Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

1969. NOVEMBER 23., VASÁRNAP ““'zKirtap 7 A lillafüredi kisvasút Az idén több mint félmil­lió utast szállított a Kelet­bükki Állami Gazdaság lilla­füredi kisvasútja, amelynek megépítését 1919-ben a ta­nácskormány határozta el. A kezdetben Szinva-völgyi erdei vasút elnevezésű, Garadnáig kiépített fővonal mai nevét 1926-ban kapta. Megépítésé­nél a Bükk-hegység faanya­gának, valamint dolomitbá­nyák termékeinek a gyárak­hoz, illetve a normál nyom­távú vasúthoz fuvarozása volt a cél. A garadnai fő­vonal 1920-ra épült meg. Ugyancsak az 1920-as évek­ben épült ki a papírgyártól a Csanyikvölgyön át Farkas­gödörig haladó vonal is, amelyen az utóbbi években ismét közlekedtetnek sze­mélyszállító szerelvényeket. A fél évszázados jubileum alkalmából az Országos Er­dészeti Egyesület borsodi csoportja emlékülést . tartott az erdőgazdaság majláti tele­pén, a kisvasút „székhelyén”. Részt vettek ezen mindazon erdőgazdaságok küldöttei, amelyeknek területét az er­dei kisvasút érinti. A jubi­leum alkalmából csaknem íélszáz dolgozót, köztük azo­kat a nyugdíjasokat is juta­lomban részesítették, akik te­vékenységükkel hozzájárul­tak a kisvasút munkájának zavartalan ellátásához. RAGNAK FRISCH norvég professzor az idei közgazda­ságtudományi Nobel-díj egyik kitüntetettje, nem utazhat Stockholmba a díj átvételére. A 74 éves tudóst combnyaktö­réssel kórházba szállították. A KALANDOS ÚTRÓL Beszélgetés Thor Heyerdahllal és társaival Az APN munkatársa beszélgetést folytatott Thor Heyer­dahllal és útitársaival, akik ősi afrikai „recept” szerint készült papiruszhajóval kísérelték meg átszelni az Atlanti-óceánt. Cél­juk az volt, hogy bebizonyítsák, hogy az ókori afrikaiak ugyanilyen módon eljuthattak Dél-Amerikába. Bár Heyer- dahlék nem érték el teljesen céljukat, vállalkozásuk érdekes volt az egész világ figyelemmel kísérte kalandos útjukat. Kérdés: Élni fog-e Heyer­dahl úr az Egyesült Arab Köz­társaság kormányának javas­latával, s megisimétli-e expe­dícióját egy új papiruszhajón? Ha igen, miként válogatja meg úti társait? Heyerdahl: Az EAK kormá­nya valóban kilátásba helyezte segítségét, ha igényelnénk azt. Itt szeretném megjegyezni, hogy az expedíció legnehe­zebb részét a hajó felépítése jelentette. Ha kész papirusz- hajó állna rendelkezésünkre, ingadozás néfkül vállalnánk az új expedíciót. Kérdés: Melyik volt útjuk legkritikusabb szakasza? Heyerdahl: Ami az út leg­kritikusabb szakaszát illeti, azt hiszem, erre vonatkozóan el­térő választ adnának az expe­díció tagjai. A partmenti vi­zektől jobban tartottunk, mint a nyílt óceántól. A kormány- szerkezet ősi mintára készült, a modern ember számára isme­retlen, ezért gyakran eltörött. Néhány héten át kormány nél­kül hányódtunk a nyílt tenge­ren. A legveszélyesebb szakasz azonban a Barátság-foknál várt ránk: Észak- és Dél-Afri- ka találkozási pontjánál. A történelem során rengeteg ha­jó szenvedett itt hajótörést. Lehetséges, hogy útitársaim viszont azt a napot tartanák a legkritikusabbnak, amely megelőzte távozásunkat a ha­ÁLLAMI VÁLLALATOK, KISIPARI SZÖVETKEZETEK! ÉPÜLETÜVEGEZÉS I MUNKÁRA alvállalkozói kapacitást keresünk Munkaterülete! azonnal adunk. Szállás, étkezési lehetőség van. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. HALLOTTA? A soroksári Duna-ág a jövő Kis-Balatonja Építsen víkendházat, horgásztanyátI Kerítse be családi házátl A garázsról se feledkezzen meg! Az építkezéshez szükséges vasanyagot vásárolja meg o Kohászati Alapanyagellátó Vállalat Szigetszentmiklósi Haszonvasüzletébsn Kész vaskerítés, kerítéselemek Kerítés készítéséhez szükséges vasanyagok Betonacélok Különféle rúd- és idomacélok Lemezek, laposvasak és még sok hasznos vasanyag között válogathat telepünkön. KERESSE FEL OZLETONKET, Bö VÁLASZTÉKOT TALAL. December 10-ig 10-30%-os árengedménnyel vásárolhat! Címünk: Kohászati Alapanyagellátó Vállalat Haszonvasüzlefe, SZIGETSZENTMIKLÓS, a TQZÉP-teiep mellett. T.: 45. jóról. Hasonló körülmények között bizony bármilyen más hajó’ elsüllyedt volna. Papiruszhajónk azonban fennmaradt a vizen. Amikor a segítségünkre siető emberek ránk találtak, nem akartak hinni a szemüknek. Pedig ilyen körülmények között tet­tük meg kéthónapos utunk utolsó két hetét. Összegzésül annyit mondanék, hogy a pa­piruszhajó számára nem a hul­lámok, de a zátonyok jelentik a legnagyobb veszélyt. Kérdés: Bizonyos adatok azt bizonyítják, hogy a maximális napfolttevékenység idején nemcsak a légkör „háborog”, de az óceán is. Az ön expedí­ciója éppen erre az időszakra esett. Lehetséges-e, hogy távo­li őseink tisztában voltak ez­zel az összefüggéssel, és nyu­galmasabb időszakra tették utazásaikat? Heyerdahl: Expedíciónk idő­pontját úgy választottuk meg, hogy kedvező széljárás kísér­jen bennünket. De a szél út­közben gyakran változtatta irányát, s gyakran keletkezett a hajótestre merőleges hullám­zás. Ez felesleges megterhelést jelentett a papiruszhajó szá­mára, amely így állandó túl­terheléssel küszködött. De nemcsak az időjárás miatt vol­tunk kénytelenek 5000 km-es út után elhagyni hajónkat. Az esi népek ismerték a papirusz­hajó építésének minden csin- jat-binját. Tapasztalatuk nem­zedékről nemzedékre öröklő­dött. Mi azonban csak menet közben tudtuk észlelni a hi­bákat. Kérdés: Melyik volt az út legemlékezetesebb napja? Heyerdahl: Minden bizony- nyál az, a nap volt a legemlé­kezetesebb,. amely félúton ta­lált beiihünket a, régi és' új’vi­lág között, s amikor rengeteg táviratot kaptunk, többek kö­zött Nyikolaj Podgornijtól, Ri­chard Nixoptól, Giuseppe Sa- ragattól és U Thant ENSZ-fő- titkártól. Kérdés: Milyen hibákat' kö­vettek el a „Rá” építésénél, és hogyan javították azokat ki? Heyerdahl: Egy ilyen hajó felépítése — tudományos kí­sérlet. Indulás előtt nem fe­dezhettük fel hibáit, és csak az úton tudtuk meg, mit csinál­tunk helytelenül. Kiderült, hogy a terheket nem úgy kel­lett volna megosztani a hajón, mint ez más tengeri járműve­ken szokás, hanem egyenlete­sen. Az ókori egyiptomiak rendkívül meredekre építették a hajó farát és orrát. A „Rá” fara viszont lényegesen ala­csonyabb volt a hajó orránál. A hiányosságra hamar fény derült: a hajó hátsó része egy­re mélyebbre süllyedt, a hul­lámok átcsaptak a fedélzeten, a papirusz átnedvesedett. S ilyen körülmények között kel­lett használnunk az ősi kor­mányszerkezetet. Ha új útra indulunk, más típusú kor­mányszerkezetet használunk. Kérdés: Véleménye szerint a „Rá” útja nem alapozza-e meg egy új sportág, a papiruszcsó­nak-versenyzés „karrierjét”? Heyerdahl: Sajnos, igen. Évente indulnak útnak Peru­ból olyan emberek, akik a mi „Kon-tiki” expedíciónkat akarják utánozni. Feltételezhe­tően tehát a „Rá”-expedíció- nak is akadnak majd utánzói, akik legalább 500 kilométerrel szeretnék túlszárnyalni „rekor­dunkat”. Szeretném azonban figyelmeztetni az ilyen vállal­kozókat, hogy hasonló útra csak rendkívül komoly előké­születek után szabad vállal­kozni. Kérdés (Norman Byeker- hez): Ön volt az expedíció egyetlen hivatásos Tengerész tagja. Hogyan értékeli a papi­ruszhajó előnyeit? Norman Byeker: A papi­ruszhajó rendkívül gyorsan manőverez, s könnyedén emel­kedik a hullámok tetejére. Ha­jónk gyakorlatilag szinte szá­razon került ki az első hullám­verésekből. Hátránya viszont, hogy fedélzete alatt nincs hely az élelmiszerkészletek és egyéb terhek tárolására. Heyerdahl: Szeretném fel­hívni a figyelmet egy tévedés­re, mely nem kapott még kel­lő helyreigazítást a sajtóban! A lapok gyakran azt állítják, hogy eredeti célom az lett vol­na, hogy bebizonyítsam: az egyiptomiak már Kolumbus előtt eljutottak Amerikába. So­hasem volt szándékom ennek a bizonyítása. A Kon-tiki ex­pedícióval az volt a célom, hogy bebizonyítsam: az embe­rek Dél-Amerikából jutottak Polinéziába. Ezt az utat már az ókori ember is megtehette. A „Rá”-expedícóit azért haj­tottuk végre, hogy bebizonyít­suk: az ókori civilizáció em­bere eljuthatott Amerikába. Természetesen nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy ez va­lóban .megtörtént-e. Sok tudós úgy vélekedik, hogy Amerika a földközi-ten­geri civilizáció hatókörébe tar­tozott; mások cáfolják ezt, vé­leményük szerint ez lehetetlen, hisz nem létezett olyan jármű, amellyel az ember átszelhette volna az óceánt. A „Rá” be­bizonyította, hogy ilyen jár­mű létezhetett. Kérdés (Jurij Szenkevics- hez): Mit adott ez az expedí­ció a pszichológusnak? Hogyan viselkednek az emberek rend- kóvül nehéz helyzetekben? Jurij Szenkevics: Nemcsak pszichológiai, de fiziológiai kí­sérleteket is szerettem volna végezni, sajnos azonban, uta­zásunk körülményei nem tet­ték lehetővé, hogy befejezzem ez irányú kísérleteimet. Rá­adásul a kész anyag a tenger­be veszett az expedíció utolsó szakaszában. Kérdés (Thor Heyerdahl- hoz).: Indulás előtt húsz üveg „Kon-tiki” márkájú bort aján­dékozott önnek a borászati in­tézet. Sor került-e arra, hogy megízleljék az italt? Heyerdahl: Egyetlen üveg sem veszett kárba. „Doktor úr, ugye nem fog fájni?" Naponta hangzik el, ki tudja hányszor ez a kérdés az orvosi rendelőkben. A válasz ma már egyre inkább az lehet, bogy: „Nem”. Az orvostudo­mány ezernyi eszközzel, -s kü­lönböző gyógyszerekkel ren­delkezik, amelyek vagy kikü­szöbölik teljesen, vagy mini­málisra csökkentik a fájdal­mat. Az ország bármely kór­házában műtétre kerülő beteg egyformán jogosult a legkor­szerűbb fájdalomcsillapításra, érzéstelenítésbe. © Az orvostudományon belül önálló, független szakmává fejlődött az érzéstelenítés. Ma már á kórházakban mintegy ötven önálló érzéstelenítő szakorvosi státus van. Ez még természetesen nagyon kevés, az Orvostovábbképző Intézet­ben folyamatosan évről évre képeznek ilyen szakorvosokat. Az érzéstelenítés lényege; a beteg olyan állapotba kerül­jön, hogy a rajta végzett bár­milyen jellegű oVvosi beavat­kozást ne érezze fájdalomnak. 122 évvel ezelőtt, amikor fel­fedezték az étert, gőzének be- lélegeztetésével altatták el a betegeket. Ez a narkotizálási lehetőség hozta meg a fellen­dülést, helyesebben a forradal­mat a sebészetben. Hiszen az- idáig komolyabb műtétet egy­általán nem tudtak elvégezni. Ilyen komolyabb műtétnek számított például a vakbél, vagy a mandulakivétel. A se­bészet majdnem kizárólag amputációra szorítkozott, illet­ve kisebb-nagyobb gyorsan el­végezhető műtétre. Az érzéste­lenítésről olvashatunk már Homérosz Iliászában is: a se­besült Héroszokat érzéstelení­tő kenőccsel kenték be, ópiu­mot nyertek növényi anyagok­ból: Ezt a módszert fejlesztet­ték tovább a középkorban. O A fájdalomérzetet az agy­kéreg teszi tudatossá, ezért az érzéstelenítés ezt a szervet gá­tolja „munkájában”. Igazán modem fájdalomcsillapítás csak az altatás lehet ma már. Azáltal lett modernné, hogy a mechanikus orvosi tevékeny­ség az adott beteg egészségi állapotához, lelki alkatához al­kalmazkodik. Az érzéstelenítés akkor korszerű, ha kombinál­ják a rendelkezésre álló eszkö­zöket. A beteget szükség sze­rint már a műtét előtt előké­szítik. Előtérbe került a pszichológiai behatás. Az ér­zéstelenítő szakorvos elmagya­rázza a betegnek a várható fájdalmat, de azt is elmond­ja, hogy milyen eljárással csil­lapítják, illetve szüntetik meg. j A műtét nyugodt elvégzéséhez I szükséges ellazultságot gyógy­szerekkel készítik elő. Vénába adják a rövid időre szóló gyors altaitószériumot, ezután egy hatásosabb altatógőzt lélegez­tetnek be gép segítségével, amely az alvást a kívánt szint­re elmélyíti. Szinte minden reflexet kiküszöböl. Műtét közben fenntartják ezt az álla­potot, bőségesen kielégítik a beteg oxigénigényét és elvon­ják a felesleges szénsavkép­ződést. Magyar találmányú gyógyszer segítségével bármi­lyen hosszú és mély mestersé­ges altatásból néhány perc alatt fel lehet kelteni a bete­get. Csontba faragott várostrom Néhány évvel ezelőtt tűnt fel szarufaragásaival Sipőcz Já­nos faragóművész a Veszprém megyei népi iparművészeti ki­állításokon. A Balaton és Veszprém legszebb részleteit ábrá­zoló alkotásain a veszprémi várat ábrázoló munkáját a buda- pesti'szovjet nagykövetségnek ajándékozta. Újabban történelmi témákon dolgozik. Legutóbb ökörszarv felületére véste rá a várpalotai Mátyás-vár egyik csatajelenetét. Ez alá véste be a legendás hírű várkapitány dicső tetteit megörökítő, 474 betűből álló szöveget: „Thury György énekét”. Másik jelentősebb alko­tását a télen szándékozik befejezni; csontfaragásával hazánk felszabadulásának állít emléket JAK—40 Két évvel ezelőtt, a domo- gyedovói légiparádén mutat­kozott be először egy sugár- hajtású személyszállító gép, a JAK—40. Megjelenése a ké­sőbbi párizsi, olaszországi, svédországi légikiállításokon is szenzációt keltett. Indokolt volt a szenzáció, mivel a konstruktőr munka­társaival együtt csak katonai repülőgépeket tervezett. Ne­vét a JAK—1, JAK—3, JAK—7 és JAK—9 gépek tet­ték ismertté. Ezek a gépek a II. világháborúban sikerrel vették fel a harcot a német Messerschmidt és más gépek­kel. Az első szovjet sugár- hajtású vadászgép — a JAK—15 — megjelenése is az ő nevéhez fűződik. Az igazi meglepetést azon­ban mégis a JAK—40, a leg­korszerűbb sugárhajtású pol­gári gép jelentette. Utastere légkondicionált és hangszige­telt. Huszonnégy — turista- változatban harmincegy — személyt szállíthat két főnyi személyzettel 1450 kilomé­teres távolságra. Beton ki­futó nélküli repülőtereken is elégséges számára 360 mé­teres le- és felszállópálya, amely igen nagy jelentősé­gű a városok és vidéki tele­pülések közötti légiforgalom­ban. A sugárhajtóműveket a törzs végében helyezték el. A berepülések során két hajtómű üzemelésével emel­kedett a levegőbe, ott pedig egy hajtóművel is tartotta a magasságot. Ez a gép rend­kívüli repülésbiztonságára utal. Az Aeroflot máris nagy megrendelést adott ezekre a gépekre, hamarosan forgalom­ba állítják a távol-keleti, északi és más repülőtereken. Az egyik legnagyobb gondot az érzéstelenítés tudományá­nak a szülés fájdalmainak csillapítása okozza. Ma már közismert a lélektani felkészí­tés, hogy a szülő asszony tuda­tosan képes enyhíteni fájdal­mát. Amerikában elég nagy számú az altatásos szülés. Ma­gyarországon már gyártanak olyan gépeket, amelyeknek sie- gítségével saját maga enyhít­het a fájdalmán a szülő asz- szony. Úgynevezett „kéjgáz” maszkot emel az arcához a görcsök idején, s a pillanatnyi agykéregtompítás segítségével elviselhetőbbé válnak a fájdal­mak. Túlaltatásiról szó sem le­het, mert az aiéltság pillanatá­ban reflexszerűen elengedi a rugós gombot. Általában a tál­alta tás valamiféle téves hiede­lem, mert kizárólag szakorvo­sok végezhetik. Az érzéstelenítés egy másik ismertebb módja az úgyneve­zett helyi érzéstelenítés. Is­mertebb szérumok a novokain és a lidokain. Ezek úgy hat­nak, hogy a fájdalomérző ide­gek végződéseit a felvevő pon­toknál a kívánt időre bénítják. Régen nagyobb megterhelést jelentett sok esetben az alta­tás, mint maga a műtét. Sok öregembert éppen azért nem operáltak meg, mert nem az operációt nem bírta volna, ha­nem az altatást. Éppen ezért, ma már a neve is megválto­zott: nem altatásnak, hanem érzéstelenítésnek hívják a mű­tétre való előkészítést, a fájda­lomérzet megszüntetését Alapvetően minden életkor­ban, minden sebészetileg gyó­gyítható beteg operálható, s ez nagyrészben az érzéstelenítés fejlődésének köszönhető. Az érzéstelenítés eszközei még korántsem érték el a maximális fokot. Állandóan új és új gépeket konstruálnak, új és egyre tökéletesebb gyógyszereket kísérleteznek ki, hogy minél messzebbre űzzék az emberiségtől a fizikai fáj­dalmat Regös István %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom