Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

1969. OKTÓBER 10., PÉNTEK rtit Mecrei 'zfCíriap 3 Átgondoltan, a lehetőségek figyelembevételével A negyedik ötéves terv előkészületei a községekben Javában készülnek a javas­latok a negyedik ötéves terv összeállításához megyeszerte. Néhány községi tanácsot most azért kerestünk fel, hogy meg­tudakoljuk, milyen elképzelé­seket szeretnének megvalósí­tani az elkövetkezendő évtized első felében. * Utak, új iskola Csemőn Huszár Sándor vb- titkárral beszélgetünk. — Elsősorban úthálózatun­kat szeretnénk megjavítani — mondja. — Célunk elérése ér­dekében tárgyaltunk a KPM illetékeseivel is, akik anyagi segítséget Ígértek. Két bekötő- utunk egyike a cegléd—lajos- mizsei utat köti össze a Ceg­léd—Nagykőrös közötti úttal, ennek két kilométeres szaka­sza hiányzik. Pótlásának terve évek óta itt hever, páncélszek­rényünkben. A másik bekötő­út, mely a Cegléd—Lajosmizse közti utat csatlakoztatja a Mi- kebuda felőli úthoz, körülbe­lül négy kilométeres szakaszán földburkolatú, kiköveztetése mindenképpen szükséges. — Anyagi lehetőségeinktől függően, négy vagy nyolc tan­termes új iskola építése is sze­repel a tervünkben — folytat­ja Huszár Sándor. — Csemőn, közös gondnoksággal, két isko­laigazgatóság irányít tíz isko­lát. A régi iskolák az alsó ta­gozatosokéi maradnának, az újba a felső tagozatosokat he­lyeznénk el, akiket külön jár­művek, úgynevezett iskolabu­szok szállítanának be távoleső lakóhelyeikről. Sok a tennivaló Morva Istvántól, a csömöri tanács vb-elnökétől a követ­kezőket tudjuk meg: —» A község kútjainak 10 százalékában van csak egész­séges ivóvíz, a három mélyfú­rású kút kivételével szinte va­lamennyi kólibacilussal fertő­zött, talajvizes. Elkészült azon­ban Főt, Csömör *és Mogyoród közös regionális vízmüvének terve, melynek kivitelezése 50 millió forintba kerül. Az ösz- szeg nagy részét, az állami tá­mogatáson túl, a lakosság és az intézmények hozzájárulása biztosítja. A községbeliek la­kásonként négyezer forintot fizetnek, melynek egy részét társadalmi munkában végzett árokásással törlesztik. Ha minden jól megy, 1972 végére Csömör minden utcájában ott lesz a közkutas rendszerű víz­vezeték. Aki aztán akarja, a lakásába is bevezettetheti az ivóvizet. A szervezés nagy és nehéz munkáján, szerencsére, már túl vagyunk. — Általános iskoláink siral­masak — tér át új témára a Vb-elnök. — Három van össze­sen. A Petőfi útit szanálásra ítéltük, a Major úti nyolc tan­termes felújítását, csaknem egymillió forintos költséggel, megkezdtük, s a Szabadság úti tatarozásra is nagyon sürgősen sort kellene kerítenünk. De a lakosság szaporodását figye­lembe véve, legalább egy új nyolc tantermes iskolára is még feltétlenül szükségünk volna. Fel is vettük a negye­dik ötéves tervbe. — E balszerencsés fekvésű község belterületi utcáin az erózió évről évre óriási káro­kat okoz, a belvíz elvezetésé­ről mindeddig nem tudtunk gondoskodni. Elkészült ugyan a tervünk és a költségveté­sünk is, mely 1 200 000 forint­ra rúg, de állami támogatás nélkül kivitelezhetetlen. Min­denesetre, mi még az idén, a negyedik negyedévben, az Út­építő Vállalattal, megkezdjük a munkát. Kétszázezer forintot kaptunk rá, a járási tanács közvetítésével, a megyei ta­nácstól. — Sok kilométer gyalogjáró építése várat magára közsé­günkben — jegyezzük tovább Morva István szavait. — Példa van rá, hogy ebben a lakosság nagyon sokat tud segíteni. Á Mező Imre utcabeliek ugyanis vállalták, hogy 1200 méteres utat betonjárdával látnak el. Minden ottani háztulajdonos 460 forintot fizetett be a köz­ségfejlesztési alapra, a tanács abból megvásárolta az anya­got, a kivitelezéshez műszaki segítséget adott, és a lakók a többit maguk végzik el. Ilyen kezdeményezést vár a tanács a többi utca lakóitól is. Itt jegyzen? meg, hogy rendelke­zésünkre áll a Rákóczi út ren­dezésének terve. Az utca ma- kadámburkolatot, gyalogjárót kapna, és vízelvezetése is meg­oldódna. Másfél millió forintot kellene ráfordítanunk. — A lakosság sürgeti a volt strand felújítását, de még job­ban szeretne új strandot. A bökkenő csak az, hogy két és fél millió forintba kerülne. Társadalmi munkával azon­ban, melyet főként a fiatalság ajánlott fel, az összeg jelentő­sen csökkenthető. A továbbiakból még meg­tudjuk, hogy — a lakosság megértő támogatásával — á község 22 kilométer hosszúsá­gú útjaiból, a negyedik ötéves tervben, 15 kilométernyit sze­retne a végrehajtó bizottság gömtsakáccal és egyéb ala­csony növésű fával betelepít­tetni. Az óvodában nyolc- vanan fémek el, 40 túljelent- kezőt el kellett utasítani. Az újtelepi részen ezért 50—75 gyereket befogadó óvodát kí­ván a tanács a negyedik öt­éves terv időszakában felépít­tetni. A község kereskedelmi hálózata elavult, korszerűsí­tésre vár, egy új ABC-áruház mindenképpen elkelne. — A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ sokkal nagyobb gondot fordíthatna az itteni boltok korszerűsítésére. Azt várjuk, mikor záratja be azokat a KÖ­JÁL — mondja a vb-elnök. Egészséges ivóvíz Dány lakossága egészséges ivóvízhez jut a negyedik öt­éves terv időszakában. — A tanácstagok szervezték meg az ivóvíztársulatot — mondja Nagy András vb- elnök. — A vízmű előtervét már megrendeltük, jövőre ké­szül el, utána a kutak próba­fúrása következik. A körülbe­lül 16—18 kilométer hosszú hálózat megépítéséhez egy-egy család 3—4000 forinttal járul hozzá, s az árkot is társadalmi munkában, a lakosság ássa meg. Előreláthatólag 1972-ben már minden dónyi egészséges ivóvizet ihat. — Kartal szintén egészséges ivóvízhez jut 1975-ig — told­ja meg információinkat Luca Ferenc, a Gödöllői Járási Ta­nács vb-elnöke. — Artézivíz­bázisából, a Galga völgyi regio­nális vízmű gondoskodik majd a község ellátásáról. A terve­zés és az előkészítő munka már megkezdődött. Nagy erő­feszítések eredménye lesz ez, de meg kell tennünk, mert Kartal valamennyi kútja fer­tőzött Polgár István Középkori királyi bazilika kutatják a középkori királyi bazilika maradványait Székes- fehérvárott. Az ásatások egy eddig még feltáratlan terüle­ten, a püspöki: palota kertjé­ben kezdődtek meg, ahol a fel­tételezések szerint a középkori, állam jogi feladatot is betöltő bazilika állt. A feltárási munkálatok már­is eredménnyel jártak. Előke­rült az északi oldalhajó és a főhajó közötti középkori tám- pillér, amelynek magját 1317— 1328 között a bazilika bebolto- zásakor. megerősítették. Ezzel bebízohyosodott, hogy a régészek régebbi feltételezé­se igaz; valóban volt a bazili­kának egy északi oldalhajója, s ezzel együtt a székesegyház szélessége 35 méter volt. Németh Károllyal a budai járásban Pest megye minden reggel felkerekedik, elözönli Buda­pestet és átveszi a hatalmat a gyárakban — valahogy így tréfálkozott Cservenka Fe- rencné, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára Németh Károllyal, a Budapesti Párt- bizottság első titkárával, aki szerdán meglátogatta a budai járás néhány mezőgazdasági és ipari üzemét. Németh elv­társ azonnal visszavágott: Az a baj, hogy kicsi ez az ország Pesthez. Persze ezen a láto­gatáson a tréfából volt a leg­kevesebb és a munkából, a tá­jékozódásból a legtöbb. Részt .1 iörrvntj tchotvtlvn ? (■vilinek a látleletek Kü&bvlvphetni* a hatóság A ház olyan magányos, mint én vagyok. Mint mi va­gyunk. Egymásért élünk mindannyian, de túl sokan vagyunk ebben a két kis szo­bában ahhoz, hogy ne lennénk magányosak. ilinósa voltam egy olyan embernek, aki vé­resre verte a férjemet. Anyósa voltam egy olyan embernek, aki a feleségét, a nagyobbik lányomat véresre verte. Anyó­sa voltam egy olyan ember­nek, aki feszültséget terem­tett köztünk, aki tönkre tett minket, aki miatt szörnyül­ködés és félelem költözött ott­honunkba. A lányom sokszor sír. „Az isten megtorolja” mondom ne­ki. de ő Csak sír, előveszi az agyongyűrt zsebkendőt, ha a kezében van, nyugodtabb lesz. Kedves lány és kedvesek a gyerekei is. Mind a hárman szeretnek minket, mi nevel­tük őket, olyan köztünk a kapcsolat, mint a névmások között, miért ne szeretnének? A baj az, hogy sokan vagyunk. Sokan vagyunk és idegesek. A két szobát csak a konyha vá­lasztja el egymástól. Keskeny konyha. * Áthallatszik minden hang. A férjem sem bírja. És nem tudunk mit csinálni. Két nagy ágyban alszunk heten. A kisebbik lányom is velünk lakik. Ö már régebben elvált. , Maglód, Petőfi u. 25. Vígh Kálmánná keze állandóan re­meg, mint a hajszályékony Villanydrót. — A háznak nagy részét mi építettük. A bíróság is a lá­nyomnak ítélte a nagyobbik felét... És mégis ... Ezért irta az uram a levelet. Paulovics Lászióné, született Vígh Mária 17 éves korában úgy érezte, hogy megtalálta az igazit és 17 éves korában a két karikagyűrű meg is pe­csételte a nagy szerelmet. — Törvényesen elváltam tő­le. Iszik. Ezért dobták ki a téeszből is. Agrónómushelyet- tes volt, most meg a sörgyár­ban gürizik, Kőbányán. Hogy jobb-e neki? Csendes ember volt... A levél: „Ahányszor a lá­nyom hazamegy, mindig vé­resre veri. Már vagy 5—6 lát­lelete is van, feljelentés és semmi.” — Goromba ember lett az uram... Tavasszal történi.» Este mondja a húgom: „Néz­zenek már oda, így szoron­gunk heten hónapok óta, menj haza Mari...” Mondtam neki, nem merek, az apámat is megverte, vele nem lehet egyezkedni, normálisan be­szélni, ő csak üt. „Ne félj, el­kísérlek. Majd meglátónem lesz semmi baj .. Maglódra aznap szirénázva érkezett a mentőautó. Vígh Mária húgát vérző karral Szállították kórházba, az ajtó­üveg cserepein a kardigán fonalfoszlányai pirosak voltak. — A húgom a minisztérium­ban. titkárnő. Képzelheti, mennyi dolga van. És az egyik keze örök életére béna marad. Gépelni nem tud, azt más végzi helyette. A levél: „Mikor Paulovics hazajött mind a két lányomat véresre verte. Két látlelet, feljelentés és semmi." ...Ilit Irliet tenni*?'” Kétszer mondják. Az anya és a lánya. — Márciusban történt. Pár nappal utána betörte lakásunk ablakait; Egy kő a tévébe vá­gódott. A levél: „Most már ez az állapot kibírhatatlanná vált. A leányom lakása üresen áll, arról nem is beszélve, hogy a feleségem gyógyíthatatlan idegbeteg, a lányaim is bete­gek, mindegyikünket ő tesz tönkre és nemsokára én is így járok, ha nem segítenek sürgősen. A gyermekeivel nem törődik, gyermektartást nem fizet, elad mindent a házból — még a cserepeket is a tetőről. Itt már senki nem tud semmit tenni. Fél­nek tőle. Szeretném a hátra­levő évimet békességben le­élni. Vígh Kálmán.” Látleletek és feljelentés. Bí­rósági tárgyalás, amelyen meg sem jelenik. Elnapolják. Lát­leletek. Feljelentés. így megy ez már egy éve. A községi tanácson nem so­kat tudnak az ügyről. Családi rumli — ilyesmi előfordul. A rendőrök? Sokszor figyelmez­tetik Paulovicsot, de hát nem tudnak a küszöbjükön aludni! Meg aztán elváltak már. Nem a mi hatáskörünkbe tarto­zik ... Intézzék el maguk kö­zött! Intézik. Gyűlnek a látlele­tek . .. Tamás Ervin AZ ERŐMŰBEN vett a látogatáson dr. Mondok Pál, a megyei tanács vb elnö­ke és Novák Béla, a Budai Já­rási Pártbizottság első titkára. A látogatás első állomásán, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban, Varga János igazgató és Osz­tás János párttitkár fogadta a vendégeket, ahol az igazgató ■rendkívül kielégítő, mégis rö­vid és tömör tájékoztatást adott a gazdaságról. Németh elvtársat főleg az állattenyész­tés érdekelte és megelégedés­sel vette tudomásul, hogy ez a 10 ezer holdas nagyüzem azon kevesek közé tartozik, ame­lyek a szarvasmarha- és a sertéstenyésztést tudományos szinten, az ágazatot állandóan bővítve, a takarmánybázist biztosítva, eredményesen mű­velik. A vendégek megtekin­tették a sertéstelepet, ahová csak kézmosás után, kalocsni- ban, fehér köpenyben, fertőt­lenítő „szőnyegeken” keresz­tül lehetett belépni. A sertések itt teljesen mesterséges kör­nyezetben fejlődnek, azt mondják, hogy még a nap­fényt sem bírják, annál in­kább gyarapodnak és szapo­rodnak a tudományos étrend és tenyésztés, az optimális hő­fok, a légkondicionálás ered­ményeként. Kísérleteznek itt, hogy új magyar hibridet állít­sanak elő. s ezek a kísérletek titkosak, „idegen” szakembe­rek nem tehetik be a lábukat. S hogy milyenek maguk a ser­tések? Csodálatosak és enni­valók. A telepet még építik, és nem is mindig a megfelelő ütemben. — Tehát nemcsak a fővá­rosban nehéz építkezni — ál­lapította meg Németh elvtárs, de ez a megjegyzése már a lá­togatás második állomásán hangzott el, .2 érd-százhalumbattai Bentt-völgye Tsz-bcn, ahol Dékány István elnök el­mondta, hogy szakosított szarvasmarha-telepük felépí­tése bonyolultan indul, néhány adminisztrációs buktató miatt. A tsz, belga, szovjet, olasz, jugoszláv, francia tapasztala­tok alapján tervezi modem telepének megvalósítását. Csak a korszerű technológia beveze­tése másfél millió forintba ke­rül. — Ha nem ösztönzik majd kedvezményekkel a szarvas­marha-tenyésztést, akkor ne­hezen elképzelhető a fejlesz­tés — mondta az elnök. Foto: Gábor — Lesznek ösztönzők — nyug­tatta meg Németh elvtárs. — Csak bátran fogjanak hozzá, és csupán a legkorszerűbb esz­közöket használják fel min­denhol, a világszínvonal le­begjen a szemünk előtt. A vendégek megtekintették a tsz műanyaglemez részlegét, kerámia,üzemét, pecsenyesü­tőjét és épülőfélben levő ma- nipulálóját. A látogatás harmadik állo­másán a Dunamenli Erőműben élénk párbeszéd alakult ki Cservenka elvtársnő, Németh elvtárs és az erőmű igazgatója, Csenterits Sándor és párttit­kára, Komáromi János között, az erőműhöz szükséges vizet szállító csatornán horgonyzó hajón. — Van munkásvándorlás, fluktuáció? — kérdezte Né­meth elvtárs. — A segéd- és szakmunká­sok között igen. A műszakiak­nál, adminisztratívoknál ke­vésbé — válaszolt az igazgató. — Tehát akkor a bérfejlesz­tés a segéd- és szakmunkások­nak jut. — Igen, hogy maradjanak. Hovatovább ez odavezet, hogy bérfeszültség keletkezik a mű­szakiak és a munkások között. Most már emelnünk kell s műszakiaknak is. Szó esett itt a bérkérdésen kívül, szinte minden társadal­munkat jelenleg izgató problé­máról: átlagbér, lakás, szolgál­tatások, külkereskedelmi mér­leg, munkafegyelem, a főváros közvilágítása és ezzel össze­függésben az erőrúű fejlesz­tése. A vendégek az erőmű meg­tekintése közben elismerően nyilatkoztak a látottakról. Szinte a fantáziát is megha­zudtoló technika bűvkörébe került mindenki — később pe­dig a hangulatos és harmoni­kus százhalombattai új lakó­telep bűvkörébe. Cservenka elvtársnő megjegyezte: igazán megérdemelné ez a község, hogy városi rangra emeljék és körülmutatott a színes, távfű­téses házak között: „Hát falu ez?” Aztán Németh elvtárs megjegyezte, hogy Csenterits igazgatót ki kellene nevezni honatyának, hiszen amint lát. ja, mindenkit ismer, minden­kinek köszön az utcán. Végül Németh elvtárs kom­munista aktívaülést tartott, amelyen Budapest jó szom­szédi üdvözletét tolmácsolta « megyének. — Berkovits —

Next

/
Oldalképek
Tartalom