Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

1969. NOVEMBER 19., SZERDA FEST MECVEI 'zMirltm Nagy tervek előkészítése Pest megyei mezőgazdasági szakemberek tanulmányútja Szekszárdon A. múlt héten dr. Pénzes János, a megyei tánács elnök- helyettese vezetésével a taná­csi apparátus több mezőgaz­dasági szakembere Szekszárd- ra látogatott. Csatlakozott hozzájuk Boros András ta­nácselnökkel az élén a dabasi járás küldöttsége is. Rendkí­vül fontos ügyben jártak a Szekszárdi Állami Gazdaság­ban: új sertéstenyésztési és hízlalási eljárást kívántak ta­nulmányozni, mert nem keve­sebbről van szó, mint hogy Pest megyében, éspedig a da­basi járásban egy termelő- szövetkezet hasonló sertés- nagyüzem létesítésének gon­dolatával foglalkozik. Termé­szetesen több tsz együttműkö­désével és kapcsolódva a tsz-ek országos jellegű tö­mörüléséhez, minthogy egye­dül meg sem valósíthatná a célt, évi 60 ezer malac mester­séges nevelését. Nemcsak a borjú Eddig csak mesterséges bor­júnevelésről tudtunk, egy nyugatnémet cég viszont nem­rég szabadalmaztatta az ita­tásos malacnevelést, illetve az ahhoz való gépi berendezést és a malactáplálék összetéte­lét. A 4—5 napos korukban elválasztott malacokat takar­mánnyal dúsított, fölözött te­héntejen tartják. A takar­mányba a cég által összeállí­tott tápot keverik, mégpedig fokozatosan növekvő arány­ban. A tenyészegyedeket, olyan sertéshibrideket, ame­lyek malacai az előírt táp­lálékkal 75—SO nap alatt 28— 30 kilós súlyt érnek el, szin­tén a cég szállítja. A hízlalási technológiában pedig az az újítása, hogy ho­mokot is etet és ezáltal meg­lassítja a táplálék áthaladását a szervezeten. Ennek követ­keztében több hasznos anyag szívódik fel és meggyorsul a súlygyarapodás. Miután a malacokat néhány napos korukban elválasztják, a koca teje elapad és hama­rább lesz fogamzóképes, úgy­hogy két éven belül ötször vét malacot. Erre eddig leg­feljebb két és fél év alatt ke­rülhetett sor, öt-hat ellés után azonban a kocát ki kell se­lejtezni, ezzel szemben tar­tása kisebb költséggel jár, nem kell bő táplálékkal elő­készíteni a szoptatási időszak­ra. Autózik a naposmalac Egyelőre csak a cég Ham­burg melletti nevelötelepén alkalmazzák az új malac­tartási technológiát. A mala­cokat közel. és távolabb fekvő kis meg nagygazdaságok küldik a telepre éppen úgy, ahogy a naposcsibéket nálunk is szállítják. Vagyis 4—5 na­pos korában autón utazik a malac, mégpedig légkondi­cionált gépkocsin, nehogy a nyár melege vagy a tél hi­dege megártson neki. Amint süldővé növekszik, megint autóra teszik és visszaviszik a gazdaságokba. Az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása foglalkozik ná­lunk az újszerű nagyüzemi sertéstenyésztés bevezetésé­nek gondolatával. Két fő szempont vezeti, egyrészt a húshiány enyhítése, másrészt, hogy a sertéstartás kifizetőd­jön a gazdaságoknak. Éppen ezért akar nagyobb beruházásokat is lehetőleg el­kerülni. Ügy a kocatartósra, mint a hizlalásra, megfelelő­nek tartja a „szerfás korszak” még álló, de már régen nem használt építményeit. Ter­mészetesen kisebb átalakítá­sokkal. Egyedül a központi malactelep megépítése és fel­szerelése igényel komoly be­fektetést. Ezt is aránylag ol­csóbbá teszi a vállalat az ál­tala Pest megyében. Gyálon gyártott műanyag ólelemekkel. A közös vállalkozás előzetes számításai szerint az ország­ban hat ilyen központi malac­nevelő létesülhetne. Egyben- egyben évente 60 ezer, tehát összesen 360 ezer malac nevel­kedne süldővé. A központi telep átvenné a vele közös vál­lalkozást alkotó tsz-ek és háztáji, esetleg állami gazda­ságok malacait, de sem kocát nem tartana, sem hizlalással nem foklalkozna. A hizlalást a kooperáló gazdaságok és háztáji gazdák egy harmadik csoportja végemé a központi telep tanácsai alapján és se­gítségével. Szekszárdon viszont az ál­lami gazdaság nagyüzemi ser­téskombinátot rendezett be te­nyésztésre, nevelésre és hiz­lalásra. Malacnevelője évente 30 ezer darabot fogadhat be. Homályos pontok A szekszárdi tanulmányút után beszéltünk dr. Pénzes Jánossal, a megyei tanács el­nökhelyettesével. Tőle hallot­tuk: — Ragyogó, amit láttunk, mégis van néhány tisztázan­dó homályos pont. Például a tejet említhetem. Évente a 60 ezres malacnevelő 2 millió 316 ezer liter fölözött, tehénte­jet használ el. Vajon nem befo­lyásolja-e kedvezőtlenül ez a nagy mennyiség a tejellátást? Mégha csupán a létesítendő malacnevelő környékén, ak­kor is meg kell vizsgálni a közellátás szempontjából ezt a kérdést. Mert tejre is épp oly szükség van, mint húsra. — Másik probléma, hogyan rea­gálnak a kocák a korai elvá­lasztásra. A le nem fejt tej csecsgyulladást okozhat. — Anélkül, hogy a gondola­tot elvetnénk, ezeket és még egyéb kérdéseket tisztázni kell. A megyei tanács illeté­kes szervei most foglalkoznak ezzel. Különösen azért, mert Szekszárdon még éppenhogy megindult a malacnevelő be­népesítése, tehát az ottani ta­pasztalatok minden felmerült kételyre egyelőre nem adhat­nak választ. Kétségtelen, hogy a húster­melés növelése nagyon fontos és az új módszer látszólag eredménnyel kecsegtető. Ám a licenc, a gépek, a hibrid te- nyészanyag és a táp importja tetemes valuta-megterheléssel jár. Persze, ha az itatásos ma­lacneveléshez fűződő remé­nyek valóra válnak, akkor a befektetés feltétlenül kifize­tődő. Mégis helyes, ha előbb bizonyságot szereznek a szak­emberek. Szokoly Endre Az 1969/70-es tanév középiskolai tanulmányi versenyeiről A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szaktárcákkal és a KISZ Központi Bizottságával egyetértés­ben — az 1969/70-es tanévre meg­hirdette az országos középiskolai tanulmányi versenyt, valamint az Arany Dániel matematikai ver­senyt. Az országos középiskolai tanul­mányi versenyben harmadik és negyedik osztályos diákok vehet­nek részt, s egy tanuló legfeljebb két tan­tárgyban indulhat. A verseny tantárgyai: a magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, mate­matika, fizika, földrajz, kémia, biológia, továbbá — csak a köz- gazdasági szakközépiskolák és technikumok tanulóinak — könyv­vitel. Magyar nyelv és irodalom­ból, történelemből, földrajzból és orosz nyelvből a verseny három-, matematikából, fizikából, kémiá­ból, biológiából, könyvvitelből és angol nyelvből kétfordulós. Újdonság, hogy a szakosított biológiai ver­seny második fordulójában ki­alakuló rangsor első tizenöt helyezettjét az országos ver­senybizottság harmadik for­dulóra: gyakorlati versenyre rendeli be — hasonlóképpen mint a kémiában. A középiskolai tanulmányi ver­seny első (iskolai) fordulóját áp­rilisban rendezik. Az Arany Dá­niel matematikai versenyt — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a Bolyai János Matematikai Társulat bonyolítja le. Ennek első fordulója március, második for­dulója május elején lesz. A verseny legjobbjait minden tárgyban, illetve csoportban egy- egy 2 ezer forintos első, egyezer forintos második és 500 forintos harmadik díjjal jutalmazzák. A többi kiemelkedő teljesítményű ta­nuló könyvjutalmat, illetőleg di­csérő oklevelet kap. A kockázat, másként Apró Antal fogadta a mongol tervbizottság elnökét Magyar-mongol közös vállalkozás Aláírták o kormányközi bizottság ülésszakáról készült jegyzőkönyvet Kedden a Parlament delegá- ciós termében aláírták a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság harmadik ülésszakáról ké­szült jegyzőkönyvet. Az ok­mányt dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese, a kormányközi bizottság ma­gyar tagozatának elnöke és B. Rincsenpelzse, a Mongol Nép- köztársaság tervbizottságának elnöke, a bizottság mongol ta­gozatának elnöke látta elkéz­jr Árengedményes HASZONVAS KIÁRUSÍTÁS OKTÓBER 15-TőL NOVEMBER 30-IG a PestBács-Nőgrád megyei MÉH Vállalat telepein és átvevőhelyein 15-20% 0$ ÁRENGEDMÉNY! Haszonvas és IIla kivitelű I- és U-gerendák, szögvasak, finom- és durvalemezek; lágy horganyzott huzalok; melegen vont csövek 180 mm átmérőtől; betonvasak és koracélok; hidegen hajlított, zárt és nyitott szelvények; műanyaggal bevont kerítésfonatok. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjtalanul vagonba rakja. KÖZPONT: Budapest XIII., Rajk László utca 32. Telefon: 494—390. TELEPEK ÉS ÁTVEVŐHELYEK: Aszód, Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Érd, Gödöllő, Pécel, Isaszeg, Monor, Nagykáfa, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Vác, Szentendre, Szob, Alsónémedi. FINOM FALATOK A múlt hetekben Cegléden | járva, szembejön velem egy ' starkingalmaképű atyafi és csak úgy menet közben, sült kolbászt falatozik bicskával. Hozzá hófehér, likacsos kenye­ret és méregzöld csípőspapri­kát. Menten összefut a nyál a számban és elhatároztam, hogy annak a kolbásznak-ke- nyérnek a végére járok. Az első járókelőtől megtudtam, hogy egyenest az Árpád utcai Finom Falatok Boltjába kell szaporáznom a lépést, aztán csak arra legyen gondom, hogy választani tudjak a földi javak között. Aki keres, talál. Én is talál­tam. Csillogó hűtőpultban süt­ni való házikolbászt, főzni va­ló párost, paprikás abált sza­lonnát, jófajta véres-májas hurkát. A pult tetején trónoló frissen sült töpörtyűhegy lát­tára egy bigott vegetáriánus is kitért volna a hitéből. Az inf- rasüt’őben sercegő oldalastól pedig egy lelkiismeretes dié­tás nővér hatóságilag tiltaná el a pácienseit. És mindehhez tiszta, gusztusos környezet, csupa csempe, nikkel, üveg, csillogóra mosott műanyagi Magamban istennek ajánlot­tam epeköveimet és szerényen végigettem az árlapot. Egész úton hazafelé, azon gondolkodám, hogy mért nem találni párját sehol ennek a bisztrónak? Bisztró ugyan Pesten is van, nem is egy, ha­nem ... Mi kapható például a pesti bisztrókban? Főtt ételek, szeszes italok — mint akármelyik vendéglőben, étteremben; aszpikos-majoné- zes saláták, hideg sültek, hadd teljék kedvük a franciás kony­ha rajongóinak; grill-csirkék, rántott halak, flekkének — az ínyenceknek. Igaz, ami igaz, egyik-másik bisztróban ott büszkélkedik a felirat, hogy; házi sült kol­bász, 10 deka 8,40 forint. Csak­hogy, az a tányéron kígyózó valami inkább hasonlít ahhoz a selyemzsinórhoz, amelyet a török szultánok küldtek legyő­zött alattvalóiknak, hogy akasszák fel magukat, mint házi sült kolbászhoz. Hellyel- közzel házinak hirdetett sült hurka is kapható, de azt az agyonzsemlézett-majoranná- zott szafaládékat nem is sza­bad egy napon említeni a ceg­lédi Róna Vendéglátó Vállalat remekeivel! Nem szaporítom tovább a szót: ha nem csalódom, leg­alább annyi híve akad széles e hazában a házi disznótoros­nak, a magyaros jó falatnak, mint a majonézes ökörszájsa- látának. Nem lehetne az előb­bieknek is kedvezni néhány kulturált falatozó, nívós laci­konyha megnyitásával?! — nyíri — jegyével. Az ünnepélyes aktus­nál ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnökhe­lyettese és Zsamcin Balod, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Megállapodtak, hogy a Mon­góliában magyar műszaki se­gítséggel épül ruhagyár, bio-, valamint húskombinát építését meggyorsítják. A magyar fél a munkálatok mielőbbi befejezé­séhez minden tőle telhető se­gítséget megad. A tárgyaló- partnerek egyetértettek, hogy a Mongol Népköztársaságban magyar geológusok segítségé­vel feltérképezett és feltárt ás­ványi kincseket közös erővel és minél előbb hasznosítják. Olyan elvi határozat jött lét­re, hogy közös magyar—mon­gol érckitermelési vállalkozást létesítenek; a vállalkozás mű­ködési rendjét a lehető legrö­videbb idő alatt kidolgozzák. A jegyzőkönyv aláírása után dr. Sághy Vilmos, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter első helyettese — aki a négynapos tárgyalásokon <az elnöki tisztet betöltötte — el­mondotta: — A magyar szakemberek a gazdasági élet számos terüle­tén bizonyították be szakértel­müket Mongóliában is. öt év alatt például 225 víznyerő ku­tat süllyesztettek le abban az országban, ahol az évi csapa­dék átlaga nem haladja meg a 200 millimétert sem, és a víz hiánya súlyos gondot jelent. 30 tagú állatorvoscsoportunk há­rom év alatt 2,5 millió állatot vizsgált meg. Három nagy lé­tesítmény beruházási munkái­nál is magyar szakemberek se­gédkeznek. A mongóliai ruha­gyár — a most aláírt jegyző­könyv szerint — jövőre, a bio­kombinát pedig — ez jórészt állati gyógyszereket és takar­mánykiegészítőket gyárt majd — 1971-re készül el. A darháni húskombinát műszakonkénti teljesítménye eléri majd az 50 tonnát. A mostani ülésszak egyik fontos megállapodása a ma­gyar segítséggel Mongóliában feltárt ásványvagyon értékesí­tésével kapcsolatos. Szalái környékén ásványkincseket — egyebek között wolfnamot — leltek a magyar geológusok, a fontos ásványi anyagokat kö­zös vállalkozással termelik majd ki. B. Rincsenpelzse, a mongol tervbizottság elnöke, az aláb­biakat mondotta: — Mongóliában jól ismerik és megbecsülik a magyar mér­nököket, szakembereket. Idén — akárcsak tavaly — teljesí­tették a geológiai, a vízgazdál­kodási és a kulturális elő­irányzatokat. Az állatorvosi expedíció — amelynek öt tag­ja magas mongol kitüntetés­ben részesült — szintén siker­rel járt, munkájuk elismerésre méltó volt. ★ Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, kedden fogadta B. Rincsenpelzsét, a Mongol Népköztársaság Terv­bizottságának elnökét, a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság mongol tagozatának elnö­két. A szívélyes hangú meg­beszélésen ott volt dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke és Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársa-; ság budapesti nagykövete is. ★ A B. Rincsenpelzse, a Mongol Népköztársaság Terv­bizottsága elnökének, a ma­gyar—mongol gazdasági mű­szaki tudományos kormány­közi bizottság mongol tagozata elnökének vezetésével hazánk­ban tartózkodó mongol dele­gáció^ kedden elutazott Buda­pestről. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a kormányközi bi­zottság magyar tagozatának elnöke, Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete, valamint a bizottság magyar tagozatának tagjai búcsúztatták. A TELEVÍZIÓ legújabb folytatásos sorozata, A kocká­zat címet viselő kalandfilm, csütörtökönként emberek tízez­reit vonzza a képernyő elé. A szimpatikus színész, a pergő, váratlan fordulatokkal nem takarékoskodó rendezés, az iz­galmas kalandok már-már fe­ledtetik is magát a kockázatot, melyet a hírszerzőnek vállal­nia kell. Vállalnia, mert hi­szen enélkül nem teljesíthetné küldetését, nem végezhetné el feladatát. Éppen ez az a jel­lemző, mely szoros közelségbe hozza a film hősét sokkal pró­zaibb feladatok végrehajtói­val: gazdasági vezetőkkel. A gazdasági vezetők is egyre ke­vésbé felelhetnek meg felada­tuknak — küldetésüknek —, ha nem vállalják a kockázatot, ha irtóznak a kockázatot is magukban hordó elhatározá­soktól, ha halogatják azokatt. Tagadhatatlanul másféle kockázat ez, mint amilyet a kalandfilm hősének kell vál­lalnia, de „izgalmasságához” nem férhet kétség. A kockáza­tot is magúkban hordó dönté­sek ugyanis igen sűrűn egy nagy gyár vagy vállalat egé­szét érintik, az ott dolgozó sok ezer ember jövedelmét befo­lyásolják, s nagy hatással van­nak jövőbeni helyzetükre is. Minden termelési vagy érté­kesítési tevékenységben rejlik bizonytalanság, azaz kockázat. A közgazdaságtan öt részre ta­golja összetevőit, az emberi természetből, a természeti té­nyezőkből, a gazdasági adott­ságokból, az időbeni, valamint térbeli helyzetből falcadó koc­kázatrészre. AZ ÖT TÉNYEZŐ külön­külön is jelentős kölcsönhatás­ban állva még inkább az. Egy­szerű példával élve: amikor annak idején a Nagykőrösi Konzervgyár az országban el­sőként kezdett el foglalkozni a narancsital és a jaffasűrít- mény előállításával, vállalt bi­zonyos kockázatot, de nem túl nagyot. A termelésben és az értékesítésben rejlő bizonyta­lanság egy részét előre számí­tásba vehette — pl. a nyers­anyag-utánpótlás fennakadá­sait, a kereskedelem esetleges idegenkedését az új árutól stb. —, de nem adhatott választ arra a kérdésre — a leglonto- sabbra —, hogy mit szól majd az új italhoz maga a fogyasz­tó?! Az óvatosság azt diktálta volna, hogy csali kevés palac­kot töltsenek meg, várjanak a visszhangra stb. Ebben az esetben azonban a fogyasztói igenlés felkészületlenül éri a gyárat, nem képes rövid idő alatt elegendőt piacra adni új termékéből. Ezért vállalták a kockázatot: megrendelték a szükséges gépi fölszereléseket, a palackokat, a címkéket stb., s amikor a kedvező fogadtatás első jelei a gyárba eljutottak, azonnal kellő mennyiségben készíthették az új, s ma már minden hasonló termék közül a legközkedveltebb italt. A termelő s értékesítő tevé­kenységnek nincs egyetlen olyan része sem, ahol teljesen kockázatmentesen lehetne dol­gozni. A mezőgazdaságban például nagy súllyal esnek lat­ba a természeti tényezőkből fakadó kockázatok — aszály, jégverés, sok eső —, másutt az ún. térbeli kockázat kerül idő­legesen előtérbe, mint ahogy történt ez a közel-keleti ese­mények idején a textiliparban, amikor az erre a területre irá­nyuló export visszaesett. A KERESKEDELEMBEN az árkockázati alap, a termelő te­vékenységet folytató gazdasági egységeknél a tartalékalap szolgál a bizonytalansági té­nyezők okozta esetleges vesz­teségek kiegyenlítésére, leg­alábbis azóta, amióta ezt a veszteséget a vállalatnak — s nem az államnak, mint koráb­ban — kell elviselnie. Szükség van természetesen erre az alapra, ám hiba lenne létezé­sét minden kiegyenlítő biztosí­tékként felfogni. Márpedig van példa — sajnos — rá, hogy felelőtlen, megalapozat­lan döntések következményeit igyekeznek „kockázatként” feltüntetni, s könnyedén kifi­zetni a tartalék-, illetve árkoc­kázati aiiapból. A megfontolás s elemi gazdaságossági számí­tások nélkül létesített szövete kezeti kisegítő üzemek csődtö­mege, a nagykereskedelmi vállalatok némelyikének fize­tésképtelenné válása már ma ékesen szól arról, hogy kocká­zat és rossz vezetés nem azo­nos, s hogy a gazdasági tevé­kenységben rejlő természet- szerű bizonytalanságot a fele­lőtlenségre, a kapzsiságra nem lehet fátyolként ráborítani. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS mai rendje, minden kezdeti zökkenőt is figyelembe véve, igazolta azt a feltételezést, hogy a gazdasági tevékenység következményeinek ráiestálása a vállalatokra, a hatékonyabb, mert célszerűbb munka ser­kentője lesz. Az eddig eltelt huszonhárom hónap néhány példával már szolgált arra, hogy a korábban csak közgaz­daságtani elméleti fogalom­ként számontartott kockázat a létező valóság szerepét vállal­ta, s így került sor szanálások­ra, jogtalan nyereség elvo­nására, sőt — s ez külön üd­vözlendő — a személyi fele­lősség érvényesítésére is. A következő időszak, amikor csökken az állam adta man­kók száma, s ereje, s a válla­latok egyre jobban kénysze­rülnek saját lábukra állni, sa­ját erejükből elviselni a jót és a rosszat, a kockázat sem lesz ritka vendég a gyárakban, a vállalatoknál, a termelőszövet­kezetekben. S ebben az eset­ben készületlenül várni a ven­déget jóval több, mint — ud­variatlanság ... Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom