Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-26 / 300. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EíYESÖUETEX! — Jaivan Ram (a képen baloldalt) India élelmezésügyi mi­nisztere lett az Indiai Kongresszus Párt új elnöke. Képünkön: Indira Gandhi miniszterelnök asszonnyal látható. Péfer János Tbilisziben és Kijevben A magyar—szovjet hivatalos tárgyalások befejeztével Péter János külügyminiszter és kísérete megkezdte szovjet­unióbeli körútját és csütör­tökön délután megérkezett Tbiliszibe. Megtekintették a grúz főváros nevezetességeit. A magyar külügyminisztert pénteken fogadta Georgij C'sogovadze, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság első miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere. A hajdani grúz építészet emlékeinek megszemlélése után a ' magyar vendégek a korszerű tbiliszi pezsgőgyárat keresték fel. Péntek este Georgij Csogovadzs miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter a várost uraló Mlacmind tetőn épült repre­zentatív vendéglőben hivata­los vacsorát adott a magyar külügyminiszter tiszteletére. Péter János a Magyar NépT köztársaság külügyminisztere szombaton a déli órákban be­fejezte .tbiliszi látogatásiát. Kétórás kellemes repülés Után megérkezett szevjetunió- belí körútja újabb állomására: Kije vbe. Péter János vasárnap láto­gatást tett Dmitrij Delokolosz ukrán külügyminiszternél. Ez­után Péter János megtekin­tette az ukrán főváros törté-, nelmi nevezetességeit. A ma­gyar külügyminiszter < és kí­sérete ellátogatott a történel­mi és népművészeti múzeum­ba, járt a Laurában, Kijev ősi egyházi központjában, ahol a magyar vendégek megnézték az egykori székesegyházat és monostort. A városnéző séta keretében Péter János és a kíséretében levő személyek felkeresték azt a templomot, ahol Könyves Kálmán és II. Béla magyar király felesé­gének sírja található. Diplomáciai kapcsolat Magyarország és Malaysia között A Magyar Népköztársaság és a Malaysiái Államszövetség kormányai elhatározták, hogy országaik között diplomáciai kapcsolatot létesítenek. PEST MEGYEI XIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 29., HÉTFŐ Irány Iznsel? Cherbourg! hadihajók A Brit Tengernagyi Hivatal szombaton este közölte, hogy öt, zászló nélküli hadihajó haladt át a Gibraltárt szoro­son. A hajók keleti irányban haladtak tovább. Az angol szóvivő szerint feltehetően francia hajókról volt szó. Az Europe I. francia rádió- állomás jelentése szerint az az öt francia építésű hadihajó, amelyet egy állítólagos norvég vállalat megbízásából készí­tettek, és amelyet ennek, a jelek szerint nem létező cégnek képviselői átvettek, áthajózoít a Gibraltárl- szoroson és minden bi­zonnyal Izrael felé tart. A norvég kereskedelmi és gazdaságügyi minisztérium nem tud róla, hogy egy nor­vég cég megvásárolta volna az eredetileg Izraelnek gyártott öt francia hajót — közölte újságírókkal szombaton . a minisztérium egyik osztály- vezetője. Hozzáfűzte, hogy ilyen hajók vásárlásához a cégnek engedélyt kell kér- niök, márpedig egyetlen. nor­vég cég sem kért eddig enge­délyt. A norvég kikötői ható­ságok délelőtt azt közölték, hogy az említett hajók nem futottak be norvég felségvi­zekre. • A francia hadügyi állammi­nisztérium később bejelen­Ünnep után - ünnep előtt Fagy hóval — Veszély jelzés az utakról Csendes karácsony: baj nélkül A családban eltöltött és ün­nepelt karácsony ezúttal — szerencsére — nyugalomban, s jobbára gond nélkül telt el. A Pest megyei Tűzoltóparancs­nokságra egyetlen jelzés sem futott be; nem fordult elő — mint más években — kará­csonyfatűz. Sem az elektromos készülékek, sem — a nyilván többet használt — gázkészülé­kek nem okoztak tüzet. Az élelmiszerellátás is ja­vult az ünnepek előtti napok­ban, a csúcsforgalomra alapo­san felkészültek megyénk üz­letei, nagy készletet halmozva fel a kelendőbb árucikkekből. Kenyér és péksütemény is volt elegendő. S hogy karácsonyra a legtöbb háziasszonynak sike­rült mindent bevásárolnia, bi­zonyítja az is, hogy a Pest me­gyei Tanács élelmezési cso­portjához eddig nem érkezett panasz. Persze, akadtak olyanok is, szép számmal, akik a rokon­ságnál ünnepeltek. Az Autó- közlekedési Vállalat központ­jától megtudtuk, hogy a rossz idő miatt bizalmatlanok voltak az emberek, feltételezték, hogy a hóakadályok nehezítik majd a buszok közlekedését, s így elővételben kevesebb jegyet adtak el, mint az előző évben. Az ünnep előtti napon mégis sokan szánták rá magukat az útra, s ugyancsak nagy forgal­mat bonyolítottak a távolsági buszjáratok. Olyannyira, hogy a központi pályaudvarról a menetrendszerű járatokon kí­vül, 70 mentesítő kocsit indí­tottak. Több ezren keresték fel rokonaikat, távol élő család­tagjaikat az ünnepek alatt, en­nek ellenére nem volt zsúfolt-' ság. A Dunakanyar Vendéglátó- Ipari Vállalatnál is felkészül­tek a várható ünnepi forga­lomra. A forgalom azonban Sokkal nagyobb volt, mint az előző években; idén többen ebédeltek-vacsoráztak vendég­lőben, szórakozóhelyeken, mint tavaly. Fennakadás nem volt, csak asztalt lehetett nehezeb­ben kapni. (Folytatás a 2. oldalon.) A természet rajongóit még a téf sem tudja a lakásban tartani. A karácsonyi hármas szabadnapot sokan használták kirándu­lásra. Igazi fenyők mellett sütötték az ünnepi „fogást" a Duna­kanyarban. tette, hogy az öt hadihajót az oslói Starboat and . Weill, S. A. Olajszállító Vállalat vá­sárolta meg. Hírek szerint a cég szállítóhajóknak akarja használni az eredetileg izraeli megrendelésre készült vízi járműveket. Egy izraeli tiszt, aki kérte, hogy nevét ne hozzák nyilvá­nosságra, a UPI tudósítójának Cherbourgban — ahonnan az öt hadihajó kifutott — kije­lentette: „Ügy vélem, hogy rendeltetésük Haifa”. Ezzel szemben a Reuter azt jelenti, hógy a szóban forgó hajók rendeltetési helye to­vábbra is rejtély. A MENA arról számol be, hogy a francia kormány a legmagasabb szinten vizsgála­tot rendelt el ez ügyben. Debré hadügyminiszter telefo­non tájékoztatta Pompidou elnököt a vizsgálat eddigi állásáról. A norvég külügyminiszté­rium részéről szombaton este közölték, hogy a probiémá magvát azokban az okmá­nyokban kell keresni, amelyek alapján a Cherbourg! kikötő- hatóságok engedélyezték a hajók kifutását. Norvég véle­mény szerint ezen okmányok hamisak voltak. Normális ellenőrzés megmutathatta vol­na — közölte a norvég külügyminisztérium • egyik tisztviselője —, hogy nem volt minden rendben. Miután a Földközi-tengeren hajóznak, már nem sok kétség fér hozzá, hogy a karácsony éjjelén Cherbourgból rejtélyes körülmények között eltávozott öt ágyúnaszad úticélja Izrael. A francia hatóságok egy­mást követő hivatalos magya­rázatainak állításai megdőltek és a szombat délutáni leg­utolsó hivatalos bejelentés után (miszerint vizsgálat indí­tását rendelték el), a francia hivatalos körök a legteljesebb hallgatásba burkolóznak. Mindenesetre az izraeli ren­delésre készült és az embargó miatt a Cherbourg! kikötőben visszatartott öt ultramodern ágyúnaszád kifutása a nyílt tengerre, eléggé rejtélyes kö­rülmények között történt. A hajó kifutása előtt teljesítet­ték ugyan az előírt vámforma­litásokat — közölte a francia vámhivatal — és csak a ked­vezőtlen időjárás miatt ha­lasztották el az indulást az éj­jeli órákra. December 24-én azonban Cherbourg környékén egyáltalán nem volt „kedve­zőtlen” az idő, egész nap csen­des volt a .tenger, a hajók pe­dig az „engedély” birtokában minden lámpát eloltva a szó szoros értelmében kiszöktek a kikötőből. Mégpedig olyan sietve és hirtelen távoztak, hogy az izraeli haditengerész személyzet, amely furcsa mó­don egy polgári vállalatnak való' eladás után is ott maradt a hajón, még a franciaországi használatra vásárolt gépkocsit is ott hagyta gazdátlanul a ki­kötő parkolójában. A francia hadügyminiszté­rium első nyilatkozata azt ál­lította, hogy mivel a hajók fegyvertelenek voltak, polgári járműveknek tekintendők. Ezért adták el egy „polgári cégnek”. A párizsi tv-ben meg­kérdezett hajózási szakember viszont határozottan kijelen­tette: ezek a hajók rendkívül gyorsaságú és bonyolult fel­szerelésük miatt bizony fegy­vertelenül is hadihajónak szá­mítanak, a polgári használatra teljességgel alkalmatlanok, ke­vés hasznos terhet tudnák szállítani, üzemben tartásuk mérhetetlenül költséges. A francia hivatalos nyilatko­zatokra azonban a döntő csa­pást a norvég külügyminiszté­rium szóvivőjének a bejelenté­se mérte: a szóban forgó állí­tólagos . norvég cég a „Starboat and Weil S. A. Shippvig Ser­vice” ismeretlen Norvégiában. A francia hivatalos szervek ezzel szemben arra hivatkoz­nak, hogy ennek az állítólagos vállalatnak volt Oslóban címe, egy postafiók. Párizsban most azt kérdik, hogy vajon a fran­cia illetékes szervek ennyire naivul és elővigyázatlanul hagyták magukat könnyen megtéveszteni, vagy pedig az egész akció egyes francia ha­tóságok hallgatólagos együtt­működésével zajlott le. A L’Humanité Dimanche határozottan fel is veti a. kér­dést, hogy vajon ki volt a francia kormány tagjai közül, aki hozzájárulását adta ehhez az ügylethez. Louis Terrenoire gaulleista képviselő, volt miniszter, már szombaton írásos interpellációt intézett a miniszterelnökhöz, amelyben felvilágosításokat kért a gyanús ügy körülmé­nyeiről, és hangsúlyozta, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) ílj iskolát is riittok M*iliss&eit tlásss Ián Szombaton ünnepelte Pilis- szentlászló felszabadulásának 25. évfordulóját. Ennek tiszte­letére adták át rendeltetésé­nek az új iskolát, amely igen­igen nagy szükségből segítette ki a lászlóiakat. Az iskola el­készültéig ugyanis a művelő­dési házban folyt a tanítás. Lengyel György párttitkár tartott ünnepi beszédet. A színes, kavargó műsor el­mesélte a község negyedszáza­dos történelmét. Az iskolát politechnikai mű­hellyel is felszerelték. Az itte­ni politechnika kapcsolódik az erdőgazdaság munkájához. A művelődési házban sza­badpolcos könyvtárállományá­nak 15—20 százaléka nemzeti­ségi, így a „könyvtár” és a „klub” felirat mellé krtehették a „Knyiznica” feliratot is, Az iskolaavatót a végre „megürült” művelődési báni ifjúsági bál zárta. ház­KÉMIA1 ROHAM A harmadik ötéves tervben a leggyorsabban fejlődő ipar­ág, a vegyipar. Termelése 1968-ban 12X9 százalékát (!) tette ki az 1950. évinek, 268 százalékát az 1960-as színvo­nalnak. A vegyipar a harma­dik ötéves tervben 12—Í3 szá­zalékos termelésnövekedést ért el évente, s az 1970. évi népgazdasági terv is hasonló — 12 százalékos — emelke­déssel számol. Kémiai forra­dalomról beszélnek világszer­te. Legyünk hazai viszonyain-: kát tekintve szerényebbek, Érjük be a kémiai roham megjelöléssel, amit viszont tel-r jes jpggal használhatunk. A kémiai roham végigszá­guld a népgazdaság minden területén — elég utalni a szereívénygyártásra, ahol mű­anyagok váltották fel a szí­nesfémeket, a textiliparra, ahol emelkedik a műszál aránya — de a szakmán túl alig értékelik igazán jelentő­ségét. Holott például a mező- gazdaság termelési eredmé­nyeinek egyenletes növekedé­sében fontos szerepet játsza­nak a vegyipari termékek. A? adatok mondják itt is a leg­többet. Egy hektárra 1960-bai? még csak 141 kg műtrágya ju­tott hazánk mezőgazdaságá­ban, 1968-ra ez 453 kg-ra emelkedett. Az összes fölhasz­nált műtrágya — a hazai és az import — 748 ezer tonna volt 1960-ban, s 1968-ban már 2290 ezer tonna műtrágya ke­rült a földelrre. A megye mezőgazdasága 1965-ben 86 ezer tonna műtrágyát használt fel. 1968-ban 133 ezer tonnát, hogy a megyei közösgazdasá­gokban, s az állami mezőgaz» Ha ehhez még hozzátesszük, dasági üzemekben 4l3 ezer katasztrális holdon végezték vegyszerekkel a gyomtalaní­tást, képet alkothatunk a ké­miai roham nagyságáról s je­lentőségéről. Miért éppen a mezőgazda­ságból említünk példákat? Azért, mert annak idején, a harmadik ötéves terv kidolgo­zásakor sok vita volt azon, vajon az ágazatok közötti kapcsolatokban — a beruhá­zásokat tekintve — eléggé ér­vényesülnek-e a mezőgazda­ság fejlesztésének sokrétű szempontjai? Most, a negye­dik ötéves terv kidolgozásá­nak idején a viták parazsa is­mét hasonló táplálékot kapott. Sok helyen hajlanak arra az egyoldalú ítélkezésre, misze­rint az ipari ágazatok néme­lyikének kiemelt fejlesztése a mezőgazdaság rovására megy végbe; magyarán azért kap a mezőgazdaság az óhajtódnál kevesebbet, mert néhány ipari ágazat sokat visz el. A műtrágya, a gyomtalanitó vegyszerek nélkül a mezőgaz­daság aligha érhette volna eS a mai termelési színvonalát, a munkaerő hiányának súlyos következményeiről — hiszen a vegyszer „kapál” — már nem is szólva. A látóhatár Í ínkényes szűkítése, önkényes télkezéshez vezet. Nem lehet napjainkban elválasztani éles határvonallal egyik ágazatot a másiktól, hiszen a vegyipari beruházások éppúgy szolgál­ják a mezőgazdaság fejleszté­sét is, mint ahogy a mezőgaz­dasági termelés korszerűsödé­se az élelmiszeripar haladásá­nak döntő feltétele. A , népgazdasági méretekben való gondolkodás sokat és sű­rűn hangoztatott kívánalom, a gyakorlatban azonban nehe­zebb megtenni. Mert nem az a baj, ha viták vannak. A baj az, ha a viták, a vitatko­zók nem hozzák felszínre a mélyben rejlő, s meghatározó erejű összefüggéseket... M O. A Kárpát-medence lett az északról, északkeletről áramló hideg és a Földközi-tenger fe­lől érkező meleg levegő keve­redésének színtere. Ennek folytán vasárnapra virradó éj­szaka az északi hegyvidéken a lehűlés elérte a mínusz 10— mínusz 15 fokot, sőt Putnokon mínusz 20 fokot mértek, míg az ország más részein az éj­szaka leghidegebb órájában sem maradt mínusz 2—mínusz 7 foknál alacsonyabban a hő­mérő higanyszála. Vasárnap kora délutánra viszont a ma­ximális nappali hőmérsékletek nulla és mínusz 4 fok között alakultak ki, ami az , n a iözlekedést egyelőre nem za­varta, sőt előreláthatólag hét­főn sem fog újabb nehézsége­ket okozni. A jelenlegi helyzethez ké­pest számottevő változás hét­főn sem várható. Előrelátható­lag megmarad a felhős, párás idő, sokfelé lesz újabb havazás, sőt a déli megyékben helyen­ként már az ónos eső sem len­ne meglepetés. A hőmérséklet sem változik majd lényegesen. Éjszaka általában mínusz 3 és mínusz 8 fok között, az észak­keleti megyékben mínusz 15 fok körül lesz, nappal viszont előreláthatólag plusz 1 és mí­nusz 4 fok között fog tetőzni. Putnok: mínusz 20 fok

Next

/
Oldalképek
Tartalom