Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

\ ÉVET ZÁRÓ ÉRTEKEZLET A járási tanács végrehajtó bizottsága ma tartja idei utolsó ülését. A vb-ülésen a gyám­ügyi munkáról és a meliorá­ciós beruházásokról tárgyal­nak. Kétezer lámpa A ceglédi közvilágítás sokat fejlődött az utóbbi években. A közvilágítási hálózat 116 kilo­méter hosszú és a lámpahe­lyek száma 2012. A város főbb útvonalain 350 korszerű lám­patestet szemeltek fel. Kande- láberes világítást kapott a Fáy- lakótelep is. LUCULLUS NYOMÁBAN A szolnoki rádió december 25-i, karácsonyi műsorának cím* az ókor nagy ínyencének, Lucullusnak a követőiről em­lékezik. Jó falatokról, híres szakácsmesterekről, nagyevők­ről hallhat a közönség az ér­dekes műsor-összeállításban, amelyből a ceglédi Róna Vál­lalat is kivette a részét. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖfelKIAfttSA XIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÄM 1969. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Zárszámadáshoz összesítik az eredményeket A határban egyre ritkább látvány a pöfögő munkagép. Az erős hóeséssel együtt való­ban beköszöntött a tél az Al­földre. A hosszan tartó jó időt valamennyi termelőszövetke­zetben célszerűen kihasznál­ták, elvégezték az őszi mun­kákat, a kukoricát az utolsó csőig letörték, és ezen a télen még a kukoricaszárak sem ár­válkodnak a földeken. A tsz-irodákban az év végi leltár adatait rendezik, FEHÉR NAPOK — Ha Katalin kopog, a ka­rácsony tocsog — tartja a népi szólás-mondás. Vajon most karácsonyra milyen idő vár­ható? Nyugati szomszédaink időjósai, akik hónapokkal elő­re elkészítik a várható időjá­rás tervét, havas, zúzmarás év végét ígérnek. December 20-a utánra — mint jelezték — lehűlés vár­ható. A hőmérséklet a mínusz egy foktól a mínusz nyolcig csökkenhet karácsonyig. Fehér karácsonyt jeleznek, észak- nyugati széllel, hóeséssel. Az év utolsó napjaiban viszont fagypont felett lesz a nappali hőmérséklet. Ködös, esős időt várnak, és napközben leg­alább öt-hét fok meleget. HOL LEGELJEN A TEHÉN? Csak egy csapás volt... Tehenet legeltetett egy ta­nya közelében a tizenkilenc éves Sáfár József öccse. A ta­nya gazdája szólt a gyereknek: hajtsa él a tehenet. A nyolc­éves fiú feleselni kezdett, mire a gazda egy vesszővel „kiosz­totta” a kis neveletlent. A fiú sírva ment . haza, panaszkodott az apjának. Az apa elindult, hogy kérdőre vonja a tanya la­kóját, miért bántotta a gye­reket. Már javában folyt a vi­ta, amikoir odaért hozzájuk a nagyobbik fiú, Sáfár József. A kezében levő kemény tárgy- gyal a tanyai ember arcába vágott, akinek az ütéstől eltö­rött az orrcsontja. A fiatalember a tettet elis­merte. Mentségéül csak azt mondta, hogy apját akarták bántani, ő azt előzte meg. Ta­gadta, hogy a kezében valami tárgy lett volna. Az apát a bí­róság tanúként nem hallgat­hatta ki, mert a vallomástételt megtagadta. A bíróság nem jogerősen hat hónapi, szigorí­tott büntetés végrehajtási mun­kahelyen eltöltendő szabad­ságvesztésre ítélte a hirtelen- kedő fiatalembert. összesítik az eredménye­ket a zárszámadáshoz. Február végéig valamennyi termelőszövetkezet szeretné megtartani a zárszámadó köz­gyűlést, és mielőbb hozzálát­nak a tél végi tennivalók elő­készítéséhez. Az átmeneti idő­szakban sem pihennek. A mel­léküzemági tevékenység és a vállalt kiegészítő munka lehetőséget ad a tagság­nak arra, hogy ne töltse az időt ölbe tett kézzel. Néhány tsz-ben savanyító üzem működik — télen a sa­vanyított káposzta kelendő a piacon — másutt, mint pél­dául a ceglédi Kossuth Tsz- ben, gyári 'besegítő munkát vállaltak. A kertészettel , rendelkező ceglédi és abonyi termelőszö­vetkezetek lassan a primőrök termesztésére kezdik meg elő­készületeiket, hogy salátájuk, zöldségük, paradicsomuk, pap­rikájuk minden mást megelőz­ve piacra kerüljön. „Primőr- terveket” szőnek a jászkaraje- női. a kecskéscsárdai, a törteli és több ceglédi tsz-ben. A ha­zai ellátás mellett exportra is szállítanak. (— es) Nyeniek-e? A minap ismét felállították a bo­rítékárusok bódé­ját a városháza sarkán, a kanyar­ban. A hideg sem veszi el a szeren­csét próbálók ked­vét: mint felvé­telünk is mutatja, csizmában, kucs­mában is ott to­porognak az ér­deklődők. Persze lehet, hogy az iz­galom is fűti, őket, míg megtudjálc, vajon mit rejt az apró boríték? Foto: Péterffy Szenvedélye volt a kerékpár Váz másfél koronáért — Németül beszéltek A Beloiannisz utcában la­kik G. Bíró György, akinél sokoldalúbb ember kevés van Cegléden. Udvarában valósá­gos szabadtéri múzeum foga­dott ócska kerékpárokból és gépalkatrészekből. Ez vezetett hozzá, mert mint hallottam, rokonait és ispierőseit szíve­sen kisegíti, ha valami régen nem gyártott alkatrészt keres­nek. A főfoglalkozása: szőlőter­melő, amiről mindárt le is vizsgázott, amidőn jó borával megkínált. A csemői Szabad Föld Tsz-től használ munka- egységes és háztáji szőlőt, amely az idén is szép termést hozott. Tavasztól őszig min­dennap kerékpáron jár ki 7 kilométerre a szőlőt megmun­kálni. amelyben szép gyü­mölcsfák is vannak* A beszélgetés közben kibon­takozott a 65 éves ember ér­dekes életútja. A kerékpár szerelmese Már kis iskolásgyermek ko­rában nagyon vágyott egy ke­Kérdések — a vetélkedő után A Tiszán innen vagyunk to- vábbra is, a vetélkedőn túl, pedig megyénk nem jutott tovább december 12-én. Bor­sod—Pest megye honismereti rádióvetélkedő: 25:24. Elvesz­tettük. Igaz, Marseille után ne­héz még jobban megrendülni... Hogy is kezdődött? Negyvenen ültünk a művelő­dési központban, négy nagykő­rösi telefonszámra, és a rádió szünetjelére összpontosítva, fi­gyelmünket, amikor megszólalt telefonunk. —- De kérem, még semmit nem kérdeztek! — Itt a múzeum! Csak ki­próbáltuk, milyen gyors a kap­csolás. Nem tudtuk, miben segíthetünk majd a körösiek­nek, ezért minden szakterület képviselője könyvekkel, lexi­konokkal jelent meg. A könyv­tár már délelőtt elhozta kézi­könyveinek egy részét. Bárdos Endre tanulmányi felügyelő buzdító szavai után megszó­lalt a szignál: „Tiszán innen, Dunán túl.. T öbb hónapos készülődés * előzte meg ezt a napot. A vállalatok, intézmények ösz- saeállították 25 éves fejlődé­sük történetét, termelési ered­ményeikét. Negyven szakem­ber a nagykőrösi csapatban igyekezett segíteni, másik negyven itthon tartott ügyele­tet a művelődési központban. — Tehát hol áll az URH-s kocsi? — kérdezte Szepesi. — Gödöllőn. Az. első kérdés­re mi is megkaptuk az egy pontot, mint Borsod. De rövid­del a kezdés után nagy előnyt szerzett az ellenfél. Szerettünk volna segíteni, de nem volt rá lehetőségünk. Nagykőrös nem kapott kérdést. Ekkor jött, (ahogyan Szepesi György fo­galmazta) „minden idők leg­hosszabb lexikonversenye”. A kérdést a nagykőrösi csapat kapta. Megszólalt a kolomp: készek a válasszal. Végre lehet egyenlíteni. Igen, de a ver­senyzők a lapszámot nem je­gyezték fel. Újra keresés, újra izgalom. Sárospatak hogy áll? Ott még csak 3 nevet találtak meg a hatból. Nagykörös kész? Sajnos még nem. A gyerekek keresnek ... Ismét megszólalt a kolomp, már azt hittük, mind a hat név megvan, pedig a negyedik kötetből még nem találtak. — Halló! Kossuth, Kárpáti Aurél! Telefonáltuk az 593- ason Nagykőrösnek. Adják már tovább! — Sajnos, segíteni nem le­het, de köszönjük. Amikor Szamuely neve is előkerült, a múzeumban Zsadony Miklós bácsi elmesélte az öttagú mun­kásmozgalmi csapatnak, hol volt Szamuely irodája Ceglé­den. jU ág néhány villámkérdés, és 111 az állás 22:22. Az izgal­mak tetőpontján következett a műsor elején feladott vers fel­olvasása. Ismert az eredmény, a Pest megyei rigmus rosszabb volt. így alakult ki Borsod me­gye győzelme, és ehhez mi is gratulálunk. De ki válaszol a mi kérdéseinkre: Miért nem az eredeti kiírásnak, megfelelően a megyék történelmi, politikai, társadalmi, művelődéstörténeti fejlődésről kértek számot? Miért csak 10—12 kérdés hangzott el? ötszáznál is több­re készültünk. Mit kapott a pártatlan hallgató ebből a mű­sorból? Válasz helyett egy nagyrabecsült vetélkedő sajgó emléke él csak bennünk. Szabó Alfréd rékpárra, ami abban az idő­ben még kevés embernek volt. Egyszer húsvét napján locsolni járt egy ismerős csa­ládnál, és az udvaron meglá­tott egy kidobott kerékpár­vázat. — Tessék ezt nekem adni, odaadom érte a megtakarított pénzemet — mondotta a házi­asszonynak, és egy korona 50 fillérért megvette a kerék­párt. Boldogan vitte haza, ott­hon a fáskamrában kis mű­helyt csinált, és addig gyűj­tögette a hozzávalókat, hogy 8 éves kóréban már saját ke­rékpárján biciklizett. ami nagy dolog volt abban az időben. Szülei taníttatták, de négy gimnázium után megunta az iskolát. Szülei ekkor lakatosinasnak adták. Amikor elkezdett tánc­iskolába járni, szégyellte, hogy az utcán olajos ruhában lát­ják a leányok. Erre otthagyta a lakatosműhelyt, és olyan pályát ‘ keresett, ahol tiszta ruhában lehet dolgozni. Vas- kereskedő tanulónak jelentke­zett, de a régi ceglédi vaske­reskedő cégek nem vették fel, mert nem tudott németül. Ak­kor ugyanis a kereskedő né­metül beszélt az alkalmazot­takkal, hogy a vevő ne értse. Végre a Hangya-szövetkezét igaagatója felvette vas- és fű­szerkereskedő tanulónak. Mindezek mellett ismert régiséggyűjtő, és ezt a passzió­ját ma is folytatja. Gyűjte­ményéből az elmúlt években elöltöltős forgópisztolyt, kézi kovácsolású díszlámpát, régi varrógépet és különböző ka­lapos szerszámokat adományo­zott a múzeumnak. 60—70 éves, érdekes képeslapok és folyóiratok is vannak a gyűj­teményében. K. L. Ktsz-ek, hsz-ek Alapszabály és mechanizmus - a törvényesség szemszögéből Nagy feladat áll még az idén a kisipari termelőszövetkeze­tek és a háziipari szövetkeze- j tek előtt: az új alapszabályok elkészítése, megvitatása. Már folynak a közgyűlések, ahol az alapszabálytervezetre pontot tesz a tagság, s aztán már csak az marad hátra, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága — amennyiben megfelelnek a jogszabályoknak — jóváhagyja az új alapszabályokat. — Mi tette szükségessé az új alapszabály kidolgozását? — tettük fel a kérdést Bene Jó­zsef v b-eln ökhelyettesn ek, aki a városi tanács részéről látja el az ipari ágazat felügyeletét. — Gazdaságirányításunk új módszert vezetett be. Az ipar után a mezőgazdasági termé- lőszövetkezetekben is érvénye­sül az új mechanizmus- Most a kisipari termelőszövetkeze­tek vannak soron, és míg az egységes szövetkezeti törvény el nem készül, az alapszabály rögzíti az új gazdaságirányítási rendszerből fakadó nagyobi) önállóságot a ktsz-ekben. Az alapszabályok a napok­ban voltak napirenden. Az il­letékesek a város és a járás területén működő ktsz-ek el­nökeivel a törvényesség szem­szögéből vizsgálták meg az alapszabály-tervezeteket. (peresztegi) Kisegítő járatok A MÁV az ünnepi forgalomról Menetrend a váróteremben A napokban már megjelent a MÁV tájékoztatása az újsá­gokban: honnan, mikor és hány mentesítő, illetve kisegítő szerelvényt indítanak az or­szág különböző részeibe. — Mennyiben érinti ez a ceglédi vonalat, egyáltalán, mire számíthatnak a Ceglédről utazó, vagy az ide érkező uta­sok? — kérdeztük az állomás főnökét. — December 24-én, szerdán már igénybe lehet venni a rendkívüli időpontban indított vonatokat. Ezen a napon 12 ilyen szerelvény fut át az állo­máson, ezen kívül három Kecskemét—Szegedre megy. 25-én két kisegítő járat érint bennünket, mindkettő Szolnok —Debrecen—Nyíregyháza útvo­nallal. 28-án hét vonat indul a Nyugati pályaudvarról a deb­receni vonalon és ezen a na­pon ugyanennyi érkezik visz- szafelé. Tíz vonat érkezését várjuk 19-én, majd 31-én és január 1-én összesen 19 men­tesítő vonat érinti Ceglédet. — Az érkezési és indulási időpontok? — Már a napokban kifüg­gesztjük a váróteremben az ünnepi menetrendet. És termé­szetesen, telefonon is szívesen . adunk tájékoztatást. (cs.) KOSÁRLABDA Nem kerültek a döntőbe A lányok bajnoksága után egy héttel a fiúk mérték össze tudásukat vasárnap Vácon. A tíz benevezett együttes között ott találhattuk a ceglédi Kos­suth Gimnázium csapatát is. A döntőbe a monori, budaör­si és a két váci együttes’ ke­rült. A ceglédiek a selejtezőn „elvéreztek”, nem kerültek to­vább. Eredmények: Budaörs—Kossuth Gimnázium 38:37 (18:20) Cegléd: Velkey 15, Fehér 10, Tőkés — Szűcs 8, l£iss 4, Ber- náth, Ócsaii, Kovács, Gyenge, Bogdán. Hosszúra nyúlt utazás után, szinte bemelegítés nélkül lé­pett pályára a csapat. Az első félidőben inkább a ceglédiek irányították a játékot. Szünet után főleg támadójátékban es­tek vissza, nem volt-Irányító játékos közöttük. A fej fej melletti harcban elsősorban ezért vesztettek. Kossuth Gimnázium—Váci Mezőgazdasági Technikum 97:29 (46:14) Cegléd: Velkey 18, Fehér 49, Tőkés 1, Szűcs 6, Kiss 7, Ber- náth, Öcsai, Kovács, Gyenge, Bogdán 16. Biztos győzelem, nagy tudás- különbség volt az . ellenfelek között. A torna folyamán Vel­key és Fehér nyújtotta a leg­jobb teljesítményt. (U—László) ZÁRSZÁMADÁS VÁROSUNK SPORTJÁBAN Atlétika — Ceglédi VSE A szakosztálynál három ed­ző működik: Forgács Ferenc, Csiszár Imre és Magyar Antal, aki így látta az elmúlt év legfontosabb eseményeit: — A tervben előírt minősí­tési szinteket versenyzőink­nek sikerült teljesíteniük, je­lenleg hat II. osztályú és egy ifjúsági aranyjelvényes spor­tolónk van. Az NB I/B-ben szereplő Pest megye váloga­tottjában több ceglédi ver­senyző kapott helyet: Feren- czi István, Radnóti Géza, Molnár László, Dóka Gábor, Ungvári Miklós, Juhász And­rás, Müller Sándor, Erdélyi Károly, Szebeni Benő. A vá­logatott végeredményben a 4. helyen végzett, és e szép si­kerből a mi versenyzőink is jelentősen kivették részüket. 1969-ben 19, valamint 21 ser­dülő korú fiatal érte el az ezüstjelvényhez, illetve a bronzjelvényhez szükséges eredményt. — Utánpótlásunk biztosítá­sára megnyitottuk a sportis­kolát, amely öt osztállyal működött az év folyamán. — Kik érték el a legjobb eredményeket? — Elsősorban a másodosz­tályú szintet teljesített ver­senyzők: Ferenczi (magasug­rásban: 186 cm), Juhász And­rás (súlylökésben: 14,24, disz­koszvetésben 42,37, m), Ung­vári Miklós (tízpróbában 5541 pont), Dóka Gábor (távolug­rásban 693 em), Radnóti Géza (3000 m síkfutásban 8.49.8). Ki­emelkedő Balogh Zsuzsa súly­lökésben elért 10,17 méteres eredménye, örvendetes a ser­dülő „A” kategóriába tartozó Kovács Katalin, Rajkort Te­réz és Kreisz Teréz töretlen fejlődése. — Mi várható az 1970-es évtől? — Igen sok ifjúsági és ser­dülő korosztályú sportolónk van, továbbfejlődésük — bár a követelmények igen maga­sak — remélhető. Főbb cél­jaink az egyéni színvonal emelése, a nagy űr meg­szüntetése a felnőttek és a fiatalok között, idővel ütőké­pes férficsapat kialakítása. Ezekre a szakosztály költ­ségvetése biztosítékot nyújt. Több versenyen akarunk részt venni, közöttük orszá­gosokon is. A múlt évinél jobb eredmény elérése a cél. — Hogyan készülnek fel a következő év feladataira? — Az idény március köze­pén kezdődik, addig pályán­kat felújítjuk, modern ugró- helyeket létesítünk, mivel a fejlődéshez ez is feltétlenül szükséges. Az alapozást de­cember 10-én kezdtük, remél­hetőleg sikerrel, (—reán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom