Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
i 1969. OKTOBER 18., SZOMBAT PEST MECV hírlap 3 6 millió négyzetméter fotópapírt gyártanak évente a váci Forte gyárban. A közeljövőben befejezésre kerülő rekonstrukció során ugyanis új, korszerű gépekkel szerelték fel a modern fotokémiai üzemet. Fotópapír Várjak a tndósíiásokat! írja — és ssüriai as olvasó \ Huszonöt éve történt” pályázat November 1-én lesz negyed- százada annak, hogy — Fest megyében elsőként — Jászka- rajenő felszabadult. Több mint hat hónap múlva a szovjet csapatok az utolsó fasiszta erőket is kiverték az országból. Ezekre az időkre emlékezve, olvasóinkhoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy írják meg községük, városuk felszabadulásával kapcsolatos élményeiket, valamint a negyedszázados helyi ünnepség előkészületeit. A beérkező tudósításokat lapunkban folyamatosan közöljük, a lehetőség szerint követve az egyes helységek felszabadulásának időrendjét A tudósítóverseny zsűrije — egyik olvasónk javaslatára — ezúttal az olvasó lesz. Az egy hónap során leközölt írásokra a következő hónap 10-ig küldhetik be szavazatukat: melyik tudósítást tartják az I., II., illetve III. díjra érdemesnek. A legtöbb szavar zatot nyert tudósítás szerzője 1000, a II. helyezett 500, a III. helyezett 300 forint jutalomban részesül. Pikoló- negyvenféle csomagolásban A Szerencsi Cukorgyárban szeptember 9 óta több mint tízezer vagon répát dolgoztak fel. Az új cukorból eddig több mint ezer vagonnal adtak át a kereskedelemnek. A termékek közül különösen a mokka- és a pikolócukor iránt nagy a kereslet. Ebből mintegy hatvanöt vagonnal szállítottak az ország különböző vidékeire! Az igen munkaigényes pikoló kockacukrot szemenként csomagolják a rendelők által kért emblémás papírokba. Ezeket a „reprezentatív” termékeket jelenleg negyvenféle csomagolásban készítik szállodáknak, éttermeknek. Gyál, az alvóközség Szociológusok „vallatják“ Miből áll a gyűrű ? A fővárosban már ötödik éve végeznek szociológiai felméréseket — de ezek nem adtak még pontos képet. A vidék pedig: „holt vidék”. A statisztikából annyit tudnak a tervezők, hogy az úgynevezett agglomerációs gyűrűben háromszorta gyorsabban nő a lakosság száma, mint a fővárosban. Ez világjelenség. Az urbanizáció természete szerint, a metropolisokhoz szorosan kapcsolódó Másfél éve van érvényben az a rendelet, amelynek alapján a tsz-ek kérhetik, hogy a használatukban levő, nagy- üzemileg hasznosítható földeket adják tulajdonukba. Van-e érdeklődés az ilyen, úgynevezett tartalékföldek iránt és ha igen, milyenek az átvétel eddigi eredményei? A MÉM földhivatalának szakemberei szerint különösen az elmúlt hónapokban nőtt meg feltűnően az érdeklődés a tulajdanbavétel iránt A gazdaságok — az idei jó termés- eredmények ismeretében — azon igyekeznek, hogy az éveA lillafüredi vízesésről Lillafüred egyik látványossága a Palota Szállá melletti vízesés, az idén teljesen kiapadt. Unnék oka, hogy a kristálytiszta Szinva forrása vizével — amely a vízesést táplálja — az egyre fejlődő Miskolc és az új üdülőhely, Qükkszenike',-észt ivó-, vizelíátását segíti. A vízesésről azonban nem feledkeztek meg a szakemberek, „utánpótlását” a Hámori-tób,öí kívánják biztosítani. A mesterséges tóból jelenleg naponta kát-háromezer köbméter vizet engednek le ipari célokra. Az elképzelés szerint a tó áteresztőjét lezárták, és vizét kerülő úton a Szinva kiszáradt medrébe „vezetik”, ahol az a vízesésen át jut el a város üzemeibe. A munkálatokkal még a téli hónapokban elkészülnek, s így jövőre a kirándulók újra gyönyörködhetnek a lillafüredi vízesésben. ’ ken át használt, gyakran jelentős összegű beruházásokkal fejlesztett területeket jogilag is magukhoz csatolják. Az „átírásokra” azért is szükség van, mert sok helyen manapság egyre nehezebb megállapítani, hogy a terület melyik, része van állami tulajdonban. A korábbi szétszórt parcellákat ugyanis a tsz-ek időközben összevonták és önálló egységként kezelik. A földek tulaj- donbavéfelével a közös gazdaságok távlatilag is biztonságossá tehetik a gazdálkodást Somogy megyében eddig 96 közös gazdaság kérte, hogy a megye összes állami tartalék- területének 60 százalékát — hozzávetőleg 54 000 hóidat — alják át tulajdonába. A megyei tanács vb eddig csaknem 35 000 holdas terület átírására adott engedélyt A többi területet a benyújtott kérelmek sorrendjében bírálják eL Borsod megyében 41 000 holdra jelentettek be igényt a tsz-ek, a határozatban itt összesen 130 gazdaság érdekelt Az ország más vidékein is nap mint nap érkeznek a megyei szervekhez a kérelmei:, amelyéket a kialakult helyzet megismerése után. bírálnak el. Tsz-ek százai kérik a használatukban levő földek tulajdonba adását települések duzzadnak, erősödnek. A tervezés alapfeltétele: az adott helyzet teljes ismerete. A megismerés egyik fontos formája a szociológia. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat szociológusai most felmérik: mi a helyzet 45 Pest környéki településben? Ez lesz az alapja a távlati tervezésnek. Emberfeletti munka lenne a „gyűrű” mind a 45 községében mindenkit megkérdezni, 'adatokat gyűjteni. Ezért a tudományos módszer bevált elvei szerint 6 települést választanak ki, azokat, amelyek 'jellemzőek az egészre. Háromféle típusról beszélhetünk: 1. Ahol számottevő Ipar van. 2. Ahol még jellemző a mezőgazdasági termelés. 3. Az alvóteleipülések — (ahová „csak aludni járnak basa” az emberek — mert máshol dolgoznak. (Ilyen a legtöbb.) Közülük is egyik legjellemzőbb : Gyál. Itt a legnagyobb a fejlődés üteme: I960—68 között megkétszereződött a lélek- Szám. Ma 12 ezren lakják, de 'csak kevesen dolgoznak helyben. Ez csupán statisztika... Nem tudjuk, a friss „bevándorlók” hogyan illeszkedtek be, milyenek a társadalmi és életkörülményeik? Mit csinálnak az „őslakosok”? Milyenek az emberek? Milye- «■ek a viszonyok? A társadalmi kapcsolatok, a műveltség, a rétegződés? Hol vásárainak, mivel töltik a szabad időt? Erre kíváncsiak a szociológusok: 102 kérdésre akarnak választ kapni, hogy kirajzó-' •lódjón az összkép. Nem kérdezhetnek meg mindenkit Kilenc körzetre osztották fel a. községet egy-egy körzetben minden tizedik házat „kiszúrták” — az ottiakók válaszolnak a kérdésekre. A Budapesti Műszaki Egyetem tudományos szocializmus tanszékének ötödéves hallgatói segítenek: ők végzik a helyszíni vizsgálatot, vagyis ők kérdeznek. A válaszokat beírják a kérdőívek rubrikái-! ba, ezeket kódolják, majd gépi adatfeldolgozó gépekbe táplálják. A kérdezés október 9-én kezdődött, s kerek egy hónapig tart. Ne-» hezíti a munkát, hogy sokan csak este vannak otthon —1 viszont gyűli szokás szerint: sötétedés után már senkit sem engednek be a portára. Így nagyrészt csak szombat-! vasárnap tehetik tiszteletül két a szociológusok. A lakosságnak csupán tía százalékát kérdezik, de bevált tudományos módszer szerint — néhány ezrelékes eltéréssel — a vizsgálat révén nyert adatok az egész község helyzetét tükrözik. Márciusban már megtudjuk a feldolgozó gépektől: hogyan él Gyál, melyek a legsürgetőbb feladatok? Néhány év alatt az egész agglomerációs gyűrűről láziba képük lesz a tervezőknek. S az információk révén pontosabb lesz a tervezés is. könnyebben lehet segíteni az égető gondokon. Palád! József — Több tízezerre tehető a jelenleg bolti forgalomban levő műszaki szakkönyvek száma. A választék legjavát, meg az október 15. és november 4. közötti műszaki könyvnapok harminchárom- féle újdonságát mutatják be azon a reprezentatív kiállításon, amelyet csütörtökön az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs ^ Központ fővárosi épületében (VIII. Mú- zeum u. 17.) nyitottak meg. — A gödöllői kisállat tenyésztő társulás a szakmai tudás növelése céljából 10— 10 előadásból álló sorozatot indít nyulászok és baromfitenyésztők számára. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A nyulászok előadás-sorozata november 22-től március 28-ig, a baromfitenyésztőké november 15-től március 21-ig tart. A tanfolyamokra jelentkezni Arany Zoltánnál lehet (Gödöllő, Kossuth Lajos utca 19.) október 20-ig. A részvételi díj 50 forint. lenini munkás hétköznapok Moszkvában. 1918 Március 11-én befutott a kormány tagjaival — élükön Leninnel — a 4001. sz. különvonat, a világ első szocialista fővárosába, Moszkvába. A következő napon Lenin aláírásával — Boncs-Brujevics volt a másik aláíró — szerte* röppennek a táviratok értesítve a szovjeteket a kormány címváltozásáról. Március 12-én az Izvesztyija nyilvánosságra hozta a vonatban írt cilcket, „Napjaink legfontosabb feladata”. Lenin bevezetőjében Nyekrászovot idézi: „Te hatalmas, te erőtlen — Oroszország anyánk!” Nekünk mindenünk megvan, természeti kincsünk, emberi erőnk és forradalmi lendületünk, hogy valóban hatalmas és gazdag Oroszországot teremtsünk — írta Lenin. Ugyanezen a napon a Kremlbe érkezik, és délelőtt megtekinti a helyiségeket, áhol majd a Népbiztosok Tanácsát helyezik el. Este a moszkvai munkás-, paraszt- és katonaküldöttek előtt beszél a műszaki múzeum nagytermé-, ben az 1917 februári forradalom évfordulója alkalmából. Lenin beszédét nagy érdeklődés és forradalmi lelkesedés kísérte. Még azon az estén felkeresett egy másik gyűlést is, amelyet a volt Alekszejevszkij katonai iskola lovardájában tartottak meg. Erről így ír Leontyin Kotomka: „ ... Suttogás kelt a teremben: Lenin. Majd valaki elkiáltotta magát: „Éljen, Lenin!” A tömeg felkapja a hangot és ismétli. Száz és száz tenyér verődik össze. A tömeg acélsűroségüvé tömörül és lelkesen üdvözli szeretett vezérét és ideológusát. Halkan és lassan kezd beszélni, de mondatról-mondat- ra erősödik hangja. A nehéz, megalázó, kényszerítésekkel teljes életről, az imperialisták erejéről, az orosz proletariátus nem kielégítő szervezettségéről beszélt. A hallgatóságot lelkes munkára, szervezettségre. szervezettségre és ismét szervezettségre hívta fel, megrajzolta előttük az elkövetkező harcok körvonalait. Szavaival hitet keltett, egész lénye erőt, szilárd magabiztosságot sugárzott...” Március 13. A fővárosban folyik a IV. összoroszországi ‘rendkívüli tanácskongresszus előkészítése. Este Lenin beszél a breszti békeszerződés ratifikálásáról. Március 14. A Szövetségek Háza. Ide érkeznek a delegátusok. Kétszer is összeül a kommunista frakció. Kik érkeznek ide a nép bizalmából? „Itt a megfakult katonaköpeny mellett rövid tengerészkabátot, a száműzettek bekecsét láthatjuk — írta az Izvesztyija. — Lenin a küldöttek előtt a békeszerződésről beszél.” Aroszjev visszaemlékezéseiben megható jelenetre emlékezik: „Véget ért az ülés. Vlagyimir Iljics az elnökség pihenőszobája felé indult, amikor odafutott hozzá az egyik küldött: — Lenin elvtárs engedje még, hogy megszorítsam a kezét, pártonkívüli munkás vagyok, gépész,' életemben először hallottam ilyen ragyogó, igazi beszédet. Elnézést kérek, hogy magára törtem. Ellenállhatatlan kényszert éreztem, hogy megszorítsam a kezét, megköszönjem önnek...” Amint az várható volt, győzött a lenini álláspont. A munkások, parasztok forradalmi parlamentje ratifikálta a békeszerződést. Március 18. — Legyen fény! — így jellemezhetnénk ennek a napnak lenini gondjait. Az elektrotechnikai osztály és a kommunálpolitikai bizottság közös ülését felkeresi Lenin. Petrográd és a központi iparvidék villamosításáról volt szó. Még ezen a napon napvilágot láttak a tárgyra vonatkozó lenini feljegyzések. Lenin rendkívül jó érzékkel határozta el — abban a nehéz időben — az építkezés megkezdését. Elképzelését a későbbi eredmények fényesen igazolták. Április 12. Lenin elnököl a népbiztosok tanácsának ülésén. Határozatot hoznak a „köztársaság emlékműveiről”. Erről beszélgetett Vlagyimir Iljics Lunacsarszkijjal: Nyilván emlékezik rá, hogy Campanella utópisztikus művében leírja a fantasztikus szocialista várost, ahol a falfelületek freskókkal díszítettek, a képek természetrajzi, történelmi ismereteket közölnek a fiatalokkal, felkeltik hazafias érzéseiket, egyszóval részt vesznek az ifjúság nevelésében. Az az érzésem, hogy távolról sem naiv és megfelelő változtatásokkal nálunk is alkalmazható, már most... Azt, amiről gondolkodom, monumentális propagandának nevezném... — emlékezett vissza a későbbiekben Luna- csarszkij. Április 29. Lenin beszédet mond a szpvjethatalom soron következő feladatairól. „Hogy lehetővé tegyük a moszkvai munkásaktivistáknak, Lenin beszédének meghallgatását, az összejövetelt a Műszaki Múzeumban tartottuk meg — emlékezett visz- 6za Nagyezsda Krupszkája. — Iljicset fergeteges tapssal fogadták, szavait nagy figyelem kísérte, érezhető volt, hogy mélyen érinti a hallgatóságot. Lenin maga is nagy átéléssel beszólt, szavait még ma sem olvashatjuk felindulás nélkül ...” A lenini beszámoló különös figyelmet szentelt a szervezettség, fegyelem, nyilvántartás és ellenőrzés kérdésének. „Most, amikor a forradalom menetének fő sodrába kerültünk — mondotta Lenin —, arról van szó, hogy győz-e a proletár fegyelem és szervezettség, vág;.’ pedig a kispolgárság ösztönössége, amely Oroszországban különösen erős __” Máj us 1. Lenin, a kormány tagjai és a népbiztosok tanácsának munkatársai gyülekeznek, hogy a nép által gyűlölt cár, II. Sándor emlékművét lebontsák. Lenin a falakról gyakran kinézett a Vörös térre, ahol a felvonulók haladtak. Nagyon helyeselte, hogy Boncs-Brujevics is együtt ment a dolgozókkal, hangsúlyozta, hogy nem szabad elszakadni a tömegektől. Két alkalommal is beszédet tartott az ünneplő moszkvaiaknak. Május 10. Lenin fogadja a putyilovi munkásélelmezési bizottság vezetőjét, alti a dolgozók megbízásából beszámol a petrográdi éhezésről, a hangulatról. „Az egész beszélgetés során — írta később Ivanov — Lenin részletesen érdeklődött helyzetünk iránt, majd íróasztala fiókjából elővette a népbiztosok tanácsának — éppen altkor hozott — határozatát, aláírta és átnyújtotta nekem. Kért, hogy a rendelettel ismertessem meg a pétervári munkásokat. A rendelet rendkívüli hatalommal ruházta fel az élelmezésügyi népbiztost a falusi nagygazdákkal szemben. Május 11. Délután a Mi- chelson gyárba érkezik Lenin. Itt teszik le az örök esküt azok az egységek, amelyek Moszkvában állomásozna!:. Lenin beszédében, szilárd meggyőződéséről vallott, hogy a Vörös Hadsereg becsülettel megvédi a Nagy Október forradalmi vívmányait. A beszéd után Lenin lejött az emelvényről és a katonák sorába állt, amikor letették az esküt. Május 14. Lenin beszédet tart a moszkvai városi tanács kibővített ülésén a külpolitikai helyzetről. „A szovjetköztársaság egyelőre az imperialista ragadozók tengerében bázis marad —mondotta. — Mindig fennáll a lehetősége, hogy egyik napról a másikra ránkront katonai ereje és mi — munkások és parasztok —, azt mondjuk magunknak és az egész világnak, és be is tudjuk bizonyítani, hogy egy emberként kelünk fel a szovjetköztársaság védelmére”. Május 15—31. A folyó ügyek mellett — ebben az időszakban — Lenin a legnagyobb harcot az éhezés ellen folytatta. Legjobban a munkáskörzetek szenvedtek. Május 23. Lenin a szovnarkom ügyvezetőjének, Boncs- Brujevi esnek ír: „Miután Ön határozott követelésemre sem tudta igazolni, miért emelte fel hava fizetésemet 1918. március 1- tól 500 rubelről 800 rubelra, és ez nyilvánvalóan törvényellenesen, önhatalmúlag történt, a szovnarkom titkárával — Gorbunowal — egyetértésben a népbiztosok tanácsa által 1917. november 23-án hozott határozat durva megsértéséért önt szigorú megrovásban részesítem. A népbiztosok tanácsának elnöke: V. Uljánov (Lenin) Június 1. A szovnarkom ülésén Lenin elnökletével megvizsgálják a Szibériával kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések tervét. Június 5. A szocialista iskolatípus megteremtésén fáradozó internacionalista tanítók összejönnek első össz- oroszországi kongresszusukra. Lenin útmutatást adott a résztvevőknek. Július 6. Lenin minden eszközt megragad, hogy elhárítsa a fegyveres konfliktust Németországgal és könyörtelenül elfojtsa az ellenforradalmi lázadást Július 7. Ezen a napon több okmányt is aláír, amelyek az ellenforradalom elleni intézkedésekre vonatkoznak. Éjjel felkeresi az Izvesztyija szerkesztőségét, beszélget a munkatársakkal és Antonov szerkesztővel a baloldali eszerek lázadásával kapcsolatban. Engedélyével még aznap lehozták a beszélgetés szövegét. Lenin külön meg- köszöhte a szerkesztőség gyors munkáját.
