kent. Alapjában véve ezért mérséklődött az ipari terme­lés növekedése is. De a kor­szerű, gazdaságos és keresett cikkek gyártásának növe­lése gyakori esetben már hosszabb időt: műszaki fej­lesztést, kapacitásbővítést igé­nyel. A reform kapcsán mindunta­lan szóba kerülnek az iménti hatékonysági feladatok, szerke­zeti változások. Tulajdonkép­pen mit is értünk ezen? Nép- gazdasági méretekben a ter­melés-, vállalati szinten pe­dig a gyártmányösszetétel változásairól beszélhetünk. Ami a népgazdasági szintű folyamatokat illeti, a vár­ható változások egy része töb- bé-kevésbé már tisztázódott. Közéjük tartozik például a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) felhasználási ará- nvának növelése a szén ro­vására. Vagy például a vegy­ipar gyors fejlődése: a mű­anyagok # térhódítása, a nit­rogén műtrágyagyártás növe­lése. Azt is ismerjük, hogy a hazai bauxitvagyon jobb hasznosítása végett gyorsan fejlesztjük — egyebek közt a szovjet kooperáció segítségé­vel — a hazai alumínium - ipart. A változások valamennyi irányát — különösen a vál­lalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe menően nem ismerhetjük előre. A műszaki fejlődés gyártmá­nyonként különböző iránya, a kereslet változása s ezzel együtt a számtalan kompo­nensből összetevődő hazai adottságaink, a vállalatok fel- készültségének alakulása a központi tervezés számára gyakran megválaszolhatatlan kérdések maradnak. Egyebek közt azért Is Szükséges terv- gazdaságunkban a piaci mód­szereket kellő érzékkel és következetességgel alkalmaz­ni. A piac és a terv kapcso­latában lazonban ez utóbbi játssza a meghatározó szere­pet. Csak így lehetett a piac egyes negatív jelenségeit el­hárítanunk, a termelés na­gyobb zavaroktól mentes fo­lyamatosságát fenntartanunk. Azok a spontán és váratlan elemek, amelyek mégis je­lentkeztek vagy esetleg még ezután jelentkezhetnek az át­meneti időszak sajátosságai­ból, a gyakorlat hiányából és nem a reform lényegéből következnek. Kovács József 1 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom