Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-27 / 275. szám
«ST UEcrei %/Círlap 1969. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK CSAK RÖVIDEN SZERDÁRA virradó éjjel ismét heves csaták voltak a DNFF egységei és amerikai csapatok között a kambodzsai határ mentén. Az összecsapások során az amerikaiak 52 embert, míg a DNFF egységei 40-et veszítettek. SZERDA délelőtt a kolhozparasztok 3. országos kongresszusa Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában folytatta munkáját: az új kolhozalkotmány megvitatását. SZERDÁN súlyos harcok folytak le dél-jemeni és szaud- arábiai haderők között, amikor a légierő által támogatott szaud-arábiai csapatok dél-jemeni területre behatolva igyekeztek elfoglalni az Adentől mintegy 400 mérföldnyire északkeletre levő Wadeyiah biztonsági őrállást. Nyilatkozat a közel-keleti helyzetről (Folytatás az 1. oldalról.) kőolajkészleteinek kirablását. Éppen ezért egyes nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista körei, cselekvőén bátorítják Izrael annexiós politikáját a Közel-Keleten, egyre növekvő méretű pénzügyi, katonai és egyéb természetű segítséget nyújtanak Izraelnek. Az. ag- resszor kezébe így jelentős mennyiségben kerülnek legújabb típusú fegyverek, repülőgépek, rakéták Két év telt el azóta, hogy a Biztonsági Tanács határozatot hozott, amely kötelezte Izraelt csapatainak a megszállt területekről való kivonására, John Lennon es a királynő John Lennon, a Beatles-együttes tagja visszaadta magas kitüntetését II. Erzsébet királynőnek, tiltakozásul az ellen, hogy a brit kormány támogatja az amerikaiak vietnami agresz- szióját. Képünkön Lennon japán feleségével, Yoko Onóval. Egy öntés — egy szoba (Folytatás az 1. oldalról.) • A hatezer lakás emeletes házakban kap helyet, s tulajdonképpen kisebb-nagyobb sorozatban készül. Az éhhez szükséges legkorszerűbb és leggyorsabb módszert kutatva egy francia metódus mellett döntöttek. Az acéllemezekből készített térzsalu belül üreges, egy szoba falainak mintáját adja. Ezt a körülhatárolt, üreges teret töltik meg, öntik ki betonnal, s a majdani ablaknyílás helyén húzzák ki a zsalut a már megkötött anyagból. Az öntőforma eggyel tovább kerül, ismét folyékony betont töltenek falai közé. Ha megkötött, megint emelhetik tovább. S ez így megy végig egy emeletsoron, aztán eggyel magasabban. Ott, ahol a zsáluszerkezetet kihúzzák, a nyílások helyére ablakkeretes falelemet emelnek, s ezzel kész a helyiség. A francia szakemberek már itt tartózkodnak. a vállalat vendégeiként. A megállapodás szerint a jövő év első felében szállítják az új módszerhez használatos berendezéseket. t. gyés amely az igazságos közel- keleti béke megteremtésére irányult. Ezt a határozatot azonban az ENSZ és a világközvélemény akaratát makacsul semmibe vevő Izrael, kihívó, kalandor álláspontja miatt, mind ez ideig nem hajtották végre. Izrael és felbujtói tudatosan meghiúsítják a politikai rendezés lehetőségeit, s arra számítanak, hogy sikerül bekebelezniük az elfoglalt arab területeket. Csak így értelmezhető Izrael szembeszegülése a széles nemzetközi közvélemény állhatatos követeléseivel és a Biztonsági Tanács határozataival, közöttük az 1967. november 22-i határozattal. A közelmúltban, a soviniszta hisztéria 1 légkörében lezajlott parlamenti választások után Izraelben tovább erősödtek a megrögzött reakciós, szélsőséges erők pozíciói. Ezek az erők az izraeli népet az arab szomszédaival fennálló konfliktus folytatására és elmélyítésére ösztönzik. Azáltal, hogy meghiúsítják a közel-keleti konfliktus politikai rendezését, az izraeli vezető körök egyre mélyebben beletaszítják az izraeli népet az arab népek ellen folytatott bűnös és hosszadalmas harcba. Ez a politika súlyosan veszélyezteti mindenekelőtt magát az izraeli népet, s fenyegeti a világ békéjét is. Világszerte nő a felháborodás Izrael agresszív politikai irányvonalával szemben, és azokkal a nyugati körökkel szemben, amelyek ezt ösztönzik és bátorítják. A világ népei követelik, hogy végre tegyenek hatékony intézkedéseket a Biztonsági Tanács 1967 november 22-i határozatának megvalósítására Az, hogy e határozatot nem hajtják végre, az agresszor bátorítását jelenti, rombolja az ENSZ tekintélyét, s a közel- keleti feszültség további veszélyes növekedését eredményezi. A jelenlegi súlyos közel- keleti helyzet halaszthatatlan intézkedéseket követel. A világ népeinek kényszeríteniök kell Izraelt, hogy vonja ki csapatait az általa megszállt arab területekről. E probléma megoldása nélkül nem lehet tartós és igazságos béke ebben a térségben. Más kérdésekkel együtt igazságos megoldást kell találni a hősies nemzeti felszabadító, antiim- perialista küzdelmet vívó Palesztinái arab nép érdekei és HALLÓ! HALLO! TÉLAPÓ? Nekem mindent megvásárolhatsz helyben, a SZÖVETKEZETI BOLTOKBAN! MIII2 törvényes jogai biztosítására is. A tények azt bizonyítják, hogy az imperialisták nem hagynak fel a haladó arab rendszerek megdöntésére irányuló kísérleteikkel, s céljaik elérésére eszközként használják fel az izraeli cionista uralkodó köröket. Az arab népek ellenségei az arab államok egységének meggyengítésére építik számításaikat. Éppen ezért az arab államok össze- forrottságának erősítése különösen nagyjelentőségű az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért vívott küzdelemben. A szocialista országok, amelyeket mindig őszinte barátság szálai fűztek az arab államokhoz, testvéri szolidaritásukról biztosítják a nemzeti függetlenségükért, szuverént tásukárt és szabadságukért harcoló arab országok népeit. Pártjaink, népeink és államaink szilárd elhatározása, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az agresszorok terveinek meghiúsítására a Közel-Kelet térségében. A szocialista országok- a jövőben is megadnak minden segítséget a népeik haladó vívmányainak megőrzéséért, valamint Izrael és feibújtói jog tipró cselekedetei éllen har. coló arab államoknak. Pártjaink, népeink és államaink nevében felhívással fordulunk valamennyi néphez és békeszerető államhoz: nyújtsanak hathatós segítséget az arab népek igazságos harcához, amelyet az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről történő kivonásáért, a szabadságért és függetlensé. gért, az imperialista erők közel-keleti cselszövései ellen, a közel-keleti válság igazságos rendezéséért, a térség tartós békéjének megteremtéséért, a világbéke érdekében vívnak. AZ ENSZ New York-i székházának 38. emeletén levő kongresszusi , .termében hatalmas órát szereltek fel. Á sváj ci órások ajándékaként érkezett remekmű mutatja a pontos időt a világ minden részén. U Thant ENSZ-főtitkár örömmel fogadta az új „szerzeményt” és felidézte az 1965 ös nehéz időket, amikor Ralph Bunche ENSZ-főtitkárhely estesnek, a Pakisztán—indiai konfliktus idején „rendkívüli nehézségeket” okozott az Uj Delhi-i és a rawalpindi idő egyeztetése. LONDONBAN ismét elnapolták a halottszemlét a száműzött Sir Edward Frederick Mutesa (becenevén: Freddie király), az egykori bugandai Kabaka (uralkodó) halálát követően, mert a boncolás segítségével sem tudták megállapítani a halál okát. A mindössze 45 éves Kabakát, a na pókban holtan találták londoni lakásán. KEDDEN prosztata műtétet hajtottak végre Waldeck Ro- cheten, a Francia Kommunista Párt főtitkárán. Hat hónap leforgása alatt ez volt Rochet második műtétje. A Nixon—Szato alku Szato japán miniszterelnök befejezte washingtoni tárgyalását Nixon elnökkel, s ezzel felvázolta a legközelebbi évek amerikai-japán kapcsolatainak körvonalait. Pontosabban: azt, hogy a japánban még mindig abszolút többséggel rendelkező konzervatív liberális-demokrata párt derékhada és jobbszárnya hogyan képzeli el ezt a kapcsolatot. A washingtoni megbeszélések legfontosabb témája az amerikai megszállás alatt álló Okinawra és néhány más apróbb sziget visz- szaszolgáltatása volt. Szato miniszterelnöknek ezt a kérdést sürgősen rendeznie kellett. A japán—amerikai szerződés ugyanis 1970 közepén elvileg felmondha- tóvá válik. Az országban óriási tömegek és széles politikai körök utasítják ei ezt a szerződést, amely politikailag és katonailag az Egyesült Államokhoz láncolja Japánt és módot nyújt az amerikaiaknak nagyszabású támaszpont-rendszer fenntartására a távol-keleti szigetországban. A japán—amerikai szerződéssel szemben megnyilvánuló ellenzés azonban nem azonos forrásokból táplálkozik sem a közvéleményben, sem pedig a különböző politikai pártok esetében. A kommunisták, a szocialisták, a buddhista beütésű Komeito párt például a szerződés elvetését, illetve teljes fedüLvizsgálatát, és az amerikai támaszpontok eltávolítását követeli. A jobboldali szociáldemokraták pártja már csak enyhébb módosítási követelésekkel lépett fel. Az uralkodó liberális demokrata párton belüli, Szato miniszterelnöktől „balra álló” frakciók még szerényebb igényeket támasztottak. A szerződés valamennyi ellenzője azt követelte azonban, hogy az amerikaiak adják vissza Oki- nawát Japánnak» Szato és az amerikai hivatalos politikai közös érdeke volt tehát az, hogy Okinawa visszaadásával a japán—amerikai szerződés jobboldali nacionalista ellenzékét már 1970 előtt kielégítsék, és megakadályozzák azt, hogy Okinawa ügye „zászlóvá” váljék, amely alatt egységfront jön létre a japán—amerikai szerződés ellen. Ez a magyarázata annak az alapvető alkunak, amely Washingtonban Szato és az amerikai vezetők között megszületett. Ez az alku úgy szól, hogy lS72-ig, az Egyesült Államok visszaadja Okina wát Japánnak. Cserébe Szato az uralkodópárt nevében és megerősödő többségében bízva kötelezettséget vállal a japán—amerikai szerződés érvényességének fenntartására. Az alkunak ez a része tehát világos. Szándékosan elködösítették azonban a másik problémát. Nevezetesen azt, hogy Okinawa milyen feltételek között és milyen katonai helyzetben kerül vissza Japánhoz. Márpedig ez olyan kérdés, ami nemcsak a japán belpolitikát, hanem az egész távol- keleti helyzetet érinti. A japán felségterületeken levő amerikai támaszpontok és &z Okinawán levő bfyüííok , Kaw jelentős Különbség van. A Japán kormány már hosszú étekkel ezelőtt kötelezettséget vállalt arra, hogy nemcsak lemond az atomfegyver gyártásáról, hanem felségterületén sem engedi meg atomfegyverek jelenlétét. A Japánban levő amerikai támaszpontok tehát e pillanatban nem atombázisok. Más a helyzet Okin atyával. Miután ez nem tartozott és ma sem tartozik még japán fennhatóság alá, az amerikaiak itt hozták létre legnagyobb távol-keleti atombázisukat. A kérdés tehát az volt: Okinawa az atomtámaszpontokkal együtt kerül-e vissza Japánhoz — vagy azok nélkül? A japán kormány helyzete ebből a szempontból már kényesebb volt, mint a japán—amerikai szerződés ügyében. Nemcsak a jobboldali szociáldemokraták, hanem az uralkodó liberális-demokrata Párt néhány vezető frakciója is azt követelte: amikor az amerikaiak visszaadják Okinawát, szereljék le az atomtámaszpontokat és az okinawrai bázisok, jellegüket tekintve, ne különbözzenek többé a japán felségterületen levő többi támaszponttól. Éppen ez az a pont, amelyben Szato és Nixon washingtoni megbeszélései nem adtak világos választ Japán — és a világ — közvéleményének. Sőt, a Szato— Nixon-zaröKózlemény egyes pontjai rendkívül tágan értelmezhetőek. Arról beszélnek ugyanis, hogy „kritikus helyzetben” a ja- i pán kormány nem akadályozza majd az Egyesült Államokat távol-keleti katonai kötelezettségei teljesítésében. Azt, hogy a helyzet mikor „kritikus”, természetesen az amerikai hatóságok döntik el. Éppen így azt is, hogy szükség van-e atomfegyverre az említett „kötelezettségek” teljesítéséhez. A japán—amerikai közlemény ily módon szándékosan nem mondotta ki az Okinawa! atomtámaszpontok átváltoztatását „hagyományos” bázissá. Ezt persze nem lehet véletlen mulasztásnak tekinteni. Az a tény, hogy az atomtámaszpontok leszerelésének leszögezését kihagyták a közleményből, önmagában is megerősíti azt a gyanút, hogy valamilyen formában meg akarják azokat őrizni! Ez pedig nem kevesebbet jelent mint azt, hogy immár Japán felségterülete potenciális atomtámaszponttá válhat. Csaknem bizonyosra vehető, hogy Japánban heves belpolitikai küzdelem robban majd ki a megegyezés miatt. Ennek első jele az volt, hogy a kommunista párt, a szocialisták, sőt a jobboldali szociáldemokraták is élesen támadták a Szato—Nixon megegyezést. Elképzelhető, hogy Szato és a konzervatív párt derékhada ki akarja majd használni az Okinawa visszaadását üdvözlő első nacionalista hullámot és viszonylag gyorsan választásokat Ír ki« O NIKE rakétatimaizpeiit X HAWK nkétitlmaszpoiit 4 MACE „>'• rakétatáwaazpBat Okinawa: A Ryukyu-szigeteki (Területe 2196 kim, lakossága 965 000 fő), legnagyobb — 1170 km* területű, 600 000 lakosú szigete. A sziget legjelentősebb városa a 260 000 lakosú Naha, amely a szigetcsoport közigazgatási központja. A Kínai Népköztársaság partvidékétől 700 km-re fekvő szigeten 117 katonai létesítmény van (65 katonai tábor, 24 légitámaszpont, 15 haditengerészeti bázis és 13 hadikikötő) összesen 209 km2 területen. Az Okinawán állomásozó amerikai katonák száma 45 000 fő. A héten választják meg az idei „világszépet” - - _ - Londonban. A képen a jelöltek egy csoportja, amint éppen egyik társuk 19. születésnapját ünneplik. A. hat arhérdés (Folytatás az 1. oldalról.) Az űrhajózás tudományának és technikájának általános fejlődését illetően feltételezésem szerint hat kérdés vár megoldásra: Nagy orbitális állomás létesítése Föld körüli pályán; Asztrofizikai obszervatórium létesítése a Földtől nagy távolságban; Venus- és Mars-repülések céljára embervezette bolygóközi űrhajók megalkotása; Automatikus berendezések konstruálása a Föld körüli térség és a naprendszer bolygóinak tanulmányo-. zására; A Hold rendszeres tanulmányozása; Kozmikus berendezések létrehozása, rádiókapcsolatok céljára, valamint navigációs és időjárásjelző célokra. Feoktyisztov kijelentette, a hat feladatot illetően egyetértését fejezte ki dr. Thomas O. Paine, a NASA igazgatója AZ AMERIKAI csapatok által Dél-Vietnamban elkövetett tömeggyilkosságokat tették szóvá a Vietnammal foglalkozó párizsi konferenciának a csütörtöki amerikai ünnep, a hálaadó nap miatt ezúttal szerdán megtartott 44. ülésén.
