Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

pest MEGYEI 1969. OKTÓBER 3«., CSÜTÖRTÖK PILISSZENT KERESZT Egy magyar ereinek tündöklése és bukása A pilisszentkereszti, nyolc­száz éves kolostor most meg­kezdett feltárása teszi idő­szerűvé az alábbi történetün­ket: A francia történetírásnak emlékezetes alakja a XIII. századi Magyarországi Jakab mester, Maitre Jacque de Hongrie. A — korábban szentként tisztelt — Jakab mester egy paraszti kereszteshá­ború vezetője volt. A mozgalom célja az volt, hogy a csődöt mondott lovag­seregek után paraszti seregek induljanak a Szentföld meg­hódítására és az Egyiptom­ban arab fogságba esett IX. (Szent) Lafos francia király kiszabadítására. Magát a moz­galmat 1249—1250-ben indította meg Jakab mester, mégpe­dig Flandriában. Un. „pász­torkereszteseihez” — akiket Szent Lafos anyja, Kasztiliai Blanka királyné lelkesen tá­mogatott —, olyan sokan csat­lakoztak, hogy Amiensbe ér­ve már 30 000-ren Voltak. És mire Párizsba értek, seregük már 60 000 főre rúgott. Itt Magyarországi Jakab mester a párizsi Szent Eusták temp­lomban püspöki ornátusbgn i mondotta el gyújtó beszédeit. Keresztesei 1251. június 11- én értek Orléansba. Mozgal­mának mind a papság, mind a jobbágyai által otthagyott francia nemesség körében sok ellensége volt. (Közben IX. Lafos is kiszabadult az egyip­tomi szultán fogságából, óriási váltságdíjért.) Egy orléansi pap nyílt eretnekséggel vá­dolta meg Magyarországi Ja­kab mestert. Egy felbőszített orleánsi fa­vágó erre, egyik prédiká­ciója közben, fejszével fő­be vágta a 60 esztendős keresztes vezért, aki meg­halt. A vezér haláláért keresztesei itt és Toursban óriási vérfür­dőt rendeztek. Végülis szét­szórták, megsemmisítették őket. (A franciák ekkortól fogva faquerie-nek nevezték a nép lázadásait.) Az 1191-ben Magyarorszá­gon született Jakab mesterről feljegyezték, hogy mindenkor büszkén vallotta magyarsá­gát, s anyanyelvén kívül jól beszélte a latin, francia, spa­nyol nyelvet is. Kutatóink ki­derítették, hogy Jakab mester az 1170 kö­rül alapított, francia szer­zetesekkel benépesített pi­lisszentkereszti cisztercita kolostor barátja volt. Mivel ebben a pilisi ciszter- kolostorban bizonyos vissza­élések voltak, 1232-ben fel­függesztették a pilisi apátot és őt — valószínűleg többed- magával büntetésből a rend franciaországi anyákolostorá- ba küldötték. Jakab mester vagy maga volt a ciszter apát, vagy a pilisi ciszter ba­rátok egyike volt. így került Franciaországba. Feltételezik, hogy innen Spanyolországba, Toledóba ment. Itt szerezhette meg egyetemi „mester” fo­kozatát is. A toledói egyetem ebben az időben a megújuló an­tik műveltségnek egyik Párizsnál is korábbi — első állomáshelye volt. A Toledóban már tanított ókori filozófia, az arab mate­matikával, csillagászattal, or­vostudománnyal együtt, az egyház által üldözött tanítás, „eretnekség” volt. Magyaror­szági Jakab mestert is (aki az 1240-es évek végén ért vissza Franciaországba), el­lenfelei bűbájossággal, fekete mágiával vádolták. Azok, akik meggyilkolására buzdítottak „a szultán zsoldosának” nevez­ték őt ' TŐALMÁSI Jé aa egészségügyi ellátás m Hagyomány a gobellnkészítés Rossz a közlekedés (Kertész rajzai) Göcseji tervek Elkészült Zala megye re­gionális üdülő- és idegenfor­galmi fejlesztési terve, amely négy körzetre bontja a me­gyét. A körzetek: Nagykanizsa és környéke, Zalakaros, Rá- diháza, valamint Zalaeger­szeg és környéke. A fejlészté- tési programot a következő öt­éves tervidőszakban szándé­koznak megvalósítani. Nagykanizsán a vendéglá­tást, a kereskedelmi hálózatot bővítik és javítják az utazási feltételeket. A program sze­rint nagy mértékben fejlesz­tik a zalakarosi termálfürdőt: éttermet, motelt, télen-nyá- ron használható fedett fürdőt építenek. Rádiháza és közvetlen kör­nyéke már ma is a lósport­kedvelők paradicsoma, de a fejlesztési program megvaló­sításával méginkább azzá válik. Turistaszállót, bisztrót építenek, a szomszédságban levő Pusztaedericsen az olajkutatás közben feltárt me­leg víz hasznosítására fürdő­telepet hoznak létre. Ugyan­csak szomszédos Szentpéter- földén 600 személyes kempin­get terveznek. Zalaegerszeg is több új lé­tesítménnyel gazdagodik. A jövő évben elkészül a csak­nem száz méter magas tv- erősítő torony, amelyről na­gyon szép kilátás nyílik. A város melletti Alsóerdőt pi­henő- és kirándulóhellyé ala­kítják, a város körüli hegy­tetőkön pedig panorámaven­déglőket nyitnak. rtKöszönjük mindenkinek’ Autósok ajándéka iskolásoknak Tizenhárom tv az I. AKÖV-tőI A hang egy kicsit megcsuk- lik, a nagy nekibuzdulást sú­gással kell tovább segíteni. A kisdiák fülig pirul, egy kicsit iskolásán, leckeszerűen mond­ja, de gyerekszíve érzi, tudja, hogy itt nem ők felelnek. Fel­nőttek szereznek jeles osztály­zatokat az életben, amikor se­gítő kezet nyújtanak, televí­ziókat vásárolnak összegyűj­tött pénzükből, hogy a legel­dugottabb kis helyen is jelen­jen meg a kor vívmánya: „Tévét minden iskolának”. A Pénzjegynyomda kultúr­termében lehettünk tanúi a lámpalázas perceknek s a nagyszerű gesztusnak: tizen­három televíziós vevőkészülé­ket ajánlottak fel az I. sz. Autóközlekedési Vállalat mun­katársai a Pest megyei isko­láknak. Elhangzott néhány be­széd is. Közülük az ajándéko­zók nevében megszólaló válla­lati szb-titkár, Czimmermann Mihály szavaiból idézünk: — Nagy öröm számunkra, hogy hozzájárulhattunk a kis­diákok műveltségének emelé­séhez, öröm, hogy valamit könnyíthetünk a pedagógusok nehéz és felelősségteljes mun­káján. Közel 80 ezer forintot gyűjtöttünk össze, amely le­hetővé tette, hogy 13 nagy képernyős Orion Delta de luxe készüléket vásárolhassunk. A megyei tanács művelődési osztályának képviselője a kö­szönet szavai mellett a mozga­lom nehezen felmérhető je­lentőségéről szólt. Tulajdon­képpen valamilyen televízió most már minden kis és nagy iskolának jutott, ahol van vil­lanyáram is. De sok hely akad még, ahova nem ért el a kor hasznos eszköze, s a szétszór­tan működő nagy iskolákban egy készülék nem teszi lehe­tővé, hogy azzal valamennyi diákot az iskola-tv program­jának részesévé tegyék. Az esemény jelentőségét egyéb­ként aláhúzza, hogy Pest me­gye képviseletében többek kö­zött dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­se is megjelent az ünnepségen. Ezután következett az át­adás. A különböző üzemegy­ségek képviselői a különböző iskolák vezetőinek, kisdiákjai­nak adták át a készülékeket. Keresetlen, itt-ott botladozó, lámpalázas szavak, virágcsok­rok, hangos vagy nagyon is csöndes, vékony hangú gyer- mekköszönetek kavarogtak a teremben. Sokféleképpen, de azonos értelműén hangzottak el a szavak: „Köszönet min­denkinek”. Köszönet azoknak, akik gondoltak a kisdiákokra úgy, mint a saját gyermekeik­re. S végül még annyit, mi lát­ható a képen: az I. AKÖV igazgatóságának ' képviseleté­ben Nádas Kornél KISZ-tit- kár adja át az újszilvási ne­bulóknak a nagy képernyős Oriont. — 60 darab híddaru pá­lyaelemet készített a nyírbá­tori Vastömegeikkipari Vál­lalat a Csepel Autógyár meg­rendelésére. A SISAKOS KANDÚR Joza Horvat jugoszláv író „A sisakos kandúr” című re­gényéből folytatásos rádió­játék készült, amelyet no­vemberben sugároz a Kossuth adó. Az első részt 12-én ad­ják. A regény a második vi­lágháborúban játszódik, ju­goszláv partizánok között. A főszerepben Molnár Tibort hallhatjuk. — A mezőgazdasági nagy­üzemek jövedelemszabályo­zásának időszerű kérdései­ről tart pénteken ankétot a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezetének agrárgazdasági szakosztálya a Pest megyei agrárklubban (Bp. XI., Mé­nesi út 26.). — A felsőpakonyi Űj Élet Tsz zöldség-, gyümölcs­árudát nyitott Felsőpakony- ban, a Petőfi tér 4. szám alatt. Zsineg — dohánynak Kender helyett műanyag... A Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál kísér­letképpen kender helyett sod­rott műanyagfóliából készí­tettek dohánykötöző zsineget. Az új cikket ezekben a napok­ban próbálják ki a Duna— Tisza közi nagyüzemekben. Az új, polipropilén dohány­zsineg ellenáll a nedvesség­nek, többször olyan tartós, emellett sokkal könnyebb, mind a kenderzsineg. Ameny- nyiben az új cikk beválik, gyártására új műanyagfeldol­gozó gépsort szerez be a vál­lalat Olaszországból. Több millió dollár import-megtakarítás Jól szigetelő kábelmassza százhalombattai alapanyagból Kiváló tulajdonságokkal rendelkező kábelmasszát állí­tottak elő a Magyar Ásvány­olaj- és Földgáz Kísérleti In­tézet kutatói. A hazai alapanyagból ké­szíthető termék jól szigeteli az elektromos vezetékeket, védi Csabagyöngye Kavicsaszfalt járdának Sikerrel alkalmazzák több helyen az országban Vasadon • bemutatták a Mo- , nori Állami Gazdaság újdon­ságát, a kavicsaszfaltot. Járda- \ készítésre, de útépítésre is j használható. Erről számol be | lapunk mutációs kiadása, a I Monor és Vidéke. A hosszabb cikkből mi néhány sorban szeretnénk elmondani a lénye­get, amely bizonyára megérdemli, hogy az út-, járdaépítéssel bajlódó települések vezetői elgon­dolkodjanak rajta. A kavicsaszfalt hígított bi­tumennel készül, így a lie ve­rés után nem köt meg, hosszú ideig tárolható. A terítés és döngölés után jó vízzáró ré­teget képez, nem kell tartani attól, hogy felfagy. Előnye a bemutatók szerint, hogy nem igényel karbantartást, hiszen rugalmas, a terep-egyenetlen­ségekhez jól' alkalmazkodik akkor is, ha a kavicsaszfalt réteg alatt később süpped meg a föld. Minél többet használják, annál jobban tömörül. A Monori Állami Gazdaság számítása szerint egy tonna anyagból körülbelül 8 négy­zetméter, 5 centiméter vastag­ságú járda építhető. Ennek ára közel 400 forint. Fontos még, hogy a járdaépítés kü­lönösebb szakértelmet nem igényel. Szeretnék, ha minél több helyen kipróbálnák és alkalmaznák. Megkérdeztük útügyi kutató szakemberek véleményét. Sze­rintük az eljárás hasznos, jó. Az országban több • helyen már sikerrel alkalmazzák. Stark Adolfnak, a világhírű Csa­bagyöngye cseme­geszőlő nemesítő- jének hagyatékát felkutatják Bé­késcsabán. A többszörös nem­zetközi aranyok­leveles szőlész már a múlt szá­zad végén több mint 250 fajta kü­lönböző ízű, za- matú, színű és te­nyészidejű szőlő szaporítóanyagát kínálta eladásra. Az egykori Stark-portán — a békéscsabai szo­ciális otthon ud­varán — és több öreg csabai ház portáján még ta­lálni olyan 80—90 éves öreg tőkéket, amelyeket a híres nemesítő ültetett. Boross Lászlónak, a Békés megyei Tanács főkerté­szének vezetésé­vel most felku­tatják a legöre­gebb Stark-féle szőlőtőkéket. S azok szaporító­anyagának fel­használásával élő­múzeumot ren­deznek be. az időjárás viszontagságaitól és megakadályozza az energia- veszteséget. Ilyen típusú anya­got évente mintegy 3 millió dollár értékben importálunk a tőkésországokból. A kábelmassza alapanyagát a Dunai Kőolajipari Vállalóit egyik melléktermékéből készí­tik, s annak feldolgozására a Nyírbogdányi Kőolajipari Vál­lalat rendezkedett be. A kísérleti termék kiválóan vizsgázott a Magyar Kábelmű­vek nagyüzemi próbáján. A részletes hazai és külföldi piaci igények felmérését kö­vetően megkezdik az új kábel­massza gyártását. PEST' MEGVET HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállala: Felelős kiadó: CSOLLANV FERENC Szerkesztőség: Budapest. Vili., Somogyi Béla u. a. II em Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Btaha Lujza tét 3. Egész nap hívható központi telelőn: 343-!00, 142-220. Gépíró szobák; 343-100 280. illetve 343-100 413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-4S2, 141-258. Előállitja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX- 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elófizet- aető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V,, József nádor tér L sz.i. Előfizetési díj 1 hónapra 30 forint. — Már próbaüzemei Za­laegerszegen az első hazai tej cukorgyár, amely a sajt­gyártás melléktermékeit hasznosítja, illetve dolgozza fel tejcukorrá. Ezt a fontos gyógyszeripari alapanyagot eddig importáltuk. — Kecskeméten 84 éves korában elhunyt Hajnal József, az alföldi munkás- mozgalom megbecsült alak­ja, az első kecskeméti kom­munista lap, az 1919-es ..Magyar Alföld” volt szer­kesztője. BEMUTATKOZOM A HEVEM; fokhagyma** krém ismerjen meq* Meqlátja: a tfokhaqymakrém GAZOASAGOS. NEM ERZOOIK MEG A KEZEM KENVELMES. MINDIG HASZNÁLATRA KÉSZ FOKHAGYMAKRÉM

Next

/
Oldalképek
Tartalom