Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

1970. JANUÁR 18., VASÁRNAP PEST MfGY 'zMírlap 7 Megtalálták Tarquinia etruszk főváros kikötőjét A gáztörvény után... Veszélyt jelző szag A rómaiakat megelőző et­ruszk kultúrát eddig főleg a sírkamrákban talált festmé­nyekről és tárgyakról ismer­ték. A halál világában gyö­nyörű freskók beszéltek egy élő és viruló metropolisról, Tarquiniáról. amely egy ma­gaslaton épült. Ez volt a leg­előkelőbb etruszk város, és hagyományai olyan erősen él­tek az akkori Olaszország e térségében élő emberekben. Mint az antik világ sok más tengeri kereskedelmi város- központja, Tarquinia sem köz­vetlenül a tenger partján épült, hanem attól mintegy öt kilo­méterrel beljebb a szárazföld egy biztonságosabb magasla­tán. A régészek előtt azonban ismeretes volt, hogy a város­hoz tartozott egy kikötő is: ennek romjait találták most meg. Megállapították, hogy e területen már az i. e. VI—V. században virágzó kikötő állt, amelynek hosszú útjai és ut­cái. középületei, raktárházai, lakóépületei sokkal nagyobb területen helyezkedtek el, mint a kéaőbb itt létesült római te­lepülések. A jelenlegi ásatások hatal­mas falakat tártak fel, lakóhá­zak, egy hatalmas mauzóleum maradványai kerültek elő, to­vábbá egy bronzoltár és négy feliratos tábla. HÍREK szerint a japán kor­mány párbeszédet kíván. kez­deni a Kínai Népköztársaság­gal. HIVATALOS közlés szerint ezekben a napokban a Szlo­vák Szocialista Köztársaság belügyminisztériumának biz­tonsági szervei a pozsonyi ke­rületi ügyészséggel együttmű­ködve Csehszlovákia elleni kémtevékenységet folytató ügynököket tartóztattak le. A gáz hasznos fűtőanyag, de nem veszélytelen. Gyullad, robban, s — tőként a városi gáz — mérgező is. Érthető, hogy elterjedésével egyre lob­ban előtérbe kerül a bizton­ság, a balesetek megelőzése. A gáztörvény, amelyet nem­rég fogadott ei az Országgyű­lés, kellő teret szentelt a biz­tonságtechnikai problémáknak is: „... A gázvezetékbe, a köz­területeken levő elosztóveze­tékekbe csak olyan szakosított földgázt szabad juttatói, amely az általánosan használt fogyasztóberendezésekben U'z- tonságosan és gazdaságosan használható fel.. A szagosító anyag jelzi az embernek, hogy környezeté­ben megjelent az egyébként színtelen, szagtalan földgáz, és azonnal cselekedni kell. Szigorú rendszabályok A földgáz szagosítását a Kő­olajvezeték Vállalat végzi, amely nemcsak megépíti a távvezetéket, hanem gondos­kodik a gáz távvezetéki szál­lításáról, a propán-bután pa­lackok töltéséről és értékesí­téséről is. Igen szigorú szabá­lyok írják elő, hogyan kell el­végezni a szakosítási művele­tet. Vecsésen, ahonnan ellát­ják a budapesti fogyasztókat, alkalmunk volt meggyőződni erről. Láttuk a magas műsza­ki színvonalon elkészített ada­golót, amely óramű pontos­sággal működik, s — a veze­tékrendszerbe, a gázmennyi­ségnek megfelelően — cse­pegteti az etilmerkaptán nevű szagosító anyagot. Ezer köb­méter gázba 16—18 gramm etilmerkaptán kerül, ezt rög­zítik a naplóba is. A követke­ző állomáson, ahol ismét ada­golnak szagosító anyagokat, ugyancsak pontosan naplóz­zák a folyamatot, sőt vissza is igazolják. A nagyfogyasztók­nál pedig vizsgálják a szag % A Kőműves, tetőfedő, bádogos, vízvezeték* ü és fűtésszerelő, villanyszerelő, (nyugdíjas is), lakatos, festő, —■» parkettás szakmunkásokat, kubikosokat, szállítómunkásokat, dömpervezetőket. kőművesek mellé segédmunkásokat W 9 (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk. A munkásszállás díjtalan. A rendelet szerint hazautazási költséget térítünk. Jelentkezni lehet a .„Prosperitás** Ki tsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. Már most előjegyziink fonóipari tanulónak 14-15 éves lányokat, akik most végzik vagy már elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. Kétéves, univerzális képzést nyújtó tancsoportunk 1970. szeptember 1-én kezd. Vidékieknek szállást adunk. Tájékoztatás és jelentkezés (személyesen vagy levélben) a Pamutfonóipari Válla lit Lőrinci Gyára Személyzeti és Oktatási Osztályán Budapest XVIII., Gyömrői út 85-91. i intenzitását. Ha valahol nem ! érzik a vésztjelző illatot, I azonnal intézkednek. I Előfordulhat, hogy a kelle- j metlen szagot nem érzi az ember, a gáz mégis jelen van j környezetében. Ez különösen ; szabadban történhet meg — főként vezetéktörésnél. A nagy molekulasúlyé etilmer- kaptánt ugyanis a föld kiszű­ri, a kis molakulasúlyú föld­gázt pedig átengedi. A szago- sítónak ilyen, s hasonló nega­tív tulajdonságai tették szük­ségessé a kutatást, más anyag alkalmazását. Nem rongálja a berendezéseket Az etilmerkaptán nemcsak a biztonságosság oldaláról nézve nem a legtökéletesebb szagosító anyag: meglehetősen gazdaságtalan is. Könnyen re­akcióba lép a szolgáltató rendszer szerkezeti anyagai­val, tehát korrodeálja, ron­gálja a vezetékeket, a sokszor nagyon drága műszereket. Csökkenti valutánkat is, hi­szen nyugati országból hozzuk kedni kell, ki kell nyitni az ablakot, le kell zárni a csa­pot, azonnal nozzá kell kezde­ni a hiba kijavításához. Magyar szabadalom A THT-t nem mi fedezőik fel, egyes nyugati országok­ban már használják. Nálurk, a felhasználó, a siófoki Kő- olajvezeték Vállalat megren­delésére, a veszprémi Nehéz- i vegyipari Kutatóintézet vizs- I gálta a THT-t, összehasonlítva azt a merkaptánnal. Az anyag hazai, nagyüzemi előállításával a Péti Nitrogén- 'művek foglalkozik — magyar | szabadalom alapján. A kísér- I letek még nem fejeződtek be ■teljesen, de máris nagy az ér­deklődés a THT iránt: cseh­szlovák és szovjet szakembe­rek kifejezték, szeretnék a náiurtk vásárolt tetrahidrotio- fénnel szagosítani a gázt. Szegedi Nándor Szabadság be. Az új szagosító anyag a tetrahidrotiofén (THT), amely- lyel ki akarják szorítani a merkaptánt. Sokkal több jó tulajdonsággal rendelkezik, mint elődje. Kevésbé oxidálja a fémes elemeket. Nem egye­sül gyorsan a föld egyes al­kotó elemeivel, tehát nem vész el könnyen, nerfi rongál­ja a berendezéseket. Kis mennyiségben is jól érezhető, és egyáltalán nem mérgező. Kedvező a fagyás- és forrás­pontja is. S végül, de nem utolsó sorban, az sem elha­nyagolható tény, hogy a THT itthon is előállítható. A THT használata kétségte­lenül jobban véd az alatto­mos veszélytől, mint a mer- kaptán. Ám teljes biztonság­ról így sem lehet szó. A szak­emberek szerint az, hogy a szagosító anyag kifejti-e a várt hatást, több tényezőiéi függ. Így például még attól is, hogy milyen a levegő nedves­ségtartalma, vagy a kellemet­len körülmények közé került ember szaglóérzéke. Az ezer köbméter gázba tett 16—18 gramm szagosító anyag azon­ban olyan erős szaghatást eredményez, amely — különö­sen zárt helyiségben — még a kevésbé jó szaglásé embe­reket is figyelmezteti: csele- ■ 25 éve, 1945. január 19-én, éppen egy negyedszázada, jelent meg az első felszabadulás utáni bu­dapesti napilap, a „Szabad­ság”, első soraiban a hála szavaival a felszabadító Szov­jetunió iránt. Az első szám csupán egy lap volt, két oldal. Ekkor már megtörtént a hon­foglalás: a „Szabadság” beköl­tözött a József körúti sajtóház (az egykori Stádium-lapok) épületének néhány első emele­ti szobájába. A lap első két számát az Athenaeum nyomdá­jában készítették, a többit már helyben, az egykori Stá­diumban. A fővárosban még javában dörögtek az ágyúk, s napokba telt, mire a szer­kesztőség foghíjas ablakaira papír került; hosszú időbe, mire a papírt üveg váltotta feL Sokáig papíros volt a szerkesztőségi szoba kis vas­kályhájának egyetlen tüzelője Is, szén csak hosszú idő múl­tán került a kályhába. De talán még az újságíróknál is nehezebb körülmények között dolgoztak a nyomdászok: cső­repedés következtében sokáig vízben gázoltak a termek­ben, nem működtek a szedő- és nyomógépek, a nyomdászok mindent kézzel végeztek, kézi szedéssel, betűnként álltak ösz- sze a sorok. Munkatársaknak, nyomdászoknak többször le kellett mennie a földszintre, légiriadó miatt. A budai ol­dalról még hallatszott a fegy­verek zaja, amikor \az első, friss lappéldányok az utcára kerültek, hogy reményt, s bi­zakodást hirdessenek Fénykép a képernyőről Mind a televíziós készülé­kek, mind a fényképezőgépek száma évről évre szaporodik a családokban. Bizonyára so­kakban felmerült már az óhaj, hogy a televízió kép­ernyőjén látott égjük vagy másak képet megörökítsék. Ám a feladat nem is olyan egyszerű, legalább is addig, amíg nem ismerjük a kép készítésiének a „titkát”. A televíziós kép úgy jön létre, hogy a képcső fluoreszkáló ernyőjén fantasztikus se­bességgel egy elektron­sugár pásztázza végig a vízszintes sorokat, mi­közben különböző vilá­gosságé pontokat „raj­zol fel”. így másodpercenként 25, egyenként 625 sorból álló kép jön létre az ernyőn. Az egyes képek gyors egymás­utánja szemünk tehetetlen­sége következtében — épp úgy mint a mozifilm né­zésekor — egyesített, folya­matos képet ad. Az elektron- sugár tehát másodpercenként 625x25 = 16 625-ször fut vé­gig a képernyőn, kereken 11 millió képpontot rajzolva fel! Közepes világosságé, erő­sen kontrasztos kép esetén jó felvétel 1:3,5 rekesznyílás- sal („blendével”) és 1/25-öd másodperces zársebességgel (expozíciós idővel) készít­hetünk. Az 1/25-öd másod­perces megvilágítási idő alatt ugyanis egy teljes kép je­lenik meg a televízió kép­ernyőjén, ez idő alatt a kép mintegy „helyben áll”. A fényképezéshez nem kell kü­lön fényforrást alkalmaz­nunk, a képcső elegendő fényerőt biztosít a felvétel­hez, ha 17/10 Din érzékeny­ségű filmet használunk. Amennyiben 1/100-ad vagy 1/200-ad másodpercre csök­kentjük a fényképezőgép zár­sebességét, úgy előhívás után csupán egy részét kapjuk meg a kép­nek, hiszen a televízió elektromágneses sugara nem tudott „lépést tar­tani” a rövid expozíció­val. A különféle zársebességek­kel való felvételkészítés egyébként minden fényképe­zőgép-tulajdonos számára hasznos tanulsággal is szol­gálhat. E módon ugj'anis könnyűszerrel megállapítható, hogy a fényképezőgép zár- szerkezete ' pontosan műkö­dik-e, az elektronsugár se­bességében nem fordulhat elő eltérés. Akinek csak egyszerűbr fényképezőgép van a birto­kában, az is nyugodtan meg­próbálkozhat a képernyő le­fényképezésével. E gépek zár­ja ugyanis rendszerint 1/25- öd vagy 1/50-en állandó nyitási sebességre van be­állítva, ami közelítően meg­felel a kívánalmaknak. Ha tehát kellő érzékenységű fil­met használunk, sikerülni fos a felvétel. Az ünnepi „nonstop” tv- műsorok tehát új szórakozna tási lehetőséget is kínálnak s fényképezést (jvegtörlő a fényszórón Kísérletileg megállapították, hogy az utak felcsapódó szeny- nye, a hó- és jéglarakódás 10— 60 százalékkal csökkenti az autók lámpáinak fényteljesít­ményét. Ez azt jelenti, hogy 75 —80 méter helyett mindössze 30—35 méterre vetíti előre fé­nyét a reflektor, ami kénysze­rű sebességcsökkentést, bal­esetveszély-fokozódást von maga után. Éppen azért több új gépkocsi-konstrukciónál — egyelőre csak a drága, luxus­kivitelű autóknál ----- kezdik [ alkalmazni a fényszóró elé j szerelt üvegtörlő szerkezetet, mely vízsugaras öblítéssel kombinálva tisztán tartja a I gépkocsi „szemeit”. A vezető­fülkéből irányítható törlőszer­kezet folyamatosan vagy sza­kaszosan működtethető; fa­gyos időben az öblítőfúvóka jégoldó folyadékot permetez a fényszóróüvegre. Remélhető­leg rövidesen a kisebb széria­kocsiknak is szerves tartozéka lesz ez a praktikus újdonság. Tehertaxik és autómentő Nagy tervei vannak a Fővá­rosi Szállító Vállalatnak. Mi­vel 500 tehertaxijuk egyre gyakrabban hagyja el a Pest megye határát hirdető táblát, elhatározták: 1975-ig megkét­szerezik a kocsik számát. így remélhetőleg lépést tudnak tartani a fővárosban vásárló megyei lakosok igényeivel, s nem kell visszautasítaniuk egyetlen távolsági utat sem. A másik örvendetes hír: megszervezik a megyében áz autómentő szolgálatót. Az év feléig elkészül a kísérleti kocsi, amelynek platójára a pórul­járt személyautókat fel tudják venni. Utána öt-hat Barkas autómentőt, s néhány darusko­csit állítanak szolgálatba, me­lyek szorgalmasan járják majd a megye útjait. A SZOT TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYE Az utóbbi időben mind na­gyobb számban kérnek dolgo­zók a társadalombiztosítási ügyviteli szervektől munkavi­szony-igazolást nem társada­lombiztosítási célra. A munkaviszony-igazolási kérelmek nagy száma a mun­kában torlódást okoz, s emiatt olyan igazolások kiadása szen­ved késedelmet, amelyek hiá­nyában esetleg átmenetileg el­látatlanul maradhatnak a ké­relmezők. Mindezek miatt, továbbá mert szükségtelen is, az igazo­lást kérő munkáltatók a nyug­díjas dolgozóknál tekintsenek el ezentúl új munkaviszony­igazolás beszerzésétől, támasz­kodjanak a nyugdíj határozat­ra, mely tartalmazza a kívánt adatokat. Ugyancsak szükségtelen a munkaviszonyadatokat igazol­ni az új mintájú munkakönyv bevezetését (1951. július 1-ét) követő időre, mert ezeket a munkakönyv hiteltérdemlően tartalmazza. A társadalombiz­tosítási igazgatóságok (kiren­deltségek) ezért a jövőben csak az új mintájú munkakönyv bevezetését megelőző időre vo­natkozóan állítják ki a — nem társadalombiztosítási célból kért — munkaviszony-igazolá­sokat akkor is, ha a kérelem valamennyi munkaviszonyra vonatkozik. illésék a bíróság előtt Tolcsvay: ezer forint A sajtó korábban hírt adott arról, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság törvényességi óvás foly­tán hatályon kívül helyezte a Jánossy Géza és társai ügyé­ben hozott felmentő Ítéletet, egyúttal új eljárást rendelt el és az ügy tárgyalására a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki. A Pesti Központi Kerü.eti Bíróság szombaton hirdetett ítéletet a büntetőügyben Tolcsvay Nagy László vádlot­tat garázdaság bűntette miatt egyezer forint pénzbünterésre ítélte, a másik három vádlot­tat bizonyítékok hiányában felmentette. A bíróság megál­lapította, hogy pécsi tartóz­kodásuk idején a vádlottak közül Tolcsvay Nagy László séta közben garázda magatar­tást tanúsított. Egy járókelő figyelmeztette Tolcsvayt és társait helytelen magatartá­sukra. Ebből vita keletkezett, közben tettlegességre is sor került. A bíróság ítélete ellen az ügyész Tolcsvay Nagy László terhére súlyosbításért, s a há­rom másik vádlott felmentése miatt jelentett be fellebbezést, Tolcsvay Nagy László ped-g felmentésért fellebbezett. 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom