Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
\ ft. •> I Htbl t> 6 1969. NOVEMBER 23., VASARNAP Látogatás a konglomerátumban Érd, a közlekedő község CEGLÉD Útlevél és valuta a szálló hal íjában 12—14 ezer ember naponta útrakél, elhagyja Érdet, majd visszatér hozzá. Utazó község, hiszen a lakosság létszámához — „35 ezer — viszonyítva elenyésző a helyi munkalehetőségek száma. Érd tipikus lakóhely, „alvó település”. S éppen ezért a közlekedés áll az első helyen a szolgáltatások között. A közlekedés, amely nemcsak dolgozni, hanem vásárolni is viszi az embereket, amely a jobb javító-szolgáltató hálózathoz juttatja a lakosságot, ugyancsak a fővárosban, amely ügyes-bajos és hivatalos el- intézendőkhöz szállítja a közönséget Budára, mivel itt a járási székhely. Tehát a közlekedés, amely szórakozni is viszi, aki arra vágyik. VASÚT S—9 ezer utast szállít naponta a vasút Érdről és Érdre, Késő Géza szerint, aki a községi tanács műszaki csoportvezetője. Már kora hajnalban a község munkavállalóinak fele az állomásokon tartózkodik, vagy hazafelé tart az éjszakai műszakról. Érden öt helyen áll meg a vonat, haladjon az altár a pusztaszabolcsi, akár a fehérvári vonalon. Az egyiken 14, a másikon 15 járat közlekedik naponta oda és vissza. Az utasok tulajdonképpen elégedettek a MÁV-val, amely a reggeli csúcsidőben mindkét vonalon öt-öt, tehát tíz szerelvényt közlekedtet, délután hasonlóképpen. Azután azért is elégedettek, mert a vonat sokkal olcsóbb, mint a busz, például a bérlet havonta több mint 100 forinttal, és 218 forintba kerül. Az utasok az állomásokat is aránylag jól megközelíthetik, a helyi buszjáratok révén is. AUTÓBUSZ 4—5 ezer érdi az autóbuszok utasa. Azért nem több, mert sokkal drágább a busz, mint a vonat. Érd központjától Pestig például 8,30, így egy fővárosi kirándulás máris 16,60. A havi bérlet 356 forint, s bár az üzemek térítenek belőle, az érdiek mégis soknak tartják. A bérlet egyik vonzereje a kedvezmény, viszont ez a drága bérlet ezt alig biztosítja. Számoljanak utána. Éppen ezért sokan két forintért elutaznak Nagytétényre, onnan 1,50-ért a 3-as busszal a Móricz Zsigmond kötérre, így csaknem 50 százalékos „kedvezménnyel” jutottak be Pestre. Persze sokkal hosszabb idő alatt és nagyobb fáradsággal. 20—25 perc alatt a kitűnő műúton a fővárosba lehet érni busszal. A csúcsforgalomban, főleg korán reggel, nem túlságosan kényelmesen, annak ellenére, hogy ilyenkpr negyedóránként több kocsi is indul egyszerre. A busz sűrűn megáll. A központból naponta több mint 100 járat közlekeA Pest megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSRE KERES építőipari Icépesítésű kalkulátorokat, technikusokat, gyors- és gépirónőket, valamint nagy gyakorlattal rendelkező pénzügyi előadót. JELENTKEZÉS: a vállalat személyzeti osztályán. Budapest XXI., Kiss János altábornagy utca 19—21. dik Pestre és vissza, hajnali 3.50-től éjfélig. Az egyes üzmek különjáratokat is indítanak, nemcsak a fővárosi, hanem a környező üzemekbe is. A közeli községekkel is megfelelőnek tartják az összeköttetést. A legtöbb járat Százhalombattát érinti. HELYI JÁRAT Érd olyan község, ahol rendszeres helyi buszközlekedés szükséges, hiszen ahogy már egyszer leírtuk: a világ legnagyobb községe, bár nem néztünk utána és lehet, hogy tévedünk. Érd olyan község, hogy eljutni egyik végéből a másikba, több időt kíván, mint beutazni a fővárosba. Hét helyi járatot hoztak létre, amely összeköti Öfalut, Érdligetet, Tuszkulánumot, Újtelepet, Parkvárost, a gépállomást és a Nagytétény felé eső részeket egymással. Az óriási területen fekvő község több járatot is igényelne, azonban ehhez elsősorban út kell. Olyan utak, amelyeken nagytestű busz biztonságosan közlekedhet. A község vezetőinek az a terve, amint Késő Géza elmondta, hogy minden nagyobb egységét, kerületét egy jól gondozott betonút szelje át. Egy évben 2—3 kilométer ilyen utat szeretnének megépíteni és akkor öt éven belül olyan kapcsolat születhetne a beton- és aszA Tenkes alján, az ország legdélibb és legmelegebb vidékén, második tavaszát éli a természet. Az immár nyolcvan napja tartó verőfényes, meleg időjárás hatására számos növény újra kizöldellt, kivirágzott, második termést hozott. A ház körüli kertek tele vannak ibolyával. XiJjra érik az eper: a még üde zöld levelek faltutak között, hogy körjáratot lehetne létesíteni, valamiféle körutat UTAK, JÁRDÁK Érd úthálózata 350 km hosz- szú. Ennek mindössze 9 százaléka burkolt, tehát 30 kilométer. Ebből is 25,6 km a leggyengébb minőségű, vagyis makadám. Beton 1,6 km; aszfalt 2,8 km. Természetesen sokat jelent a községnek, hogy tekintélyes hosszúságban áthalad rajta két főközlekedési útvonal a 6-os és a 70-es. A külterületen még 53 kilométer út húzódik, amelyből csak két km makadám, a többi földút. Ahol utat nem tudnak építeni, oda legalább járdát igyekeznek, évente 7—8 kilométert. Bár az elmúlt kilenc év alatt a fejlődés nem volt robc banásszerű — 1960-ban 96 km kiépített járda, 69-ben 111 kilométer —, de erőfeszítéseket tesznek, hogy legalább az utcák egyik oldalán lehessen rossz időkben száraz lábbal közlekedni. Az erőfeszítéseket a lakosság is vállalja, társadalmi munka formájában, hiszen sok az a 600 kilométer — ha csak az egyik oldalt számítjuk, akkor a fele —, amely még nem nevezhető járdának. S így Érd, ez a tipikus lakóhely sem mindig nevezhető lakályos helynek. Rerkovits György közölt két-három centiméteres eperszemek piroslanak. Harkányban kihajtották az orgo- nabokrok. Siklóson Juhász László szerelő kétszer szüretelt az idén gyümölcsfáiról. Törpe- almafáiról az első termést szeptemberben, a másodikat' pedig most, novemberben■ szedte le. Az. IBUSZ legfiatalabb irodája Cegléden, a Kossuth Szálló halijában működik. Kétszeresen fiatal: az országban legutolsóként, július 1-én nyitották meg, másrészt: az ügyintézők valamennyien hajadonok. A munkájuk egyáltalán nem tréfadolog. Nyitás előtt a központ megállapított egy forgalmi csúcsot — s ezt ötszörösen túlteljesítették. (A vezető, Mészáros Piroska ezért kapott hatnapos jutalomüdülést Jugoszláviába.) Most kicsit visszaesett a forgalom: ősszel kevesebben utaznak. S a budapesti villamos- és autóbuszjegyek árusításából — ha sok is fogy belőle —, nam él meg egy ilyen hivatal. Ezért nemrégiben elkezdték a színházjegyek beszerzését, árusítását. Egy pedagógus- csoport a kecskeméti, két gimnáziumi osztály pedig budapesti színházba kért jegyet. Most az üzemekre és a tsz-ekre akarják kiterjeszteni a színházi szervezést. Kuriózum? Egy férfi az „Egy örült naplójá”-ra kért jegyet, a Vígszínházba. Telefon a pesti jegyirodába, a válasz: csak december 17-re tudhak adni. Drága mulatság ez, ha a telefondíjat és az útiköltséget is számítjuk. Ilyen ügyfél kevés van, ez az egy is orvos volt. Újdonság? Január elsejétől útlevelet is lehet kérni ebben az irodában, s nyugati valutákat beváltani. Szilveszterre Lengyelországba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba szerveznek utat. (paládi) Karácsonyfák Vas megye erdős tájain megkezdődött a karácsonyfa- telepek kijelölése. E vidékről 170 000 karácsonyfa kerül az idén kereskedelmi forgalomba. Tavasz a Tenkes alján PÁLYAKEZDŐK Újdiplomás orvosok közt a megyei kórházban Tizenhárom pályakezdő fiatal orvos nyert állást október elsejével a Pest megyei Semmelweis Kórházban. „Nyert”, mondom, hiszen a szeptemberben diplomát kapott valamennyi új orvos nem jutott álláshoz. Szembe kell néznünk azzal a ténynyel, hogy a fiatal orvosokat és más diplomásokat már nem várja biztos állásba vivő hintó az egyetem kapujában. Némi általánosítással azt mondják rájuk, azért maradtak állás nélkül, mert nem akarnak vidékre menni. Ami azonban csak némelyik munka nélküli diplomásra áll, de távolról sem mindegyikre. Sőt! És éppen ezért a Semmelweis Kórház tizenhárom gyakornokorvosa közül elsőnek a tizennegyediket kerestem fel. Két hónapig helyettes Szeptember utolsó napjaiban fiatal lány kopogtatott be a Semmelweis Kórház igazgatói irodájába. — Azt hallottam, hogy egy orvosnő hosszabb szabadságra ment. Helyettest keresnek. Hiába pályáztam, nincs állásom. Talán megfelelnék.... Elkérték egészen friss diplomáját, és csodálkozva olvasták rajta: „summa cum laude”, ami annyit jelent, hogy hat esztendőn át első egyetemi vizsgájától az államvizsgáig, valamennyit jeles eredménynyel tette le. Dr. Tankó Anikó így került október elsejétől november 30-ig a megyei kórház II. belosztályára helyettesnek. — Az első pofont akkor kaptam az életben, amikor kitűnő érettségivel helyhiány miatt nem vettek fel az egyetemre, pedig a felvételin elértem a legmagasabb pontszámot. Csak egy évvel utóbb sikerült bejutnom. Most pedig megkaptam a második pofont, elutasították pályázataimat. — Elkeseredett? — Nem. Addig helyettesítge- tek, amíg végül mégiscsak befogadnak valahol. Bizakodom. Nyersen nekiszegzem a kérdést: persze, pesti és csupa pesti állásra pályázott? Szelíden felel: — Ne gondolja. A három hely közül kettő vidéki. Első helyen az új váci kórházba meghirdetett belgyógyászgyakornoki állásra pályáztam. Elutasítottak. Az egri kórházból szintén. Harmadiknak egy újpesti üzemi-körzeti orvosi állásra pályáztam, nem is bánom, hogy nem kaptam meg, pedig ugyebár pesti állás? _ ? — A körzeti orvos felelőssége nagyon nagy. Gyakorlat nélkül nem merném elvállalni. A sebészgyakornok A többi tizenhárom gyakornok: tizenkét orvosnő és egyetlen férfi, dr. Marik József. A II. sebészeti osztályon gyakornok dr. Kubányi Endre tanár keze alatt. — Kisgyerek korom óta or- tas akarok lenni, mégpedig sebész. Hogy miért? Ezen még sohasem gondolkoztam, de talán családi hagyomány hatott rám. Az apám ugyanis szintén sebész, a Korányi Kórház főorvosa, azelőtt öt éven ét, 1956-ig pedig Cegléden vezette a kórház sebészetét. Tehát pesti létemre én sem idegenkedtem a vidéktől, én is megpályáztam a váci kórház gyakornoki állását. A mai napig sem kaptam választ. Itt két évre szól a kinevezésem, remélem, kiérdemiem, hogy további két esztendőre meghosz- szabbítják, és a Semmelweis Kórházban tölthetem el a szakképesítéshez szükséges időt. — És azután? — Négy év hosszú idő, olyan messzire nem szabad előre gondolni. Gyermekorvos lesz Vácott A tizenhárom gyakornok közül négy csak március végéig dolgozik a megyei kórházban, aztán a váciba kerül. Közülük dr. Rákóczi Máriával beszélgettem. Szőke kontyú, csltris vidámságú lány. Váci. Ádesap- ja a város postafőnöke, régebben Cegléden is dolgozott a postahivatalban. Egyetlen orvos sincs a családjában, nem tudja, miért választotta ezt a pályát, de mindig gyerekgyógyásznak készült. Most már biztosra veszi, hogy az is lesz, gyakornoki kinevezése a gyermekosztályra szól. — Az édesapja protezsálta? — Szó sincs róla. Pályáztam, és kineveztek. Másik két. gyakornoktársam is váci, egy pedig felsőgödi, együtt kerülünk az új kórházba. — Bizonyára azért kapták meg az állást, mert lakás nem kell maguknak. — Most nem kell, de ha férjhez megyek, nekem is kell lakás! — Tehát van vőlegénye? — Dehogyis! Nem értem én rá eddig arra, tanultam. Jelenlegi munkájáról beszél. — Sokat foglalkoznak velem az osztályon, és adtak egy egész betegszobát. Két és fél és négyévesek a betegeim. Aranyosak. Persze, még ha a diagnózisban biztos vagyok, akkor is mindent jelentek a főorvos úrnak. Ez a rend. Máskülönben sem vállalnám még egyedül a felelősséget. Szokoly Endre Képek Londonból Katona Erzsi felvételei
