Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
1969. DECEMBER 14., VASÁRNAP "'W/Vrlífp 9 A csehszlovák Tátra gyár mérnökei újszerű betonszállító .tehergépkocsit konstruáltak. A Tátra—138 típus alvázára illesztették rá az 5 köbméter űrtartalmú kúpos teknőt, melynek billentését hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő tolózár, valamint a teknőbc beépített kavarómű 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével történik. A betonszállító kocsi sebessége rakottan 50 km/óra. Milyen babát? Egy gyönyörű, lemosható testű, * •• FÉSÜLHETŐ, SIROS ALVOBABAT Ezt az import babát 270 forintért most kapni A JÁTÉKBOLTBAN: IV. (ÚJPEST), ÁRPÁD ÚT 60. Univerzális autódaru Az NDK-beli TAKRAF cég — az AUTÖKER rendezésében Budapesten bemutatta a magyar szakembereknek az ADK 63—2 típusú autó-forgódaru hidraulikus változatát. A gyár korábbi típusaitól eltérően az új daru univerzálisan alkalmazható. Átalakítható markoló daruvá, mágneses teheremelő berendezésével használható ócskavasak emelésére, vákuumrendszerű szívó-rögzítő szerkezetével és teleszkópos gémjével pedig különösen az építőiparban alkalmazható. A földrengések előrejelzése latok és sorozatos mérések alapján a jövőben számolni lehet nagyobb erejű rengésekkel. Az előrejelzések 1 problémakörével csaknem valamennyi szovjet geofizikai intézmény foglalkozik. A kutatások eddigi állása szerint bizonyos előjelek regisztrálása segítségével napjainkban a földrengések • helyét és vaiószínű erejét már meg tudják határozni, ami azonban a legfontosabb lenne ezen a téren: a lei törések pontos idejét még nem. Pedig az érintett terület riasztáséihoz és időbeni kiürítéséhez erre feltétlenül szükség volna. Mégis mit lehet tenni annak érdekében, hogy a rengések minél kevesebb kárt okozzanak emberéletben? Egyik szovjet professzornak' az a véleménye, hogy pillanatnyilag a legcélszerűbb feltérképezni az ország területén a földrengésveszélyes zónákat, és ezeken a területeken rengésálló épületeket emelni, iilétve a már meglevő épületeket megerősíteni. A fizikusok a szeizmikus jelenségek és a föld- mágnesség közötti összefüggések beható tanulmányozásától várják a jövőben az eredményt a megbízható előrejelzési rendszerek kidolgozáséra. Mások a lökéshullámok jellegének, terjedésének vizsgálatából igyekeznek következtetéseket levonni. Ismét más kutatók a Kurili- szigetekről és Kamcsatkából kiindulva elkészítették a Szovjetunió szeizmikus térképét, megjelölve rajta azokat a helyeket, amelyeken az elkövetkező 20 esztendő folyamán pusztító erejű földrengéssel lehet számolni. Érdekes ezzel a témával kapcsolatban egy fiatal tadzsilc származású szeiz- mológusnak a kutatási munkáT ad zsikiszf ónban gyakori a földrengés, és az elmúlt években mintegy 10 ezer regisztrált földlökést tanulmányozott. Kiinduláskor figye- embe vette, Uiogy Tadzsikisz- án területén a gyenge amplitúdójú földlökések igen gya- coriak, míg az erős rengéseit nagyon ritkán fordulnak elő. \ földrengések száma és ezeknek az ereje közötti összefüggéseket a szovjet kutató grafikonon ábrázolta. Grafikonét frekvenciagrafikonnak nevezte el. Ez a grafikon már többet mondott a tudós számára. A szovjet kutató azt apasztalta, hogy a legerősebb öldlökés előtt a gyenge amp- itudójú lökések száma csök- ten, ugyanakkor az erős amp- itudójú lökések száma növek- ;zik. Grafikonról a nagy ereÉvente világszerte több ezer földlökést regisztrálnák, szerencsére a pusztító erejű földlökések száma viszonylag kevés. Elsősorban Japán, Chile, Mongólia, Törökország, India, Olaszország és a Szovjetunió egyes területein, hazánkhoz legközelebb pedig Jugoszláviában . jelentkeznek általában pusztító földrengések. Érthető, hogy az Egyesült Államok és Japán mellett a Szovjetunióban is szakértők százai dolgoznak a megbízható földrengés- előrejelzési módszerek és eszközök kialakításán. A Szovjetunióban ebben az évszázadban 1927-ben Krim- íélszigeten, 1940-ben Gammában. 1948-ban Ashabadiban és 1966-ban Taskentben volt pusztító erejű földrengés. A kutatás az 1948-as földrengés után indult meg intenzívebben a földrengések ' előrejelzésével kapcsolatban. Igyekeztek feltérképezni azokat a veszélyeztetett terepeket, amelyeken az eddigi tapasztaA Hazai Pamutszövőgyár Soroksári Gyára katonaviselt, érettségizett fiatalokat VESZ FEL, 8 hónapos művezetőképző tanfolyamra. A kiképzési idő alatt havi 1500—1800 Ft-os fizetést adunk. Jelentkezés önéletrajzzal: Marx Károly utca 294. „Jégkorszak" Baranyában Baranyában elkészítették az idei év „jégmérleg”-ét, amelyből kiderült, hogy a megye újabb sajnálatos * rekordot könyvelhet el a természeti csapások sorozatában. Tavaly 40 ezer holdon pusztított a jég, az idén pedig 8 hónapig tartott a „jégkorszak”. Ebben az évben az első jégverés április 24-én történt a mohácsi járásban, az utolsót pedig november 26-án jegyezték fél a sásdi járásban. Az egyedülálló hosszú jeges időszak csaknem 60 mezőgazdasági nagyüzemet sújtott és az Állami Biztosító 43 és fél millió forint kártérítést fizetett a gazdaságoknak. Mint ismeretes: a Baranyát rendszeresen sújtó, nagy károkat okozó természeti csapás megelőzésére itt állítják majd fel az első magyar jégelhárító rendszert. CLAUDE DORNIER, a német repülés egyik úttörője, a róla elnevezett gyár alapító tagja, 85 éves korában svájci otthonában elhunyt ANYU, ÉN EG Y BABÁT AKAROK! jű földlökés 2 héttel korábban leolvasható. Ma még természetesen nem lehet arról vitatkozni, hogy a fiatal szovjet kutató módszere a gyakorlatban minden tskin- I tetben beváltja-e a hozzá fű- ; zott reményeket. Ha sikeresnek bizonyulna, úgy a Szovjet- I unió területén kiterjedt föld- j rengés-előrejelző állomásháló- j zatot lehet kiépíteni. Az állo- j másokat nagyfrekvenciás- mű- I szerekkel látnák el. így: „kö- | zelebb leszünk- ahhoz, hogy a 1 technika és tudomány a jövő- | ben lehetővé teszi a földrengé- ! sek megbízható előrejelzését”, í E. I. Kevés a toboz... A Kiskunsági Erdőgazdaság homoki fenyveseiben — elsősorban Kelebia, Bugac és Kerekegyháza környékén — megkezdődött az erdei és feketefenyő termésének begyűjtése. Az idén rendkívül kevés a toboz, így alig néhány vagonra» való kerül majd a pergetőüzembe. A fenyőmag nagy részét a csemetekertek használják fel: évente 40—50 millió kis tűlevelűt nevelnek a homokvidék erdősítésére. Legértékesebb az erdei fenyő magja, ennek kilója 500 forintot ér, s külföldön is keresett. A homokon termett fenyőmagot különösen Spanyolország, Olaszország és Franciaország erdősítői keresik. Hogyan készítsünk csillagszórót és gyertyát? A karácsonyfa két elima- radhaiatlan dísze a csillag- szóró és a gyertya. Mindkettőt árulják az üzletekben az ünnepet megelőző hetekben, ha nem is mindenütt és nem is valami nagy választékban. Készítésük viszont egyszerű, az ügyes kezű ezermester maga is megcsinálhatja, akár a szokásostól eltérő, különleges kivitelben is. Néhány vegyszerre van csupán szükség, amelyele a vegyszerboltokban, vagy a gyógyszertárakban könnyen és olcsón beszerezhetők. Röpködő szikrák Tálkában külön-külön dörzsöljünk szét 10 gramm báriumnitrátot és 3 gramm keményítőt. Keverjük össze a két porfinomságú anyagot, és adjunk hozzá 5 gramm középfi- nom vas-, valamint 1,5 gramm alumíniumreszeléket. Alapos keverés után töltsünk hozzá annyi meleg vizet, hogy sűrű kása keletkezzék. A2 előkészített, kb. 18 cm hosszúságúra leszabott félkemény vasdrótok mindegyikét fele részig vonjuk be masszával, majd felakasztva hagyjuk lassan megszáradni. Ha a báriumnitrát helyett káliumklorátot, stronciumnitrátot vagy nát- riumperoxidot használunk (azonos mennyiségben), másmás színhatásúak lesznek a szerteröpködő szikráit. Ha a vas- és alumíniumreszelék helyett magnéziumport használunk (óvatosan bánjunk vele!), ekkor sokkal fényesebbek lesznek a szikrák. Hosszabb vasdrótot spirál alakúra, vagy bármilyen más formájúira is meghajlíthatunk, így különleges csillagszórót készíthetünk (a meghajlítást természetesen még a masisza felrakása előtt kell elvégézni). A fentebb megadott masszamennyiség Billenőteknős betonszállító kb. 10 darab csillagszóró készítésére elegendő. Díszgyertyák A különleges gyertya nemcsak a karácsonyfának, hanem a terített ünnepi asztalnak, a szobának is dísze. Imbolygó lángja meghitt hangulatot, meleg, családias légkört teremt. Házilag padlóviaszból készíthetünk gyertyát. Nem kell mást tenni, mint megolvasztani és formába önteni. Kanócnak legalkalmasabb a méter- számra olcsón vásárolható öngyújtóból, de egy vastagabb len- vagy kenderfonál is megteszi. Ha azt akarjuk, hogy kormozás nélkül, egyenletesen égjen a bél, előzőleg pácoljuk be (a pácfündő összetétele 100 ml vízben feloldott 1,2 g am- móniumszulfát, 0,4 g bórsav, és 0,6 g salétromsav). A gyertyát színe, formája és díszítése teszi különlegessé. Mindenféle festékkel érdekes színhatásokat érhetünk el — akár oldódik a paraffinban, akár nem — csak az a fontos, hogy egyenletesen keverjük él a megolvasztott padlóviaszban a festéket. Festékszemcséket, fémreszeléket stb. öntés után a gyertya* felületére is felvihetünk, csak erősen bele kell hengergetnünk a gyertyát. Mutatós díszítési mód az is, hogy a gyertya törzsét, más-más színű paraffinnal csurgatjuk körbe, ahol az cseppek formájában megszilárdul. Ha egy érdekes formájú üveget, dobozt, vagy tégelyt találunk a házi lomtárban, használjuk azt fel gyertyaöntő formának (öntésnél mindig számítsunk arra, hogy megszilárduláskor a paraffin veszít a térfogatából, „behúzódik”). Aki megfelelő ügyességgel rendelkezik, fából vagy gipszből kétrészes negatív öntőformát is kifaraghat a gyertya- készítéshez. A formából kikerülő díszgyertya apróbb hibáit meleg késsel igazíthatjuk ki. B. I.
