Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

•J PEST HEGYEI <cfCú'íap 1969. SZEPTEMBER 10., SZERDA Ho Si Minh végakarata szonyoiktól és gyermekektől. Testvéri üdvözletemet kül­döm elvtársaimnak. ' Végső akaratom, hogy egész pátunk, és egész népünk szoros egységben harcoljon a békés, egységes, független, de­mokratikus és virágzó Vietnam megteremtéséért, mozdítsa méltóképpen elő a világforra­dalom ügyét. A végrendelet dátuma: 1969. május 10. Díszszemle (Folytatás az 1. oldalról.) ségeit, megbélyegezte a viet­nami nép ellen háborút vi­selő amerikai imperializ­must, valamint a szocialista országok akcióegysége ellen fellépő Mao Ce-tung klik­ket, köszönetét mondott a Szovjetuniónak a negyedszá­zad előtti felszabadító külde­tésért és az azóta nyújtott segítségért. Végül kegyelettel emlékezett azokra a bolgár hősökre, akik életüket adták hazá­juk szabadságáért. A díszszemlét az egykori partizánok zászlaja alatt és egyenruhájában érkező csoport nyitotta. A partizáncsoport felvonu­lása csupán szimbólum, emlé­keztető volt. Máris jöttek a bolgár néphadsereg korsze­rűen felszerelt egységei, a gyalogság, a haditengerészet, a tüzérség képviselői, több mint fél órán át vonultak ke­resztül a Szeptember 9. téren a | különböző gépesített egysé­gek, tengerészgyalogság, tü­MOLNAR KAROLY: Korzikától Szent Honéig IX. Császárok találkozója „En mindent akarok, vagy semmit, én a legnagyobb tétre szeretek játszani”. (Napóleon) CSAK RÖVIDEN... KIESINGER KANCELLÁR és Pompidou francia elnök újabb négyszemközti megbe­szélése vezette be a nyugat­német—francia tanácskozás kedd délelőtti befejező szaka­szát Bonnban. SÚLYOS VESZTESÉG érte az Angliában vendégszereplő Állami Népi Együttest: Pe- rencz Béla, az énekkar 41 éves tagja, kedden reggel londoni szállodájában sziviij- ham következtében elhunyt. Szófiában zérség, kétéltű páncélosok. Előbb a nehéz tankok dübör­gése remegtette meg a várost, aztán a szuperszonikus va­dászrepülőgépek. Majd raké­tákat vontató lánctalpas jár­művek követték egymást. Ahogy egy cseppben a ten- ■ ger, a szófiai helyőrség ünnepi díszszemléjében éppen úgy benne volt a Varsói Szerződés szerveze­tének ereje, a szocialista országok politikai és katonai összefogásának megdönthetetlen hatalma. A díszszemle után a főváros munkásainak és értelmiségi dolgozóinak száz és százezrei vonultak fel, éltetve a Bolgár Kommunista Pártot, Bulgária és a Szovjetunió megbontha­tatlan barátságát, a testvérné­pek szocialista, összefogását. Hasonló színpompás demonst­rációkat tartottak az ország minden városában és falujá­ban. A bolgár nép három na­pon át ünnepli szocialista for­radalmának nagyszerű jubi­leumát. IFJÚMUNKÁSOK (Folytatás az 1. oldalról.) zottságon is készülnek a parlamentre. — Most hívtuk össze me­gyénk küldötteit: a kilenc fiatalt, akik Pest megye ifjú­munkásait képviselik. Megbe­széljük velük, milyen sürgető gondokat vessenek fel, milyen problémákat tárgyaljanak meg az ország legjobb ifjúmunká­saival — mondja Rubik László. — A kilenc megyei fiatalt hogyan választották ki? — Pár hónappal ezelőtt tar­tottuk meg a megyei ifjúmun­kás parlamenteket, nevezete­sen hármat: a DKV-ban, a Csepel Autógyárban és a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál. Innen a kilenc kül­dött. A parlament az ünnepé­lyes megnyitó után négy szekcióra bomlik. Tárgyalnak a pályakezdő fia­talok beilleszkedésének meg­PARLAMENTJE I könnyítéséről, a szocialista brigádmozgalom tapasztalatai­ról, a lányok, asszonyok gond­jairól, helyzetéről, és az erköl­csi, politikai nevelőtevékeny­ségről. — Mi a parlament ■legfőbb célja? — Országos akciót indíta­ni a pályakezdők első lé­péseinek egyengetéséhez, megadni a beilleszkedéshez a legtöbb segítséget — Tudjuk nagy a fluktuá­ció. Erről nem tárgyalnak a parlamentben? — A munkaerővándorlást részben a bérezésnek, a fejlő-’ dési lehetőségeknek és a gyár, vagy üzem szociális létesítmé-’ nyeinek hiányossága okozza. Természetesen vitázni fognak; a fiatalok erről is. Hogyan le-' hetne a vándorlást megállíta­ni? Mennyi a kilépések okai-' nál az anyagi és mennyi a tu­dati tényező? Ezek a kérdések napirendre kerülnek a kétna-s pos ülésen. b# Őszi vásár ­(Folytatás az 1. oldalról.) s a lehető legkisebb helyen kell tudni megfordulni. A két­kerekűt közvetlenül az erő­gépre kapcsolják. Kevés az „eszkimó”, azaz a vásárló és sok a hal. Leg­alábbis a mostaninál jóval többet lehetne értékesíteni. A HALÉRT igazgatója akadály­ként azt említette, hogy nem szívesen bajlódnak tisztításá­val a háziasszonyok. Ezt akar­ják elhárítani a mélyhűtött pontyszelettel műanyag fóliá­ba csomagolva rántani való­nak, vagy belsőséggel együtt Budapesten halászlének. Egyébként rész­ben nyersen, részben mélyhű­tött állapotban, részben füs­tölve egy sor tengeri halat hoznak be külföldről. Ez a rendkívül könnyen emészthe­tő húsféle valóban nagyobb helyet kaphatna háziasszo­nyaink konyhájában. Jó lenne, ha a megyei ke­reskedelem is jobban hoz­zásegítene ehhez, mindenekelőtt a konyhakész termékek forgalmazásával. A képen a Vegyesipari Szö­vetkezet nagy sikert aratott ülőbútorai (az 1. oldalon). (Folytatás az 1. oldalról.) lamokat és Dél-Vietnamot, I tartsa tiszteletben a Ho Si Minh emlékére meghirdetett háromnapos tűzszünetet. ★ A VNA hírügynökség köz­lése szerint a 81 éves Ton Duc Thang a lelne köt nevez­ték ki a VDK ügyvezető el­nökévé. ★ Újabb kínai küldöttség ér­kezett Hanoiba. A KKP dele­gációját Li Hszien-nien mi­niszterelnök-helyettes vezeti. A küldöttséget hétfőn fogad­ták a VDK vezetői. Az első kínai küldöttséget, amely közvetlenül Ho Si Minh múlt szerdán bekövetkezett halála után érkezett Hanoiba, Csou En-laj miniszterelnök vezet­te. ★ Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja bejelentette, hogy Gus Hall, a párt főtitká­ra elutazott Hanoiba, > hogy részt vegyen Ho Si Minh el­nök búcsúztatásán. A főtitkár az amerikai külügyminisztéri­um engedélye nélkül utazott. Az amerikai .állampolgárok­nak ugyanis csak a külügy­minisztérium jóváhagyásá­val szabad a VDK-ba, illetve a Kínai Népköztársaságba utazniuk. ★ Nyugati hírügynökségek a Hanoi rádióra hivatkozva is­mertetik Ho Si Minh elnök végrendeletét. „Az amerikai agresszió el­len vívott harcunkban min­den bizonnyal további ne­hézségekkel kell szembenéz­nünk és további áldozatokat kell vállalnunk. Bizonyos azonban, hogy győzni fogunk. Ezt teljes bizonyossággal mondhatom. Üdvözöljük hősies honfi­társainkat, népünket és har­cosainkat, közöttük szeretett ttjainkat és gyermekeinket. Népünk nevében üdvöz­löm a szocialista tábor és a baráti országok testvéri szolidaritását. Megköszö­nöm támogatásukat és se- ^ gítségüket, mellyel Teljes szivükkel népünknek az amerikai agresszió ellen vívott hazafias küzdelme mellé álltak. Tu Fu, a kínai nép ismert költője azt írta, hogy kevesen vannak, akik túlélik a 70. évet. Ez az év az én 79-ik eszten­dőm, és ha valaki már átlép­te a 70-et, egészsége természe­tesen hanyatlik. Ezen nincs mit csodálkozni. Meddig szol­gálhatom még a forradalmat? Nem tudom. Éppen ezért ha­gyom hátra végrendeletemet. Eljön a nap, amikor csatla­kozom tiszteletre méltó őseim­hez és éppen ezért megírom végakaratomat, hogy barátai­mat itthon és külföldön ne érje meglepetés. Először a pártról akarok be­szélni. A párthoz, a néphez és a hazához való elkötelezettség, az egység gondolata vezetett mindig. Pártunk mindeddig al­kalmasnak bizonyult arra, hogy győzelemről győzelemre vezesse a népet. Az egység a legfontosabb, ezt mindenkép­pen meg kell őri2ni. Úgy vi­gyázzatok rá, mint a szemetek fényére. Az amerikai agresszió ellen vívott harc még nagyobb áldo­zatokat is kívánhat népünk­től. Mindenképpen el kell azonban határoznunk, hogy a végső győzelemig harcolunk az amerikai .. agresszorok ellen. Hazánk, hegyeink és népünk mindörökké élni fognak. Az előttünk álló nehézségek ellenére népünk bizonyosan győzni fog, az amerikai impe­rialistáknak ki kell vonulniuk, hazánk egységes lesz, északon és. délen élő honfitársaink újra egyesülnek. Hazánknak abban a megtisz­teltetésben lesz része, hogy no­ha kis ország, mégis legyőzi az imperializmust, a franciákat és az amerikaiakat és így hoz­zájárul a nemzeti felszabadító mozgalmak sikeréhez. Ami a nemzetközi kom­munista mozgalmat illeti, egész életemet a világfor­radalom eszméjének szen­teltem és nagyon fájdal­mas számomra látni a testvéri szocialista párto­kat megosztó nézeteltéré­seket. Azt kívánom, hogy pártunk járuljon hozzá a testvéri pár­tok egységének a marxiz­mus.—lenindzmus és a proletár nemzetköziség alapján való helyreállításához. Bizonyos vagyok abban, hogy a testvéri országok és pártok ismét egységbe. tömö­rülnek. A párton belül legyen de­mokrácia. A párt egységét rendszeres bírálattal és ön bí­rálattal kell erősíteni. Pártunk hatalmon van és egységesnek kell lennie. A párttagoknak becsületessé­get, odaadást és példamutató magatartást kell tanúsítaniok, így kell szolgálniuk a pártot, készen kell állniuk élenjáró feladatok" megoldására és a haladásért folytatott harcra. A párttagok járuljanak hoz­zá a , szocialista építéshez. Az elkövetkező feladatok megol­dásához szükség van a nép oktatására. A hátországban dolgozó népnek is sok nehézséggel kell megküzdenie. Kipróbálta már a gyarmatosítók kizsákmányo­lását, az elnyomás és a háború hosszú éveit élte át. Népünk oly nagy hősiessé­get, lelkesedést tanúsított és olyannyira kivette részét a ne­héz munkából, hogy a párt­nak mindent el kell követnie a gazdasági és társadalmi fejlő­dés érdekében, hogy megfele­lőképpen emelhesse a nép életszínvonalát. Személyes ügyekről: teljes szívemmel szolgáltam hazá­mat és népemet. Ha eltávozom ebből a vi­lágból, csak azt sajnálom, hogy nem élhettem tovább népem szolgálatában. Ha­lálom után ne legyen nagy temetés; ne pazarolják a nép idejét és pénzét. Végül: mélységes szeretettel búcsúzom az egész párttól, a hadseregtől, a néptől, az asz­Napóleon elfogadta a kihí­vást és csaknem 200 000 ka­tonát irányított keletre. A porosz templomokban a papok a szószékről buzdították harc­ra az embereket. A franciák gyors iramban közeledtek és már az első tapogatódzó erő­próbákban felülkerekedtek. Napóleon egyetlen pillanatra sem engedte a kezéből a kez­deményezést és -ellenfél vezé­reinek határozatlansága csak növelte fölényét. 1806. október 14-e fekete nap Poroszország történeté­ben, Jénánál már hajnalban összecsaptak az ellenfelek. A franciák eleinte lassan szorí­tották hátrább Hohenhole herceg katonáit, akik később már fejetlenül, rendezetlenül vonultak vissza. Bonaparte parancsára lovasai üldözték a menekülőket és mindenkit megöltek, mert foglyokkal nem akartak bajlódni. Húsz kilométerre Jénától újabb ve­reség érte a poroszokat, Fri­gyes Vilmos király is mene­kült, a francia császár pedig bevonult Berlinbe. Az ország lakossága kiszol­gáltatottan várta a fejlemé­nyeket, a franciák raboltak- fosztogattak, amint ezt később Fezensac tábornok is elismer­te: „A fosztogatás soha ezt megelőzőleg, 'egyetlen hadjá­ratban sem volt ilyen gyako­ri, mint itt.” III. Frigyes Vilmos porosz király tehetetlenül figyelte országa pusztulását. Végső kétségbeesésében feleségét, Lujzát gyorsan Tilsitbe hivat­ta. A királyné egész Európá­ban híres volt szépségéről. Poroszország uralkodója azt várta, felesége személyes vonzóereje majd arra készteti Napóleont, hogy legalább Magdeburg városát visszaad­ja a poroszoknak. A találkozó azonban eredménytelenül végződött. A francia császár állítólag ezt mondta a király­nénak : — ön valóban tüneményes. Ha talán még egy fél órát együtt vagyunk, akkor esetleg Magdeburg továbbra is Po­roszországé lehetne. Napóleont ekkor már a to­vábbi nagyszabású elgondolá­sai’ kötötték le, végre a főel­lensége ellen akart fordulni, ezért 1806. november 21-én aláírta Berlinben azt a neve­zetes dekrétumát, amely sze­rint a brit szigeteket blokád alá helyezi és megtilt min­den kereskedelmi kapcsolatot, valamint levelezést a sziget- országgal. Ez a l,épés az élet-halál küzdelem nyitányát jelentette. Napóleon „légmentesen” akar­ta elzárni a kontinens partja­it, ezért katonái megszállták a kikötőket, így például Ham­burgot, Brémát és Lübecket. A londoni kormány viszont szövetségeseket keresett a szárazföldön. I. Sándor orosz cár hajlandónak mutatkozott arra, hogy fegyvert fog Fran­ciaország ellen és 100 000 em­bert mozgósított. Szeretett volna törleszteni a fájó aus- terlitzi vereségért, és tartott attól, hogy Napóleon támogat­ja a lengyelek függetlenségi törekvéseit. 1807. február nyolcadikén mérték össze erejüket az orosz és a francia csapatok. ,A színtér Kelet-Poroszország- ban Eylau közelében volt. Itt minden idők egyik legvére­sebb öldöklése alakult ki, és mindkét fél eljutott az utolsó tartalékai bevetéséig. Napóle­on ura maradt a csatatérnek, ehhez az eredményhez a fő­vezér személyes bátorsága is hozzájárult. Egy kritikus he­lyen az ellenség erős füzében is bátran állt. Elszántságra ösztönözte embereit. Eylau nem hozott döntést, a császár téli pihenőre küldte csapatait. 1807 nyarán folytatódnak a harcok. Friodlandnál az oro­szok 25 000 embert vesztettek és döntő vereséget szenvedtek. Napóleon június tizenkilence­dikén Tilsit közelébe ért és még aznap megérkezett hozzá a cár követe, aki fegyverszü­netet kért. Személyesen is találkozott a két uralkodó, a történelmi je­lentőségű ismerkedés a Nye- man-folyón, egy tutajon ját­szódott le. Napóleon kedvelte a színpadias jeleneteket, megölelte ellenfelét, azután megkérdezte: — Miért háborúzunk tulaj­donképpen ? — Gyűlölöm az angolokat — válaszolt a cár. — Ugyan­úgy, mint ön. — Akkor megegyeztünk — jelentette ki Napóleon. — Kész a bélre... Viszonylag egyszerűen meg­állapodtak és jó viszony ala­kult ki köztük. Ezzel szemben III. Frigyes Vilmos porosz királlyal a francia császár ba­rátságtalanul viselkedett és minden diplomáciai formaság mellőzésével egyszerűen „gyá­vának” nevezte. A tilsiti béke a többi között kimondta: Oroszország is csatlakozik az Anglia elleni zárlathoz, Po­roszország területének felét elveszíti, Napóleon és Sándor titkos véd- és dacszövetséget köt egymással. A francia császárt ezután minden előzőt felülmúló hó­dolattal fogadják. A világmé­retű birodalma pedig, szinte még fel sem épült, már kez­dett ingadozni. Kritikusai azt mondták róla, hogy ő az az államférfi, aki kiengesztelhe- tetlen ellenségeket, de gyenge és kétséges barátokat szerzett Franciaországnak. A főellen­ség, Anglia változatlanul érin­tetlen maradt, nem érhették el Napóleon fegyverei, sőt a trafalgari győzelem nyomán még inkább megközelíthetet- lenné vált. A császárt ezek­ben az időkben áz is foglal­koztatta, hogy Spanyolorszá­got és Portugáliát is bekap­csolja politikai, katonai ter­veibe. A spanyol trónra fivé­rét, Józsefet ültette, a nép azonban szembeszállt a fran­cia császár helytartójával. Napóleon felismerte, hogy személyesen kell az Ibériai­félszigetre mennie, ha meg akarja erősíteni fivére ingatag trónját. Előbb azonban talál­kozni akart Sándor cárral, hogy megerősítse kettőjük szövetségét, mert kölcsönös bizalmatlanság rontotta kap­csolatukat. 1808. szeptember huszonhe- tedikén Erfurtban tárgyaltak és egykorú leírások szerint „királyokból álló nézőtér előtt történt meg a két császár ta­lálkozása”, többször megölel­ték és megcsókolták egymást, de ez a külvilágnak szólt; a jelenetek nem oszlatták el a gyanakvás légkörét. Napóleon mégis úgy vélte; közvetlen veszély nem fenyegeti Péter- vár felől és így novemberben elindult Spanyolországba, hogy megpróbálja eloltani ezt az egyre izzóbb tűzfészket. Amint Henri Jomini, az egyik nagy kritikusa mondta róla: — Az egész világot átfogó politikájának az volt az egyik következménye, hogy mindig új feladatok keletkeztek, mi­előtt a korábbiakat megold­hatta volna. Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület- és diszműbádogos, víz-fűtésszerelő, lakatos, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszolő, autószerelő szakmunkásokat, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat (ló. évet betöltött fiúkat is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk­f T Jelentkezni lehet a „Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45. (Folytatjuk) BOLGÁR FILMNAPOK PEST MEGYÉBEN SZEPTEMBER 11-TŐL 24-IG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom