Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

FIST MECItl 1969. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT í^írríflP n Készül, nem készül Az érdi ivóvízhálózat Kevés a cső, késik a szállítmány Rádióriport hangzott már el és rövid cikk jelent meg a Népszabadságban arról, hogy Erden több kilométer hosszan üres árkok akadályozzák á közlekedést. Vízvezetékcsöve­ket fektetnek le majd itt, azon­ban a végrehajtás késik Mi a helyzet ma ? Az érdi ivóvíztársulat ép­pen 10 éves. A kezdeti nehéz­ségek után, anyagi erőforrások híján a tervezés, szervezés kö­tötte le az idejüket. 1958-tól 1983-ig összesen 74 kilométer csövet fektettek le, 218 utcai nyomóskutat állítottak fel. Megyei városoknak sincs eny- nyi kútja! 1969-től új, 3 éves ütemterv végrehajtásához fog­tak. 1971-ig 120 — évente 40 — kilométer vízvezetékcső lefek­tetését tervezik. így 194 kilométeres vízveze­tékkel rendelkezik majd a község. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sűrűn lakott részeken mindenütt egészséges ivóvíz lesz. Az idei tervből (40 kilomé­ternyi cső lefektetése) már 24 kilométernyit kiviteleztek. Na- 'gyobb részét már be is fed­ték. A 24-ből 4 kilométer ár­kot egy augusztusban kölcsön­kapott árokásógéppel ástak ki. A gép ezen kívül még 4 kilo­méter árkot ásott ki, ez áll most fedetlenül. Ezzel a mun­kával 2 hét alatt elkészülnek. A 40 kilométerből hiányzó 12 kilométer cső lefektetéséhez csak akkor tudnak hozzáfogni, ha a megrendelt 30 kilométer olasz nyomócső megérkezik. Az ivóvíztársulat ugyanis már a télen megpróbálta beszerezni az ez évi tervéhez szükséges cső­mennyiséget. A nyergesújfalui Eternitgyár azonban nem vett fel megrendelést „kapacitás- hiány” miatt. Kénytelen-kel­letlen a Ferrunion külkereske­delmi céghez fordultak kül­földi csövet igényelni. ígére­tet is kaptak 30 kilométer olasz nyomócső szállítására. Az árát, két és félmillió fo­rintot, már májusban befizet­ték. A szállítmány azonban azóta sem érkezett meg. A további munkához már csak 1600 méter nyomócső áll az ivóvíztársulat rendelkezé­sére. Ha tehát az olasz szál­lítmány nem érkezik meg idő­ben, nem tudják teljesíteni a tervet. De ha történetesen meg is érkezik, a probléma még ezzel sem oldódik meg. Betemetet­ten árkok ugyan nem lesznek, de a kutakat már csak ekkor állíthatják fel, víz csak akkor lesz ezeken a helyeken, ha be tudják szerezni azokat az idomcsöveket, amelyekkel az utcakereszteződésekben össze­kötik a nyomócsöveket Gond az is, hogy Érd felső része magasabban fekszik, ezért tározómedencét kell épí­teni, hogy a víz oda is eljus­son. Ennek építését a Benta- völgye Tsz vállalta, saját épí­tőbrigádja hozzá is fogott a munkához. De úgy látszik, be­fejezni nem tudja. A tározó­medencét már augusztusban át kellett volna adni, de még mindig csak az oldalfalak be­tonozásánál tartanak. Hetvennégyen dolgoznak a közművesítésen, de csak két vízvezeték-szerelőjük van. Ez magában mégsem jelent aka­dályt. Ha megjön a hozzávaló, eleget tesznek kötelességük­nek. E pillanatban ennyit mondhatunk el az érdi víz­akcióról. V. V. 25 ÉVE SZABADULT FEL MAKÓ Városaink közül elsőnek szabadult fel Makó 1944. szep­tember 26-án. A jubileumról pénteken ünnepélyesen emlé­keztek meg a Maros-parti vá­ltósban. Délelőtt megkoszorúz­ták a feszabadító szovjet hő­sök emlékművét, majd emlék­gyűlést tartottak. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a város országgyűlési képviselője, mondott ünnepi beszédet. Az ülésen felszólalt F. Gy. Kiva, a Szovjetunió 'hőse, a Malcó környéki felszabadító harcokban részt vett egység egyik parancsoka. Üdvözölték a tanácskozást a Makóval évek óta baráti együttműködést folytató jugoszláviai Ada köz­ség, továbbá Mohács és Sop­ron városok küldöttségeinek vezetői. Délben a helyi múzeumban kiállítást nyitottak, amelyen fényképek, iratok, plakátok és más dokumentumok szemlélte­tik a negyed századdal ezelőtti eseményeket. Ősz Zsámbokon Boltok vályogházban Üzleti-kereskedelmi góndok Dcbason — Elodázhatatlan feladat kereskedelmi hálózatunk fej­lesztése — állapították meg a Dabasi Járási Tanács vb-ülé- sén. Az üzletek forgalma ma­gasabb volt az országos átlagnál, tavaly meghaladta a 317,7 milliót. Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásároltak. A járás lakosságának további gyarapodása elsősorban az élelmiszer- és a vendéglátó- ipart érinti. Az 1970-re vár­ható 71 700 fő 1975 végére már nagyjából 78 ezerre nő. A régi, 6zűk, korszerűtlen boltokban már most sem tudják kiszol- gálpi a vevőt. Az üzletek két­harmada bérlemény. Állaguk évről évre romlik, annak elle­nére, hogy jelentős összegeket fordítanak megóvásukra. Ko­rábban és sokszor m^g ma is vályogból építkeznek. A 80— 100 éves házak katasztrofális gyorsasággal válnak teljesen használhatatlanokká. Szeren­csére a szövetkezetek, állami gazdaságok mind több árut akarnak eladni, ezért üzlete­ket is kell létesíteniük. Sőt, magánosok is érdeklődnek, ki­sebb élelmiszerboltokat sze­retnének nyitni. A végrehajtó bizottság javasolta a községi tanácsoknak, bátrabban adjanak ki en­gedélyeket az élelmiszer szakmában, elsősorban a külterületek ellátásának megjavítására. Fontossági sorrendben az élelmiszer után a vegyes ipar­cikk-boltok következnek. A nagyértékű és óvatos szállítást követelő televíziót, frizsidert, zenegépét és a többit az em­berek szeretik lakóhelyükön megvásárolni. A járás szak­boltja — egy-két újonnan épülttől eltekintve — zsúfol­tak, jóformán semmilyen rak­tárral sem rendelkeznek. A vendéglátás még a sze­rény igényekhez viszo­nyítva is alatta maradt az országos átlagnak. Hét faluban egyáltalán nem lehet meleg ételhez jutni s a többiekben is inkább csak italt, büféárut kapni: A ruha­üzletek nem okoznak nagy gondot, az időt állóbb, vagy divatosabb ruhákért úgy is Pestre utaznak az emberek. A járási tanács végrehajtó bizottsága elhatározta: jövő év végéig a jelenlegi 19 ezer négyzetméter nagyságú keres­kedelmi hálózatot közel' 23 ezer négyzetméterre növeli. k. m. Ősz van visszavonhatatla­nul. Nemcsak a hűvös idő­járás, hanem a naptár sze­rint is. Délelőtt tíz óra. Kihalt a falu. Az aprónép az iskolák­ban, a munkabíró felnőttek odakinn a határban. A há­zakban csak a nagyon öre­gek, valamelyik melegebb sarokba húzódva. Az irodában az elnökre várni kell. Még jókor reg­gel kiment a határba, de már jönnie kell. Az irodá­ban mégsem érzi magát egyedül az ember. A falon jó­kora, „beszédes” tabló, amely napra pontosan mutatja: hol tart az esztendőben a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet. Például: Negyven hold uborka. Be­vételi terv: ötszázezer forint. Valóság: egymillió-kétszázöt- venhétezer forint. Kétszáz­nyolcvan hold zöldborsó. Be­vételi terv: kétmillió-kétszáz­ezer forint. Valóság: kétmil­lió-háromszázötvenezer forint. Nyolcvan hold paprika. Bevé­teli terv: egymillió-kilenc- százhatvanezer forint. A mai napig teljesítve: kétmillió- hatszáztízezer forint. És így tovább. Az újságíró akaratla­nul is úgy érzi, mintha az elnökkel beszélgetne. Tíz­percekbe telik, míg a tabló utolsó sorát is elolvassa. Ad­digra meg valóban jön az elnök, Bajnóczy Márton. A kérdés: mit csinálnak ma az emberek a gazdaság­ban? S a válasz: — Aki egészséges, oda­kinn dolgozik a határban. Kinyitja mindentudó jegy­zetét, úgy sorolja: — A paprikaföldön öt mun­kacsapatunk dolgozik. Csa­patonként tíz asszony és egy férfi fogatos. Tizenöt mun­kacsapat pedig a paradicso­Padlásszoba Nálam négyszögletű az ég. Ebből a kis szobából még a csillagok is szögletesek. De legalább akkor is látok belő­lük néhányat, ha hanyatt fek­szem. Néha sokáig ott parázs­lónak a mennyezet ablakán. Ilyenkor egyedül vagyok. Igaz, nem teljesen. Van egy állandó lakótársam. Rövid idő alatt jól összebarátkoztunk. Csak első este idegesített, amíg fel nem fedeztem rejt ekét. Bi­zony, riem a legjobb helyzet az övé: se kinn, se benn. Az ajtó­félfában. Kis szú barátom on­nét küldi esténként rejtjeles üzeneteit. Nem panaszkodik — ezt rög­tön el kell mondanom. Mert­hogy kocogtatásommal először is azt kérdeztem meg tőle: hogy érzi magát a börtönben? Kicsit várt — talán meglepte a kérdés —, aztán gyorsan visszapercegte: nagyon jól. Nem is igazi börtön ez, hiszen arra megy. amerre neki tet­szik, azt csinál, amit akar. Ha kedve van fúr-farag, ha nincs, hát megpihen. Szóval, lakhelyét csak az ilyen rdafla emberek gondolják börtönnek, mint amilyen én vagyok. — Jó neked — mondom. Mert én már tíz éve albérlet­ben lakom, s bár ezek sem voltak igazi börtönök, azt csak az ilyen okos férgek gondolhat­ják, hogy azt csináltam, amit akartam. A fúrás-faragáshoz viszont nem sok kedvem volt, elintézték helyettem az ilyen magadfélék. Mit mondhatnék, ha már ez a ronda szú szót húzott. De ö is rögtön visszapercentett. Ne­ki minden perc és minden per­cent drága: mióta az eszét tudja, szorgalmasan dolgozik, ezért dicsekedhet egész lakosz­tállyal. — Mit gondolsz, én mit csi­náltam — kezdtem dühbe gu­rulni — talán ilyen kukacok­kal horgásztam a Balatonnál? — Jó, jó — kezdett békít- getni, talán csak mert nem tu­dott rá mit percegni. — Hát... nem akarlak én bántani — adtam lejjebb a hangot. — Ne veszekedjünk, ha már így összehozott az élei, legyünk jó barátok — mondta. — Nem bánom, az ötszázat már úgyis kifizettem erre a hónapra. Hiába, a hegy és a völgy is/ összetartozik. Itt a padláson senki sincs kis barátomon kí­vül. En meg el sem tudnám már képzelni, hogy valaki ne fúrjon-faragjon körülöttem. Faládi József mól szedi. A termést viszik nyomban a konzervgyár ki­helyezett léüzémébe. S mert látja a jegyze­temben a korábban leirt so­rokat, csendesen megjegy­zi: — Ne csak azt írja fel, ami­ből túlteljesítettük a bevételi tervet. Itt van például a pa­radicsom. Kétszáz holdra szerződtünk a Hatvani Kon­zervgyárral. Hárommillió- hatszázezer forintot tervez­tünk, de örülünk, ha meg­lesz a hárommillió. Az esős idő nem kedvezett a paradi­csomnak. A következmény: holdanként harminc mázsá­val kevesebb a termés. Az ilyen esettel számolnia kell egy nagyobb gazdaságnak. Hiába, a mezőgazdaság a leglelkiismeretesebb munka mellett is bizonyos értelem­ben függvénye marad még sokáig az időjárásnak. Egy erős gazdaság azonban ellensúlyozni tudja, hg ebből vagy abból a ter­vezettnél kevesebb a termés. Hogy mivel? A másodve­tésű silókukorica például olyan bőséges termést ho­zott, hogy • nehézséget je­lent a gazdaságnak a betaka­rítása. Persze, az ilyen ne­hézségeket szeretik a zsám­boki gazdaemberek. Bárcsak mindig ilyen nehézségekkel kellene megküzdeniök! — Szükségünk is van a gazdag takarmánytermésre — mondja az elnök. — Jövőre elkészül a háromszázas sza­kosított tehenészeti telepünk. Jelenleg ötszáz szarvasmar­háik van, ebből kétszáztíz a fejőstehén. Ez képezi a fel­épülő telep alapbázisát. Es keressük a lehetőségét egy sertéstelep létesítésének is. A határban nemcsak a gaz­dag termés betakarítása fo­lyik. Az elmúlt hét közepén megkezdődött a búza vetése is. — Jelen pillanatban két MTZ dolgozik. A napi tel­jesítményük negyven-ötven hold között mozog, a talajtól és az időjárástól függően. Nyolcszáz hold búzát vetünk az idén. ötszáz hold már elő van készítve a vetésre. Száz holdon most fejeztük be a kukoricatörést, ez a terület is napokon belül eke alá kerül. A hét végére száz holdról le­fogy a paradicsom, mehet­nek rá a gépek, a jövő hé­ten pedig a másik száz hold paradicsomföldre. Ha az idő­járás wem lesz mostoha hoz­zánk, október közepéig a föld­be kerül a mag. A zsámboki Petőfi, Ter­melőszövetkezet a jól működő gazdaságok közé tartozik. Ta­valy tizenkilencezer forint volt a tagok átlagjövedel­me és egy tízórás munka­nap közel száz forintot ért. Ehhez jött még hozzá a ki­fizethető húsz százalék nye­reségrészesedés. — Az idén tavasszal a közgyűlés módosította a sza­bályzatot. A módosítás sze­rint a kifizethető nyereségré­szesedés harminc százalék is lehet. Bár még csak szep­tember vége van, annyit mégis mondhatok, ha nem jön köz­be semmi rendkívüli dolog, nemcsak a tavalyi kereseti szintet tudjuk biztosítani tagjainknak, hanem lehetősé­günk lesz a felemelt nyereség- részesedés kifizetésére is. Az élettel teli zsámboki határ az alap 'az elnök biza­kodó szavaihoz. p. p. Debrecen az ezredfordulón A város fejlesztésének eddi­gi eredményeit és távlati ter­veit bemutató kiállítás nyílt csütörtökön Debrecenben. Dr. Kovács Imre, a városi tanács vb-elnökhelyettese, megnyitó beszédében bejelentette, hogy demográfiai becslések szerint — a természetes szaporulat és bevándorlás révén — az ez­redfordulóra Debrecen lakói­nak száma 300 000-re növe­kedhet. A jövő Debrecene, mint mondotta, a város jelen­legi területén épül fel, s így egyetlen lehetőségként felfelé terjeszkedik. A kiállításon már láthatók is a tervezett magas­házak kicsinyített modelljei. Meddig nőnek a fák? Orleans francia városban minden új házaspár a város­tól nászajándékképpen egy fa­csemetét kap, amelyet a fia­talok egy nyilvános parkban ültetnek el... Világkongresszus A VII. szakszervezeti vi­lágkongresszust október 17— 31. között Budapestre hívták össze. A magyar szakszerve­zetek látják el a házigazda megtisztelő feladatait. A 140 millió tagot számláló Szak- szervezeti Világszövetség kongresszusára 600 küldöttet várnak a világ számos orszá­gából. A Szakszervezeti Világszö­vetség 1945, tehát megalaku­lása óta mindig jó ügyet, a társadalmi haladás ügyét szol­gálta, a munkásosztály, a dol­gozók érdekeit védte. Több mint két évtizedes tevékeny­sége során minden kérdésben a nemzetközi munkásosztály álláspontját képviselte. Az SZVSZ nemzetközi munkás fórumot biztosított — a szo­cialista építés eredményei, a szocialista társadalmi rend megismertetésére. Kiállt és védte a szocialista országokat a rágalmakkal szemben, szo­lidáris volt nehéz helyzetek­ben is a szocialista országok szakszervezeteivel és dolgozói­val. Az SZVSZ befolyása a világ dolgozóira és szakszervezetei­re messze felülmúlja a 140 milliós taglétszámot. Együtt­működik azokkal a szakszer­vezetekkel, regionális és kon­tinentális központokkal is, amelyek valamilyen okból nem kívánnak tagjai lenni a Szakszervezeti Világszövetség­nek, de a haladásért, demok­ráciáért, a függetlenségért, a dolgozók érdekeinek védel­méért harcolnak. Az elmúlt két és fél évtized alatt az együttműködés számtalan for­mája bontakozott ki a szak­szervezeti és az egyéb demok­ratikus tömeg- és államközi szervezetekkel. Együttműkö­dik az SZVSZ többek között az összafrikai Szakszervezeti Szövetséggel, az Arab Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetségével. a Latin-amerikai Állandó Kongresszussal. Részt vesz az ENSZ. az UNESCO, a Nemzetközi Munkaügyi Hiva­tal munkájában. Támogatja a nemzetközi békemozgalmat, az ifjúsági és nőmozgalmakat. Az SZVSZ fennállásának története igazolja elveinek és céljainak helyességét, s bizo­nyítja azt, hogy az SZVSZ ma is világszervezet, amely fárad­hatatlanul munkálkodik a vi­lág dolgozóinak érdekeiért. A VII. szakszervezeti világ­kongresszus feladata; hogy alaposan értékelje a célok megvalósításában elért ered­ményeket és megszabja a to­vábbfejlesztés irányát. Befejező szakaszához érke­zett az október 17-én összeülő világkongresszus előkészületi munkája. Az SZVSZ végre­hajtó bizottsága elfogadta a kongresszus kilenc pontból álló napirendjét, amely lénye­gében felöleli a szakszervezeti világmozgalom valamennyi többi tevékenységi körét. Nagy jelentőségű a kongresszus elé kerülő dokumentumok között a szakszervezetek irányvona­láról szóló okmány, melyet az SZVSZ tavaly decemberi ber­lini főtanács-ülésen munkál­tak ki első ízben. A határozat alapján negyven ország szak- szervezeti képviselőiből álló bizottság dolgozta ki ezt a ja­vaslatot, s ehhez a dokumen­tumhoz magyar részről is szá­mos előterjesztés érkezett. Valószínűleg sor kerül az alapszabály módosításra, figye­lembe véve a nemzetközi moz­galom jelenlegi fejlődésének követelményeit. A VI. szak- szervezeti világkongresszus óta fltelt négy év alatt a politikai, gazdasági életben, a bérből és fizetésből élő dolgozók helyze­tében beállott változásoknak megfelelően a mai feltételek­hez, a holnapi feladatokhoz kell igazítani az SZVSZ tevé­kenységét, politikáját. Az utóbbi években az SZVSZ tagszervezeteiben és az SZVSZ-szel együttműködő, szimpatizáló szervezetek között három irányzat alakult kJ. Egy részűk a politikai aktivitás növelését tartja fontosnak, mások a dolgozók közvetlen gazdasági követeléseinek telje­sítését, a harmadik irányzat pedig a szocializmus mielőbbi felépítésének feladatait hang­súlyozza. A világkongresszus feladata, hogy megtalálja a realitásoknak leginkább meg­felelő arányokat, nem téveszt­ve szem elől korábbi stratégiai célkitűzéseit és alapelveit, a tagszervezetek nemzeti sajá­tosságait. Viták után, viták során az utóbbi időben az a vélemény kristályosodott ki — s ez egye­zik a mi szakszervezeteink vé­leményével is —, hogy egyfor­mán nagy jelentőségűek a po­litikai kérdésekkel és a dolgo­zók, napi érdekvédelmi kérdé­seivel kapcsolatos problémák. De a világszervezet munkájá­ban kívánatos jobban előtérbe helyezni a munka szakszerve­zeti vonásait. Az eddiginél töb­bet kell foglalkozni a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek alapos elemzésével, a munkalehetőségek, a foglal­koztatottság. a bérek, a megél­hetés, a szociális biztonság kérdéseivel, a dolgozók egyes rétegeinek, a fiataloknak és a nőknek a problémáival, a tő­kés kizsákmányolás ellen foly­tatott harc új formáival. Néhány hét múlva Buda­pestre érkeznek a vendégek. Ismét kiemelkedő jelentőségű nemzetközi politikai fórumnak ad otthont Magyarország. Megtisztelő kötelességünk élni az alkalommal, hogy minél teljesebb képet nyújtsunk a magyar dolgozók küzdelmeiről, szocializmust építő munkájá­ról, a nemzetközi munkásosz­tály iránt kifejezett szolidari­tásáról. D. K. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom