Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
1969. NOVEMBER 19., SZERDA FEST MECVEI 'zMirltm Nagy tervek előkészítése Pest megyei mezőgazdasági szakemberek tanulmányútja Szekszárdon A. múlt héten dr. Pénzes János, a megyei tánács elnök- helyettese vezetésével a tanácsi apparátus több mezőgazdasági szakembere Szekszárd- ra látogatott. Csatlakozott hozzájuk Boros András tanácselnökkel az élén a dabasi járás küldöttsége is. Rendkívül fontos ügyben jártak a Szekszárdi Állami Gazdaságban: új sertéstenyésztési és hízlalási eljárást kívántak tanulmányozni, mert nem kevesebbről van szó, mint hogy Pest megyében, éspedig a dabasi járásban egy termelő- szövetkezet hasonló sertés- nagyüzem létesítésének gondolatával foglalkozik. Természetesen több tsz együttműködésével és kapcsolódva a tsz-ek országos jellegű tömörüléséhez, minthogy egyedül meg sem valósíthatná a célt, évi 60 ezer malac mesterséges nevelését. Nemcsak a borjú Eddig csak mesterséges borjúnevelésről tudtunk, egy nyugatnémet cég viszont nemrég szabadalmaztatta az itatásos malacnevelést, illetve az ahhoz való gépi berendezést és a malactáplálék összetételét. A 4—5 napos korukban elválasztott malacokat takarmánnyal dúsított, fölözött tehéntejen tartják. A takarmányba a cég által összeállított tápot keverik, mégpedig fokozatosan növekvő arányban. A tenyészegyedeket, olyan sertéshibrideket, amelyek malacai az előírt táplálékkal 75—SO nap alatt 28— 30 kilós súlyt érnek el, szintén a cég szállítja. A hízlalási technológiában pedig az az újítása, hogy homokot is etet és ezáltal meglassítja a táplálék áthaladását a szervezeten. Ennek következtében több hasznos anyag szívódik fel és meggyorsul a súlygyarapodás. Miután a malacokat néhány napos korukban elválasztják, a koca teje elapad és hamarább lesz fogamzóképes, úgyhogy két éven belül ötször vét malacot. Erre eddig legfeljebb két és fél év alatt kerülhetett sor, öt-hat ellés után azonban a kocát ki kell selejtezni, ezzel szemben tartása kisebb költséggel jár, nem kell bő táplálékkal előkészíteni a szoptatási időszakra. Autózik a naposmalac Egyelőre csak a cég Hamburg melletti nevelötelepén alkalmazzák az új malactartási technológiát. A malacokat közel. és távolabb fekvő kis meg nagygazdaságok küldik a telepre éppen úgy, ahogy a naposcsibéket nálunk is szállítják. Vagyis 4—5 napos korában autón utazik a malac, mégpedig légkondicionált gépkocsin, nehogy a nyár melege vagy a tél hidege megártson neki. Amint süldővé növekszik, megint autóra teszik és visszaviszik a gazdaságokba. Az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása foglalkozik nálunk az újszerű nagyüzemi sertéstenyésztés bevezetésének gondolatával. Két fő szempont vezeti, egyrészt a húshiány enyhítése, másrészt, hogy a sertéstartás kifizetődjön a gazdaságoknak. Éppen ezért akar nagyobb beruházásokat is lehetőleg elkerülni. Ügy a kocatartósra, mint a hizlalásra, megfelelőnek tartja a „szerfás korszak” még álló, de már régen nem használt építményeit. Természetesen kisebb átalakításokkal. Egyedül a központi malactelep megépítése és felszerelése igényel komoly befektetést. Ezt is aránylag olcsóbbá teszi a vállalat az általa Pest megyében. Gyálon gyártott műanyag ólelemekkel. A közös vállalkozás előzetes számításai szerint az országban hat ilyen központi malacnevelő létesülhetne. Egyben- egyben évente 60 ezer, tehát összesen 360 ezer malac nevelkedne süldővé. A központi telep átvenné a vele közös vállalkozást alkotó tsz-ek és háztáji, esetleg állami gazdaságok malacait, de sem kocát nem tartana, sem hizlalással nem foklalkozna. A hizlalást a kooperáló gazdaságok és háztáji gazdák egy harmadik csoportja végemé a központi telep tanácsai alapján és segítségével. Szekszárdon viszont az állami gazdaság nagyüzemi sertéskombinátot rendezett be tenyésztésre, nevelésre és hizlalásra. Malacnevelője évente 30 ezer darabot fogadhat be. Homályos pontok A szekszárdi tanulmányút után beszéltünk dr. Pénzes Jánossal, a megyei tanács elnökhelyettesével. Tőle hallottuk: — Ragyogó, amit láttunk, mégis van néhány tisztázandó homályos pont. Például a tejet említhetem. Évente a 60 ezres malacnevelő 2 millió 316 ezer liter fölözött, tehéntejet használ el. Vajon nem befolyásolja-e kedvezőtlenül ez a nagy mennyiség a tejellátást? Mégha csupán a létesítendő malacnevelő környékén, akkor is meg kell vizsgálni a közellátás szempontjából ezt a kérdést. Mert tejre is épp oly szükség van, mint húsra. — Másik probléma, hogyan reagálnak a kocák a korai elválasztásra. A le nem fejt tej csecsgyulladást okozhat. — Anélkül, hogy a gondolatot elvetnénk, ezeket és még egyéb kérdéseket tisztázni kell. A megyei tanács illetékes szervei most foglalkoznak ezzel. Különösen azért, mert Szekszárdon még éppenhogy megindult a malacnevelő benépesítése, tehát az ottani tapasztalatok minden felmerült kételyre egyelőre nem adhatnak választ. Kétségtelen, hogy a hústermelés növelése nagyon fontos és az új módszer látszólag eredménnyel kecsegtető. Ám a licenc, a gépek, a hibrid te- nyészanyag és a táp importja tetemes valuta-megterheléssel jár. Persze, ha az itatásos malacneveléshez fűződő remények valóra válnak, akkor a befektetés feltétlenül kifizetődő. Mégis helyes, ha előbb bizonyságot szereznek a szakemberek. Szokoly Endre Az 1969/70-es tanév középiskolai tanulmányi versenyeiről A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szaktárcákkal és a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben — az 1969/70-es tanévre meghirdette az országos középiskolai tanulmányi versenyt, valamint az Arany Dániel matematikai versenyt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyben harmadik és negyedik osztályos diákok vehetnek részt, s egy tanuló legfeljebb két tantárgyban indulhat. A verseny tantárgyai: a magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, matematika, fizika, földrajz, kémia, biológia, továbbá — csak a köz- gazdasági szakközépiskolák és technikumok tanulóinak — könyvvitel. Magyar nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból és orosz nyelvből a verseny három-, matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, könyvvitelből és angol nyelvből kétfordulós. Újdonság, hogy a szakosított biológiai verseny második fordulójában kialakuló rangsor első tizenöt helyezettjét az országos versenybizottság harmadik fordulóra: gyakorlati versenyre rendeli be — hasonlóképpen mint a kémiában. A középiskolai tanulmányi verseny első (iskolai) fordulóját áprilisban rendezik. Az Arany Dániel matematikai versenyt — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a Bolyai János Matematikai Társulat bonyolítja le. Ennek első fordulója március, második fordulója május elején lesz. A verseny legjobbjait minden tárgyban, illetve csoportban egy- egy 2 ezer forintos első, egyezer forintos második és 500 forintos harmadik díjjal jutalmazzák. A többi kiemelkedő teljesítményű tanuló könyvjutalmat, illetőleg dicsérő oklevelet kap. A kockázat, másként Apró Antal fogadta a mongol tervbizottság elnökét Magyar-mongol közös vállalkozás Aláírták o kormányközi bizottság ülésszakáról készült jegyzőkönyvet Kedden a Parlament delegá- ciós termében aláírták a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság harmadik ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. Az okmányt dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke és B. Rincsenpelzse, a Mongol Nép- köztársaság tervbizottságának elnöke, a bizottság mongol tagozatának elnöke látta elkézjr Árengedményes HASZONVAS KIÁRUSÍTÁS OKTÓBER 15-TőL NOVEMBER 30-IG a PestBács-Nőgrád megyei MÉH Vállalat telepein és átvevőhelyein 15-20% 0$ ÁRENGEDMÉNY! Haszonvas és IIla kivitelű I- és U-gerendák, szögvasak, finom- és durvalemezek; lágy horganyzott huzalok; melegen vont csövek 180 mm átmérőtől; betonvasak és koracélok; hidegen hajlított, zárt és nyitott szelvények; műanyaggal bevont kerítésfonatok. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjtalanul vagonba rakja. KÖZPONT: Budapest XIII., Rajk László utca 32. Telefon: 494—390. TELEPEK ÉS ÁTVEVŐHELYEK: Aszód, Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Érd, Gödöllő, Pécel, Isaszeg, Monor, Nagykáfa, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Vác, Szentendre, Szob, Alsónémedi. FINOM FALATOK A múlt hetekben Cegléden | járva, szembejön velem egy ' starkingalmaképű atyafi és csak úgy menet közben, sült kolbászt falatozik bicskával. Hozzá hófehér, likacsos kenyeret és méregzöld csípőspaprikát. Menten összefut a nyál a számban és elhatároztam, hogy annak a kolbásznak-ke- nyérnek a végére járok. Az első járókelőtől megtudtam, hogy egyenest az Árpád utcai Finom Falatok Boltjába kell szaporáznom a lépést, aztán csak arra legyen gondom, hogy választani tudjak a földi javak között. Aki keres, talál. Én is találtam. Csillogó hűtőpultban sütni való házikolbászt, főzni való párost, paprikás abált szalonnát, jófajta véres-májas hurkát. A pult tetején trónoló frissen sült töpörtyűhegy láttára egy bigott vegetáriánus is kitért volna a hitéből. Az inf- rasüt’őben sercegő oldalastól pedig egy lelkiismeretes diétás nővér hatóságilag tiltaná el a pácienseit. És mindehhez tiszta, gusztusos környezet, csupa csempe, nikkel, üveg, csillogóra mosott műanyagi Magamban istennek ajánlottam epeköveimet és szerényen végigettem az árlapot. Egész úton hazafelé, azon gondolkodám, hogy mért nem találni párját sehol ennek a bisztrónak? Bisztró ugyan Pesten is van, nem is egy, hanem ... Mi kapható például a pesti bisztrókban? Főtt ételek, szeszes italok — mint akármelyik vendéglőben, étteremben; aszpikos-majoné- zes saláták, hideg sültek, hadd teljék kedvük a franciás konyha rajongóinak; grill-csirkék, rántott halak, flekkének — az ínyenceknek. Igaz, ami igaz, egyik-másik bisztróban ott büszkélkedik a felirat, hogy; házi sült kolbász, 10 deka 8,40 forint. Csakhogy, az a tányéron kígyózó valami inkább hasonlít ahhoz a selyemzsinórhoz, amelyet a török szultánok küldtek legyőzött alattvalóiknak, hogy akasszák fel magukat, mint házi sült kolbászhoz. Hellyel- közzel házinak hirdetett sült hurka is kapható, de azt az agyonzsemlézett-majoranná- zott szafaládékat nem is szabad egy napon említeni a ceglédi Róna Vendéglátó Vállalat remekeivel! Nem szaporítom tovább a szót: ha nem csalódom, legalább annyi híve akad széles e hazában a házi disznótorosnak, a magyaros jó falatnak, mint a majonézes ökörszájsa- látának. Nem lehetne az előbbieknek is kedvezni néhány kulturált falatozó, nívós lacikonyha megnyitásával?! — nyíri — jegyével. Az ünnepélyes aktusnál ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és Zsamcin Balod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Megállapodtak, hogy a Mongóliában magyar műszaki segítséggel épül ruhagyár, bio-, valamint húskombinát építését meggyorsítják. A magyar fél a munkálatok mielőbbi befejezéséhez minden tőle telhető segítséget megad. A tárgyaló- partnerek egyetértettek, hogy a Mongol Népköztársaságban magyar geológusok segítségével feltérképezett és feltárt ásványi kincseket közös erővel és minél előbb hasznosítják. Olyan elvi határozat jött létre, hogy közös magyar—mongol érckitermelési vállalkozást létesítenek; a vállalkozás működési rendjét a lehető legrövidebb idő alatt kidolgozzák. A jegyzőkönyv aláírása után dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese — aki a négynapos tárgyalásokon <az elnöki tisztet betöltötte — elmondotta: — A magyar szakemberek a gazdasági élet számos területén bizonyították be szakértelmüket Mongóliában is. öt év alatt például 225 víznyerő kutat süllyesztettek le abban az országban, ahol az évi csapadék átlaga nem haladja meg a 200 millimétert sem, és a víz hiánya súlyos gondot jelent. 30 tagú állatorvoscsoportunk három év alatt 2,5 millió állatot vizsgált meg. Három nagy létesítmény beruházási munkáinál is magyar szakemberek segédkeznek. A mongóliai ruhagyár — a most aláírt jegyzőkönyv szerint — jövőre, a biokombinát pedig — ez jórészt állati gyógyszereket és takarmánykiegészítőket gyárt majd — 1971-re készül el. A darháni húskombinát műszakonkénti teljesítménye eléri majd az 50 tonnát. A mostani ülésszak egyik fontos megállapodása a magyar segítséggel Mongóliában feltárt ásványvagyon értékesítésével kapcsolatos. Szalái környékén ásványkincseket — egyebek között wolfnamot — leltek a magyar geológusok, a fontos ásványi anyagokat közös vállalkozással termelik majd ki. B. Rincsenpelzse, a mongol tervbizottság elnöke, az alábbiakat mondotta: — Mongóliában jól ismerik és megbecsülik a magyar mérnököket, szakembereket. Idén — akárcsak tavaly — teljesítették a geológiai, a vízgazdálkodási és a kulturális előirányzatokat. Az állatorvosi expedíció — amelynek öt tagja magas mongol kitüntetésben részesült — szintén sikerrel járt, munkájuk elismerésre méltó volt. ★ Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, kedden fogadta B. Rincsenpelzsét, a Mongol Népköztársaság Tervbizottságának elnökét, a magyar—mongol gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság mongol tagozatának elnökét. A szívélyes hangú megbeszélésen ott volt dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke és Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársa-; ság budapesti nagykövete is. ★ A B. Rincsenpelzse, a Mongol Népköztársaság Tervbizottsága elnökének, a magyar—mongol gazdasági műszaki tudományos kormányközi bizottság mongol tagozata elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó mongol delegáció^ kedden elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint a bizottság magyar tagozatának tagjai búcsúztatták. A TELEVÍZIÓ legújabb folytatásos sorozata, A kockázat címet viselő kalandfilm, csütörtökönként emberek tízezreit vonzza a képernyő elé. A szimpatikus színész, a pergő, váratlan fordulatokkal nem takarékoskodó rendezés, az izgalmas kalandok már-már feledtetik is magát a kockázatot, melyet a hírszerzőnek vállalnia kell. Vállalnia, mert hiszen enélkül nem teljesíthetné küldetését, nem végezhetné el feladatát. Éppen ez az a jellemző, mely szoros közelségbe hozza a film hősét sokkal prózaibb feladatok végrehajtóival: gazdasági vezetőkkel. A gazdasági vezetők is egyre kevésbé felelhetnek meg feladatuknak — küldetésüknek —, ha nem vállalják a kockázatot, ha irtóznak a kockázatot is magukban hordó elhatározásoktól, ha halogatják azokatt. Tagadhatatlanul másféle kockázat ez, mint amilyet a kalandfilm hősének kell vállalnia, de „izgalmasságához” nem férhet kétség. A kockázatot is magúkban hordó döntések ugyanis igen sűrűn egy nagy gyár vagy vállalat egészét érintik, az ott dolgozó sok ezer ember jövedelmét befolyásolják, s nagy hatással vannak jövőbeni helyzetükre is. Minden termelési vagy értékesítési tevékenységben rejlik bizonytalanság, azaz kockázat. A közgazdaságtan öt részre tagolja összetevőit, az emberi természetből, a természeti tényezőkből, a gazdasági adottságokból, az időbeni, valamint térbeli helyzetből falcadó kockázatrészre. AZ ÖT TÉNYEZŐ különkülön is jelentős kölcsönhatásban állva még inkább az. Egyszerű példával élve: amikor annak idején a Nagykőrösi Konzervgyár az országban elsőként kezdett el foglalkozni a narancsital és a jaffasűrít- mény előállításával, vállalt bizonyos kockázatot, de nem túl nagyot. A termelésben és az értékesítésben rejlő bizonytalanság egy részét előre számításba vehette — pl. a nyersanyag-utánpótlás fennakadásait, a kereskedelem esetleges idegenkedését az új árutól stb. —, de nem adhatott választ arra a kérdésre — a leglonto- sabbra —, hogy mit szól majd az új italhoz maga a fogyasztó?! Az óvatosság azt diktálta volna, hogy csali kevés palackot töltsenek meg, várjanak a visszhangra stb. Ebben az esetben azonban a fogyasztói igenlés felkészületlenül éri a gyárat, nem képes rövid idő alatt elegendőt piacra adni új termékéből. Ezért vállalták a kockázatot: megrendelték a szükséges gépi fölszereléseket, a palackokat, a címkéket stb., s amikor a kedvező fogadtatás első jelei a gyárba eljutottak, azonnal kellő mennyiségben készíthették az új, s ma már minden hasonló termék közül a legközkedveltebb italt. A termelő s értékesítő tevékenységnek nincs egyetlen olyan része sem, ahol teljesen kockázatmentesen lehetne dolgozni. A mezőgazdaságban például nagy súllyal esnek latba a természeti tényezőkből fakadó kockázatok — aszály, jégverés, sok eső —, másutt az ún. térbeli kockázat kerül időlegesen előtérbe, mint ahogy történt ez a közel-keleti események idején a textiliparban, amikor az erre a területre irányuló export visszaesett. A KERESKEDELEMBEN az árkockázati alap, a termelő tevékenységet folytató gazdasági egységeknél a tartalékalap szolgál a bizonytalansági tényezők okozta esetleges veszteségek kiegyenlítésére, legalábbis azóta, amióta ezt a veszteséget a vállalatnak — s nem az államnak, mint korábban — kell elviselnie. Szükség van természetesen erre az alapra, ám hiba lenne létezését minden kiegyenlítő biztosítékként felfogni. Márpedig van példa — sajnos — rá, hogy felelőtlen, megalapozatlan döntések következményeit igyekeznek „kockázatként” feltüntetni, s könnyedén kifizetni a tartalék-, illetve árkockázati aiiapból. A megfontolás s elemi gazdaságossági számítások nélkül létesített szövete kezeti kisegítő üzemek csődtömege, a nagykereskedelmi vállalatok némelyikének fizetésképtelenné válása már ma ékesen szól arról, hogy kockázat és rossz vezetés nem azonos, s hogy a gazdasági tevékenységben rejlő természet- szerű bizonytalanságot a felelőtlenségre, a kapzsiságra nem lehet fátyolként ráborítani. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS mai rendje, minden kezdeti zökkenőt is figyelembe véve, igazolta azt a feltételezést, hogy a gazdasági tevékenység következményeinek ráiestálása a vállalatokra, a hatékonyabb, mert célszerűbb munka serkentője lesz. Az eddig eltelt huszonhárom hónap néhány példával már szolgált arra, hogy a korábban csak közgazdaságtani elméleti fogalomként számontartott kockázat a létező valóság szerepét vállalta, s így került sor szanálásokra, jogtalan nyereség elvonására, sőt — s ez külön üdvözlendő — a személyi felelősség érvényesítésére is. A következő időszak, amikor csökken az állam adta mankók száma, s ereje, s a vállalatok egyre jobban kényszerülnek saját lábukra állni, saját erejükből elviselni a jót és a rosszat, a kockázat sem lesz ritka vendég a gyárakban, a vállalatoknál, a termelőszövetkezetekben. S ebben az esetben készületlenül várni a vendéget jóval több, mint — udvariatlanság ... Mészáros Ottó
