Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

4 ""K/Cirltip 1969. DECEMBER 20., SZOMBAT PEST MEGYE A KÉPERNYŐN HÍVÓSZÁMA GX-17 ÖREG FA Németh Endre rajza Újjászületik az Operett Elhunyt Tompa Sándor Tompa Sándor Kossuth-díjas érdemes művész, a Nemzeti Színház tagja, rövid szenvedés után elhunyt. Tompa Sándort a Nemzeti Színház saját ha­lottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. KISZ—KB—IB 7 anácskozás a tanyavilágról Hazánkban körülbelül egy­millió ember, közöttük mint­egy 180 000 fiatal él a Bács- Kiskun, Csongrád, Békés, Szol­nok, Pest, Hajdú-Bihar és Sza­bolcs megyei tanyavilágban. Életkörülményeiről és a fia ta­taiok körében végzett mozgal­mi munka tapasztalatairól és feladatairól tárgyalt csütörtöki ülésén a KISZ KB intéző bi- swttsága. Az IB határozatot hozott az 1970. évi önkéntes ifjúsági építőtáborozás meg­szervezéséről, az ifjú gárda egységek tevékenységéről, a KISZ KB Központi Művész­együttese 20 éves jubileumá­nak előkészítéséről és állásfog­lalást dolgozott ki az V. neve­lésügyi kongresszus téziseivel kapcsolatban. vnaBaD IZflomBaT Az időjárás ugyancsak ki­mutatja foga- hava fehérjét: hóhullásban nincs hiány, és ahogy a, világon nagyon sok minden relatív, úgy ez a tény is az: örülnek a havazásnak a téli sportot kedvelők, harag­szanak viszont mindazok, akiknek bajt okoz a tél. A megyei síelők vasárnap a szabadság-hegyi futóverse­nyen kezdik meg az ez évi idényt. Reméljük, jól fognak szerepelni, de ha már itt tar­tunk, nyilván a kedvtelésből síelők, szánkázók és korcso­lyázók is megtalálják majd a megfelelő havat, s jeget. Budaörsön vasárnap délután 14 órakor a nőtanács kedves meglepetést készít elő, a köz­ség nyugdíjasait ezen a napon fogják megajándékozni. A kis ünnepségre mindenkit szere­tettel vár a budaörsi nőtanács. Szombaton esite 7 órakor Zsámbékon és vasárnap dél­után 5 órakor Üröm község­ben a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának ünnep­ségsorozatában mutatják be Sípos Tamás: Hívószáma GX —17 című dokumentum játé­kát, Földeák Róbert rendezé­sében. A téli időjárás nemcsak a téli sportokat kedvelőknek kedvez, hanem azoknak is, akik szeretik a szép ,könyvet, a tartalmas olvasnivalót. A karácsonyi könyvvásár világirodalmi választékából megemlíteném a novellista­ként nálunk is ismert Grekova írónő Kísérlet című regényét. Olyan világot mutat be az író­nő, ahol távol Moszkvától, a sztyeppe áporodott légkörében kedvet, akaratot, kezdeménye­zést, érzést egyaránt porba fullaszt a rossz vezetés, a bi­zalmatlanság és ennek ezernyi provinciális következménye. Másik könyvet is megemlíte­nék, a tragikus sorsot szenve­dett Iszaak Babel most meg­jelent kis novellas kötetét, az Odesszai történetek-et. A négy novellában az odesszai gettó, a kikötői vagányvilág különc figurái nyüzsögnek, okoskod­nak és tobzódnak. Külön szeretném minden kedves olvasó figyelmét fel­hívni a vasárnap 17.30-kor kez­dődő „Röpülj páva..című tv-adásra, -mert ezen a felsza­badulási népdalversenyen Pest A Hazafias Népfront Pest megyei Elnöksége pénteken Budaörsön, a művelődési ház­ban kibővített ülést tartott, amelyen megjelent Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. A Hazafias Népfront mozgalom művelődéspoliti­kai munkájáról és feladatairól Fábián Zoltán író, a megyei megyei versenyzők is szerepel­nek, nevezetesen Králik Mi- hályné, Márki Sándor, Gál Ká- rolyné, valamint a kartali asz- szonykórus. És ha már a tévénél tar­tunk, említsük meg a 20.20-kor képernyőre kerülő Folytassa tanár úr! című magyarul be­szélő angol filmet. A Kossuth rádió vasárnapi ünnepi műsora, amely 14 óra­kor kezdődik és 0 óra 25-ig tart, Kossuth rádió, Debrecen! címet kapta. A tíz és fél órás városműsor a hallgatók füle hallatára készül, a műsort egyenes adásban közvetítik. S engedjék meg kedves ol­vasóim, hogy a kellemesen eh. töltött hét végén kívül boldog karácsonyi ünnepeket is kí­vánjon önöknek Karácsonyi István bizottság tagja tartott beszá­molót. A népfront előtérben álló feladatai közül kiemelte az Olvasó Népért mozgalommal kapcsolatos tennivalókat, ki­sebb létszámú irodalmi körök, klubok létrehozásának szüksé­gességét. A vitában sok szó esett a honismereti mozgalom­ról, a 25 éves krónikáit meg­írásáról, helyi dokumentumok összegyűjtéséről, ami közös feladata a népfrontnak és a helyi hivatásos népművelők­nek. H. O. Jól halad a Fővárosi Ope­rettszínház épületének re­konstrukciója, s a tervek sze­rint a jövő évadot már az új­jáépített, megszépült otthoná­ban kezdheti a társulat. A régi, elavult színpad he­lyére jelentősen megnagyob­bodott, új forgószínpad kerül, amely lehetővé teszi a gyors „Megbántani őket: vétek...“ Művelődéspolitikai tanácskozás Budaörsön Anna négyéves múlt akkor, i Otthon teher volt. Állami gon- ! dozásba került. Aztán kiadták j egy idős házaspárhoz, Zohán Sándorékhoz. Ök nevelték. Be­töltötte 18. életévét: nagykorú lett. Szabadon rendelkezhet sorsa felett. Szülei eljötték et­te. Kérték, jöjjön haza. Nem ment: Zohánéknál maradt. — Miért tette? — Ha négyéves koromban hem kellettem, miért kellenék most? ... Tizennyolc éves kor­ban már sok mindent másképp Iát az ember. Nehéz szavakban kifejeznem azt, amit Sanyi bácsiéknak köszönhetek. Ott­honom van ... Munkát talál­tam ... Földszintes ház Kistarcsán. A szőlőtőkéket diófák övezik. A csengetésre idős néni jön a kapuhoz. Megigazítja fejken­dőjét, felteszi a szemüvegét, és lágy hangon kérdezi: — Kit keres, lelkem? — Zohán Sándorékat. — Kerüljön beljebb . .. A lakásban minden ragyog. Meglátszik az asszonykéz. A konyha sarkában hűtőszek­rény, a szobában tv. — A gyerekekről Szeretnék érdeklődni. Felragyog a szeme. — A gyerekeinkről? — így mondja. — A legfiatalabb a Zsolti, ő három és fél éves, utána jön a Pistiice: öt eszten­dős. A másik Pista 16 éves. Az 4WW.A8 maradt hálunk. Tudom, most úgyis ar­ra kiváncsi, miért vettük ma­gunkhoz őket... Nekünk is hat gyerekünk van... de szét­széledtek már mindenfelé. így öreg napjainkat szebbé teszi a gyerekzsivaj ... Igyekszünk nekik mindent megadni... Az asztal megterítve. Kis csészék verik vissza a beszűrő­dő fényt. Zohán néni észreve­szi, hogy odanézek. — Látná csak, milyen jó ét­vágyuk van... Nyílik az előszobaajtó. Meg­termett, kedves mosolyú, ősz hajú férfi Zohán Sándor. Kezében két kosár: tele almával. Vállán szatyor. Zihál a tüdeje Kifújja magát. — Szerencsétlen sorsú gye­rekek, de ember lehet belő­lük. Amit a szüleik elrontottak, megpróbáljuk mi helyrehozni. Szép szóval sok mindent el le­het érni. A gyerek érzékenyen reagál mindenre. Megbántani: vétek ... Eldobni magunktól: bűn, jóvátehetetlen bűn. Játékos fyemeknjipályánt Zohán néni szakítja félbe a beszélgetést. — Apa, siess Pistikéért és Zsoltiért az oviba. Tegnap mondta az óvónő, hogy ma előbb kell értük menni. De hi­deg az idő, add rájuk a tré-- ningruhát és a kötöttsapkát... Besötétedett. Zohán bácsi kézen fogva viszi hazafelé Zsoltit és Pistikét. Nem felej­tette el a Tréningruhát és a kötöttsapkát... — Falus — A Magyar Nemzeti Múzeum a december 23-án nyíló „Gyermeki játéfcök’V'címft IrjS’HííáááiVal pár­huzam os-an gyermekraj zpályáza- tot'Mtfrdet. Készt vehetnek az ál­talános iskolák tanulói bármilyen technikával készített rajzzal és festménnyel. Egy pályázó legföl­jebb két munkát küldhet be. A pályaművek jelenítsék meg a ki­állításon szerzett élményeket, de ábrázolhatják régi korok játszó gyermekeit, s mindazt, amit a ki­állítás a látogatóban felidézett. A pályaműveket elbíráló szakzsüri mellett az ötletességet is figye- lemb'é veszi. A pályázat élső dí­ja 800 forint, a rh.isödik- díja 300, a harmadikat 300 forintban állapí­tották meg. A pályamunkákat feb­ruár 15-ig lehet beküldeni a Ma­gyar Nemzeti Múzeum (dr. Dienes Istvánná) címére. A rajzok hát­lapjára a pályázók írják rá nevü­ket, életkorukat és iskolájuk pon­tos címét. Az ünnepélyes eredményhirde­tésre március 15-én kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeumban. A legjobb pályamunkákat kiállítják. képváltást. Felszerelik az új, gépi díszlethúzó berendezést is, s a világítótorony felállításával jelentősen korszerűsödik a színpad világítási effektusa. A Fővárosi Operettszínház­ban légkondicionáló berende­zés is működik majd. A berendezés hasznos szol­gálatot tehet majd nyáron is: a szabadtéri produkciókat ked­vezőtlen idő esetén „bevihe­tik” az Operettszínházba, s nem marad el az előadás. ELŐZETES A budai villa titkáról Holnap kezdjük e A neves humorista író, Kürti And­rás ötlete briliáns. Á most meg­jelenő kisregényében (címe: A budai villa titka) az emberiség, az em­berek egyik régi, dédelgetett álmát ír­ja meg. Igen, mert az emberiségnek vannak nagy álmai: a béke, a jólét, a Hold-utazás, a perpetuum mobile, sa­többi, és vannak kis álmai: a boldogság, a szerelem, a... Az alacsony férfi ma­gas, a -kopasz dús hajú, a rút lány szép, a szürke egyéniség színes, szimpatikus, ellenállhatatlan személyi varázzsal ren­delkező egyéniség szeretne lenni. Valóban, soha senki se mérte még fel egy-egy ember személyi sikerében az egyéniség (esetenként az emberi szép­ség) hatását, varázsát. Legalább is tu­dományosan soha senki sem. Hogy ki miért szimpatikus, hogy két egyforma képességű ember közül miért X és miért nem Y jut el az élet magaslatára, arra nem tudunk válaszolni, mert nincs mértékegységünk, az emberi szimpátiá­nak nincs patinába öntött méterrúdja Párizsban, az Eiffel-torony tövében el­ásva. És az ipszilonok, a szürke kisemberek lelki fájdalmát se nagyon méregetjük, rohan az élet, nem lehet, .nincs időnk három és fél milliárd ember lelki nya­valyáival egyenként foglalkozni. Még ennél a mi egymilliárdunknál is általá­ban népjólétről, a nép boldogulásáról, a népek boldogságáról beszélünk. Az írók, a művészek persze régen próbál­koznak a boldog (X) figurákkal és a boldogtalan, sikertelen ipszilonokkal, il­letve életútjukkal magyarázni, sejtetni az életet, annak bonyolult összefüggé­seit. Kürti András is ezt teszi. De nem a megszokott, hagyományos módon. Iz­galmas, lebilincselő kisregényében dr. X Kossuth-díjas kutató hosszú éves ki­tartás után felfedezi a szimpatront, a földünkön élő sikertelen ipszilonok ér­kisregény közlését vényesülésének csodaszerét. Egy dózis, egy pirula és ellenállhatatlanul szim­patikus fickók leszünk mindahányan. Bekapjuk reggel a napi adagot, ráné­zünk a főnökünkre, aki éppen... —- Maga, maga Ypszilonkám, egy ba­rom ... Egy baromi munkaképességű ember, nagyon kedvelem magát. Elha­tároztam, hogy ötszázzal emelek a gá­zsiján. Nem, nem most. Visszamenőleg január elsejétől. R ánézünk a huligánra, kiesik kezé­ből a kés, váltunkra borul, és sír­va fakad. Tekintetünkkel megba­bonázunk mindenkit, szőkét, barnát, barátot, ellenséget, főnököt, egyszóval, mi egymást. A jóság kútja ez a szim- patron, amely dr. X Kossuth-díjas tu­dóst, a feltalálót, illetve az igazi felta­lálót, a regény íróiját, Kürti Andrást dicséri. Humánus, tiszta emberi szívből fakadó mű, bárcsak igaz lenne a törté­net. De hát sajnos nem igaz. A regény­ben az egyébként nagyon is földön já­ró, mindig reális tudomány elszakad ta­lajától, az író fantáziája messze csapong az ismeretlenbe. (Az író fantáziája messze csapong az ismeretlenbe? Már közhely, hogy Verne, H. G. Wells mi mindent látott meg előre. Ki hitt akkor, a saját korukban nekik? És most egy éven belül az emberiség fürkésző sze­mével kétszer is végigpásztázta a Hol­dat.) Már a regény indítása sokat sejtető, izgalmas, azonnal megfogja az embert. A milliárd szürke ipszilonokból Kürti András kiválaszt egyet és rámutat: „Maga, Honda kartárs, felmászik az Erzsébet-híd korlátjára és öngyilkos lesz. Maga X. Y., szépséges, szerellmetes leányzó odamegy Honda kartárshoz és megakadályozza az/öngvükosságát”. Itt a jóság kettős sikerrel zárul. Először: egy ember életben marad, hogy a tudo­mány kísérleti nyula legyen. Másod­szor: a leányzó nagy szerelme, a szirh- patron föltalálója, dr. X. megmenekül a kísérleti nyúl szerepétől, a felfedezés gyakorlati kísérletének esetleges kudar­cától, talán éppen a haláltól. (Mert mint ismert, a jóság is öl.) A felfedező minderről semmit sem tud, szerelme a háta mögött intézi, bonyolítja a dolgo­kat, hiszen a feltaláló éppen külföldön vesz részt egy tudományos ülésen. Egyébként A budai villa titka című re­gény történetében mindössze két tuda­tos ember mozog. A leányzó és egy kém, akit nyugodtan nevezhetünk, hogy konzekvensek maradjunk, Z-nek. D r. X tudóst, aki egész szellemi, ké­pességét a szimpatronra, a kuta­tómunkára koncentrálja, ezen­kívül semmi sem érdekli az égvilágon. Honda szomorú, szürke kis egér, mi is érdekelné őt, milyen szint vesz ő észre az életből. Semmilyet. Megcsömörlött mindentől, nekimegy a Dunának. A lány, a professzor asszisztensnője sze­relmes. A munka, a szimpatron is csak eszköz arra, hogy közel kerüljön a fér­fihez, hogy megtartsa a férfit. És a kém, aki egy idegen és ellenséges fia­talom megbízásából el akarja lopni az érvényesülés piruláját? Természetesen mindent pénzért tesz, de mindent tu­datosan. Persze, egy kémbandában, de ő a banda esze. A kisregény minden lapja cselek- ménydús, eseménygazdag. A kisember, Honda, csetlik-botlik, ahogyan Svejk és Kovács és Nagy és minden kisember csetlik-botlik az életben. Aztán egy reggel bekap valamit, amitől ellenáll­hatatlanul szimpatikussá válik és amer­re jár, mindenkit meghódít, sikert si­kerre halmoz, győz anélkül, hogy Ivan- hoe lenne. Gondoljunk bele, nem kis dolog az ilyesmit elhinni, de Kürti el­hiteti velünk. (Bár a próféta beszélne belőle.) A regény tudományos naivitása — a regény bája. Plusz: az író humora (amelyet jó szívvel szétoszt a sze­replők között). Eredmény: A budai villa titka című regény szórakoztató, izgal­mas, jó olvasmány. Suha Andor

Next

/
Oldalképek
Tartalom