Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

* AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI PEST MEGYEI VIIÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! RÁCKEVE „...a magyar nem leletté Ilonát a saját hazájában...“ Xm. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 'ÁRA 80 FILLER 1969. DECEMBER 12., PÉNTEK TALLINN Finn-ugor kongresszus Minden eddiginél nagyobb szabású kongresszusra készül­nek 1970. augusztusában a világ finn-ugor nyelvészei. A tallinni tudományos értekezleten először lesz képviselve, az összes finn­ugor nyelvcsoport. A napirenden szereplő mintegy 300 elő­adásból a legtöbbet a* finn és magyar nyelvészek tartják. Huszonkét ország jelentette be részvételét — köztük Svédor­szág, Norvégia, az NDK, az NSZK, az Egyesült Államok és Franciaország. Ott lesznek az európai népi demokratikus or­szágok, továbbá Japán, Olaszország, Mongólia, Anglia és Észak-Irország finn-ugoristái. A kongresszusig a Szovjetunió­ban több mint 70 idevonatkozó művet publikálnak. A Parlamentből jelentjük. A költségvetés vitája Ortutay Gyula akadémikus ünnepi beszédét mondja. A Hazafias Népfront és a TIT járási elnöksége a rácke­vei járás felszabadulása 25. évfordulója megünneplésé­nek záróakkordjaként tegnap délután kibővített elnökségi ülést tartott a Ráckevei Járási Tanács nagytermében. Az ülésen megjelent Ortu- tay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa al- elnöke, dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára, dr. Kéri Miklós, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága elnökhelyette­se, dr. Szabó Sándor, a TIT Pest megyei szervezetének al­elnökié, Szabó József, a Rácke­vei Járási Tanács vb-elnöke, Szőnyi Miklós, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja, valamint Földes István, a TIT Pest megyei szervezetének titkára. Az ünnepi szónok, Ortutay Gyula akadémikus, beszédé­nek első részében visszaemlé­kezett a felszabadulás előtti Magyarországra és az akkori embertelen nyomorra. — Azokban az időkben a magyar nem lelhette ho*nát a saját hazájában — mondotta többek között. Ámde a szovjet katonák ál­dozata következtében a ma­gyar nép a romok közül végre kiléphetett a napfényre, s ezt ünnepelj ide ma országszerte. Ortutay Gyula akadémikus beszédének második részében az értelmiség helyzetéről, sze­repéről, valamint életéről be­szélt. Megemlítette azt is, hogy egyes nyugati hírforrások az­zal vádolnak bennünket, hogy á Szovjetunióhoz láncolódunk. Ez valóban így van — mondot­ta többek között —, hiszen ez a lánc a távoli Szibériától Ma­gyarországig tart, s ennek a láncnak egyes szemei azok a szovjet katonasírok, amelyek alatt azok fekszenek, akik ha­zánk szabadságáért is áldozták életüket. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ünnepi műsor kö­vetkezett. Közreműködött Var­ga Csilla zongorainűvésznő, Bodor Tibor színművész, dr. Sipos Jenő főiskolai tanár, Tárnái Gyula és Sütő Endre operaénekesek. (k. i.) MOSZKVA Megnyílt a KGST vb-iilése Csütörtökön Moszkvában i szak elnöke P. Jaroszeioicz, a megnyílt a KGST végrehajtó Lengyel Népköztársaság mi- bizottságának 44. ülésszaka. A | nisztertanácsának elnökhelyet- napirendan a szocialista orszá- j tese. gok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének kérdései szerepelnek. Az ülés­Elkészül-e év végére ? A költségvetés vitájának második napján ismét sok képviselő jelentkezett szólás­ra, s növelte az érdeklődést, hogy három különösen nagy jelentőségű felszólalás is sze­repelt a programban: Biszku Béláé, a Politikai Bizottság tagjáé, dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettesé és Szurdi István, belkereskedel­mi miniszteré. Az elsőként felszólaló Bisz­ku Béla bevezetőül a gazda­sági helyzet egységes megíté­gondot okoz, és számukra nem közömbös, hogy legyenek ilyen holmik! Ami pedig a dolgozók érdeklődését, észrevételeit il­leti a gazdasági és más köz- ügyekkel kapcsolatban, ezt semmiesetre sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. A legfontosabb, ilyen ügyekben a nyílt és őszin­te beszéd. Antalfia Jenő Pest megyei képviselő, az MSZMP Nagyhu­tai Járási Bizottságának első delmi bizottságának a fegyve­res erők tevékenységéről szer­zett tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a közel­múltban a- bizottság tagjai — kihelyezett ülések keretében — meglátogatták a fegyveres erőle néhány alakulatát, meg­ismerkedtek az alakulatok fel­készültségével , tevékenységé­vel, a katonák kiképzésével, el­látásával. Mint mondotta, meggyőződtek arról, hogy a fegyveres erők fejlesztésére hozott párt- és kormányhatá­rozatok helyesen valósulnak meg, van olyan fegyveres erpnk, amely fegyverbarátaink oldalán képes megvédeni ha­zánkat és a szocializmus nem­zetközi , vívmányait minden támadással szemben. A továbbiakban a bevonulási korhatár le­szállításával kapcsolatos kedvező tapasztalatokról szólt, A felszólaló: Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának* tagja, a Központi Bizottság titkára. lésének fontosságát hangoztat­ta. nagyra értékelte a reform eddigi eredményeit, majd rá­tért a széles körben kedvezőt­lennek ítélt egy. főre jutó ter­melés problémáinak elemzé­sére. Az. okok sokrétűek, mondotta, de csak részben új­keletűék. Idetartozik, hogy a munkaidő-csökkentést gyor­sabban vezették be több he­lyütt, mint eredetileg tervez­ték, és az ez által elvesztett munkaórákat, számos üzemben nem pótolták más eszközök­kel. Ez nyilvánvalóan nem használt az életszínvonal javí­tását célzó törekvéseiének. Az életszínvonal alakulá­sával kapcsolatban el­mondta, a bejelentett in­tézkedések szerények ugyan, de reálisak. Tény, hogy egyes rétegek, csa­ládok nem érezték az általá­nos előrehaladást, mert ha, mondjuk, csak 3 százalékkal emelkedett a jövedelmük, úgy érezték, hogy stagnál, ha pe­dig annyival sem, úgy vélték, csökken. Mindenesetre a to­vábbiakban egész elosztási rendszerünket javítani kell. Szólt az árakról is. Úgy vél­te, ha általában nem is halad­ta meg az áremelkedés a ter­vezettet, a dolgozók nem át­lagszámok alapján élnek és ruházkodnak. és akiket na­gyobb mértékben érintettek az árváltozások, pl. a ruházati cikkekben, azok érthetően sé­relmezték ezt, mert az egyes terinékek árának emelése mel­lett más cikkeknél a tervezett árcsökkentéseket nem hajtot­ták végre. Ez azonban nem a kormány dolga, hanem a tárcáé és a vállalatoké. A mi­nisztériumtól, az .illetékes állami szervektől elvárják, hogy ilyen kérdésekben hatá­rozottabban járjanak el, mon­dotta a Központi Bizottság titkára, a képviselők helyes­lése közepette. Nálunk a dol­gozók, akik becsületesen dol­goznak, nem élnek rosszul. De vannak kisjövedelmű embe­rek, családok, akiknek az ol­csó holmi megvásárlása is titkára, a költségvetésnek a fegyveres testületeket érintő vonatkozásairól fejtette ki vé­leményét. Hangsúlyozta, hogy a tervezett előirányzatok fo­lyamatosan biztosítják a fegy­veres erők és testületek kor­szerű, technikával* fegyverzet­tel váló ellátását, valamint azt, hogy néphadseregünk a Varsói Szerződésben vállalt kötele­zettségeinek megfelelően ké­pes legyen — a többi baráti hadsereggel együttműködve — szocialista vívmányaink védel­mére. A két tárca — a Honvé­delmi Minisztérium és a Bel­ügyminisztérium — költségve­tése lehetővé teszi azt is, hogy tovább javuljanak a fegyveres testületeknél is a személyi ál­lomány élet- és munkakörül­ményei. Ezután a parlament honvé­majd befejezésül — a fegyve­res erők alakulatainál tett lá­togatások tanulságait összegez­ve — megállapította: a fegy­veres erőink fenntartására, fejlesztésére fordított Idadások hatékonyan szolgálják a haza, a társadalmi és állami ren­dünk védelmét, dolgozó né­pünk nyugalmát, békéjét, biz­tonságát. Megkülönböztetett figyelem­mel hallgatták a képviselőik dr. Tímár Mátyás minisztér- elnök-helyettes fejtegetését a közvéleményt ugyancsak élén­ken foglalkoztató kérdéseiről. A miniszterelnök-helyettes véleménye szerint is a reál- jövedelem és a reálbér pozi­tívnek tekinthető átlagos nö­vekedése mögött sok arány­talanság és egyenlősdi is meg­húzódik. Ezeket azonban nem lehet egyik évről a másiíkra megszüntetni. A legfontosabb most: a legelmaradottabb jövedel­mű rétegek viszonyainak javítása és ugyanakkor a határozot­tabb differenciálás a jöve­delmekben. A Központi Bi­zottság által javasolt bér- és nyugdíjjavító . intézkedé­sek együttesen mintegy 1,7 milliárd forintra rágnak, en­nek több mint a fele megy a (Folytatás a 2. oldalon.) Közeleg a hongkongi AZ ORSZÁGOS KÖZ­EGÉSZSÉG ti GYI INTÉZET FELKÉSZÜLT A HONG­KONGI A/2-ES VÍRUSOS INFLUENZA MEGELŐZÉSÉ­RE. AZ OLTÓANYAG MÁR ELKÉSZÜLT ÉS KÖZEL 350 EZER ADA fi ALL RENDEL­KEZÉSRE. A VÉDŐOLTÁSO­KAT ELKEZDTÉK, ELSŐ­SORBAN EGÉSZSÉGÜGYI, ÉLELMISZERIPARI DOLGO­ZÓKAT ÉS PEDAGÓGUSO­KAT OLTANAK BE, DE AZ ÖNKÉNT JELENTKEZŐK IS VÉDŐOLTÁSBAN RÉSZE­SÜLNEK. KÉPÜNKÖN AZ OKI INFLUENZA LABORA­TÓRIUMÁBAN MEGHATÁ­ROZZÁK A VÍRUSMENNYI­SÉGET. Ahol a minőségi motorolajakat gyártják Hol a naptárt, hol az emel­kedő tornyokat nézegetik a százhalombattai olaj város vezetői. Számukra s munkatár­saik számára elsősorban égető a kérdés: meddig jutnak év végéig a kőolajterméket to­vább finomító, alakító beren­dezésekkel ? Két üzemen dolgoznak — ha szabad ezt a kifejezést hasz­nálni — váltott lovakkal a szerelők. Az egyik a már korábbi cikkünkben említett aro­másüzem. Ennek a feladata lesz, hogy jövőre a festék- és műanyag- gyártásihoz adalékokat, alap­anyagot szolgáltasson. Erről a toronysorozatrol elmondhat­juk, hogy teljesen elkészültek a technológiai szereléssel, csak a műszerezés késett. A festé­sen. és a szigetelésen az Or­szágos Szakipari Vállalat és a Gyárkémény Építő emberei dolgoznak. Sürgetőbb volt az úgynevezett hidrogénező üzem szerelésével előbbre, jutni. Az elmúlt hetek rossz időjárása, a szinte szünet nélküli csapatják, hó akadályozta a festést, szi­getelést és a részleges nyomás­próbákat is csak védett he­lyen végezhették el. Mindez egyhetes veszteséget jelentett. S mégsem lehetett ebbe be­lenyugodni. A hidrogénező bo­szorkánykonyhájában alakít­ják ugyanis a még kevésbé ér­tékes olajat, a külföldön és idehaza is keresett finom mo­torolajjá, a gépjárműveit nél­külözhetetlen kenőanyagává. Hogy a jelzett akadályok elle­nére az ünnepek után. mégis sor kerülhet a berendezés le­vegőnyomásos próbájára, az a kéményépítő és mélyépítő vál­lalatok szocialista brigádjai­nak, a jubileumi versengésnek köszönhető mindenekelőtt. Egy sor sürgető feladatot öt hét helyett éppen fele idő alatt jelentettek kész­nek. Igaz, hogy ebben részt vállal­tak az üzemeltetők, a Dunai Kőolajipari Vállalat mester­emberei is: 550 óra közhasznú társadalmi munkával gyorsí­tották a tempót. így fest hát az év vége előt­ti mérleg. Az esztendő közel­álló utolsó napján adunk je­lentést arról, meddig jutottak a jövő évi, mielőbbi üzemikez­dés útján. — tgy — Variációk Ben Barka halálára A Canard En chain é című francia szatirikus hetilap» az­zal összefüggésben, hogy most hírek szerűn utkos tárgyaláso­kon a írancia —marohaoi kap­csolatok rendezését készítik elő, legújabb számában Ben Barka eltűnése körülményei­nek újabb változatát tárja a nyilvánosság elé. ismeretes, a két ország kapcsolata azért romlott meg, mert a francia hatóságok Cikir tábornok, ma­rokkói belügyminisztert vádol­ták meg Ben Barka hires ma­rokkói ellenzéki politikus el­rablásának és meggyilkolásá­nak megszervezésével. A Canard Enchainé szerint a Ben Barka ügy lényege a következő volt. A marokkói király arra kérte belügyminisz­terét Ufkirt, hogy lépjen érint­kezésbe Ben Barkával, a betil­tott ellenzék vezetőjével és folytasson vele részletekbe menő megbeszélést. A bizal­matlan Ben Barka azonban visszautasította a találkozó ja­vaslatát. Az ötletekben gaz­dag Ufkirnak ekkor az a gon­dolata támadt, hogy megkér­je párizsi „barátait”, kénysze­rítsék Ben Barkát egy ma­rokkói személyiséggel (nem vele, hanem egy másik minisz­terrel) való találkozóra. A kér­déses barátok, akik a megté­vesztésig hasonlítanak a Sdece, francia kémszervezet ügynö­keihez, el is rabolták Ben Bar­kát és a megbeszélt találkozó színhelyére, egy Párizsi kör­nyéki villába vitték. Ütközben azonban a gépkocsiban Ben Barka védekezett elrablóival szemben és közben az egyik ügynök megütötte. »Ben Bar­kának azonban korábban sú­lyos autóbalesete volt, ami­nek következtében egyik nyak- csigolyáját protézissel erősítet­ték meg. Az ütés következté­ben a protézis elmozdult, el­zárta a gerincvelőt és Ben Barka meghalt. A lap szerint innen az egész dráma, ez az eredete a sok hazugságnak, hamis tanúval­lomásnak, satöbbi, amiben nem kevés hivatalos személyiség, mindenekelőtt maguk a fran­ciák is részt vettek. A Canard Enchainé úgy tudja, hogy az egész ügyet a kormány a leg­apróbb részletekig kibogózta, óvakodik azonban nyilvános­ságra hozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom