Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

A szolgáltatásról tárgya! a városi tanács vb Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart a városi ta­nács épületének kis tanácster­mében Cegléd Város Tanácsa végrehajtó bizottsága. A város kereskedelmi helyzetére, a la­kosság szolgáltatási igényei­nek alakulására és a további tervek szerepelnek az ülés na­pirendjén. Egy éj Velencében Szombaton este fél 8 óra­kor kezdődik a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ szín­háztermében a kecskeméti Ka­tona 'József Színház vendég­játéka. J. Strauss: Egy éj Ve­lencében című nagyoperettjét adja elő a társulat. VASAK Cegléden november 2-án or- | szagos állat- és kirakodóvásár i lesz, amelyre vészmentes hely- I ről, szabályos járlatlevéllel, 1 mindennemű állat felhajtható. VIST MEGYEI üfiftLA» KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁR XIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÄM 1969. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK ÚTTESTET J PARKOT RENDEZNEK Két helyre „tereli” raktárait a Városgazdálkodási Vállalat Tölgyfaág a szám körül Nemsokára beköszöntenek az őszi esős napok. A Város­gazdálkodási Vállalatnak eb­ben az időszakban megkét­szereződik a munkája: ellen­őrzi a vízlevezető csatornák és a közkifolyók állapotát, meg­kezdi a parkok téliesítését, gondoskodik róla, hogy a fagy beálltával ne le­gyen fennakadás a víz- . ellátásban, s a lehetőség szerint minél kevesebb legyen az olyan utca, ahol „bokáig járunk a sárban". Mint megtudtuk, az őszi át­állás mellett egyéb feladataik is várnak a vállalatra. Erről Balogh József, a Városgazdál­kodási Vállalat igazgatója a következőket mondatta: — Még a fagy beállta előtt szeretnénk befejezni a „gázo­INNEN-ONNAN Haladnak az ősziekkel Ceglédbercel községi tamá- tsa végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén a betakarításról és az őszi munkák állásáról tárgyalt Megállapították, hogy a jó időt kihasználva a tervek szerint jól halad a munka és a felkészülés a tél­re. Mindenki tudjon írni! A törteli népművelők mindennél fontosabb fel­adatnak tartják a község­ben lakók általános isme­reteinek gyarapítását és az analfabétizmus teljes fel­számolását. Az általános is­kolát el nem végzettek kö­zül ebben a tanévben több, mint húszán jelentkeztek a tanulás folytatására. A fel­mérések szerint a fiatalok között elvétve, a 30—50 éveseit közül még több analfabéta akad. Vala- mennyiüket megtanítják az írásra. Javítják az utakat Ebben áz éven az utak kar­bantartására 230 ezer forintot irányoztak elő a ceglédi járás községeiben. Ennek az ősz- szegnek eddig a felét fel is használták, és most gyors ütemben folyik a munka, hogy az esőzések előtt mindennel végezzenek, ami ‘még hátra van. sok” által megbontott járdák, úttestek kijavítását. A Rákó czi út egy szakaszán már vé­geztünk, jelenleg a Széchenyi úti részt javítjuk. A város külső részein eddig mintegy tízezer négyzetméteren fektet­tük le, illetve újítottuk fel a járdákat. A belterületi járdák javí­tását a jövő héten kezd­jük meg. — Ezzel egyidejűleg folyik a vállalat központi telepeinek építése. A több mint 1 millió forintos költséggel készülő új épületek megoldják régi gon­dunkat: a városban Szétszór­tan levő raktáraink, anyagtá­roló és más részlegeink így két helyre csoportosulnak. Az Alszegi úti telepen kap helyet a garázs és tmk-műhely, a Nagykőrösi úti lesz az anyag­tároló. Itt kapnak helyet a szociális berendezések is. Rongyért autó Az élen: a Széchenyi úti iskola „Október 1-től november 9-ig rongygyüjtő hetek!” — olvashatjuk a plakátokon. De ha nem is olvassuk a hirde­tést, akkor is észrevehetjük, hogy isimét begyűjtési kam­pányt hirdetett a MÉH; min­denfelé kerékpáron, talicskán, kinek miiyen szállítási alkal­matosság jutott, úttörők vi­dám hada viszi, tolja a zseb­pénzt ígérő kincset, a rongyot. Az eddigi eredménnyel a MÉH-telepen is elégedettek. A város és a járás iskolásai serény munkája nyomán 140 mázsa rongy került a telep ud­varára. Egy pillantás a ver­senylistára: első a Széchenyi úti iskola 21 mázsával. Persze, ez az eredmény nem végleges, hiszen több mint két hét van még hátra. És még az utolsók­ból is lehetnek elsők ... A tét nem kicsi: az év végi sorso­láson személygépkocsi és több száz értékes nyeremény talál gazdára. GYARAPODOTT A VAGYONOK Gondot fordítanak földre, állatállományra Nemrégen ünnepelte fenn­állásának 10. évfordulóját a ceglédi Alkotmány Tsz. A tervezett: bevételek és kiadá-' sok különbsége várhatóan kedvezőbb lesz, mint az elő­ző években. A jubileumi év tehát újabb előrelépést jelent­het a szövetkezet életében. A vezetőség és a tagság tudja, hogy erre nagy szükség van. 1968-ban ugyanis a Pest me­gyei Tanács VB két terme­lőszövetkezetet minősített kedvezőtlen adottságokkal rendelkező közös gazdaság­nak: -a Kossuthot és az Alkot­mányt. A határozat alapján a Kossuth Tsz 2 millió, az Al­NÉPPEL A NÉP ELLEN CEGLÉDI HUSZÁROKAT VONULTATTAK LEL VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖKÖN A NAGY FÖLDRAJZI fel­fedezések az Atlanti-óceán partjain levő államoknak hoz­tak elsősorban hasznot, ők vol­tak az első gyarmatosítók. Az olcsó munkaerő és a még ol­csóbb nyersanyagiparuknak hatalmas lendületet adott. Ezek az országok mesésen meggazdagodtak, mint Anglia, Franciaország, Hollandia, Bel­gium. Századunk elejére már nem volt gyarmatosítható te­rület, de volt igény a gyar­matokra. A kapitalizálódó Né­metország, Ausztria—Magyar- ország, Japán és az Amerikai Egyesült Államok a világ új­rafelosztását követelték. „Új rablók jelentkeztek’’ állapí­totta meg Lenin. Az érdekek­nek megfelelően politikai ka­tonai csoportok alakultak ki, a szövetségekben erőre kaptak a háborús pártok. Németor­szág Anglia gyarmatait akarta megszerezni és Ukrajnát, az Osztrák—Magyar Monarchia a Balkánon akart Szerbia rová­sára terjeszkedni, Oroszország kivezető utat keresett a Föld­közi-tengerre, a franciák pedig vissza akarták venni a néme­tektől Elzász-Lotharingiát. 1912-BEN TISZA ISTVÁN lett az országgyűlés elnöke, közismert népellenes és hábo­rús politikus, akinek működé­se alatt érte el a magyar mun­kásság a nyomor legmélyét, ezzel egy időben a karhatalom l»gembertelenebb fellépését. A szakszervezeteknek ez időben már volt szavuk, vonzásukra tömegek tömörültek bennük érdekeik védelmére. A kor­mány felfüggesztette a sajtó- szabadságot, kétszáz szakszer­vezeti csoportot oszlatott fel és megvonta a vasutasok és föld­munkások szervezkedési jogát, a korábban hozott „rabszolga­törvényt” teljes szigorral al­kalmazta, amelynek értelmé­ben a sztrájkoló mezőgazda- sági munkásokat hatvan napi elzárásra ítélték és az uradal­mi ispánok a 18 éven aluli kisbéreseket verhették. Ez volt a hírhedt „derestörvény”. Tisza május 22-én lett el- ,nök. másnap a budapesti munkások eárei vonultak ki az utcára tüntetni ellene, és politikája ellen. „Ekkor vad rendőrkozákok vágni, löjii kezdték az embereket. Több se kellett! A felbőszült tömeg szembefordult a rendőri fene­vadakkal, kövekkel meghaji- gálta őket, azután összetörte az utcai lámpákat, beverte a villamoskocsik ablakait, több villamoskocsit felborított... Majdnem kétszáz súlyosan se­besült és öt halott proletár: ez volt a véres nap eredménye” — írta egy szemtanú. EZ A NAP a magyar törté­nelemben „vérvörös csütör­tök” néven ismeretes. Tragi­kus szomorúságai ellenére a dolgozók ellenállását inkább fokozta, mint bénította. Az ér­telmiség haladó köreiben nyíl­tan szavalták Ady Endre ver­seit az új idők eljöveteléről, amit a munkásság fog kivere­kedni a sorstól. Rongyos hadak, roppant hadak Vörös jelek a Hadak útján: Hunniában valami készül, Sereglenek vígan, vitézül. A CEGLÉDIEKNEK IS van emlékezésük erre a napra, ko­rántsem dicső dolog. Az itt ál- ! lomásozó császári és királyi huszárokat alarmírozták, de vasúti szállítással nem töltöt­ték az időt, lovon vágtattak Pestre véreik ellen. Mert a hu­szár is csak béres volt és mes­terlegény, kiskereskedő és kis­mester, bár vörös nadrág fe­szült rajta s domború mellén sötétkék atilla. A vállán ke­resztbe szíjazott karabélya szorította a bordáit és súlyos kardja villogott a napfény­ben. Zárt rendben ügető sötét pejlovaik nyomták, tapodták a pesti munkásokat. Hídvégi Lajos (Folytatjuk) kotmány 1 millió 213 ezer fo­rint állami támogatásban részesül három évig. Októberben a mezőgazdásá­gi és élelmezésügyi osztály megvizsgálta mindkét tsz- ben a várható gazdasági ered­ményeket; Az Alkotmány Tsz gazdálkodási színvonala je­lentősen emelkedett az idei évben. Rossz termőföldje el­lenére termésátlagai jobbak a tervezettnél. Szántóterülete 25 százalékát szervestrágyáz­zák évente, emellett tőzeggel, műtrágyával tervszerű talajjavítást végeznek. Megszaporodott gépállománya is. Az idén egy kombájnt, 5 traktort, 8 pót­kocsit és több munkagépet vá­sároltak. Minőségi változás történt az állattenyésztésben. A tejtermelés évente 250— 300 literrel emelkedett egy-egy tehénnél. 500 juhot tartanak, és évente 60 ezer baromfit ne­velnek. Igen jó eredmény az, hogy a baromfinál 1 kilo­gramm élőhúsra 2,6, kilo­gramm takarmányt használ­nak fel. Elkészült a 108 fé­rőhelyes tehénistálló, ezzel jelentősen gyarapodott a be­ruházott vagyon. Jövedelme­zők a melléküzemágak Is. Csak a szafuüzem, ahol a hulladék állati körmöket dol­gozzák fel cserepes növények trágyázására, évi félmillió fo­rintot jövedelmez. Az évi összes bevételek jóval megha­ladják a kiadásokat, tehát joggal állapíthatjuk meg, 1969-ben célszerűen használ­ták fel az állami támogatást. Ha a tsz a jövő évet is ha­sonlóan zárja, várható, hogy a támogatás lejárta után ön­állóan is becsülettel helytáll. A Kossuth Tsz alacsony termőképességű talajon dol­gozik, ráadásul elemi károk is nehezítették a gazdálkodást, tgy az állami támogatást lé­nyegében ezek pótlására kel­lett felhasználni. Szeret­nénk, ha a jövő esztendő sze­rencsésebb lenne számukra, hogy 1970 után még jobban megerősödve folytathatnák a termelőmunkát. (szabó) Megjelent a jubileumi műsorfüzet Cegléd felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, címlapján tölgyfaággál övezett számmal, megjelent az a mű­sorfüzet, amely az évforduló gazdag, változatos programját ismerteti. November 4-én, a felszaba­dulás évfordulójának a nap­ján, gyűlést tartanak a KISZ és az úttörőcsapatok. Ezen a napon lesz az ünnepi, nyilvá­nos 'pártbizottsági és- tanács­ülés, amelyet műsor követ az évforduló tiszteletére. A rendezőség négy kiállítás megnyitását vette tervébe. Az új élet megindulásáról, az út­építőgép-javító és -gyártó vál­lalat múltjáról és jelenéről, a bélyeggyűjtők körének bemu­tatójáról és a Pest megye ké­pekben című kiállításról ad hírt a műsorfüzet. Egy oldalt kaptak az avatóünnepségek: az új városi sportcsarnok, a 476 ágyas kórház, az Erkel Fe­renc nevét viselő új zeneisko­la hivatalos átadása. A városi* KISZ-titkárok a Komszomol- szervezet vezetőivel, találkoz­nak, politikai és jelentős tár­sadalmi tevékenységet kifejtő emberek elevenítik fel az el­múlt negyed évszázad esemé­nyeit, melyben ők is részesek voltak. Találkozót tartanak azok, akik együtt születtek a szabadsággal és most huszon­öt évesek. Találkozóra készül­nek azok a pedagógusok is, akik negyed százada kezdték pályájukat. öt vetélkedő, képzőművésze­ti kiállítás, városfejlesztési an­két, külföldi vendégművészek hangversenye zárja a novem­ber-decemberi programot, amely azt mutatja, hogy Ceg­léd város méltóképpen emlé­kezik meg történelmének erről a nagy eseményéről. — p. r. — KEREKÍTIK KARIKÁRA A megsült tortákat késsel „alapozzák” a ceglédi Róna cukrászüzem serény kezű tortaszakosai. Bizony, kereszt be­vágni sem könnyebb, egyenletes karikákra, mint majd készen szeletekre szelni. Naponta tucatnyi fajta kerül ki a cukrász­üzemből, a tortabarátok nem kis örömére. Foto: Péterffy Megnyílt az abonyi II. őszi tárlat A múzeumi hónap kereté­ben megnyílt Abonyban a II. őszi tárlat. A képzőművészeti kiállításon, amelyet a napok­ban nyitottak meg a tanács­háza dísztermében, M. Orbán Edit, Miklosovits László és Rónai Mátyás munkáit mu­tatják be. A kiállítást novem­ber 16-ig, reggel 8-tól délután 5 óráig lehet megtekinteni. BIRKÓZÁS Gyér mezőny, kis közönség a serdülők Az eredetileg Nagylcátára kiírt Pest megyei egyéni sza­badfogású bajnokságot terem­hiány miatt Cegléden rendez­ték meg. A találkozókat igen kevés néző látta, de ami még szomorúbb, a versenyzők sem tűntek ki nagyszámú részvé­telükkel, kevesen voltak a ver­senyen. Eredmények: 49 kg-ban: 1. Károly Albert, 62 kg-ban: 3. Kézdi János. Megyei kézilabda-bajnokság: Mezőnyjátékos a kapuban A Bem SE kézilabdacsapata a bajnokság utolsó fordulójá­ban Galgahévízen vendégsze­repeit, ahol egy pontot szerez­tek és ezzel végeredményben a bajnok GEAC mögött a má­sodik helyen végzett a gárda. Galgahévíz—Bem SE 20:20 Hl:7) Bem SE: Kádár — Szabó A., versenyen 5, Kocsis 5, Godó 3, Garai 5, Halász 2, Vigh. Csere: Turpisz, Szűcs, Nagy. Az együttes kapusa, Szabó S., aki időközben a hét elején leszerelt, az autóbusz késése miatt „stoppal” és gyalog ment a találkozó színhelyére, de már későn érkezett, nem játszha­tott. A sportoló e „teljesítmé­nye” nagyon dicséretes, mu­tatja a csapat összetartását, amit a játékosok a mérkőzé­sen is bebizonyítottak. A Bem SE játékát határtalan elszánt­ság, ügyes védekezés jellemez­te. Ettől még a. szükségkapus is szinte szárnyakat kapott. A ceglédiek a bajnokság során főleg védekezési problémák­kal küszködtek (talán ezen dőlt el a bajnoki cím sorsg is a ri­vális javára?!), amire viszont most nem lehetett panasz — ennek köszönhetik a döntet­len eredményt. (— reán) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom