Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

/ \ 1969. NOVEMBER 14., PÉNTEK 1 íip 3 Budapestre érkezett Szíria gazdasági és külkereskedelmi minisztere Dokumentumok a hakniról Csütörtökön • néhány napos , látogatásra, gazdasági, keres- i kedelmi tárgyalások folytatá­sára Budapestre érkezett Ab­dul Halim. Khaddam, a Szíriái Arab Köztársaság gazdasági és ; külkereskedelmi minisztere. A minisztert és a kíséretében ilevő személyiségeket a Feri­hegyi repülőtéren dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi jninisz- iter, dr. Szalai Béla külkeres- Ikedeimi miniszterhelyettes, a ! Külügyminisztérium és a Küb- kereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa fo- igadta. Ott volt dr. Mohamed iZakpria Ismail, Szíria buda­ipesti nagykövete. | A Szíriái miniszter a magyar (gazdasági élet vezető képvise- llőivel megbeszélést folytat a Ikét ország gazdasági kapcsola­tainak továbbfejlesztéséről és aláírja a hárofn évre szóló hosszú lejáratú árucsere-for­galmi és fizetési megállapo­dást. A kereskedelmi tárgya­Milyen következményekkel járt az építő- és építőanyag­ipar áttérése a 44 órás mun­kahétre?— ezt vitatta a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság csütörtöki ülésén Szarvas Ferencné szakcsoport- vezető jelentése alapján. Tavaly 3, az idén 7 üzem­ben rövidítették a munka­időt. A felkészülés gondos, műszála lag megalapozott volt. Arra törekednek a gazdasági vezetők, hogy gépesítéssel, korszerű módszerek és anyagok lásofc a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban csütörtökön megkezdődtek. felhasználásával pótolják a kieső időt. Például: A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat az eddiginél töbh előregyártóit szerkezetet alkalmaz, földmunka-gépeket, s betonszállító dömpereket vá­sárol. Á Ceglédi Építőipari Vállalat bevezeti az öntöttbe­ton technológiát — ehhez fe­le annyi szakmunkásra ' van szükség. A felkészülési tervek azt mutatják, hogy a valóságodnál kedvezőbb munkaerőhelyzet­re számítottak a vállalatok. Az emberhiány — a mo­dernizálás ellenére is — súlyos gond. A következmény: az építők vándorlása egyik cégtől a má­sikhoz, s a rengeteg túlóra. Sok helyütt még így sem tud­ják kihasználni a gépeket, így romlik a gazdaságosság. A tervezettnél lényegesen kevesebbet termelt a Cement­es Mészművek váci gyára, a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szentendrei gyára, vala­mint a Közúti Építő Vállalat. A lemaradóknál, s a tervüket teljesítőknél is nehéz azonban megállapítani, hogy a közgaz­dasági és műszaki tényező!! játszottak-e közre inkább, vagy a munkaidő csökkenté­se? Általánosságban elmond­ható: a ■ munkaidő rövidítése nem járt „termelésre vidf- téssel”. Nem csökkentek a bériek sem. Ellenkezői«*: 9 százalék-, kai emelkedett a íj^tés,.. Ki­vétel volt a Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, ahol elmulasztották a béremelést. Ezért az igazgatótól megvon­ták a prémiumot, s fegyelmit kapott — majd a jogtalanul visszatartott béreket kifizet­ték. A vállalatok a munkások igénye szerint határozzál: meg a munkaidő beosztását. Van, ahol csak heti öt napot dolgoznak, 12-*—14 órát is na­ponta, hogy a távollakók haza tudjanak utazni. A NEB állásfoglalása sze­rint ezt nem lehet kifogá­solni. A jelentésből és a hozzászó­lásokból kitűnt: a munkások helyzetének javítása nem ment a termelés kárára. További feladat: korszerű, termelékeny gépek beállításá­val könnyíteni a mun,kát, s javítani a termelékenységet. (palád!) Szaporodnak a haknik. Nem szép szó, de maguk a művé­szek is, így nevezik — leg­alábbis egymás közt — azt a produkciót, amikoris össze­állnak és műsorukkal járják a vidéket. A hivatalos név: ŐRI (Országos Rendező Iro­da) által rendezett műso­rok. 1968-ban Pest megyé­ben 570 ilyen előadást tar­tottak, a legtöbbet éppen itt, az országban lezajlott 5619 előadásból. Szakemberek bécs- lése szerint ' az idén legalább 6500 hakni — maradjunk en­nél a rövid szónál — lesz. | A hakni kórképe A hakni jelenlegi kórképé­nek bemutatása benne fog­laltatik a mej^rendszabályozá­sát célzó legutóbbi intézke­désben: a megrendszabályo- zását célzó legutóbbi intéz­kedésben: a társadalmi el­lenőrzési rendszer felállítá­sában. Ebben az ŐRI meg­egyezett a megyei művelő­désügyi osztályokkal. Ugyan­is: a haknik .szaporodásával — és most idézünk az el­lenőri hálózat felállítását megokoló „okmányból” — „egyenes arányban növeked­nek a visszaélések. ... Szük­séges egy olyan széles körű társadalmi ellenőri bázis ki­építése, amely a műsorok döntő többségét végignézi, ellenőrzi és észrevételeiről __ a z illetékes államigazgatási szervnek, egyben az ŐRI ellenőrzési osztályának je­lentést tesz. A társadalmi el­lenőrök munkája kiterjed a produkciók művészi szín­vonalának megfigyelésére, áz engedélyezés szabályosságá­nak vizsgálatára, a pénzügyi szabálytalanságok, esetleges visszaélések, feltárására." Az ellenőri jelentőlapon, például az ellenőröknek a következő kérdésekre is válaszolni kell: „Ä szereplők nevei megegyez­tek-e az engedélyben feltün­tetett szereplők neveivel? A mßsorszämok ^ rnegegyéztek-é az engedélyben feÜünteieti műsórszámoklcal? Szereplő­változás esetén milyen fel­lépti díj lett kifizetve? Kü- lön-külön vették-e fel a kü­lönböző díjakat, vagy'egy sze­mély? Ugyanazon a napon tartanak-e .máshol is elő­adást? A legmagasabb helyér egyezik-e a bejelentett adat­tal?" íme ezek a haknik betegsé­gének kérdései. Limonádé darabok Mindezek után megkérdez­tük, hogy: — Szükség van-e haknikra? — a választ Vörös Gézától, a megyei tanács népműve­lési felügyelőjétől vártul^. — Hivatalosan nincs, de... Segít a szerződés nélküli szí­nészeken. Gyarapítja a szín­házi előadások számát, ame­lyek vidéken egyre csökken­nek, mivel a Déryné Színház ma már egyre inkább csak a nagy befogadóképességű, jó színpaddal rendelkező hely­ségek termeit keresi fel, mi­vel a kis befogadóképességű termek bevételéből nem le­hetne fedezni a színház 3500—4000 forintos igényét. — Milyen a hakni-produk­ciók színvonala? — Nagyon vegyes. Van, amely csapnivaló. De job­bak sem törekednek jó “érte­lemben vett műsorpolitikára. Főleg limonádé darabokat játszanak, mert ezeket köny- nyebb előadni és szerintük ez hozza a bevételt. — Beleszólhat. / hogy mi­lyen haknibrigádok látogat­hatnak a megyébe és, hogy milyen darabokat adhatnak elő? — Bele. Az ŐRI döntéseit nem bírálhatjuk felül, nem is akarjuk, de azt megtehetjük, hogy egyes produkciókat ki­tiltunk a megyéből. — Ismeri az egyes hakni- brigád vezetők ajánlkozó le­veleit, plakátjait? — Nem nagyon. Azt nem tudhatom mindig, hogy vala­ki hogyan, milyen fogásokkal szeretné eladni magát. A jelentős impresszárió Akkor néhány ajánlkozás- sal megismertetjük az olva­sót. Ezekből gyűjteményt ál­lított össze a ti agy hátai járási művelődési , ház igazgatója, Climely Ödön. Rónai Egon humorista nem­régiben hét műsort ajánlott egyszerre: „Általános pa­nasz ... hogy gyakran, más művészeket kapnak... úgy határoztam, hogy nem effek­tiv műsqrolcat nyújtok be, ha­nem azoknak névsorát, akiket szerkesztésemben foglalkoz­tatni óhajtok... módja- van megválogatni... a neki leg- i inkábbmegfelelő' 1 thűvész£V kot.”""(Kérdésünkr— ér ha-'ír „megfelelő művészek” helyett jön más?) Produkcióinak , jellege: „Beatkoncert 68—69” Magay Klementinával, Markes Györggyel — mellette záró­jelben: (kis Alfonzó). „Slá­gerparádé” Záray, Vámosi, Aradszky és utána odavetve, hogy „stb”. „Szól a nóta, ma­gyar nóta”, 11 énekessel. „Ka­barééit”, itt hirdeti Gobbi Hildát, Tompa Sándort, záró­jelben (Pufi), Bilicsit, Alfön­zőt, Keletit, Rodolfót, Pataki Ferencet, Fónai Mártát, Szendrő Józsefet. „Szerenád­est", Zentay ^Annával, Petress Zsuzsával, Palcsó Sándorral, Kishegyi Árpáddal. „Klasz- szikus operett-est", ahol aján­lotta Margarita Petrovnét (Moszkva), Ludmilla Kazacs- kovát (Szófia). „Irodalmi es­tek”: Mensáros László, Mikes Lilla, Jancsó Adrienn önálló estjei. „Egy-két műsortípustól el­tekintve, a jelzettekből , ve­gyes műsor is kialakítható ... kérem lelkes munkám meg­becsülését” — fejezte be Ró­nai Egon, aki azt hiszem, egyedülálló vállalkozás tu­lajdonosának mondhatta ma­gát: ennyi neves művészt egy csapatban és ennyi műfaj­ban még egynéhány milliós költségvetésű filmnél is ne­héz elképzelni. Ráadásul egyikük sincs szerződés nél­kül, legfeljebb Rónai, viszont amint látszd:: jelentős imp­resszárió. író-rendező, ügyintéző Felvinczy Viktor színműd vész 68. júniusában sokszo­rosította: „Ismét felkeresem önt soraimmal, emlékezve arra a meleg szeretetre, amellyel az önök közönsége a legutóbbi vendégszereplése­met fogadta... kényes társa­dalmi mondanivalójára te­kintettel nem ki várra tos kis­korú gyermeküket elhozni. 5 szereplős társadalmi színmű. A feleség. Irta Bókái János, rendezte Nádasy József. Sze­replők: Mészáros Ági, Tom­pa Sándor, Darvas Magda, Dolgos Ida, Felvinczy Viktor. Szintén az ő produkciója „Az óra lejárt..műfaját tekint­ve magas irodalmi színvona­lon megirt, és mondanivalójá­nál fogva társadalmilag ne- ^ velő hatású, rendkívül izgal- nias krimi... „Saját színpom­pás díszleteinkkel, külön bú­torainkkal.” A gázsikérelem; 2500 forint. Egy tetszetős plakát szöve­ge, ahogy jön sorrendben: „Budapesti Kamara Művész- együttes. Főszerepben: Simor Erzsi, a budapesti Madách. Színház művésze. Majd a mama, vígjáték három felvo­násban. Irta Vörös Tibor” Ez­után jön a szereposztás, majd „rendezte Vörös Tibor. Az Aranyember-együttes újabb produkciója.” (No, most me­lyik együttes?/) Halász Tivadar konferanszié kollekciójából: A cím: „Csodamadár?”, s egy kissé alatta a plakáton .„Tech- ,í(jíLu.f' „A műsorban Rrrezső ,papagáiy. Bohócok,1' ‘ bűvész, tancdal,”' A másik: „Papagáj cirkusz”,, majd „Zene-Bona”. Végül: „A papagáj cirkusz és a Zene-Bo- na egy napon való bemutatá­sa nagyon gazdaságos ... csal: egy útiköltség... 2710 forint”. Sőt: „Bármelyik műsoromba ajánlom erősítésnek (nagyon jól beilleszthető): Papp Lász­ló... személyes fellépését... plusz költség 550 forint, amely nagyon kedvező arányban áll Papp Laci személyes megjele­nésének attrakció jellegével.“ Ezután jöjjön két „ügyinté­ző”: Mezei Vlagyimir ügyintéző, csapata neve: Sossian Briga­de (!) „...délelőtt 11-kor más­fél órás hangversenyt adun!;, délután 6-tól 10-ig Szüreti bál címen táncos rendezvényre szerződünk. A két fellépés.... 5000 forint.” Matus Imre Máthé Péter éc zenekarát ajánlja: „... műso­runk minden igénynek megfen lel...” — Valóban? — kérdezzük Chmely Ödön igazgatót. — Nekem ugyan nem. Éji sohasem hívok haknibrigádö. Nagykátára. Ez az ORl-nak jó üzlet. Az lehet ugyan, hogy amikor bemutatják azt ŐRI- nál a produkciót, akkor még megfelelő színvonalú, de ké­sőbb az előadás szétesik, meri lebecsülik a közönséget, neu törődnek vele. * Új korszak? , v Az ORI-nál nemrég alakúk meg az ellenőrzési osztály, : amint már jeleztük, a társa­dalmi ellenőrök nekik is je­lentik tapasztalataikat, sőt a: osztály feladata, hogy szigo­rúan ellenőrizze ott, helyben, 'vidéken a produkciókat. Máj eddig is több visszaélést vizs­gáltak ki és indítottak sza­bálysértési eljárásokat. Az osz­tály vezetője, Fényes Lászli elmondotta, hogy „november 30-tól új korszak kezdődik”, mert minden brigád új műsor, köteles bemutatni és csak í megfelelő színvonalú produk­cióknak biztosítanak zöld utat Reméljük. Berkovits György Azok nem olyanok... ( V.. hogy azok nem olyanok, azt én is tudom. Csak azt n^m tudtam, hogy azok között nem lehet „olyan”, aki olyan, mert ha piegirom, hogy azok között volt olyan, akkor azok \ tiltakozndk, hogy ők nem olyanok. Ezt nem tudtam. Nem világosj Pedig az. írtam néhány sort, kis gúnyoros megjegyzést arról, hogy egy tanácsiJdolgozó magatartása egy ügyféllel szemben kor­rektnek aligha volt nevezhető. Más szóval, unott és szenvtelen arccal és nyers szavakkal vihargyosan nem intézett el egy jo- ,gos panaszt. Kezem a szívemre, hogy ebben az országban nem <is egy ilyen tanácsi dolgozó van, s arra is megesküszöm, hogy ezernyi van, aki gyorsan, udvariasan intéz el minden jogos pa­naszt. De én azt akartam, hogy ez az egy se legyen. Tu­dom, akkor is tudtam, hogy naivnak tűnhet ez a szándék, de sok-sok kürtszó, ha egyszerre halls zik, talán csak leomlik a szenvtelenség és felületesség már nem is olyan hatalmas Jeri­cho fala. Többen közölték velem, hogy, miután írásomban, a nyers szenvtelenség szimbólumának egy tanácsi dolgozót tettem meg, ezzel olyan színezetet nyerhet az ügy, miritha minden tanácsi dolgozó olyan lenne, pedig éppen a tanácsi dolgozók azok, akik igenis nem olyanok, meg altkor sem, ha sajfiálqtusan akadhat közöltük olyan, aki olyan. írtam egy kis hutrrdrós'ízei, hó‘gp léffal&hb hatvSny mösóly- ro fakasszam az olvasót, ugyanakkor igenis e halvány mosollyal együtt „vastagabb” méregre az olyan eladókkal szemben, akik ujjaikkal ugyan nein nyúlnak lopni a zsebembe, csupán arra használják a természetes szerszámokat, hogy kevesebbet rakjanak a kosaramba, mint amennyiért fizetek -— a zsebem­ből. Az én zsebemből. ' i Többek közölték velem, hogy miután írásomban a pitiáner zsebtolvajt egy bolti eladóról mintáztam meg, eszel oly színe­zetet adtam a dolognak, mintha az eladók olyanok lennének, pedig azök, akik olyanok, lehetnek bár bolti eladók, mégsem azok. Mert az igazi eladó ilyenre sohasem lenne képes. Mondhattam volna erre azt is, hogy nekem, mint, vevőnek, nem kötelességem tudni, hogy a fehér köpenyes pult mögött álló igazi-e vagy csak ál, utóvégre nincs rajtuk az erre figyelmez­tető tábla. De nem mondtam. Még azt se mondtam, hogy nem az igazi bolti eladókat állítottam humorom kellős közepébe, hanem a nem igazi eladókat, a pitiáner zsebtolvajokat. Minek? Már úgyis lejárattam a bolti eladókat... Megírtam egy alkalommal — miután a társadalmi munka- megosztás keretein belül nekem az újságírás feladata jutott —, mondom, megírtam egy alkalommal, hogy valamilyen építke­zés nekem nem tetszik. Azt írtam, hogy nekem nem tetszik, bár írhattam volna azt is, hogy n e k ü A k nem tetszik, mert sokan szóltak, hogy nem tetszik. Azért is írtam meg. De én bátor és nyílt ember vagyok, nem bujkálok a névtelen és meg­foghatatlan közvélemény háta mögé — nekem nem tetszik — írtam volt bátran. Nem, önök tévednek, az építkezésért felelős felelősök nem a~t mondták el, hogy nekem miért nincs igazam, hogy ők miért vélik igaznak az ő igazukat, még csak azt sem tették, hogy né­hány érvvel, mondjuk, az újság hasábjain ^meggyőzzenek en­gem és minket: tévedtünk. Nem! Az építkezésért felelős felelő­sök kifejtették, miszerint megállapításaim csak arra alkalma­sak, hogy lejárassam a szocialista építést és építkezést, lejáras­sam az ezekért felelős felelősöket, inert a felelősök nem olya­nok, mint ahogyan én — aki ugye soha életemben még egy fa­lat sem húzott fel — buta kis agyammal elképzelem. Azok, akik felelősök, azok nem olyanok. Lehetnek ugyan olyanok, akik olyanok, de hát ugye azok mm is igazi felelősök. Es az ilyen cikkek csak arra alkalmasak, hogy ..: Sértődős ország lettünk. Nyereg alatt puhítjuk a sértődést, s egy olyan országban, ahol még a mesebeli holló sem tudná sajtját elveszíteni, ott sokan egyszerűen és nem éppen okosan minden megjegyzésből azt a következtetést hajlandók levonni, ahá, itt személyes támadás indult ellenem... ahá, itt le akar­ják, sőt már le is járatták a mundérom becsületét. Ügy vélik, hogy az jó és helyes, ha leleplezzük az amerikai imperializ­must, a nyugatnémet tőkés vállalkozások rafinériáit. Például helyesen vélik. I^e is kell azokat leplezni. Azt azonban már nem vélik sem úgy, sem így, hogy le kell leplezni saját szamárságu­kat, a köztünk megbúvó „rafináltságot” is. Tudniillik attól is erősödik a szocializmus, hogy mi leleplez­zük az imperializmust, de attól talán, esküszöm, még jobban, ha leleplezzük a saját portánkon tébláboló csirketolvajokat is. Meg vagyok győződve róla, és nem túlzók, ha azt állítom,,. hogy velem együtt meg van győződve sok millió magyar állam­polgár, választó és választható, hogy a magyar dolgozók fent, középen és lent „azok nem olyanok...” Mert azok olyanok, hogy becsületesek, jószándékúak, a holnapért mindenre kész emberek... De azért ezek is, sőt uram hocsá’, még jómagam is követek el kisebb vagy nagyobb sületlenséget, amitől mondjuk az új­ságírók még nem olyanok, mert ebben az esetben én, voltam olyan, de olyan, hogy ... Néni beszélve arról, hogy igenis olyanok is vannak. Nemre, beosztásra, mundérra és szakmára való tekintet nélkül. Gyurkó Géza A 25. hforduló tiszteletére A MÁV Északi J ármű javítóban végzik a villany­mozdonyok főja­vítását is. A MÁV javítási normatí­vái szerint a moz­donypark 29 szá­zaléka állhat egy­szerre javítás alatt. A főműhely dolgozóinak fel­ajánlásai alapján ebben az évben elérték, hogy a villanymozdo- nyok 25 és fél százaléka állt csak javítás miatt. Jö­vőre ezt a számot még 19 százalék­kal akarják csök­kenteni. Ezenfelül a járműjavító dol­gozói vállalták, hogy ez év decem­ber 31-ig terven felül 74 elektro­mos mozdonyba szerelik fel az automatikus vo­natbefolyásoló be­rendezést, amely veszély, vagy tilos jelzés esetén auto­matikusan meg­állítja a vonatot. Csökkentett munkaidő az építőknél: GÉPEKKEL A LEMARADÁS ELLEN r

Next

/
Oldalképek
Tartalom