Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1969. OKTÓBER 3., PÉNTEK Fő cél: a város egészségügyi fejlesztése A VÁROSI KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZE” MUNKÁJA Minit ismeretes, a városi kór­ház három telephelyen műkö­dik. Az egykori Mintakert­ben van a belgyógyászat és a sebészet 35—35 ággyal, az orr, fül- és gégeosztály 17 ággyal; a Kalocsa Balázs utcában ka­pott helyet a 30 ágyas szülé­szet és nőgyógyászat, és a Lo- somczy utca elején a szintén 30 ágyas gyermekosztály. A kórház három helyen való mű­ködése elég sok nehézséget okoz, s a múlt években felve­tődött a terv, hogy a kórházi osztályokat a Mintakertben egyesíteni kellene. Meg is ren­delték az erre vonatkozó terv elkészítését, de anyagi lehető­ségek hiányában a terv meg­valósítására egyelőre nem le­het számítani, csak az új, kor­szerű központi rendelőintézet közeli években való felépítésé­re nyílt kilátás. A városi kórház és rendelő- intézet betegellátó és gazdasá­gi munkájáról beszámolót ké­szített dr. Hídvégi Zoltán vá­rosi főorvos, melyet most tár­gyalt a tanács végrehajtó bi­zottsága. Fél év alatt 2587 kórházi és 139 017 járó beteg A városunkban folyó nagy­arányú egészségügyi munkát beszédesen érzékelteti, hogy 1969 első felében a kórház osztályain 2 ezer 587 beteget ápoltak. A szakorvosi rendelő- intézetben vizsgálatra és ke­zelésre 92 ezer 69, a körzeti rendelőkben pedig 46 ezer 948 beteg jelené meg. A kórházi orvosok száma 15, a többi kór­házi dolgozóké 117. A kórház, a rendelőintézet, a körzeti ren­delő,'a konyha és egyéb egész­ségügyi szervek a folyó évben 9 millió 615 ezer' 350 forint költségvetési kerettel dolgoz­nak, amelynek körülbelül fele a személyi kiadás. Létesítsenek intenzív osz­tályt A végrehajtó bizottsági ülé- .sen részt vett dr. Békés Zoltán megyei főorvos is, aki felszóla­lásában kifejtette, hogy az or­vosellátottság terén városunk jobb helyzetben van a megyei átlagnál. A kórháznál és a ren­delőintézetnél jó szervezéssel áthidalják a munkafeltételek hiányosságait. Az egyes osztá­lyokon, főleg a szülészetnél ta­pasztalható túlzsúfoltság az új ceglédi kórház felépülésével enyhülni fog, tekintve, hogy a törteti és más vidéki betegek odakerülnek. Javasolta az­után, hogy a kórház fejleszté­se során, létesítsenek néhány ággyal, úgynevezett intenzív osztályt, különleges felszerelé­sekkel, ahol meg lehet kísérel­ni a már menthetetlennek lát­szó betegek megmentését, ami több esetben sikerrel jár. Dr. Hídvégi Zoltán főorvos kérdéseire válaszolva elmon­dotta, hogy a kórházban min­denkor felveszik az itteni osz­tályok gyógyítási körébe tar­tozó betegeket és csak azokat küldik más gyógyintézetekbe, akiknek kezelésére a kórház­nak nincs meg a kellő felsze­relése. A nővérszállás elkészí­tése folyamatban van, ami szintén enyhíteni fogja a szü­lészeti osztály zsúfoltságát. Még gond a tanyákról a szállítás A tanyai betegek beszállítá­sa. bár e tekintetben a mentő­állomás és a termelőszövetke­zetek is segítséget nyújtanak, még mindig nagy gondot okoz, mert a mentők csak akkor hozzák be a beteget, ha előző­leg megvizsgálja őket az orvos, és az a kórházba szállítást szükségesnek tartja. Dr. Janovics Tibor kórházi igazgató-főorvos leszögezte, hogy a körösi kórházi ellátás szintje a legtöbb vidéki kórhá­zénál magasabb, majd a szülő- osztály tervezett bővítésének végrehajtását sürgette. Dr. Faith István, az egész­ségügyi bizottság elnöke java­solta, hogy azokról a kórházi osztályokról, ahol a férőhelyek kevésbé vannak kihasználva (például a gégészetnél 65 szá­zalékos a kihasználás), tegye­nek át ágyakat a zsúfolt osztá­lyokba; a szülőosztály mellett bővítsék az üzemi konyhát, s fordítsanak nagyobb gondot a park gondozására. Horváth Le­hel a kórházi ágyak elavult matracainak a kicserélésére hívta fel a bizottság figyelmét. Az egészségügy következik Végezetül Szűcs Zoltán ta­nácselnök, a végrehajtó bizott­ság nevében elmondta, hogy a városi kórházban jó munka folyik, amiért a vezetőknek a lakosság nevében elismerését fejezte ki. Majd kijelentette, hogy a tanács az utóbbi 8—10 évben a művelődés (kultúrház, iskolák) terén csinált rendet, s most az egészségügyi hiányok pótlása következik. A jövő év­Városunfaban a mézelő mé- j hek között veszedelmes, járvá­nyos betegség lépett fel. Meg­kérdeztük erről dr. Faith Ist­ván főállatorvost, aki a követ­kezőket mondotta: — Nagykőrösön először ész­leltük ezt az egész méhállo- mányt pusztulással fenyegető betegséget: a mézelő méhek nyúlós költésrothadását, egy nagyerdei méhészet két csa­ládjában. Ez a betegség ez idő szerint még nem gyógyítható, s rendkívül súlyos kártétele ellen csak, egy védekezés van, a beteg méhcsaládok kiirtása, amiért az állam kártérítést fi­zet a tulajdonosnak. — A betegséget egy spórás baktérium okozza, amelyet a fertőzött helyekre tévedő mé­hecskék hurcolnak be kaptá­raikba. És az esetek nagy ré­szében a tudatlan, gondatlan, s elvétve, lelkiismeretlen mé­hészek terjesztik a betegséget, akik nem tartják be a méhé­szet egészségügyi -szabályait, nem fertőtlenítik a felszerelé­si tárgyakat, és a fertőzött tár­gyakat el-, vagy kölcsön adják. — Ez a betegség a fiasítás betegsége. A fertőzött fiúsítás­ban az álcák elpusztulnak, tes­tük bűzös, barna színű, igen nyúlós anyaggá folyósodik el, melyet egy pálcával hosszú fo­nállá ki lehet húzni a sejtből. Jelen esetben egy ismeretlen kecskeméti személytől vásárolt kaptárban nyert megállapítást a betegség. — A járványos betegség ter­jedésének megakadályozása céljából, a méhészeknek nem tanácsos látogatni a Nagyer­dő első járási részeit. Egyide­jűleg az állategészségügyi ha­tóság felhívja azokat a méhr tulajdonosokat, akiknek méhé­szete kimaradt az időszaki ben még egymillió forintot felemészt a gimnázium felújí­tása, de már legalább 800 ezer forintot az egészségügyi, kór­házi fejlesztéseiére tudnak for­dítani. Már 100 ezer forintot kaptak az új rendelőintézet terveinek elkészítésére és a je­lenlevő megyei főorvos útján, a felettes fórumok további se­gítségét kérte. (kqpa) Téis nyitvatartási rend a gázcsere-telepen Október elsejétől a gázcsere- telep nyitvatartási ideje meg­változott. Reggel 8—12 óráig, és délután fél 2—5 óráig cse­rélik ki az üres palackokat. A fogyasztási szövetkezet a balesetek megelőzése érdeké­ben gázpalackot továbbra is csak 16 éven felülieknek ad ki! MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A hét aranyember Francia—olasz—spanyol bűn­ügyi vígjáték. Kísérőműsor: Három évez­red. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. méh-egészségügyi vizsgálatból, hogy sürgősen jelentkezzenek az állatorvosi rendelőben, ahol méh-egészségügyekben is kész­séggel állnak a méhtulajdono- sok rendelkezésére. (kopa) KETTÖSZAZHATVAN- EGY ESZTENDEJE lezajlott eseményekre emlékeztető le­letek kerültek napvilágra a Níklosz János utca 20. szám alatt, 1967-ben pedig a Vitéz utcában. A Niklosz utcai házépítésnél hat sír került elő, amelyekben emberi vázmaradványok voltak. Később még két sírt ástak ki, a nagyobb gödörben is tömegesen voltak emberi vázmaradványok. A koráb­bi sírok vonalában, mintegy 10—12 méterre, újabb sír ke­rült elő, benne hanyattfekvő emberi váz, az alatt még két váz, illetve csontok rendellenes helyzetben. A 'BOLYGATLANNAK LÁTSZÓ sírban semmi mel­léklet sem volt. A korábbi sírokban a koponya vagy hiányzott, vagy teljesen szét volt verve. A tömegsírból egy csákánnyal beütött ko­ponya és vastagszálú, feke­te, göndör hajcsomók kerül­tek ki. Ezek a sírok zöm­mel Kecskés Imre és Farkas István telkén voltak, illetve vannak. Szinte talány, hogy ezek a 18—22 évesen elhalt férfiak csontjai, a 35—40 emberi vázat tartalmazó sí­rok milyen eredetűek. Ru- hamaradványoknak nyoma sincs, sem koporsónak. A csont' színe, állapota szerint 250—300 évesnél nem régeb­bi temetésből származnak. Olyan összevisszaságban JÁRVÁNYOS BETEGSÉG A MÉHEK KÖZÖTT A BORSZŐLŐ ÁRA ' Míg vasárnap a körösi pia­con a borszőlő ára alig érte el a 3 forint 50 fillért, kedden megélénkült a szőlőpiac. Ügyszólván 3.50 forintnál kezdődtek az árak, és felmen­tek 4.50 forintig. Ezt a felső árat azonban csak olyan sző­lőért fizették, amely — állító­lag — elérte a 20 cukorfokot. Selejtes ananászszőlőt már 2.50 forintért lehetett venni. (—k—) EMELKEDIK Kockakövek helyett A Hősök tere útburkolata már megszolgálta a magáét, éppen ideje, hogy -a megfia­talodott városközponthoz fia­talodjon. Az útépítési munká- jcat nemrég megkezdte a Pest megyei Útépítő Vállalat nagykőrösi kirendeltsége, a régi kockaköveket felszedték, s megkezdték az alapozási munkákat. Sürget az idő, a téli hidegek beállta előtt sze­retnék az útépítést befejezni. Élüzem címért harcolnak Harmincöt munkabrigád dolgozik a DÉMÁSZ nagykőrösi üzletigazgatóságán. Ebből 30 brigád nevezett be a megtisztelő szocialista cím elnyeréséért indított versenybe. Éves tervükön felül az MSZMP Központi Bizottságának; jubileumi felhívásához csatlakozva a DÉMÁSZ dolgozói tizen-, négy pontban vállalták — hogy méltó munkaverseny-eredmé-. nyekkel ünnepük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját., A versenyvállalásaik sorában szerepel, hogy az idei ár­bevételi terveiket 0,3 százalékkal, a hálózatfejlesztési tervüket 0,5 százaléklMl túlteljesítik. A kirendeltségi székhelyek kivételével, a községekben ek készítik a mérőhely-szabványosításokat, 1970. április 4-ig. Április 4-ig üzembehelyezik a kecskeméti erőmű 2. számú kazánját. Ugyancsak Kecskeméten, a déli állomáson üzembe- helyezik a 10 kilowattos kondenzátortelep gyűjtősínről vató ellátását. Szakmai bemutatókat rendeznek a felszabadulás negyed-, százados évfordulójáig, az előszerelési munkákból. Nagykőrös is csak, nyer ezzel a nemes versennyel, mert a Béke! Petőfi, Mentovich, Ménesi, Ceglédi álakon és Tormás-, ban átépítik a trafókörzetet, kisfeszültségű vezetékeket szerel-, nek, kicserélik a támszerkezetet mintegy 550 ezer forint érték-, ben. 1 ‘ Elkészítik az Arany János Termelőszövetkezet és a Dózsa Tér-« melőszövetkezet kertészetében, illetve öntözőtelepén a trafót és a 20 kilowattos szabadvezetéket. Az éves versenyt rendszeresen, értékelik és a legjobbakat zászlóval és pénzzel jutalmazzák. CSATLAKOZUNK A FELHÍVÁSHOZ! Ebből megfelel? A tormási ABC-áruházban, \ ként, az ABC-áruház húsfor- különösen a délutáni műszak- j galma megközelíti a nagy váltás után nagy a forgalom, a j hentesüzletek forgalmát. A gyárból hazaigyekvö asszonyok i választék kielégítő, a friss tő- itt vásárolják meg a vacsorá- j kehús mellett kaphatók ku­nok valót. Csak sertéshúsból \ lönböző mirelit áruk is: kacsa, 4—4,5 mázsa fogy el heten- I liba és csirke. A legnagyobb sikere az élőhalnaJ: van, meri, itt gyakran az is kapható. Koselák Ferenc hentesmer* ] ter a pulton levő szép karajok i közül válogat, melyikből ad- \ jón a vásárlónak? i Foto: Kiss Kuruc időbeli veszedelmes napok i. voltak a csontok, mint ame­lyeket vasvillával hánytak a gödörbe. A szétvert kopo­nyák, a törésfelületekben látható üszkösödésnyomok arra engednek következtet­ni, hogy ezek csatában es­tek el. Az irántuk való gyű­löletből szétverték' a kopo­nyáikat és hónapokig nem voltak eltemetve. Haláluk után felszerelésüket és ru­háikat leszedték. Amikor már a testek elpusztultak, csontjaikat az előre kiásott gödörbe hányták. A VAROS ELSŐ TÖRTÉ­NETÍRÓJÁNAK, Bállá Ger­gelynek a „Nagykőrös Város Históriája” (Nagykőrösi Kró­nika) című munkájában fel­jegyzettek némi fényt vet­nek ezeknek a síroknak a történetére. II. Rákóczi Ferenc szabad­ságharcának idején a Duna —Tisza köze népére a leg­nagyobb veszedelmet a rá­cok jelentették. Ezek a né­pek a török hódoltság ide­jén a nagyobb részben a katonai határőrvidék kiala­kulásával települtek a Du­na. a . Maros vidékére. A császári tábornokok pa­rancsnoksága alatt fegyveres erőt képeztek. Közülük so­kan voltak pásztorok, egyéb paraszti foglalkozásúak, a Duna—Tisza közi városok­ban. Jól ismerték a váro­sokban levő gazdasági lehe­tőségeket, sőt azt is tudtak, kinek mije van. Amikor a három város kuruc lett, a szegedi várparancsnok, Gló- bitz ezredes és a délvidéki rácok parancsnoka, Monosz- terli ezredes vezetésével ra­bolták és kegyetlen vérfür­dőket rendezve pusztították a Kiskunság falvait. A kecs­kemétiek marháit több íz­ben elhajtották. VELÜK SZEMBEN Rá­kóczi Ferenc a három város népét fegyverbe szólí­totta. Ezer lovast és 600 gyalogos katonát kellett ki­állítaniuk, illetve felszerel­niük. Ebből 250 lovas és 180 gyalogos esett Nagykőrösre. Elegendő katonai erő lett volna a rácok ellen, csak az volt a baj, hogy amikor a veszedelem a nyakukon volt, sose vált az együtt. A féle­lem okozta ezt a szervezet­lenséget, mert mindegyik város magára gondolt Egyébként gyöngék voltak maguk megvédésére. A pa- raszt nem szokott a fegyver* forgatáshoz, mert nem volt szabad fegyvert fognia, csak• a nemesnek. Rákóczi volt az az ember, aki alatt minden magyar egyforma értékű volt, ő adott a kezükbe fegy* vert. Így nem csoda, ha nem volt mindegyik bátor kato­na, nagyobb gondja volt t saját vagyona és hozzátarto­zóinak védelme, vagy a sa­ját élete volt kedvesebb•, mint a szabadság ügye. NEM CSODÁLHATÓ, hogy nagy volt a riadalom„ amikor a kecskemétiek leg­vitézebb katonája, Szűcs Is­tók hadnagy hírül hozta, hogy a rácok Szentkirály pusztán (ma Lászlófalva) pi­hennek és az a szándékúit, hogy a következő napon Nagykőröst megrohanják, a nép egy részét levágját, fia­taljait, gazdagabbjait rab­ságba hurcolják, az összes jószágot elhajtják. A HÍR VETELE UTÁN Szabó János főbíró félreve­rette a harangokat, a riasz­tásra összeszaladt nép tud­tára adta, hogy milyen ve­szedelem várja, ha nem vé­dekezik. Szerencsére Kállay Miklós itthon volt századá­val, sőt itt volt Vágó Andrát ceglédi lovasszázada is. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk.) Vásároljon szaküzleteinkben és őrizze meg blokkjait, mert az október 1-től december 24-ig nagykőrösi szaküzleteinkben vásárolt áru összege után, a blokkok alapján december végén 1% visszatérítést nyújtunk. PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom