Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-18 / 293. szám
Napirenden: a hátrányos helyzetű tanulók segítése Nevelési értekezlet a monori József Attila gimnáziumban A közelmúltban nevelési értekezletre gyűlt össze a monori József Attila gimnázium tantestülete. A napirenden egyetlen téma szerepelt, a hátrányos helyzetű tanulók segítése. Király János, a járási pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője tartott bevezető előadást. Országos és megyei adatokkal illusztrálta a fizikai dolgozók gyermekeinek gondjait, hátrányos helyzetük okait, s felvetett néhány értékes gondolatot a segítés módjairól. A továbbiakban Pleszkán Frigyes tanár elmondotta, hogy mint a gimnáziumi tanulószoba vezetője, több száz gimnazista családi körülményeit, gondjait ismeri. A monori gimnáziumban számontartják a fizikai dolgozók gyermekeit, figyelemmel kísérik tanulmányi eredményeiket, segítik őket. Tudják, kinek, milyen irányú az érdeklődési köre, s ameny- nyiben tehetségesnek bizonyul valamelyik tantárgyban, a szaktanár mindent megtesz, hogy képességeinek megfelelő eredményt érjen el. Minderre van konkrét példa is. Így a monori Ceglédi Imre, aki 4. helyezést ért el az országos tanulmányi versenyen biológiából. Az édesapja lakatos. Egy másik tanuló, Fáskerti Mária magyar—orosz szakra -került az egyetemen, s emellett tanulja a cseh nyelvet is. Hogy ez a tehetséges kislány bekerült az egyetemre, s hogy ott megállja — nagyszerűen — a helyét, nagyrészt a molnári gimnázium tanári karának köszönhető. A kislány szülei két, illetve három műszakban dolgozó fizikai munkások. Ezek a legszebb eredmények. Emellett nagyon sokat foglalkoznak a gyenge tanulókkal, céljuk az, hogy a fizikai dolgozók gyermekei ne morzsolódjanak le az első, illetve a harmadik év után. Sikeresen működnek a gimnáziumban az egyetemi előkészítők és a szakkörök. Legutóbb egy érdekes pszichológiai kísérletet végeztek, amelynek az „időfénykép” nevet adták. A tanulók egy csoportjának mindennap le kellett írnia időrendi sorrendben napi tevékenységét, illetve bizonyos kérdésekre naponta kellett válaszolni írásban. A kísérlet feldolgozása, értékelése most folyik, de egy érdekes jelenségre máris felfigyeltek a tanárok. Az „időfénykép” tanúsága szerint napjainkban, s elsősorban a fizikai dolgozók körében valóságos „házépítési robbanás” következett be. A legtöbb tanuló ugyanis arra a kérdésre: rendelkezésére áll-e különhelyiség otthon a tanuláshoz, azt válaszolta: nem, mivel éppen építkezünk, s jelenleg az egész család egy helyen húzza meg magát, amíg elkészül az új ház. Természetesen nemcsak az a célja a kísérleteknek, hogy részletesebben megismerjék a tanulók életkörülményeit, hanem, hogy a tapasztalatok megbeszélése után jobb időbeosztásra szoktassák őket. s hogy a hasznos elfoglaltságok előtérbe kerüljenek. A beszámoló után felelősségteljes vita boncolgatta a kérdést. Simon Gyula tanár ösztöndíjrendszer kialakításának fontosságát vetette fel. ugyanis nem egy esetben anyagi gondok miatt kimaradtak az iskolából olyan tehetséges tanulók, akiken az a tsz, vagy üzem, ahol apjuk, anyjuk dolgozik, sokat segíthetett volna. Halász János tanár arról a nehezein behozható szintkülönbségről tett említést, ami már szinte a bölcsőnél kezdődik. Saját sorsán tapasztalta, milyen nehéz utolérni általános műveltségben az értelmiségi származású gyerekeket. Manapság a hátrányos helyzet nem az anyagiakon múlik — mondotta —, s a tv-, a film is sokat pótol, de az olvasást, a könyv szeretetét még nem minden esetben hozzák magukkal otthonról a fizikai dolgozók gyermekei. * Tóth Erzsébet megbízott igazgatónő véleménye szerint hiányzik a fizikai dolgozók gyermekeiből, illetve még nem alakult ki a társadalmi tartás. A tantestületnek a tanulmányi segítés mellett nagyon sokat keli még tennie nevelési vonatkozásban is. Az iskola azonban mindent egyedül nem képes megoldani, a társadalom széles körű segítésére van szükség. A monori gimnáziumban a tanulók sorsát érettségi után is figyelemmel kísérik. Szükséges ez, hisz a hátrányos helyzetű tanulók jó része érettségi után is rászorul a segítségre. Nem egy tehetséges, átlagon felüli tanítvány kallódik el, kerül olyan munkahelyre, ahol tudását nem képes megfelelően kamatoztatni. A vita még sokáig tartott. A problémák, s főleg a feladatok lényegét találóan fogalmazta meg egyikük: a tanároknak kicsit szülő helyett szülőknek is kell lenniük. F. O. MOHOS P E S'J M E GYE I H I R L k Ü L Ó N K I A D A S A XI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1969. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK ÚJ, MODERN ÉPÜLETRE LENNE SZÜKSÉG Szebb lett a monori posta, de nagyobb nem 18 ember 22 négyzetméteren — Türelmetlen telefonigénylők A monori posta homlokzatáról már lekerülteik az állványok, s mire az év véget ér — épülete megfiatalodott kívül, belüiL Mindennek tulajdonképpen örülnünk kellene, de úgy vagyunk vele ahogy a szólás mondja: az egyik szemünk sír, a másik nevet. Az épületet tehát megfiatalították, a falakat azonban nem tudták odébbtolni, a helyiségeket nem lehet megnagyobbítani. Egyre több panasz érkezik szerkesztőségünkbe a monoid posta kicsinysége miatt. Szoronganak — különösen piaci napokon — a levél- és csórna gf eladást, pénzbefizetést intéző emberek tömegei. Nehéz a postán dolgozók helyzete is. A 22 négyzetméternyi alapterületű elosztóban reggelenként 18 kézbesítő, hírjápki- hordó zsúfolódik össze, egymást lökdösődve veszik kézbe a naponta érkező 4—5 ezer hírlapot és a számtalan levelet. Kicsi a telefonközpont is, csak. ezzel magyarázható, hogy a csúcsforgalomban néha negyedóráig sem jön be a vonal. Képtelen a posta telefont adni például a cukrászati termelőüzemnek, a járási földhivaital- naJ(, az élelmiszer- és a zöldségboltoknak, az épülő ABC- áruháznak és a számtalan, évek óta telefonra váró magánosnak. Ez utóbbiak között olyanok is vannak, akik szolgálatuk rovására kénytelenek nélkülözni a telefont. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a monori posta kinőtte önmagát, függetlenül attól, hogy a régi, vagy az új köntösben díszeleg. A panaszok a jövőben várhatóan szaporodni fognak. A megoldáskeresés igényével kerestük fel a Monori Községi Tanácsot, ahol Romházi László vb-titkár ismertette a községi vezetőség véleményét. Eszerint a monori posta problémájának megoldása a község előtt álló fejlesztési feladatok részeként tekintendő. Monor járási szélihely jellege, a minden vonatkozásban mutatkozó forgalomnövekedés, ,a nagyközség, illetve a város irányába mutató fejlődés készületlenül találja a méreteiben kicsi, berendezéseiben ped'ig elavult monori postát. Nem fogadható el tehát megoldásnak a régi kereteken belül semmilyen részleges, bővítési, modernizálási kísérlet. Monomak nem néhány évre, hanem hosszú távlatban kell megoldania központja fejlesztését. Ennek szerves része egy új postaépület megtervezése és felépítése. A község vezetősége azon az állásponton van, hogy a régi kicsi épület helyett egy minden vonatkozásban megfelelő új postaépületet kell rövid időn belül építeni. Ehhez a község a maga erejéből, a lehetőségekhez képest messzemenő támogatást ad, egyebek között például a helyet központilag biztosítja. (Te) Az olvasók kívánsága Kedden este meglátogattam a tápiósülyi művelődési ház könyvtárát. Sok felnőttet, s főleg sok diákot láttam. — Van-e valamilyen titka a könyvek iránti fokozódó érdeklődésnek? — kérdeztem Bácskai Istvántól, a művelődési ház igazgatójától. — Véleményem szerint különösebb titka nincs. Ha csak az nem, hogy a legtöbb olvasó kívánságának eleget tudok tenni. Ez nem boszorkányság, a könyvtárban igen nagy a választék. Hogy egyebet ne mondjak, éppen ma vettem nyilvántartásba kétszáz új könyvet. S egy másik: minden olvasónktól megkérdezem, mit szeretne olvasni, mi hiányzik a könyvtárból. A mostani kétszáz könyv között is van három-négy olyan, amit az olvasók kívánságára vásároltam meg. (krátky) Kevesen tudják... ... hogy Paczka Mihály neves festő Monoron született, 1856- ban. Munkácsy, Zichy tanítványa volt. Jelentősebb képei a Tékozló fiú, az Attila halála és az Emese álma. A fojásg/űjtő Érdekes, ritka gyűjteményt őriz Monoron a Schönhercz Zoltán utcai ház egyik kis szobája. Egy dobozban, az üveglap alatt különböző nagyságú, formájú és színű tojások sorakoznak gondos rendben. Van itt igazgyöngy nagyságú papagájtojás, hegyes végű, barnás, sötétzöld pety- tyes, amit bibicfészekből emeltek ki. A varjúé fele akkora, mint a tyúktojás, és zöldes-barnás foltú. Van itt még vagy 50—60-féle. Mindenesetre furcsállva böngésztem végig valamennyit, sokféle gyűjteményt láttam már, jó néhány különös hobbynak hódoló emberrel beszélgettem, de tojásgyűjteménnyel ez ideig még nem találkoztam. — Honnan ez a ritka öt930 hordó ízes savanyú káposztát raktak vagonokba a napokban a vecsési vasútállomáson. A szállítmány Berlinbe indult. ★ Észrevettük: Gyömrőn a művelődési ház büféjében a következő felírás olvasható: „Hitel nincs, ne is kérjen!” Még humorosabb a gazdakör figyelmeztetése: a „hitel” szó mellett egy alma rajza ható. látMAI MŰSOR MOZIK Gomba: Gravitáció. Nyáregj'há- fca: Férfibeszélgetés. Űri: A holtak nem vénülnek. Vecsés: Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat. A Pilisi Sertéshizlalda FELVESZ sertésetető munkásokat Jelentkezhetnek 18 éven felüli férfiak és nők. Munkabér kb. havi 2000-2200 Ft. Teljes munka- és védőruha-ellátás, üzemi étkezés, heti 1 kq sertéshús. NAPI 8 ÓRÁS MUNKAIDŐ. Jelentkezés a Pilisi Sertéshizlaldában. TANÁCSÜLÉS lesz ma délelőtt 9 órakor Gombán, ahol értékelik a tanács és szervei 1969. évi munkáját és jóváhagyják az 1970. évi munkatervet. Vasadon vb-ülést tartanak ma délután egy órakor. Napirenden szerepel a szociális segélyezettek anyagi helyzetének felülvizsgálása, rendszeres segélyek megállapítása és a moziüzem munkájáról szóló jelentés. PORTRÉ: a mendei mindenesről Már messziről feltűnik hajlott alakja. Meglepően gyorsan lépked, megállítom. — Hová, hová? — A szakmaközi bizottság járási gyűlésére — válaszol —, de sietek, nem akarok elkésni. Megyeri Mihályt jól ismerik Mendén, szeretik. Félig-meddig tréfásan úgy mondják róla, ő a „mindenes”. A helyi sportkör elnöke immár több mint egy éve, a szakmaközi bizottság helyi vezetője, a községi szabálysértési bizottság tagja. Az értekezlet szünetében megkeresem. — Örülök, hogy bekapcsolódtam a szakmaközi bizottság munkájába, igazi barátokra leltem itt. Nagy megtiszteltetésnek veszem azt is, hogy a szabálysértési bizottság tagja lehetek. Igaz, itt adódnak néha furcsa helyzetek. Furcsa érzés például kiszabni a büntetést arra a fiatalemberre, akivel a sportkörben nap mint nap, szinte mint barát találkozom. De higgye el, nincs kivétel, nem lehet kivétel. Megyeri Mihály 71 éves, tele lelkesedéssel, kimeríthetetlen energiával. — Hogyan bírja ezt a sok társadalmi munkát? . — Én amondó vagyok, jobb ha az ember ilyen korban is mozog, dolgozik, s nem gübó- zik be odahaza. Én úgy vagyok, hogy ha nincs munkám, keresek magamnak. Szeretem a községet, örülök az emberek sikereinek és az külön jó érzés, ha segíthetek valakin. G. J. let? — kérdeztem Síráon Lászlótól. — Tulajdonképpen mindez bolondos, kóborló kedvű gyermekkorom emléke. A késő kamaszkorban ismét jelentkezett a vágy, utórezgésként... Abban az időben még a Duna partján laktunk, s társaimmal játék közben gyakran bevetettük magunkat az árterület titkokat sejtető dzsungelsűrűjébe. Megszámlálhatatlanul sok fészek ringatózott azokon a bokrokon, ágakon. Mint minden rossz gyerek, kezdetben — bevallom — én is raboltam ezeket a fészkeket. Nagy diadallal vittem haza a zsákmányt, azt sem tudtam, hogy minek. Aztán, ahogy gyűltek, a szerzés puszta vágya is kezdett átalakulni bennem. Sajnáltam kidobni őket — gyűjteni kezdtem. A fiúknak is szóltam, hogy ha már kiszedték, ne törjék ösz- sze, adják oda inkább nekem. Később vízi emberektől tudakoltam meg, hogy melyik tojás milyen madáré. Öt-hat éve már ennek,.. Nemrég szereltem le, a kefegyárban dolgozom, elszállt a gyermekkor, a romantikus évek. Kis lakatosműhelyt építek — a barkácsolás az új hobbym. Az az igazság, hogy ma már, így felnőtt fejjel rászólok azokra a gyerekekre, akik a fészkekben kotorásznak. A „tojásgyűjdés” azt hiszem, igazán csak a madarak dolga lehet... (baky) Egyiket húzza a másik A Monori Állami Gazdaság mo- nori-erdei majorjába vezető utat november eleje óta építik. Ez a közel 5 kilométere» szakasz 3 millióba kerül, a tervek szerint. A kavicsaszfalt alá 20 centi vastag, Ve- csésről szállított meddőkavics kerül. Ezekben a napokban 35-en dolgoznak az úton, s az időjárás sok nehézséget okoz. A gazdaság gépei nehezen mozognak a felázott talajon, egyiket a másik húzza. Péterffy felv. A Vecsési VÍZÉP labdarúgócsapata az idén NB III-as bajnok lett, s bekerült az NB II- be. Ezzel első ízben lett a monori járásnak NB Il-es csapata. Milyen út vezetett idáig, pillantsunk bele a VÍZÉP történetébe. Ha nem is nyúlunk vissza a kezdet kezdetéig, 1965-ig feltétlenül érdemes Mélyponton van a vecsési labdarúgás, a csapat a területiben játszik, 200—300 néző előtt. A vecsési szurkolók nem felejtik a múltat, a fájdalmas búcsút a megyei bajnokságtól. De mint hamarosan kiderül, egy új csapat van kialakulóban, különösen három új fiú: Bogár, Varga és Horváth nevét érdemes megjegyezni. No és az edző, B. Nagy László, a „Laci bácsi”, annyi sok nagy gól szerzője, lelket tud önteni a csapatba, s félelmetesen rajtolnak. A 9. mérkőzésen kapják NOTESZLAP Az emlékmű A község sokat változott 25 év alatt. Sok új ház, üzlet, mozi, betonjárda épült, az utcák egy része nem sáros többé. A falusi ember télen is félcipőt hordhat, hiszen kevésbé kell félnie attól, hogy elsüllyed a sárban. Az —13 iskolából 10 éves forma lányok, fiúk szaladnak ki, átfutnak a téren, ahol az emlékmű áll. Nem néznek rá. Megszokták. Természetes nekik, hogy ott van, amióta élnek, nem ismeretlen előttük a kép. Leültem egy délután és néztem az embereket. Az idősebbek megállnak egy-két percre, majd lassan tovább indulnak. Valahányszor elmennek az emlékmű előtt, új és új emlékek elevenednek meg. 25 év hosszú idő, egyharmad emberöltő, de nem olyan sok, hogy elfelejtsük a 25 évvel ezelőtti időket, eseményeket. Pesti Imre 1 az első gólt, a bajnokságba,n kezdettől fogva vezetnek. S nem is csak a bajnokságra kell koncentrálniuk! Bekerülnék a Magyar Népköztársasági Kupa negyeddöntőjébe is a vecsési piros-fehérek. Ez a nyár felejthetetlen marad a vecsési szurkolók számára. Az első ellenfél a Bp. Spartacus. Végig az akkor még NB Il-es Spartacus vezet, a hazaiak elkeseredetten támadnak. A befejezés előtt néhány perccel szabadrúgás, Varga fut neki és — 1:1. A következő ellenfél a Csepel Autó. Gigászi küzdelemben 1:1, a VlZÉP jut tovább. Következik az NB III. éllovasa, a Salgótarjáni Kohász. Hatalmas felhőszakadás és még hatalmasabb küzdelem. A befejezés előtt Varga a hálóba talál, 1:0. A 16 közé jutásért már az NB I-es Salgótarjáni Bányásszal kell mérkőzni Szépen akarunk búcsúzni — mondják mérkőzés előtt a ve- csésiek. Soha nem látott hatalmas nézősereg. 4 ezer ember várja a csapatokat. A nagy mellénnyel pályára lépő Salgótarjáni Bányász alapos leckét kap, Varga és Szűcs góljaival 2:l-re nyer a VÍZÉP. Vérmes remények a jövőre, de a nagy mellényt ezúttal a vecsésiek veszik fel, otthonukban csak 2:2-re telik a Magyar Posztó ellen. Nem sikerült a 8 közé jutás, a Szabad Föld Kupát azonban így is megnyerik. Novemberben jutalommérkőzésen az Esztergomi Mosógépgyár ellen lépnek pályára a vecsésiek a — Népstadionban. Az eredmény 1:1, Szűcs szerezte a vecsésiek gólját. Szalonjai Attila SPORT Öt év - három bajnokság
