Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-26 / 300. szám

1989. DECEMBER 29, HÉTFŐ «ST MEGT8I zJűrlttp Leendő kiskatonák váci főhadiszállásán Klubélet az MHSZ-székházban Az együk szobában rádió *dá-vevő készülék serceg, Z 2-es KAD, egy amatőr rádiós jelentkezik az éter hullámain, a másik teremben műrepülő néhány köbcentis kismotorja berreg, ahol terepasztal fölé hajolva, minitankok elhelyez­kedésén vitatkoznak többen. Ott barkácsgép bonyolult mű­veleteit irányítják szakértő kezek. S az épület elől éppen most indul el nagy döccené- sekkel egy tanulóvezető1 gép­kocsija ... Mindezt a fiatal szakembe­rek, hobbysok, versenyzők, le­endő és volt katonák váci fő­hadiszállásán, az IvlHSZ-szék- házban láttuk, hallottuk. Né­hány hónapja, hogy a Sztáron Sándor utca régi házsora tet­szetős, modern épülettel, az ország legkorszerűbb járási MHSZ-bázisával gazdagodott. Több mint kétmillió forintba került építése, s berendezései­nek értéke meghaladja a 700 ezer forintot. A városi, a váci és szobi járás fiataljai közül egyre szaporodik a székház birtokosainak tábora. Hobbyjának, szakmai szen­vedélyének ki-ki tetszése sze­rint hódolhat, szórakozva ta­nulni pedig mindenki szeret, j S mivel a fő cél a fiatalok I honvédelmi előképzése, az itt 1 tanultakat hasznosíthatják majd egyenruhában is ... Barkácsgép és tengeralattjáró Gál Ferenc területi MHSZ- i titkárnak, a székház vezetőjé- j nek kalauzolásával pibantha- j tunk be a klubéletbe. A székház földszintjén a : műszaki hobbysok helyiségei i sorakoznak. A rádió- ésazépí- j tőműhelyben rádiókészüléke­ket, különféle műszereket ja- ■ víthatnak, barkácsolhatnak a j klubtagok. A felszerelésre iga- i zán nem lehet panasz, a tech­nikai műhelyben például olyan j barkácsgépen dolgozhatnák, j amely az esztefgálástol a-sza- | lagfűrészelésig kereken tízféle j műveletet Végez el. A váci j székház a gépjárművezetőkáp- ] zésben is sokat nyújt Az or- | szágúton tanított gyakorlaton i kívül, az erre kíváncsiak — j makettek, metszeteik segítségé- j vei — elméleti téren is isme- | retséget köthetnek autók és j motorok műszaki rejtelmeivel, j Modellező műhely. Parányi váltók kattannak, szemaforok j billennek piros vagy szabad jelzésre a síneknél, amelyeken j minialagutak folyosóján, cse- ! repes tetejű állomások, házi­kók előtt, fenyőfákkal tűzdelt domboldalon „pöfékelnek” mi- nivonatok. A vasúti terepasztal a legkedveltebb, játékok egyi­ke, de akad itt más látnivaló is. Műrepülőle, hajók, rakéták modelljei. Itt látható a model­lező klub titkárának, az Euró- j pa-bajnok Csizmarek Ferenc• , nek Hurrican nevű repülője,! föníciai és római vitorláshajó, | svéd tengerjáró, s a második I világháború egyik hírhedt ten- geri farkasának a Medium i nevű német tengeralattjárónak j é’ethű modellje. Szakmai, tu- { dás, leleményesség és minde­nekelőtt nagy-nagy türelem szükséges e szép és izgalmas munkához. S különösen vonat­kozik ez a versenymodellék készítőire, akik hazai bajnok­ságokon és nemzetközi vetél­kedőkön szeretnének mind na­gyobb hírnevet szerezni a váci klubnak.' llarálhosás — az éteren át A székház emeletén tante­rem áll az oktatók és fiatal ta­nítványaik rendelkezésére. Ha­sonló célt szolgál a tartalékos klub modem, hangulatosan be­rendezett helyisége is. A járási MHSZ-központ vezetői minél több tartalékos tisztet és tiszt- helyettest szeretnének itt ven­dégül látni, egyrészt hogy to­vábbképzésüket sokféle témá­jú tájékoztató oktatással segít­sék, másrészt hogy tapasztala­taikkal maguk is részt végjé­nek a leendő kiskatonák hon­védelmi előképzésében. Itt a kabinetteremben Is egy terep­asztal gondoskodik a játékos, szórakoztató tanulásról. A te­repasztal tulajdonkeppen egy mini harctér, amelyen a leg­változatosabb terepviszonyok közt, makettekkel illusztrál­hatják például az erődök el­I leni harc módozatait: hová kell telepíteni a tüzéreket, | páncélosokat, híradókat, vagy a gyalogságot... Néhány lépés innen a szék- j ház egj’ik legnépszerűbb klub- \ ja, az ultrarövid- és rövidhul- ] lámú rádió szakosztály. Az ' URH-sok egy százhalombattai amatőr állomással tartják a kapcsolatot, a szomszéd szobá­ban ülő fejhallgatós fiúk pedig éppen egy Mitkó nevű bolgár rádiós jókívánságait hallgat­ják. A fél világot becserkészik kis szobájukban, szovjet, an­gol, finn, jugoszláv, francia, belga, norvég és még sok-sok kollégájukkal folytatnak es­ténként .párbeszédet. Az itt na­ponta egymást kereső és az éterben pgymásra találó bará­tokat láthatatlan, de igen erős j kötelékek fűzik össze: a rádió- I hullámok ... Rövid sétánkat ezzel be is fejezzük a székházban. Azok a I fiatalok, akik itt tanulnak, dol­goznak, kiérdemlik a járási MHSZ-központ vezetőinek di­cséretét. S ha ezt majd egyen­ruhában, parancsnokaiktól is megkapják a laktanyában; a váci székházban mindenki el­érte célját. —Szí ínjai— ÁB-bébik Űjévkor ismét 20 ezer fo­rintos életbiztosítási kötvény­nyel köszönti az Állami Bizto­sító hazánk legifjabb polgárait, Budapest és vidék első tíjszü­löttjét. A kötvényt 18 éves ko­rukban válthatják pénzre ez „ÁB-bébik”. Az Egészségügyi Minisztérium ügyelet-e ez or­szág minden részéről beérkező jelentések ail-apján állapítja I meg, melyik két újszülött „ér- \ demli ki” a jutalmat. Ha | ugyanabban az időben több gyermek születik, az elsőséget sorsolással döntik el. Az AB „20 ezer forintosok klubjának” már 18 tagja van, 11 kislány és 7 fiú. A legelső ÁB'-bébi 9 esztendő múlva kapja kézhez a biztosító 20 ezer forintos ajándékát. A Fest megyei Pályaválasztási Tanács 'tájékoztatója Megyénkben hétéves múlt­ra tekint vissza a pályaválasz­tási tanácsadás. Kormányha­tározat alapján, ez a munka minden iskolai tanulóra kiter­jedő, az érintett állami és tár­sadalmi szerveket, a padagó- gusok ezreit foglalkoztató te­vékenység. Hidas Pál, a Pest megyei Pályaválasztási Tanács titkára egy most megjelent 128 oldalas tájékoztató előszavában' azt ír­ja, hogy e munka elvégzése sok nehézséggel jár, de ered­ménye lemérhető a fiatalok és a szülők eddiginél jóval na­gyobb tájékozottságán, a pá­lyaválasztási gondok csökke­nésén. * Az általános iskolát az 1969/70-es tanévben Pest me­gyében 13 200 tanuló végzi el. A végzettek 30 százaléka nyer­het a Pest megyei és a főváro­[ si középiskolákba felvételt. I Ugyanakkor az üzemek, válla- j latok, termelőszövetkezetek | tervet készítettek a szakmun­í kásképzésre. j Ez a most megjelent kiad- j vány 5000 példányban került j ki a váci nyomdából. Hasznos I segítséget nyújt a pályát vá- j lasztó tanulóknak, a pályavá­lasztási tanácsadásban dolgozó ; pedagógusoknak, szakember reknek, nagy és közö3 ügyünk továbbfejlesztésében. (p. r.)* A pultig vagy azon túl is? A karácsony előtti vásárlási csúcsforgalom kezdetén került jegyzetfüzetbe a jellemző mondat. „Most majd mindent eladhatunk” — reménykedett, bizakodott a kereskedő. A nem is rossz kereskedő, akit e sorok írója hosszú évek óta ismer. A kereskedő bizakodása — tagadhatatlan — nem volt légbőlkapott. A vásárlóerő gyors növekedése tény. A ke­reskedelmi forgalom 1969-ben — változatlan árakon számít­va, tehát az áremelkedés okoz­ta többletet kiszűrve — nyolc százalékkal nagyobb, mint volt 1968-ban. Ebben az esz­tendőben 122,5 milliárd forin­tot hagy a lákosság a külön­böző boltok, vendéglátóhelyek pénztáránál. A harmadik öt­éves terv a változatlan árakon számított kereskedelmi forga­lom 20—22 százalékos emel­kedését jelölte meg feladat­ként 1970-ig. Ténylegesen en­nek éppen a kétszeresét sikerül teljesíteni: 44—46 százalék között lesz a forgalomnöveke­dés. Az árumennyiségnél és választéknál nagyobb vásárló­erő feszültséget teremt; vala­mennyien, akik vásárlók va­gyunk, tapasztaljuk e feszült­séget. Ez a forrása annak a helyzetnek, amel j’bsn „min­dent” eladhatónak vélnek a kereskedők. S a gyártók is ter­mészetesen. A karácsonyi vásár azonban | rácáfolt az optimista kereske­dőre. A vártnál lanyhább volt, több cikknél a múlt évi forgalmat sem érték el. Miért? * Ha csak ' a pultok előtt, mellett és mögött keresnénk a magyarázatot, rátalálnánk ugyan néhány rész-igazságra, de teljes és hűséges képet nem kapnánk. Az okok mé­lyebben vannak. Túl a pulto­kon: a termelésben. MAGYARÁZAT VAN Arra, hogy sokféle fogyasz­tási cikk termelése csökkent, jó néüiány magyar«^* van. Ezek egy része jogos,, fiihető. Így például az, hogy a kor­szerűtlen, a vásárlók által nem, vagy csak alig keresett cikkek átvételét a kereskede­lem :nem vállai ja, egészséges jelenség. Ám csak ezzel aligha lehet magyarázni azt, hogy 1969 januárja és októbere kö­zött a múlt év hasonló idő­szakához mérten a rádiókészü­lékek termelése 85, a mosó­gépeké 88, a villamos-tűz­helyeké 55, Sz égetett tégláé' 88, a cementé 93, a kárpitozott ülőbútoroké 94 százalékra csökkent. Hasonlóan lefelé görbült a termelési grafikon a textiliparban — a gyapjú- szövet termelése 85 százalékra esett vissza például az említett 1 időszakiban — a textilruházati, s a cipőiparban. A kereskedelem csökkenő készletei, s a mérséklődő ter­melés megbontja a fogyasztási egyensúlyt; a kisebb árukíná­lat még inkább növeli a ne­hézségeket, mert felvásárlás­hoz — pL építőanyagok eseté­ben —, tartalékoláshoz vezet. A föntebb említett példákból elég kiemelni csupán egyet, a rádiókét, szemléltetésként. Vajon a kereskedelem tehe­tetlensége az óka a termelés csökkenésének, a kínálat sze­rénységének? Sokkal inkább arról van szó, hogy a rádió- készülékek fejlesztésében az ipar jóval elmaradt az igé­nyektől. Nincs a piacon egyet­len szuper-készüléktípus sem, holott erre lenne vevő. Az azonos, teljesítményű és felépítésű, csupán kávájukban, s néhány külsődleges jegy­ben eltérő készülékek érthe­tően nem csábítják a vevőket. Minőségben kellene mást adni. ahhoz, hogy a rádió- készülékek piaca valóban piac, árut, választékot, más és más minőséget, árat, teljesít­ményt kínáló találkozási pont­ja legyen gyártóknak, keres­kedőknek, vevőknek. KÉT FELELŐS Anélkül, hogy a kereske­delem tényleges mulasztásait bárki is menteni vagy magya­rázni akarná, megállapíthat­juk: csak a belkereskedel­met elmarasztalni a fogyasz­tási egyensúly átmeneti vagy tartóáabb zavaraiért, igazság­talanság lenne. Két felelős van: az ipar és a kereskede­lem. Az iparban végbemenő — lassú — korszerűsödési folya­matok ma még nincsenek je­lentősebb hatással a fogyasz­tói piacra. Miközben a vevők igénye növekedett, zz ipar még mindig a régi szekerét hajtja: megtermelt áruinak keresi az átvevőt, ahelyett, hogy azt gyártaná, c-mit keresnek! Ma a iyáralc 'tÜbbSfgSbeit^feif tart­ják belevaló, rátermett keres­kedelmi főnöknek, aki mindent elad — sok esetben: elsóz! —, ahelyett, hogy az igények, a kereslet várható változásait összefoglalva jelölné meg a követendő utat a gyár keres­kedője. Nem szavak átcsopor­tosítása ez, hanem sokkal több. Olyan rákfene, amelynek kiirtása nagyon lassan jut egyről kettőre; nem segítet­ték ezt ma már megváltozta­tott, illetve megváltozó gazda­sági szabályozók sem. A fogyasztási cikkek jelen­tős hányadát monopólhelyzet- ben levő vállalatok gyártják. (Rádiót egy, v televíziót két vál­lalat, hűtőszekrényt egy, mo­sógépet egy gyárt stb.) A ve­vő — ez esetben a kereskede- ler& — már eleve hátrányos helyzetben van. Áruhiánnyal küzd, tehát nincs módja alku­ra. Kénytelen elfogadni az ipar diktálta feltételeket, az ipar adta választékot és minő­séget, mert ha nem, mit ad az üzletekben a vevőnek? A ve­vőnek, aki természetesen min­den haragját, mérgét, dühét a kereskedelemre zúdítja, hiszen mi mást is tehetne? A fo­gyasztóval mindig az közli, hogy mi nincsen, aki az esetek többségében maga is szenved ettől a hiánytól, hiszen a ke­lendő áru hiánya csökkenti a forgalmat, tehát a nyereséget. (A nem kelendő áruból fölhal­mozódott készletek viszont an­nál több bánatpénz kifizetését követelik meg.) Hol kellene kezdeni ezek után a vevők ál­tal oly sűrűn emlegetett rend­csinálást? FUNKCIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉST az ipar és a kereskedelem — közötti Az alapvető problé­ma az, hogy az ipar és a ke­reskedelem primitív adok-ve- szek viszonyban áll a partner­rel, s az un. funkcionális együttműködésnek még a csí­rái is alig teremtődtek meg. Ügy tűnik ma még, mintha a piackutatás kizárólag kereske­delmi funkció lenne, holott le­galább annyira feladata a gyártónak is. (Hiszen a vállalat számára teljesen ismeretlen piaci igényeket hiába közli a kereskedelem: a gyártás hóna­pokkal később kezdődhet csak meg, sokféle, itt nem részletez­hető ok miatt.) Hasonló a hely­zet a gyártmányfejlesztésben, ahol viszont a kereskedelem­nek kellene nagyobb szerepet vállalnia — a lehetőségek adottak erre — a gyári kocká­zatból. Sokat segítene a mai, nem kielégítő helyzeten az is, ha a gyorsan változó rende­lésállományt fokozatosan föl- váltáhSk .tf'HjSS’&ftbb időre sió­id kapacitás-vagy keretszerző­dések, amihez persze megbíz­ható piackutatás szükséges, s ezzel visszaértünk a kiinduló­ponthoz ... A párt Központi Bizottsága, valamint az országgyűlés leg­utóbbi ülésén elhangzottak ta- kargatás nélkül rámutattak azokra a visszásságokra, ame­lyek jogos elégedetlenséget,. sőt, olykor fölháborodást kel­tenek. E visszásságok léteznek. Am fölszámolásuk csak akkor lehet eredményes, ha végre a pulton túlra is nézünk, ha va­lóban az alapoknál kezdjük a fogyasztói piac egyensúlyának megteremtését: a termelésben. Mészáros Ottó Szír, Marót, Bottyán és a többiek... ingyenes tanfolyamokat indítunk: A 8 hónapos MŰVEZETŐKéPZÖ tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari és szerelőipari szakmunkások. A 10 hónapos SZAKMUNKÁSKÉPZŐ tanfolyamon betanított munkásokat képezünk ki kőműves, ács-állványozó, víz- és gázvezeték- sze.elő, központifűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. A 6 hónapos gépkezelőképző tanfolyamra jelentkezhetnek férfi segéd­munkások és kubikosok. A tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezdtük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőség. Munkásszállást és ebédet adunk. Különélés! és idénypótlékot fizetünk, szerszámhasználati díjat és utazási hozzájárulást adunk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. r * Bocs megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. 1944 decemberében három fiatalember őgyelgett a Kör­úton látszólag céltalanul. A plakátokat olvasgatták. „Fei- koncoltatik!” adta tudtukra az égjük, jelentkezzenek a magjTar halálfejes légióba, csábította őket a másik.' Ekkor az ala­csony termetű, sokdioptriás szemüvegű fiatalember, fel­kiáltott — ezt nézzétek! — az újonnan kiragasztott plakát a nyilaskeresztes párt nagj'gyű- lését hirdette december 4-re, a művelődési* házába. (Ma Erkel Színház.) A fiatalemberek el­határozták: Szir, Szivar és Ág (ez persze nem valódi, csak il­legális nevük volt), látogatást tesznek a gyűlés színhelyéit. Igaz, nem a megadott időpont­ban mentek, hanem még má- sodikán, késő este. Ajándékot is vittek, tíz kiló robbanó­anyagot. A színház bejárata alaposan megrongálódott, de annyira mégsem, hogy a gj-ű- lést ne lehetett volna megtar­tani. Ez volt a nyilasok első nyil­vános gyűlése a hatalomátvétel óta, ezért törik-szakad meg akarták tartani. Megtelt a szín­ház a formaruhás, karszalagos gyilkosokkal, de két fiatalem­ber, mielőtt a gyűlés megkez­dődött volna, igencsak igjreke- zett kifelé. A színházból kiér­ve. már nem volt olyan sietős a dolguk. Ott őgye'.egtek a gyér tömegben és hallgatták az egyik főhóhér; Gera Mihály szavait, amit hangszóró közve­tített a térre. Ám alig kezdett el beszélni, a hangszóró hatal­mas dörrenést, éktelen üvöl­tözést továbbított, majd izga­tott kiabálást: „mindenki a helyére!”, „ne hagyjuk, hogy a kommunisták aknamunkája megzavarja gyűlésünket!”. Es valóban, a hallgatóság úgy tűnt, lassan lecsillapodik. Ám annál izgatottabb lett a két fiatalember ott a színház előtt. Marót és Bottyán miég bent a színházban összetalálkoztak és egy fejbólintáissal jelezték, minden rendben, a saját gyártmányú pokolgépbe sike­rült a mellékhelyiségben ' az acetont betölteni. Perceken be­lül robbannia kellett! De múl­nak, múlnak a percek, egyik a másik után és a második rob­banás csak nem akar bekövet­kezni. Harmadik társukat sem látják, nem tudják, hol lehet. A hangszóróból pedig egyre árad a zagyva átkozódás, a judeó-plutokrata-kommunista világösszeesküvők ellen, ám egy második, az előbbinél is hatalmasabb robbanás véget vet a zavaros szóözönnek. Az ablakok kitörnek, valaki elki­áltja magát: - - meneküljünk, a kommunisták aláaknázták a színházat. És menekülnek, akár a patkányok a süllyedő hajóról, az ajtóban a revolver­rel hadonászó rendezők hiába próbálják megállítani az ára­datot, a nagygyűlés részvevői dicstelenül szétszaladnak. Másnap a Szir csoport is, a Marót csoport is, dicséretet és szidást kap egyszerre felső összekötőjüktől, Fehér Lajos­tól. Az történt, hogy az ellen­állási mozgalomban a novem­ber vége felé történt lebuká­sok miatt, a kommunista ak­ciócsoportok tevékenységét egy hétre felfüggesztették. A két legsikeresebb akciócsoport a Szír és a Marót volt. Es mert nagyon unták a tétlenséget, ezért, egj-mástól függetlenül próbálkoztak a nyilas nagjT- gj'űlés szétrobbantásával. Sok rendőri jelentés fogal­mazódott aztán felrobbantott német katonai autókról, nyilas kerületi központok ellen elkö­vetett kézigránátos merényle­tekről: Így Szirék magát a „Hűség házát”, a nyilasok fő­központját is megtámadták. Ekrazittal súlyosan megron­gálták a Metropol szállót, ahol német katonatisztek, főleg SS- ek voltak elszállásolva. Maró- ték egyik legnagyobb feltűnést keltő akciója a Gömbös-szobor felrobbantása volt még 1944. október 6-án. Nem volt ilyen látványos; de - nagyon fontos volt a váci és a déli vasút sínéinek felrobban­tása több helyen. Ebben az akcióban más illegális csopor­tok is részt vettek, a hozzáva­ló robbanóanyagot pedig a né­metek szállították a Marót csoportnak. Na persze tud tű­kön kívül, űk nem az utolsó két vasútvonalat akarták ezzel felrobbantani, amin keresztül még utánpótlást kaphattak, hanem az újpesti összekötő vasúti ludat. Egy utásza'.aku- latnál szolgáló fiatal zászlós segítségével hátizsákszámra vitték el a robbanóanyagot, és később, mikor a zászlóst a hídhoz vezényelték, nagyobb beszerzést szerveztek. „Felsőbb parancsra” teherautót rendel­tek a hídhoz, megrakták több mint egy tonna robbanóanjrag- gal és más szükséges dolgok­kal, azután az egészet elszállí­tották egy zuglói üres telekre. A németek és nyilas fullajtá­raik később azután visszakap­ták a robbanóanyagot — ki­sebb részletekben és más hal­mazállapotban ... A Marót csoport tagjai: Pa- dányi Mihály (Marót), Ajtai Miklós (Bottyán) és a többiek harcolva várták a felszabadu­lást és az el Is jött, de Szír — Weinberger Dezső —, az egyik legvakmerőbb pesti partizán ekkor már nem élt. Haláláról semmit sem tudunk, utoljára december 22-én találkoztak vele, azután nyoma veszett. Eltűnt bátyja Is, Dorong... Annyit tudunk csak róluk, hogy kassaiak, uto'só élő tag­jai voltak egy héttagú család­nak. Nem sd ák olcsón az éle­tüket ... Hofman Éva I

Next

/
Oldalképek
Tartalom