Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
1969. SZEPTEMBER 7„ VASÁRNAP E zt az országot egyetlen ütött-kopott híd köti össze a világgal. Ha egy szekér átdöcög rajta, a szembejövő forgalomnak várnia kell, mert alig férnek el egymás mellett. Határőrök sincsenek, csupán fehér toUú libacsapat figyeli kígyózó nyakkal a surranó autókat. Szigetország fővárosában, földszintes, rácsos kapus házak között visz tovább az út. Varázslatosan szép a táj. Méltóságos folyam, bólintgató fűzfák, a szemben levő partokon merész vonalú hegyek. — Valóságos turistaparadicsom! — sóhajtanak a vasárnapi kirándulók. Igazuk van. De a kívülálló csupán a színét látja, a fonákját alig. Legfeljebb az utakat szidja, a hepehupákat. A békésebbje megereszt egy viccet; úgy látszik, ezeket még a rómaiak építették, amikor a horányi őrtoronyhoz vagy a kőhídhoz igyekeztek. Arra jóformán nem is gondolnak, hogyan élnek itt a Szentendrei-szigeten — több mint hat és fél ezer ember — az „őslakók”. SZIGETORSZÁG Kisoroszi plu Az íróasztalról lógnak a pa- oírlepedők, ketten hajolnak föléjük a tanácsházán. Bognár ‘ KICSIT MÁSKÉPP A szentendrei hordaléksziget geológiai érdekessége, hogy a kavicsréteget alul agyag, felül homok zárja le. Természetes szűrő, kitűnően alkalmas a víz megtisztítására. Ezt felismerve, itt építették ki a fővárost ellátó vízvezeték számos kútját. A most meginduló fejlesztés újabb százezer köbméter jó minőségű vizet ad majd. A munka már az idén elkészül, a teljes hálózatrendszert 1972- ben adják át. A csáposkutak a talajvizet is mind magukba szívják majd. A négy község vízellátásáról a jövőben a Fővárosi Vízművek gondoskodik. Hanem addig... Az építkezést a lakosság szerint a szükségesnél nagyobb felfordulással végzik. A pócs- megyeri tanácshoz például — mint elmondták — naponta járnak a károsultak, akiknek a szépen rendbentar- tott kertjének, szőlőjének előzetes értesítés nélkül buldózerrel nekimentek. Az is megesett, hogy érés előtt erőgéppel húztak ki egy gyönyörű cseresznyefát. Utána csak két hónapra kezdték meg ott a munkát. Sérelmezik, hogy az érintett telektulajdonosokat előzőleg nem értesíti, térítést nem akarnak fizetni. Nem lehetne ezt egy kicsit másképp? MINIIPAR Bizony, Szigetországban nem sorakoznak a nagyüzemek. A horányi hajóépítő műhely, a tahitótfalui húsfeldolgozó és itt a kisoroszi Dunakanyar Szakszövetkezet melléküzeme képviseli a gyáripart, öt esztergapadon hét ember készíti a Váci Könnyűipari Alkatrészellátó Vállalatnak a textilgép-alkatrészeket — tisztes haszonnal. Ha a villanyhálózat elbírná, máris növelnék a műhelyt... Két falu — egy gond Pócsmegyer és Szigetmonostor egymás után következnek a térképen. Gondjaik is1 azonosak. Pócsmegyeren Szalag Istvánná, Szigetmonostoron Antal Gyuláné a vb-tit- kár. Mivel mindketten családanyák, elsősorban az asz- szonyok gondját ecsetelik. Csapnivalóan rossz az élelmiszer-ellátásuk. Korszerűtlenek, kicsik az üzletek, friss áru alig kapható. A törzslakosság haragszik a nyaralókra, mert a szép idő beköszöntővel még nehezebben jutnak be a kis boltokba. Ilyenkor legalább megtízszereződik a forgalom. De nemcsak az üzletek kicsik, az áruterítésben is hiba van. Máskülönben hogy eshetett volna meg, hogy télen disznóöléskor Szentendréről hozták a sót, vagy két napig egyszerűen nincs kenyér? Felvágott kontigensük húsz kiló egy hónapra. A Pócsme- gyerhez tartozó Surányban idén a MÉK zöldségesboltja ki sem nyitott, nem találtak hozzá üzletvezetőt. Vasárnaponként a sokezer turistát egyetlen kis pavilonnak kellene ellátnia. Évtizedek óta májusban, amikor megkezdődik az eperszezon, aki csali mozogni tud, kinn van a határban. Ilyenkor nagyon sokan_ szeretnének a falu vendéglőjében étkezni. És mikor kezdték idén az étterem renoválását? Három hétig tartott, június elején fejezték be... — A mi gyerekeinknek ünnep a fagylalt — kesereg An- talné. — Nincs egy presszónk, ahol fiataljaink, összejöhetnének. Nyáron még megjárja, mert elmehetnek táncolni, szórakozni a Horány-gyöngyéVadászék háza A • százötven négyszögöl puszta homokot már drótkerítés övezi. Tetején hófehér pelenkák száradnak. Nóri baba az egyévesek teljes elmerültségévcl játszik barnára sült lábaujjával. Holott volna mit néznie. Tőle pár méterre magasodik a „HÁZ”. Valóban, szinte szcmmellátható- an növekszik itt az enyhe surányi lejtőn. Éppen egy tucatnyian hordják a téglát, keverik a maltert, hangyaként nyüzsögnek. Vadász doktor festékes kis nadrágban, a többiek is rossz-rossz göncökben a testi munka adta ősi elégedettséggel hajladoznak. — Régen megvettük ezt a kis telket — ‘mondja a felesége. De csak most jött el az idő, hogy építeni tudunk. Hatvanezer forint jött Össze, abból keil kijönnünk mindennel. Olyanra terveztük a ví- kendházat, hogy mind a két unokámnak legyen benne helye. Felnőttkorukban is örömmel emlegessék — amikor én a nagymamáiknál nyaraltam Surányban ... Amikor félretettem a százasokat, sokszor húszasokat, csak erre gondoltam. Ha a mi házunk elkészül, átmegyünk a sógoroméhoz segíteni és a szomszédhoz. Kalákában mindenkinek köny- nyebb. Évek óta figyeljük a férjemmel, úgy nő ez a kis üdülőtelep, mint eső után a gomba. Nem fogom elfelejteni: 1970. augusztus 31-én Surányba vagyok hivatalos, Vadászét hoz. Azt ígérik, térdig virág közt teszem meg az utat a kaputól a házig. be. A másik két vendéglő elég szegényes. A faluban az ütött-kopott italboltnak havi 45 forint a tisztítószerkerete. El lehet képzelni, milyen. Szerencse, hogy átépítették a mozit, igazán modern, hetente háromszor játszik. Mi a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozunk. Vagy a hentes tart nyitva,. vagy a fűszeres, de a kettő együtt soha. Reggelenként a húsboltban is mérték eddig a tejet, hogy ne legyen akkora a sorbanállás, de a KÖJÁL végeredményben helyesen — ezt leállította. A kenyeret, péksüteményt gyakran délelőtt hozzák. Nem csoda, ha a bejárók majd megszakadnak a cipekedésben, mert kénytelenek Pestről, Szentendréről hozni a főzni- valót. Májustól szeptemberig több mint ötszáz víkendház- tulajdonos jár hozzánk: intézkedjünk a jobb ellátásért. Dezső elnök, Gál István titkár ] pusztítanak. Szombaton éjjel már a népszámlálás előkészü- ! 59 bokor krumplinkat ásták léteit végzik. ] fel. Az állandó nyaralóinkra — Tudtuk, hogy j viszont büszkék vagyunk. Biai I Főglein István, Újvári Ferenc és Mikoljczik Ferenc festőművészre és a többiekre. — A jelenlegi legnagyobb fogyogatunk, de hogy tíz év alatt ennyien — csóválják a fejüket. — Persze, ruem csoda, mert főleg a fiatalok könnyebben akarnak élni. Már olyan szempontból, hogy fárasztó a nap, rettenetes rossz a közlekedésünk. A többség bejáró. A váci gyárakban dolgozók télen gyakran kénytelenek körbe utazni, be a fővárosba és onnan ki Vácra, ha leáll a komp. — A faluban nincs munkalehetőség. Ipar semmi. A Dunakanyar Szakszövetkezet most van fejlődőben. 185 tagjából a többség már idősebb. A szövetkezet — mint a szigeten a többiek — málnára, eperre állt rá. Régen sok volt itt a jószág, de aztán kiment a divatból. A Vízmű kútjait 150 méteres körben bekerítették, 200 méteren belül nem lehet trágyázni, ott csak baromfi legelhet. Ezeket a földeket csak addig használhatják, míg ki nem merülnek egészen. A szakszövetkezet most legutóbb engedélyt kapott egy 100 férőhelyes sertéstelep felállítására. Áll már a fiaztató és ha lesz pénzük, tovább építik a kocaszállást. A tahi Kék Duna Szak- szövetkezet húsfeldogozójának termelnek. Ez már itt benn áll a sziget közepén, mert kijjebb a partvonal mentén nem lehet állatot tartani, mivel üdülőjeliegűvé nyilvánították az egész szigetet. — Viszont a falu nem üdülőközség — folytatják —, holott akikor több lenne a pénzünk. A Dunakanyar Iniiéző ( Bizottság évekkel ezelőtt kidolgozott egy fejlesztési tervet,-de'item,valósult meg belőle semmi. A'vízművekkel jól jártunk. Négymilliónkba kerülne, ha nekünk kellene a vezetéket megépíteni. A megtakarításból orvosi lakást vettünk a járás segítségével. Végre, amire még nem volt példa: rövidesen saját orvosunk lesz! Uj óvodát építettünk, — Tudja,"még miről írjon? Arról, hogy szombat-vasárnap elözönlőnek a vadkempiinge- zők. Valósággal félünk a hosz- szúhajúaktól. Vandál módra szenzációnk: nálunk forgatják az „ítélet’’ című Dózsa-filmet. Sarkaiból forgatta ki a falut, többezres statisztériát mozgatnak. Emiatt kapott telefont az iskola, amire magunktól ugyan várhattunk volna __ L EXIKON... Mindössze 58 négyzetkilométer. A váci és a szentendrei Duna-ág 31 kilométeren ölelik közre. Szélessége 3—3,5 kilométer. Tengerszint feletti magassága 124 méter. Partjain dús a növényzet, belseje jórészt futóhomok. Négy községe belterület több mint 15 ezer hold, állandó lakóinak száma 6647. Tahi-, tótfaluhoz tartozik a Po-; kol-csárda, Szigetmonos-, torhoz Horány-gyöngye, Pócsmegyerhez Surány üdülőtelep. A Kisoroszi szigetcsúcs a vízisportolók paradicsoma. Az ürgeöntő Ki ezzel, ki azzal mulatja magát szabad idejében, Virág Béla például ürgeöntéssel. Hosszú rúdra két vödör vizet akaszt, aztán megindul körbe a sivó tahi legelőn. Sasszemmel észreveszi az ürgecsapást, követi a lyukig és máris zúdul be a hideg víz. — Jó-e a fogás? — érdeklődöm örömmel, mivel ez az első ürgeöntés, amit látok. — Csak olyan lehetős — válaszol udvariasan. Megtudom, milyen ravasz és főleg veszedelmes ez a kis földlakó, ha az életére törnek. Az oktatás után, ha — Hogyisne. Szakácsné az én feleségem a Pokol-csárdában. Csak ha letelik az éjszakai műszakom a Vízműveknél, unatkozom, Földem nincs, ha aludtam délelőtt valamennyit, kit járok ide levegőzt ni. Van aki pust kával vadászik, én vödörrel. Megnézi a kart órát. — Most már abt b ahagyom. Met gyek Kisorosziba, jelentkeztem a Dózsa-filmhez statisztának. csinálja, nem.,. csak 5 szövetkezet - 2000 sertés Nagy jelentőségű tervek foglalkoztatják a Szentendrei Járási Tanácsot. Szeretné áttelepíteni a sziget nagyüzemi állatállományát. A tahi Kék Duna, a kisoroszi Ősszel érik babám... Nyolc asszonyt és egy kislányt sikerült a lencsének befognia a 75 holdas szőlőtábla szélén. A többieknek csak a színes kendője villan a sűrű zöldben. — Idén rpár érdemes hajtani — vallja Marton Jánosné, a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezetből. Hároméves telepítésű szőlőnknek ez az első dús termése. Soronként hét mázsát várunk. Aztán elmondják, hogy órabérbein, hét forintért folyik a szüret. A Hungária Glória, Irsai Olivér és a Kocsis Irma fajták érnek, abból válogatják ki itt a tábláik szélén, melyik csábít majd valamelyik bolt kirakatában és melyikből lesz jövő ilyenkorra gondűző? Dunakanyar, a pócsmegyeri Aranykalász és a szigetmonostori Béke szakszövetkezetek jelentős állatállomány- nyal — főleg sertéssel — rendelkeznek. A további fejlesztésre azonban nem sok lehetőség nyílik, két okból is. A sziget elsősorban mind Inkább üdülő jellegűvé válik, márpedig a sertéséi ezzel nem fér össze. A Fővárosi Vízművek csáposkútjai is fokozott talajtisztaságot követelnek. A Kék Duna Szak- szövetkezet tahi feldolgozója' viszont mind több húsból készítené az ízes falatokat. Ilyen előzmények után született meg a gondolat: bővítsék a kört tovább a du- nabogdányi Üttörő Termelőszövetkezettel és közösen lé- tesítsnek egy kétezer férőhelyes komplex sertéstelepet, száznyolcvan kocára és szaporulatára Dunabogdány- ban. Egy másik elgondolás szerint — a későbben létrehozandó szarvasmarha teleppel együtt — a sertéseket is Pomázra kellene -telepíteni. A várható költségek az elkészült előtervek alapján 11 millió forint körül mozognak és ebből vállalná ki-ki a maga részét Az elgondolás már csak azért is nagy figyelmet érdemel, mert ily módon biztosítani lehetne annak a belső homokos sávnak a trágyázását, amelyre nem terjed ki a vízművek tilalma. Szöveg: Komáromi Magda Kép: Urban Tamás I * f
