Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

Eredményes a honvédelmi oktatás az iskolákban Több mint egy eve, hogy a művelődési miniszter utasí­tására járásunkban is beve­zették az általános iskolák VII. osztályaiban a honvé­delmi nevelést. Célja: tudatosítani a tanulók és szülők körében a haza védelme iránti kötelezett­séget, bővíteni a tanu­lók honvédelemmel kap­csolatos ismereteit. Mik a honvédéinl cv-iatás- sal kapcsolatos tapasztalatok? Ezt kívánta felmérés alapján megállapítani a járási műve­lődési osztály. Iskoláinkban az osztályfő­nökök, az úttörőcsapat-veze­tők, a testnevelő tanárok és az iskolai honvédelmi felelő­sök segítettek a honvédelmi oktatásban. Számukra elmé­leti és gyakorlati továbbkép­zéseket szervezett a műve­lődésügyi osztály. Külön ki­képzésben részesültek a lö­vészetvezetők. Az MHSZ járási vezetősé­ge összehangolta program­ját az iskolai honvédelmi oktatás programjával. En­nek alapján három álta­lános iskolában modellező szakkört, hét iskolában pedig honvédelmi szak­kört indítottak. Az általános iskolák lég­puskákat, a járási művelő­dési osztály 30 kispuskát vá­sárolt. Sokat segítettek az MHSZ-klubok tagjai az is­kolásoknak. Jól sikerültek a honvédelmi napok és a pol­gári védelmi vetélkedők. A honvédelmi ismeretek ok­tatásának első éve tehát ered­ményes volt. A jó tapasztala­tok meggyőzték a művelődé­si osztályt arról, hogy a mi­nisztériumi utasítás szüksé­ges és hasznos volt, ezért az idei tanévben a VIII. osztá­lyokban is bevezették a hon­védelmi oktatást. f. o. Kulin György csillagász Yecsésea A munkásakadémia-sorozat második előadását tartották meg a vecsési József Attila művelődési házban, s ezúttal a vendég dr. Kulin György csillagás volt, az Uránia Csil­lagvizsgáló Intézet igazga­tója. Mit keres az ember a Holdon? — címmel tartott előadást. A vártnál kissé ke­vesebben jöttek el ezen az estén a művelődési házba, s akik otthon maradtak, saj­nálhatják. A csillagász olyan kitűnően, élvezetesen, a hall­gatók színvonalához igazodva beszélt, hogy nagyon sok előadó példát vehetne róla. Az előadás végén többen hozzászóltak, kérdéseket tet­tek fel. A beszélgetésnek kü­lönös aktualitást adott az Apollo 12 útja. MOHOMlDfó XI. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM I960. NOVEMBER 25., KEDD Szükség van-e szakmunkásokra a termelőszövetkezetekben? Elég az egyetemet végzett szakember — Kritikus időszakhoz érkeztünk A páncéhonaí Monoron A termelőszövetkezetek szakember utánpótlásáról be­szélgettünk a járási tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetőjével. Kellenek-e szakemberek, jön­nek-e újak, a régiek szakkép­zettségüknek megfelelő be­osztásban dolgoznak-e? — ezekre a kérdésekre kerestünk választ. — Az úgynevezett vezető és középkáderekkel nincs külö­nösebb gond, többen jelent­keznek, mint ahányra szükség van — kezdte válaszát az osz­tályvezető. — Egyedül mezőgazdasági gépészmérnököt tudna egy-két tsz-ünk alkalmaz­ni. Érdekesebb téma vi­szont a szakmunkás-után­pótlás. Többször elhangzott már, hogy kevés végzős nyolcadikos jelentkezik mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába s a néhány jelentkező is több­nyire a gyengébb tanulók kö­zül való. Aztán visszajőve' a A monori járás területén tett körútja során szombaton, a délelőtti órákban a monori vas­útállomásra is befutott a Tanácsköztársaság híres 12. számú páncélvonata. A vasba, acélba öltöztetett vonatot ünneplő ruhás úttörők fogadták, és sokan megjelentek a Tanácsköztársaság monori veteránjai közül is. Magócsi Károlyné járási úttörőtitkár, üdvözlő szavai után az út­törők rövid ünnepséget rögtönöztek, majd megtekintették a vonatban levő kiállítást. A páncélvonat a vasárnapi pilisi tartózkodás után elhagyta a járás területét. Péterffy felvétele Ami az évkönyvből kimaradt Régi iskolai évkönyvekben lapozgatok. Az egyik nyomdá­ban készült, a másik csak géppel íródott. Egykor hófehér lap­jaik negyed század múltával az enyészet külső és belső hatásá­tól sárgultak, avult szagúak. Pedig ezek a lapok nagyon érté­kesek. Adataik történelmi bizonysatok, mégis hiányosak. Aki nem tudja, mi történt a két évkönyv között, csak sejtheti a roppant változásokat. A monori Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leány­iskola évkönyvét forgatom, az 1943—44. évit. Idézzük a tan­év történetét: „Az öt év óta dúló világégés folytán az 1943 —44. iskolai évben a tanítást a nagyméltóságú Miniszter Ür 9222/1943. ein. számú rendele­té értelmében 1943. november 3-án kezdtük, és a 8550/1944. ein. számú rendelete értelmé­ben 1944. április 1-én fejeztük be.” A rendkívüli viszonyok miatt, amelyre az évkönyv is­mételten utal, a szeptember, októberi hónaDokban tizes ta­nulócsoportokban, házanként jöttek össze a tanulók a regge­li órákban, hogy átvegyék a tanári magyarázatot nem igénylő «anyagot. Valóban rendkívüli év volt ez. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendszeresítette, hogy minden reggel fél 8-tól 8 óráig az Iskola udvarán meg kell tartani a közös testnevelé­si órát. Az órarend szerinti testnevelési órákon pedig a légoltalmi ismereteket és az elsősegélynyújtást sajátították el a tanulók. Minden szerdán 12 és 2 óra között a rendes ta­nítási időben volt a leventeok­tatás. 1944 tavaszán megkapta az iskola a „Légoltalmi terv”-ben előírt legszükségesebb felsze­relést és az elsősegélynyújtás­hoz szükséges anyagot, de a felszerelés kezelésére „tanu­lóinkat a tanév hirtelen befe­jezése miatt nem oktathattuk ki”. Elmaradtak a betervezett tavaszi kirándulások, az év vé­gi torna vizsga, ünnepség, rajz- és kézimunka-kiállítás. De kü­lönös gonddal folyt a nemzeti zászló tiszteletének elmélyíté­se. „Kioktattuk tanulóinkat a nemzeti zászló előtt való tisz­telgésre.”. „Figyelmeztettük ta­nulóinkat a hadirokkantaié iránti tisztelettudó viselkedés­re.” Az év folyamán megemléke­zés történt a takarékosságról, az ipar pártolásáról, a limano- vi csatáról és hősökről (de­cember 11.) és az 1868. népok­tatási törvény jelentőségéről (december 16.). Az évkönyvben nincs benne, hogy ez idő alatt egyre gyako­ribb volt a légiriadó, és a szór­ványos berepüléseket rendsze­res és súlyos bombatámadások váltották fel. Ezért kellett olyan hirtelen befejezni az is­kolai évet. Az 1944—45. iskolai év tör­ténete óvatosan fogalmazott, szűkszavú mondatokkal utalt a régi haláltusájára és az új vajúdási kínjaira. „Október 10-én a központi népiskola épületének katonai igénybevé­tele miatt a tanításokat oe kellett szüntetni. Október 24-én, iskolaépületünk felsza­badulása után, három napon át ismét tanítottunk, de 27-én, iskolánk ismételt lefoglalása miatt, újból berekesztsttük a tanítást. A tél folyamán min­den igyekezetünkkel azon vol­tunk, hogy a tanítási munlcán- kat megkezdhessük. Ez azon­ban esek december 18 és 23 napjai között sikerült a hely­beli rkat. népiskola egyik ter­mében.” \ A sorok között kimaradt egy dátum: november 12. A tűzvo- nal harcosai elérik Monort, és birtokukba veszik. Tanítani hónapokig azért nem lehet, mert Budapest körül megszo­rult a tűzvonal, s tábori kór­ház céljait szolgálja minden igénybe .vehető iskolaépület. A két évkönyv lapjai között csak egy év múlt el csupán, de hézagos adatai között egy kor­szak végleg eltávozott... (ej) korszerűen felszerelt iskolák­ból, nem csak tudást, maga­sabb szakismereteket hoznak magukkal, de magasabb igé­nyeket is. Igénylik az iskolá­ban megszokott példás tiszta­ságot, fürdőt, kulturális lehe­tőségeket, s mindezek terme- lőszö vetkszeteiinikben sa j nos minimálisak. Tisztelet az egy­két kivételnek. — De nemcsak ez a rákfe­néje a szakmunkás utánpót­lásnak. Nagyobb gond, hogy tsz-eink nem tudják egész éven át folyamatosan fog­lalkoztatni a szakmunkást szakmájában. Ennek több oka van. Egy-két helyen kétségtelenül rossz a vezetők szervezési készsége, a főbb ok azonban a részes művelési rendszer. Hiába van például egy tsz-nek kiét-három kitűnő kertész szakmunkása, ha a tagság zö­me részesben műveli — csa­ládtagjaival együtt — a kuko­ricától a zöldségig, az összes növényt. Ez bizonyos fokig a tsz-ek nagyobb arányú gépe­sítését is akadályozza. A tsz- ek — érthetően — mégis ra­gaszkodnak a részes művelés­hez, mart így tudnak vala­mennyi tagnak folyamatos munkát biztosítani; a főszezon­ban. Természetesen másképp áll a dolog ott, ahol már át­tértek a havonkénti készpénz­fizetésre. — Nem kellenek tehát a mezőgazdasági szakmunkások, jelenleg? — Erre a kérdésre ebben a pillanatban nem lebét egyér­telműen válaszolni. Az utóbbi években felnőt­tek részére mezőgazdasáyi szakmunkás oktatás nem volt a monori járásban, az idén azonban újra próbál­kozunk, állattenyésztő és kertész szakon. Most ugyanis — meglátásaink szerint — kritikus időszak­hoz érkeztünk. Két-három éven belül a tsz- tagság egy nagy része eléri a nyugdíjkorhatárt. Ebből kö­vetkezik, hogy a részesműve­lésihez ragaszkodók mind ke­vesebben lesznek, így a tsz-ek nagyobb arányú gépesítést hajthatnak végre. Ez esetben tehát három év múlva — ép­pen mire a most 'kezdő szak­munkástanulók végeznek — szükség lesz nagyszámú, gé­pekhez értő, a korszerű me­zőgazdasági művelést végző szakmunkásra. — Az állattenyésztésben már most is nagyon kellenének a jól képzett szakmunkások, itt azonban más gondokkal küsz­ködnek tsz-vezetőink. Hosszú a munkaidő, kora hajnaltól késő estig kint kell tartóz- kodniok az állatgondozóknak az istállókban, esetleg a köz­ségtől távol eső tanyaközpon­tokban. A fiatalok ettől ide­genkednek. Ha kettéosztanák a munkaidőt, nyolc-nyolc órára, két műszakra, kevesebb lenne a fizetésük. Hogy miért? En­nek is megvan az oka. Mégis, itt is meggondolandó: a szak­képzett állatgondozó bizonyá­ra többet „kihoz” a rábízott állatokból. A tsz-vezetők nemrég részt vettek egy érdekes tapasztalat- cserén a péceli szakmunkás- képző iskolában. Horinka Jó­zsef, az úri Béke Tsz elnöke ott elmondotta: véleménye szerint, azokban a szakmák­ban, amelyekben a foglalkoz­tatottság egész évben megol­dott, például az állattenyész­tésben, máris eredményes a szakmunkások munkája, szük­ség van rájuk. Ezzel egyet le­het érteni, körülbelül ez az egész probléma lényege. F. O. Községi vb-iílések Ecseren és Pilisen ma dél­után 2 órakor kezdődik a vb- ülés. Mindkét községben a de­cember 5-i tanácsülés anya­gát tárgyalják meg. Péteriben a december 22-i tanácsülés anyagát tárgyalja a vb, délután fél 5-kor. Üllőn is 2 órakor ülésezik a vb. Napirenden beszámoló sze­repel a községi könyvtár tevé­kenységéről, valamint a böl­csőde tárgyi és személyi fel­tételeiről. TÁPIOSÜLY A művelődési ház és az iskola jó kapcsolata Közös a „gazda”: a Műve­lődésügyi Minisztérium. Ez mindannyiunk előtt ismert és mégis esetenként, ha a műve­lődési ház és az iskola közös tevékenysége kerül szóba, a közös munka nehezen való­sul meg. Idén jól alakult a helyzet az őszi évad indítá­sánál Tápiósülyben. A köhyv- társzervezés, a községi ünne­pélyek közös rendezése eddig is bizonyította, hogy lehet együttműködni, de most új találkozási pontokat kerestek. Az iskolai ismeretterjesztő sorozat, a szülők akadémiája nyolc előadása részére a műve­lődési ház adott helyet, a tantermek ugyanis elég ki­csik. A művelődési ház még egy nagy segítséget ad: az iskolások a tornaórákat az épület nagytermében tarthat­ják meg. itt az új testneve­lési tanterv előírásait már be lehet tartani. (furuglyás) A Halmy-telep Vecsás egyik legújabb települése, évről évre nő a lakosság, sokan ván­dorolnak ide az ország külön­böző részeiből. Elég sok kö­zöttük a többgyerekes család. Ezért épült néhány évvel ezelőtt az új iskola ide, a Kun Béla térre. Sajnos, ez az új iskola egyre kisebbnek bizo­nyul. Most már-14- tanulócso­port van, s ebből 3 — viszony­lag magas létszámmal — szük­ségtantermekben tanul, 2 ta­nulócsoport pedig 43—43-as létszámmal egyenesen a nap­közibe szorul. A napközi nem az iskola * épületében van, mintegy 8 percet kell menni odáig, ráadásul rossz járdán. Nagy gond a szemléltető esz­közök átszállítása, főleg rossz Időben. Van ezzel kap­csolatban egy másik, nagyobb gond is: a tanár, aki a nap­közi épületében tanított, az előírás szerint szünetben is a gyerekek között kell legyen, egészen a csöngetésig. De ha ismét van órája az iskola- épületben, hibáján kívül már­is késik 3 percet. A napköziépülettel más gondok is vannak. Megépíté­se óta belterületien, motorosok is átjárnak az' udvarán, és a pincéjében működik az Ezüst­kalász Tsz savanyítóüzeme, amely kellemetlen bűzt ter­jeszt, s ahová teherautók jár­nak. A gondok közül pillanatnyi­lag csak az egyik megszünte­tésére van kilátás. A községi tanács építő vállalatának dol­gozói ha kapnának anyagot, társadalmi munkában meg­csinálnak a kerítést... —pápay— SPORT Már a jövőt szövögeti' Arra voltam kíváncsi, va­jon hogyan sikerül az újon­nan alakult Gyömröi TÖVÁLL sportkör első vezetőségi ülé­se. Jól sikerült. A vezetőség mind a kilenc tagja megje­lent ezen a nagy fontosságú Egy csokor virág Még sohasem voltam Moszkvá­ban. Izgalommal vártam, hogy elin­duljon a vona­tunk, a Barátság­vonat. Szép volt a búcsúztatás is, de' a megérkezés ta­lán még szebb. Moszkva kijevi pályaudvarán az emberek ezrei vártak bennün­ket ... Gyönyörű, mo­dern szállodában szállásoltak el bennünket. Vol­tunk a Nagyszín­házban, ahol egy csodálatos orosz balettet láttunk. Nagyon tetszett. Egy kicsit azért már a november 7-i, Vörös téri ün­nepséget vártuk, amely az egész várost megmoz­gatja. A népes magyar küldöttsé­get egy külön tri­bünön helyezték el. Mit mondjak a felvonulásról...? Az ünnepi ebéd­nél kellemes meg­lepetés várt ben­nünket. Az étte­rem zenekara ma­gyar dalokat ját­szott. Viszonzásul a magyarok egy kis csoportja szov­jet népdalokat adott elő. Megkoszorúztuk az Ismeretlen Ka­tona sírját, láttuk a Kreml palotát... Valóságos kis vá­ros ez, szinte el­veszett benne az ember. Visszafelé a vonaton egyik társunkat, Bada­csonyi Ferencnét, a mendei Lenin Tsz főkönyvelőjét, kellemes meglepe­tés érte, egy cso­kor virággal ked­veskedtek a szer­vezők — születés­napja alkalmából. Hogy honnan tud­ták? Már előre ki­jegyzetelték a sze­mélyi adatokból, s nemcsak a szüle­tésnapokat, de a névnapokat is. Akinek a nyolc nap alatt névnap­ja volt, az is ka- pptt egy virág­csokrot. Hamar vége szakadt a szép moszkvai út­nak ... Elmondta Prekler Károlyné, Lejegyezte a gyömrői moziüzem vezetője. Gér József A ülésen, melyen nem kisebb dolgokról esett szó, mint a feladatok szétosztásáról és a jövő terveiről. Először a sportköri elnök megválasztására került sor. Sportköri elnök egyhangú választás után ismét ' Rab József lett, ezt a tisztséget ed­dig is ő töltötte be. Elnökhe­lyettessé Kiss Lajost válasz­tották. Ezután Szewczyk Ede, a TöVÁLL Igazgatója ismer­tette elképzeléseit a jövőre. Mint elmondotta, még a tava­szi bajnoki szezon kezdete elöct végeznek a sportszék­ház teljes belső tatarozásá­val. Kicserélik a vízvezetéket, s a világítás is korszerűbb lesz. A tavasz folyamán a külső tatarozást is elvégzik. Örömmel nyugtázzuk, hogy a vezetőség megszavazta a ké­zilabda-szakosztály működé­sét. Ismét életre hívják tehát ezt a sportágat a Jcözségben. Szó esett a területi bajnok­ságba bekerült labdarúgó­csapatról is. Bár az átigazolá­si időszak kezdetéig még van néhány nap hátra, máris ér­dekes erősítési tervekről le­het hallani Gyömrőn. Ezek szerint Szemők András, az NB Il-es KISTEXT csatára jövőre Gyomrot erősítené, Bajkai Gábor Monorról. Doh­nál Béla Maglódról és Varga Mihály a BVSC tartalékcsa­patából kerülne Gyömrőre, a tervek szerint. — gér — Savanyítóiizem a napköziben ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom