Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

1969. NOVEMBER 18., KEDD re st UECVBI kJCMop a Írja és zsűrizi az olvasó A pénteki koldus PALYAMU Egy ködös őszi reggelen lát­tam utoljára: öt német katona között ballagott megbilincsel­ve. Szomorúan nézett ránk. Hó­fehér haja véres volt, arcát dagadt sebek borították. Kinn állt az egész utca, hogy még egyszer búcsút vegyen az ősz hajú, meleg szavú, sugárzó sze­mű pénteki koldustól... Sohasem tudtam meg, hogy mi lett a sorsa, még csak a nevét sem sikerült felkutat­nom. De ilyenkor, egy-egy kö­dös, őszi reggelen mindig rá­gondolok, akit két évtizeddel ezelőtt annyira vártak Túrán a mi utcánk rongyos, meggyö­tört lakói. Azért hívták pénteki kol­dusnak, mert mindig pénteken jelent meg. Szerényen csukta be maga után az ajtót, aláza­tosan vette le viharvert ka­lapját, majd meleg hangján üdvözölte a családot. Szürke, több helyen lyukas kabátja le­ért a bokájáig. Alacsony, vé­kony csontú emberke volt, cso­dálatosan fehér hajjal és olyan szemekkel, amelyekbe ha belenézett az ember egyszer, sohasem tudta többé elfelejte­ni. Reszkető kezeit összekulcsol­ta, és lágy hangon mondta el az alamizsnát kérő imát. Szü­leim áhítattal nézték az öreget, hallgatták tagolt, szomorú be­szédét. Amikor zsebébe süllyesztette a megszolgált kétfillérest, édesapám megköszönte jókí­vánságait, majd betessékelte a szobába. Ilyenkor sokáig hal­kan beszélgettek. Több esetben könnyes maradt jó apám sze­me a beszélgetések után. Én sohasem hallgathattam, hogy miről beszélnek, pedig nagyon kíváncsi voltam. Ilyen­kor mindig sürgősen valami munka akadt a számomra: el­szaladni a boltba, vagy a kert­ből kiásni néhány szál zöld­séget. Egyszer aztán arra kénysze- titett a kíváncsiság, hogy meg­csaljam szüléimét. Miután uta­sításukra elindultam az üz­letbe, félúton megálltam, majd halkan visszaosontam az ablak alá. A nagy csendben hallani le­hetett már Szolnok felől a fel­szabadító szovjet tüzérség ágyúinak tompa dörrenéseit. Nem sokat értettem akkor ti­zenegy éves fővel a suttogó be­szédből, de még ma is a fü­lembe csengnek azok a sza­vak: — Nem tart már sokáig a szenvedés!... Közel vannak a felszabadítók!... Nem szabad elmenni a faluból a csendőrök parancsára!... Ma éjjel újra fel fog robbanni két német lő- szereskocsi!... Nincs irgalom, egyetlenegy fasisztának sem!... Ma délután négy órakor ismét jelentkezni fog a Kossuth rá­dió!... Apám hallgatott, csupán anyám drága hangját hallot­tam nagyon halkan: — Bárcsak itt lennének már!... ' Nagy titokkal terhelten ro­hantam az üzletbe. Fájt a csa­lás. Soha többé nem hallgatóz­tam. ... Aztán 5 nappal községünk felszabadulása előtt, az elnyo­más utolsó péntekjén, láttuk őt utoljára. Arca véres volt, hó­fehér haja csapzott, de meleg szemeivel bíztatóan nézett ránk még egyszer. Az egész ut­ca a házak előtt állt, némán, lehajtott fővel vettek búcsút a pénteki koldustól, akit soha nem láttunk többé, akiről so­hasem sikerült megtudnunk, ki volt... Takács Pál Kérjük azokat az olvasóin­kat, akik a lapunkban már többször meghirdetett „írja — és zsűrizi az olvasó’* című „25 éve történt’* pályázatunkon részt kívánnak venni, hogy írják meg a felszabadulással kapcsolatos emlékeiket. Akik viszont a zsűrizésben óhajta­nak részt venni, azok figyel­mesen olvassák el a folyama­tosan közölt pályaműveket, majd levelezőlapon december 10-ig írják meg, hogy az addig megjelentek közöl melyik tet­szett a legjobban. A legtöbb szavazatot elért pályaművek szerzőit jutalomban részesíti a szerkesztőség. Kérjük, hogy a zsűri-levelezőlapra írják rá „25 éve történt pályázat”. Kisiparosok választmányi értekezlete Kevés a mestervizsgával rendelkező szakember A budakesziek és vecsésiek versenysikere Évente kétszer gyűlnek ösz- sze Pest megye kisiparosai vá­lasztmányi értekezletre, meg­vitatni soronlevő feladatai­kat. A hétfői egész napos megbeszélésen értékelték az elmúlt időszakot. Fischer Pál megyei vezetőségi tag beszá­molójához tizenhatan szóltak hozzá. Az előadói beszéd és a hoz­zászólások nyomán megálla­pítható, hogy a gazdasági irá­nyítás új rendszerének beve­zetése óta kisiparosaink jól éltek a lehetőségekkel. A szol­gáltatások fejlesztéséről szóló, közelmúltban megjelent kor­mányhatározat megkönnyíti, hogy ott, ahol még nincs, to­vábbi iparjogosítványok ke­rüljenek kiadásra. Ma Pest megyében 2192 magánkisiparos látja cl a javító-szolgáltató tevé­kenység 65 százalékát. A nagy „felfutás” részben an­nak köszönhető, hogy ez év július 1-ével 160 község kapta Tudni illik, hogy mi illik™ A szórakozás illem nélkül nem szórakozás Nemcsak az asztalnál, ha­nem szórakozásnál is el lehet rontani az ember kedvét il­letlenséggel. Talán kezdjük a vendéglővel: Lépjünk be, de a kalapot vegyük le a fejünkről. Férfiak! Feltett kalappal ülni vagy akár csak végigsétálni az asztalok körött nagy illetlen­ség. Kabátban ne üljünk asz­talhoz! Tegyük a ruhatárba, és ne a mellettünk levő székre. Nő és férfi a ruhatárnál; mit ír elő az illem ezekben az esetekben? Természetesen a férfi köteles a nő kabátját le­segíteni, de előbb a saját ka­bátját veti le gyorsan. A férfi ugyanis nem várakoztathatja meg egy pillanatig sem a nőt a hideg előcsarnokban, amíg késve vetkőzik. Távozásnál fordított a sorrend: a férfi előbb segíti fel a nő kabátját, és csak azután veszi fel a ma­gáét. A ruhatáros esetleg se­gíteni akar, de a társaságunk­ban tartozó hölgy kabátját csakis mi vehetjük le vagy föl. Belépünk az étterembe: elöl megy a férfi, mögötte a nő. Távozáskor viszont a hölgyet engedjük előre. A nőnek nem illik asztalt keresnie. A férfi felhívja a figyelmet a szabad helyekre, a nő választ. Azt már meg se kell említeni, hogy a nőt kell az asztalfőre ültetni. Hol az asztalfő egy kerek ká­véházi asztalnál? A válasz egyszerű: a legkellemesebb ré­szén; hidegben, ahol a legvé- dettebb, melegben, ahol a leg- szellősebb, ahol a legkényel­mesebben lehet a műsort látni, a táncot stb. Az étlapot, ha csak egy van belőle, először a Papok... és másféle szolgák A Komárom megyei levél­tárnak az 1869-es népszámlá­lásról szóló anyagát — akár­csak az ország más levéltá­raiban őrzött hasonló anya­got — mikrofilmre veszik. A Komárom megyében ép­ségben megmaradt mintegy 2 ezer adatfelvételi lap az esztergomi járás (ma dorogi járás) 8—10 községének tel­jes anyagát foglalja magába. 16 foglalkozási ágat vettek számba az összeíró íveken. Az első helyen a papok álltak, őket a hivatalnokok, kato­nák követték, majd a tudó­sok-művészek, illetve az ügy- védek-ügyészek csoportja kö­vetkezett. Külön tartották nyilván az egészségügyi szer mélyeket, míg a hajósok és halászok közös rovatba kerül­tek. Természetesen külön tün­tették fel a földbirtokosokat, a gyárosokat, az iparűzőket. A mezőgazdasági, az iparüz­leti, és kereskedelmi segéd­munkásokat a „másféle szol­gák” követték. — Bányatűz Ormoson. A Borsodi Szénbányák ormosi üzemének 6-os aknájában november 13-án tűz keletke­zett. Mivel poroltóval, majd vizsugárral sem sikerült el­fojtani a tüzet, gátak építé­sét rendelték el, hogy a bá­nyarészt elzárják a levegő­től. A gátépítés vasárnap sem szünetelt, s így hétfőn délre sikerült hermetikusan elszigetelni a bányarészt. — Befejeződött hétfőn a szüret Tokajhegyalján. — Az első nagyobbszabású körvadászatot vasárnap tar­tották meg az alföldi vadász- társaságok. A hajtők seregei riasztották a nyulakat, vad­madarakat. — A Legfelsőbb Bíróság fellebbezés folytán hétfőn halálra ítélte a gyöngyösi gyilkost, Nagy Józsefet, míg bűntársát, Godó Margitot 13 évi szabadságvesztésre ítélte. nőnek kell megnéznie, először neki kell választania. A pin­cérnek ne kiabáljunk! Elég csak inteni neki. Ha pincérnő szolgál ki, a megszólítás kis­asszony, igen, még akkor is, ha négy gyereke van és a legfia­talabb törzsőrmester. Rendelni, pincérrel tárgyalni a férfi dol­ga. Az ételt ugyan a nő vá­lasztja ki, de italt a férfi vá­laszt. A vendéglátót kihasznál­ni nem illik a legdrágább éte­lek rendelésével, de megsérte­ni sem a legolcsóbbakkaL Ha egyedülálló nő megy nyil­vános étterembe, presszóba; megáll az ajtónál egy percre, helyet válássá, és szerényen, feltűnés nélkül viselkedik. Ha foglaltak az asztalok, semmi­képpen sem magányos férfi mellé ül, lehetőleg házaspár mellé. Ha idegen asztalához akarunk ülni, engedélyt ké­rünk tőle. Ha egy széket vi­szünk másik asztaltól — arra is. Amikor idegenekkel va­gyunk egy asztalnál, nem illik hangosan beszélni, de sugdo- lózni sem. Gyakran előfordul, hogy ismerőst vagy ismerősö­ket fedezünk fel. Ne zavar­junk, ne menjünk oda, és fő­leg ne kezdeményezzünk állva beszélgetést, csupán üdvözöl­jük őket. Ha odahívnak, bemu­tatkozunk; a hölgyek ülve ma­radinak, a férfiak felállnak a kézfogásnál. A fizetésnek is megvan a maga illemtana: a fogyasztott ételeket a fogyasz­tás sorrendjében diktáljuk föl. Borravalót adni illik, a szám­la összegének tíz százalékát. Ki fizet? Sohasem a nő. Még akkor sem, ha feleség, és ő kezeli a házi kasszát. Még ak­kor is a férfi fizet, ha úgy ál­lapodtak meg, hogy ki-ki fize­ti a saját számláját. Ebben az esetben majd később elszámol­nak, de semmi esetre sem ott az asztalnál. Ma: INGYENES JOGI TANÁCSADÁS Olvasóinknak, ingyenes jogi tanácsot nyújt dr. Mol­nár József, a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosa min­den kedden és pénteken délután 5 és 6 óra között (Bp., Vili., Blaha Lujza tér (3.). — Hat ország gépíróinak pozsonyi versenyén az ab­szolút győztes Tarmé Varga Erzsébet lett, a Nehézipari Minisztérium dolgozója. — Együttműködési szer­ződést kötött a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium és a Budapesti Műszaki Egyetem. meg az első fokú iparhatósági jogkört. A helyi igények is­meretében gyorsabban, bizto­sabban ítélik meg: szükség van-e az illető szakmára? 1100 fő dolgozik úgy, hogy munka- viszonyban van, vagy már n3'ugdíjas. Mind többen ve­szik igénybe — kezdők és munkahellyel rendelkezők egyaránt — az OTP nyújtot­ta fejlesztési hitelt, amelynek összege 20-tól 100 ezer forintig terjedhet. Sajnos azonban, ke­vés a mestervizsgával rendel­kező szakember. A színvonal ennek ellenére nem rossz, amit bizonyít, hogy az elmúlt évben csupán mintegy 70 pa­nasz érkezett be és csak két esetben kellett szigorúbban fellépni. A beszámolóból megtud­juk még, hogy a kisiparo­sok ebben az évben 669 tanulót szerződtettek. Örvendetes módon 73 kőmű­ves, 56 lakatos, 50 villanysze­relő, 54 szobafestő és mázoló van köztük. Velük együtt 1821 gyerek ismerkedik valamilyen szakmával. Végül ismertették a helyi csoportok közötti verseny eredményeit. Az okleveleket Szász György, a KIOSZ me­gyei titkára nyújtotta át. A nagycsoportok közül a budake­szi, a kiscsoportok közül a ve- csési lett az első. A könnyű­ipar kiváló dolgozója jelvényt Tibold István műszerész kap­ta Dunakesziről. k, m. Felvételi előkészítő tanfolyamok az Eötvös brand Tudományegyetemen Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi kara felvételi előkészítő tanfolyamot indít azok számára, akik az 1070/ 71-es tanévre kérik egyetemi fel­vételüket. A tanfolyam a követ­kező szakokra készíti fel a jelent­kezőket : matematika-fizika, ké­mia—fizika, biológia—kémia (nap­pali tanári szakokon); matema­tikus, fizikus, biológus, vegyész (nappali nem tanári szakokon); alkalmazott matematikus (esti nem tanári szakon); fizika (leve­lező tanári szakon). A jelentkezés határideje: december 10. A je­lentkezéshez szükséges nyomtat­vány az egyetem dékáni hivatalá­ban (Budapest VIII., Múzeum kör­út 6—8. L em. 50.) vehető át. :+ HÍR&K^,HÍREK +HÍREK-j- HÍ!E;K + HÍREKÉ HÍREK + HÍREK-4-HÍREK 4 HÍR K+HÍREK + HÍREE -¥HÍREK + HÍREK 4­MA: 1969. november 18., kedd, Jenő napja. A nap kél: 6.53, nyugszik: 16.05 óraikor. A hold nyugszik: 0.18, kél: 13.35 órakor. Daguerre 18« EVE, rható Nyugat felöl növekvő felhő­zet, többfelé esővel. Időnként élénk, helyenként erős délnyu­gati, nyugati szél. Párásság, éjszaka köd. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8—13 fok között. — Péter János külügymi­niszter visszatért háromhe­tes gyógykezeltetéséről és átvette a minisztérium veze­tését. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái és beszámolói. Pappert Ádám ma este 18 órától 20 óráig Solymáron, a tanácsházán fogadóórát, Harnisch Vilmos 18 órakor Pilisvörösvárott, a tanácshá­zán beszámolót tart. Holnap dr. Fördős István Péteriben, Garai Gyuláné Diósdon, Kle- nyán Mihályné Radon, Kürti Józsefné Gyomron, Pappert Ádám Ürömön tart fogadó­órát. 1789. november 18-án született Louis Jacques Mandé Daguerre francia festő, a fényképezés tö- kéletesítője. C. Niepce-szel együtt a fémlemezen való fény­képészet feltalálójának tekint­hetjük. Nlepce-szel formális szerződést köt. majd ennek ha­lála után tökéletesítette kettejük találmányát és annak eljárását. E találmány Daguerre nevéről később az úgynevezett daguer- reotipia nevet kapta. Az ilyen eljárással készült képet daguer- rotipnek nevezik és jódgőzöknek kitett ezüstlemezen készül, majd a képet higanygőzökkel kellett előhívni. Az expozíciós Idő Igen hosszú, mintegy fél óra volt. A képek kellemetlen csillogásúak és kevéssé tartósak voltak. Da­guerre egyébként Niepce család­jának jogaival mit sem törődve, a találmány teljes eredményét magának tulajdonftotta. Daguer­re neve összeforrt a fényképe­zéssel. — Vietnami oktatásügyi küldöttség érkezett hazánk­ba. — Szombathely és Vas megye lakossága hétfőn vett búcsút az élete 59. évében tragikus körülmények között elhunyt dr. Zsigmond Lász­ló országgyűlési képviselő­től, a Hazafias Népfront Vas megyei bizottságának elnö­kétől, a Vas megyei állat­egészségügyi állomás igaz­gatójától. Postabontás A ki vagy a mi a fontosabb? 170 vagon burgonyát tárol­nak Gödöllő határában a Pest megyei MÉK isaszegi úti tele­pén. Az ötholdnyi területen prizmák sorakoznak, és a zöld­ségfélék elvermelésre várnak. Találhatunk itt még egy 6 négyzetméternyi irodát és egy rozsdásodó autóbuszkarosszé­riát. Ezenkívül már csak a sze­let és az embereket, akiket a szél kedvére cibálhat. A krumpli és a zöldség nem fog már megfagyni, hiszen beta­kargatták szalmával és földdel, legfeljebb az ember. így mond­ják keserűen: — Többet ér itt a krumpli hajastól, mint mi bőröstől. A gödöllői telep és kirendelt­ség ma még két különálló ob­jektum, de néhány év múlva A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Kedvelt régi melódiák. 9.00: Iiarsan a kürtszó! 9.28: Janine Micheau és Libero de Luca éne­kel. 10.05: Zenekari muzsika. 10.50: Édes anyanyelvűnk. Lőrin- cze Lajos levelekre válaszol. 11.00: Iskolarádió. 11.35: Tánczene. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben (élő). 12.30: Melódiakok­tél. 13k45: Üj Georgikon. Az infor­máció szerepe a mezőgazdaság­ban. Sárközi Péter írása. 14.00: El­veszett a varázsgyűrű. Szabályta­lan mesejáték (ism.). 15.10: Rádió­iskola. 16.00: A világgazdaság hí­rei. 16.05: Hatan a brigádból... II. Kedd ... Bihari Gyula. Az If­júsági Rádió műsora. 16.15: Az élő népdal. Dr. Manga János mű­sora. 16.15: Két országgyűlés kö­zött. Holakovszky István műsora. 16.45: Haydn: G-dur szonáta. 17.05: Rézsisak és csekkfüzet. Serény Péter írása. 17.20: Gulyás László: Békési esték. 17.35: Gyurkovics Mária operafelvételeiből. 17.58: Könnyűzenei híradó. 18.28: A Sza­bó család. 19.25: Szép magyar vers. Arany János: Letészem a lantot. A vén gulyás. Epilógus. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét (élő). Szvjatoszlav Richter zongoraestje. Közben kb.: 20.20: Visszhang. Félóra moziról, színházról, tanulásról, olvasásról. Kb. 21.25: Könnyűzene. 22.15: A viszontlátott Korea. Az amerikai fenyegetés. Bőgős László útijegy­zete. II. rész. 22.25: Zenélő Ma* gyarorrszág. Vita a zenekritiká­ról. II. rész. A közönség vélemé­nye. 23.30: Az abszolút fegyver. Robert Shackly amerikai író fan­tasztikus elbeszélését rádióra al­kalmazta Marsall László. 0.10: Nóták. PETŐFI RADIO 8.05: Barokk versenyművek. 8.45: Külpolitikai figyelő (ism.). 9.00: Az Innsbrucki Vogelweide kórus műsorából, vezényel: Oth- már Costa. 9.20: Mezei Gogó Jó­zsef népi zenekara játszik, Pataki Mária és Lukács Bálint énekel. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: Bambuszhajtás. Klasszikus indonéz költők versei. 12.00: Ka­marazene. 13.05: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. 13.20: Népsze­rű zenekari muzsika. 14.00: Strauss-művek. 14.15: Mascagni operáiból 14.35: Tánczenei koktél. 18.10: Zenekari muzsika. 18.35: A tudományos közélet fóruma. IU. rész. 19.00: Török Erzsébet és Palló Imre népdalokat énekel. 19.34: Bartók Béla zongorázik, Szigeti József hegedűi. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Uj köny­vek (ism.). 20.28: Rádió, televízió, népművelés. Kerényi Mária ri­portja. 20.58: Házasodj, Ausztria: Zenés játék, Mikszáth Kálmán „Akii Miklós” c. regényéből, (ism.). 22.34: Népdalok. 23.10: Ko­vács István táncdalaiból. 23.20: If­jú szerelmesek elégiája. Részletek Henze operájából. URH 18.10: Magnósok, figyelem! 18.55: KURSZ RUSSZKOVO JAZUKA. Orosz nyelvtanfolyam felnőttek­nek. 10/b. lecke. 19.10: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót (élő). Közben: 19.50: Láttuk, \iallottuk. Színház-, film. és képzőművészetkritika (ism.). Kb. 20.48: Rossini operái­ból. 21.26: Rádiószínház. Asszony öli itt a férfit. Rádiójáték. 22.01: Mozart versenyművek. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Számtan-mértan (ált. isk. 5. oszt.). Feladatok meg­oldása következtetéssel. 9.00: Kör­nyezetismeret (ált. isk. 3. oszt.). Látogatás az Ikarus • Gyárban. 9.55: Történelem (ált. isk. 5. oszt.). Az ókori Görögország. 11.05: Tör­ténelem (ált. isk. 6. oszt.). Isten­ítélet... (Könyves Kálmán). 11.55: Filmesztétika (középisk. I. oszt.). A film meséje és a mondanivaló. 13.10: Számtan-mértan (ism.). 14.00: Környezetismeret (ism.). 14.55: Történelem (ism.). ált. isk. 5. oszt.) 15.50: Történelem (ált. isk. 6. oszt.), ism. 16.30: A fiatal­kori bűnözésről. Adás a középis­kolák osztályfőnökeinek (II. oszt.). 17.58: Hírek. 18.05: Szer­kesztik a nézők . .. 18.35: Reklám­műsor. 18.40: Bolgár művelődés. Kisfilm. 18.55: Esti mese. 19.10: Játék a gyilkossággal. Magyarul beszélő angol film. I. rész (14 éven felülieknek). 20.00: Tv-hír- adó. 20.20: Fórum... (külpoliti­kai). Kb. 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. majd minden megváltozik, egyesítik és kiépítik a részle­gét, mit érdekli azonban ez azt az embert, aki ezen a télen fá­zik meg, és szerez esetleg élet­re szóló betegséget?? Farekeszek tízezer számra rendben sorakoznak, mellettük a kötelező, tűzrendészet! leg előírt vizes tárolóedények. Mégis nagy baj lenne, ha ne­tán itt egyszer meggyulladna valami, mert nincs kút több kilométeres körzetben. A dol­gozók tisztálkodása, a legegy­szerűbb kézmosás is lehetet­lenség. Van itt probléma bő­ven — hogy csak a hídmérle­get említsem, ami elengedhe­tetlen kelléke ennek a munká­nak. Persze, kár is ezt a felsoro­lást folytatni, hiszen az illeté­kesek mindezt tudják. Nem kellene mégis azért valamit tenni??! Csiba József Sürgető kérdés A Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Vállalat ceglédi boltját a piactéren örömmel fedezték fel a város lakói — tavasszal Mivel eddig itt csak egy kirendeltség volt, sokat vártak az új tisztító részleg­től; az udvarias alkalmazottak, a pontos szállítások ez ideig erre is bíztattak. Tudomásunk szerint a vállalat is örömmel fogadta egyre népesedő tábo­rát. Most viszont fordult a kocka: a megrendelők bizalma pár hét alatt szertefoszlott. Többen adtunk be mosásra ágyneműt október 2-án. A jegyzék szerint 10-én vissza is kaphattuk volna. Nem így tör­tént. — Jöjjenek a következő héten — ajánlották az alkal­mazottak, mivel hetenként csak egyszer szállít a központ, mert a mosoda Vácon van. Azóta is hetenként kutyago­lunk a piactéri boltba — eredménytelenül. A 10-re ígért tiszta holminak se híre, se hamva. Ha az átvételkor közölték volna, hogy „csúcsforgalmi” időszak van. talán le sem ad­juk a fontos és sürgős mos- nivalót. De most mit tehe­tünk Méltatlankodjunk az alkalmazottaknak. akik az egészről nem tehetnek, vagy várjunk karácsonyig türelem­mel? A ceglédi asszonyok nevé­ben: Eszes Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom