Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

frfeufó *A PES r A\ E G-Y E. I HÍRLAP ~ KÚLON KIA P>\ S>\ XIIL ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP / Kpüt a csat&rwza Yákuumkutaknl fúrnak — Kész ül az árok Tavasz óta kínozzák, gyöt­rik a Ceglédi út talaját a Köz­tit Építő Vállalat dolgozói. Ké­szítik a város szennyvízleve­zető gerinc csatornáját. Min­den méter előrehaladásért keményen dolgoznak, mert a talajvíz igen magasan van, az ásott ároknak ahhoz, hogy dolgozhassanak benne, telje­sen száraznak kell lennie, No, de ezért van a KÉV-nek kü­lön brigádja, amelyik csak az­zal foglalkozik, hogy a soron- következő munkaterületet víz­telenítse. A Tarjáni brigád mind a hét tagja itt dolgozik a kon­zervgyári szennyvizet levezető árok mellett. A brigád vezető­je, Tarjáni Sándor tájékoztat a munkájukról. — örvényszivattyúval fú­runk le 7—8 méter mély­re, hogy elkészítsük a vá­kuum-kutakat. Ezek egy szűrőszitán keresztül elszívják a talajvizet, úgy hogy még a környék ásott kút- jaiban sem marad víz. De, nézze csak, az árok jóval a ta- lajvizszint alatt van, és mégis teljesen száraz. — Mennyire haladós ez a munka? — Ezt nagyban befolyásolja a talaj minősége. Ahol rit­kább, ott könnyebben vájja a víz és a fúrófej a földet, s ak­kor naponta 18—20 kútat is meg tudunk csinálni. De, ha a talaj kemény, 5—6—10-nél nem mehetünk tovább. — Meddig tudják folytatni a munkájukat? — £míg az igazi tél be nem áll, mert ha az elvezető csövekbe befagy a víz, mehetünk íagyszabadságra. Persze ezek a „mai” telek nem sok gondot okoznak, mert nincs is igazi nagy hideg! — mondja a brigádvezető. Alig húsz méterre innét a víztelenített részen már dol­gozik a kotrógép, szorgalma­san falánk pofájával emeli, fordítja, majd kizúdítja a föl­det. Mellette áll Farkas Sán­dor, aki daruvezető, most azonban a váltótársa dolgozik a gépen, /így van ideje néhány, szót mondani munkájáról. — Itt minden a gyakorlat­tól függ. Én már nyolc éve csinálom, végigjártam az egész országot, Miskolcon, Szolnokon, Karcagon, meg ki tudja, hogy hány helyen dol­goztam. Egy harapásra 0,3 köbmé­ter földet emel ki a gép, ez román gyártmányú, igen jól bevált masina, ritkán „betegedik” meg. Aztán, ha valaki jól tud rajta dolgozni, egy téglát is fel le­het.. vele emelni. A markolófej súlya csak 12 mázsa. — Maga körösi? — Nem. Jászárokszállásra való vagyok. Április óta dol­gozom itt. No, a viszontlátás­ra, hív a munkatársam, men­nem kell.' A konzervgyári szennyvíz- csatorna máskor fekete vize hol világosszürke, hol zöld, vagy éppen vörös színű, mert a fúrótól jövő víz az egészet megfesti. Nem hiába mondta Tarjáni Sándor brigádvezető, annyi vizet elhasználtunk már, hogy egy kisebb Balaton is teli len­ne vele! (szabó) Előbb A néma levente - utána az éneklő A művelődési otthon októ­ber elején jó műsort ígér idő­sebbeknek, fiataloknak egy­aránt. A színházat kedvelők meg­nézhetik október elsején es­te fél 8 órakor a kecskeméti Katona József Színház elő­adásában Heltai Jenő örök­ifjú darabját, A néma leven­tét. A háromfelvonásos vígjá- I tékban szerepel többek kö­Tervek a megvalósulás útján — partner kerestetik Ifj. Pomázi Kálmán műszaki vezető-helyettessel és Németh Dénes részlegvezetővel a Gép­javító és Faipari Ktsz iroda- helyiségében beszélgettünk a szerelő munkát végző asszo­nyokról, s a megkezdett vál­lalkozás továbbfejlesztéséről. — Hány asszonyt foglalkoz­tatnak jelenleg? — kérdeztem ifj. Pomázi Kálmántól. — Jelenleg hatvanyolcan dolgoznak az Egyesült Izzótól kapott bérmunkán. — Ötfajta munkát végzünk — mondja a részleg vezetője —, többfajta izzófejet válogatunk^ fénycsövekhez szükséges gyúj­tófejeket szerelünk, s a selej­tes izzófejekből a menthető, később felhasználható alkatré­szeket válogatjuk. —Ez van most, ezek a mun­kák zömmel olyanok, hogy csak az üzemben lehet készí­teni azokat, s így ezekkel a ré­gen tervezett bedolgozó rend­szert még nem tudtuk kiala­kítani. Ahhoz, hogy a tervünk megvalósulhasson, olyan mun­kát kell adni az asszonyoknak, amiben az előre gyártott al­katrészeket változtatás nélkül összeszerelhetik. Erre nemso­kára lehetőségünk nyílik — veszi át a szót ifj. Pomázi Kálmán. — Szeptember elsején tár­gyalásokat kezdtünk a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyárral. Megbeszéltük, illetve leleveleztük mit tudunk mi nyújtani nekik, és mi az, ami segítséget tőlük várunk a munka megkezdéséhez. — Az „asszony-üzem” fel­futtatásához minden lehetősé­get megad a ktsz. Átadjuk például az új 18x18 méteres szerelőcsarnokot, évente 100 ezer munkaórát biztosítanak a szalagszerű szerelési munkák­ra. s ha kell még ez évben be­szerzik a szükséges gépeket is. Minden erőnkkel azon va­gyunk, hogy sikerrel betör­jünk a híradástechnikába. Er­re az adottságaink biztatnak bennünket, és az, hogy elegen­dő munkaerőt tudunk biztosí­tani, Az előzetes tárgyalások befejezése után 1970-ben az új szerelési, bérmunkák mellett megvalósulhat a bedolgozó rendszerű munka a háziasz- szonyoknak. (szabó) zött Dévay Kamilla, For­gács Tibor és Mezey Lajos is. Néma levente után — hangosabb Levente lép a színpadra, október hetedikén 5 és 8 órakor, az Illés-zene­kar népszerű énekese, Szöré­nyi Levente. Mindkét előadásra az ér­deklődők a jegyeket a mű­velődési otthon első emeleti ,1S-as szobájában vásárolhat­ják. Várják a iákat A Petőfi Termelőszövetke­zet tervei között erdőtelepí­tés is szerepel. Mielőtt tele­pítenének, mélyszántással előkészítik a talajt. Eddig 160 hold talajforgatással végeztek, még hátra van 84 hold szán­tása. A szaporító anyagot megrendelték, most várják a fácskák érkezését. ¥mágikus statisztika Emelkedik a gyermekbalesetek száma Pest miegyében 1968-ban 1 ezer 535, 1969-ben 1 ezer 752 közúti baleset fordult edő az év első nyolc hónapjában. Ez az emelkedő tendencia vonatkozik a körösi balesetek­re is, különösen az a szomorú, hogy a gyalogosok a szenvedő alanyai, legtöbbször kisgyer­mekek, fiatalok. Az elmúlt év­ben még csak egy-két gyer­mekbaleset fordult elő, az idén azonban számuk 12,5 százalék­kal növekedett Mi okozza a balesetekéit? A figyelmetlenség, a gondatlan­ság és a közlekedési szabályok be nem tartása. A kisgyerme­keket gyakran felügyelet nél­kül engedik le az utcára, ja­nuár óta ápolnak kórházban egy súlyos beteg gyermeket, aki az iskola kapujából rohant ki az úttestre, éppen egy ha­talmas teherautó alá. A ballesetek elkerüléséhez gyökeresen meg kell változtat­ni a járművezetők és a gyalo­gosok viszonyát. Be kell tarta­ni a közlekedési szabályokat, mert a gyalogosok csak a zeb­rán kapnak teljes védelmet, ugyanakkor a gépjárműveze­tőknek az átkelőhelyeknél minden esetben lassítaniuk kell, ezt azonban gyakran mind a két fél elfelejti. Türelem, előzékenység, ez kell ahhoz, hogy a balesetek ne következhessenek be, ha nem lehet szép szóval, mind­ezt elérni, elérik a szabálysér­tési eljárások, amelyek a rend­őrség a közlekedésrendészet szabályait durván megsértők ellen indít. A dzsesszfesztivál mai programja A nagykőrösi nemzetközi if­júsági dzsesszfesztivál esemé­nyei ma, vasárnap délelőtt 9 órakor a vendégek részére vá­rosnézéssel és látogatásokkal kezdődnek, s fél 10 órakor folytatódik a dzsessz federáció konferenciája. Délután fél 6 órakor nagy gálaestet tartanak a művelő­dési otthon színháztermében, melyről a rádió és a televízió is közvetítést ad. A gálaesten a győztes zenekarok mellett fellép a Gonda-Krnza kvar­tett, a dr. Garaytrió és a Pe- ge együttes. (A jegyek a mű­velődési otthonban kaphatók.) A fesztivál eseményei este 9 órai kezdetei a Cifracsárdában reggelig tartó dzsessz-parádé- Val végződnek, ahova belépődíj nem lesz. TORZSZÜLÖTT? K. Pesti László: A lila dal Az ősz lila kis dalokat tűzött az égre tenyeremre tűzmadarak szálltak kezében lanttal vak koldusok hegedűse messzire-vágyó dalokat lopott sápadt körösi éjszakába Szívemet fekete koromba ■mártom s itt hagyom hangom bús bíbor-fátylát telkemről napfénnyel maratom a ráfagyott ősi-rozsdát Utómban felhőkkel játszok ' hol kékre, hol pirosra , festem a márványszín eget leülök sírni a csillagokra majd széttépem és tengerbe dobom kék-vörös hűtlen szívem. Hogyan lett a kiváló állattenyésztőből kitűnő gyümölcs- és szőlőtermelő? Kustár Balázs, az Arany Já­nos Termelőszövetkezet nö­vényvédelmi felelőse. A na­pokban a termelőszövetkezet központi irodájánál találkoz­tam vele. Egy nagy kocsi faj­almát hordtak a pincébe. Amíg a ládákat lerakták a kocsiról, a fogatos elmondot­ta, hogy a sok szép almához miképpen jutott a termelőszö­vetkezet. — A múlt télen meghalt egy öreg tag, aki egy kis szőlőt és gyümölcsöst bérelt a ter­melőszövetkezettől. A bérletet a család nem vállalta, erre azt a termelőszövetkezet növény- védelmi felelőse: a Balázs bá­csi vette a kezébe. Van a sző­lőben öt aimafa is, melyek évek óta nem termettek. Ba­lázs bácsi azonban megmet­szette, műtrágyázta és vagy tízszer bepermetezte a fákat, és szép termés lett az ered­mény. — Valakinek meg kelleti csinálni — mondta szerényen Kustár Balázs. A 61 éves termelőszövetke­zeti gazdát régóta ismerem. A kilencszázhuszas-harmincas években tizenegynehány hold gazda járt olyan szép lovakon, s egyéb jószágaival is mindig díjat nyert a kiállításokon. Midőn estefelé hazaindul­tam, Kustár Balázs meginvi- talt, hogy nézzem meg az ő háztáji szőlejét is. Ott van a Kocséri út ele­jén. Szinte szemem-szám el­állt a csodálkozástól. Vagy 60 darab gyönyörű jonathán, gol­den, starking és húsvéti rozmaring almafa, és sok nemes őszi barackfa so­rakozik, tele féregmentes terméssel. A régi almafajtá­kat a pogácsa- és a cigány­alma képviselik. Más fa, pél­dául szilvafa csak néhány van a szőlőben. Köztük üdezöld kadarka és ezerjó szőlősorok, szintén terméssel gazdagon megrakva. — Hogyan lett a kiváló ál­lattenyésztőből ilyen kitűnő szőlő- és gyümölcstermelő? — Mindent meg lehet tanul­ni. A negyvenes években a földbérletem megszűnt, vet­tem itt egy hold csupasz föl­det. Idős emberektől, köny­vekből, újságokból elkezdtem tanulni, s szőlőt és gyümöl­csöst telepítettem. Ezeket a fá­kat mind magam ültéttem, ol földet bérelt a Feketén. Kevés i tottam, szemeztem. Például 6—8 esztendővel ezelőtt azt lát­tam, hogy a nyári almáknak nincs ára, átoltottam és sze­meztem őket, így lett a vaj- és egyéb nyári almákból ér­tékes starking is más fajalma. — Mióta dolgozik a terme­lőszövetkezetben ? — Megalakulása óta. Elvé­geztem több tanfolyamot. Ma­gánszorgalomból is sokat ta­nultam, s ismerem a növény- védelem minden csínját-bin- ját. — Hogy győzi a termelőszö­vetkezetben és a háztájiban a sok munkát? — Ha korán kel és későn fekszik, sok mindenre ráér az ember. Igaz, hogy a termelő- szövetkezetben eléggé el va­gyok foglalva, de a háztáji és bérelt szőlőmben sokat segít a feleségem. — A csövekből látom, hogy a fákat öntözi is. — Igen. Szükség szerint. Megpróbálkoztam a szőlő ön­tözésével is. Érdemes. A bo­gyók sokkal nagyobbak. Mind­ezek mellett kísérleteket is folytatok. Azt látom, hogy a talajban kevés a vas és cink, amit vas- és cinkgálic adago­lásával próbálok pótolni. (kopa) Tévedés ne essék, nem hat­lábú, fej nélküli lova van a Petőfi Termelőszövetkezetnek. Ez itt az utánpótlás, mert hi­szen a 80 igásló közül is meg­öregszenek egyszer majd né. hányán, és a telepen azért mindig lesz olyan munka, amit csak lovasfogattal tudnak el­végezni. Az utánpótlás „keretnek” jó dolga van, legelészhetnek és néha még a borjúnevelőbe is belátogatnak, hátha kapnak egy kis potya tejet. De azért az igazi, mégis a mama, hiába akkora a kiscsikó, mint egy felnőtt ló, egy-két slukkra visszatér az édes anyatejhez. Foto: Kiss od Szükségpénzek Nagykőrösön Kevesen tudják, hogy az 1919-es Tanácsköztársaság idején az aprópénzhiány nyomasztó méreteket öltött az egész országban. Ugyanis sokan eldugták és visszatar­tották ■ a kis névértékű ne­mesfém pénzeket, elsősorban a vagyonos emberek. Nagykőrösön a direktórium látta a bajt és intézkedett. Erről a .munkástanács 1919. július 12-én felvett jegyző­könyve a 6963 számú pont alatt így számol be: a direk­tórium elhatározta, hogy 1 millió korona névértékben papírpénzeket hoz forgalom­ba. A pénzek 1, 2 és 10 koro­nás címletűek. A pénzek elfo­gadását kötelezővé teszik mindenkinek. Azaz, csak kö­telező lett volna! A frontvonal már közele­dett, s nemsokára elérte Nagykőröst. Augusztus 5-én a románok megszállták a vá­rost, s így nem kerülhetett sor a terv megvalósítására. Pesti László A hét vége sportműsora Atlétika Budapest, vasárnap: ser­dülő A- és B-kategóriai orszá­gos bajnokság. Birkózás Sportotthon: országos I—IV. osztályú kötöttfogású Miskey Árpád emlékverseny.- Szom­bat, 16 órától: selejtezők, vasárnap 9 órától: döntők. Kézilabda Gödöllő, vasárnap: Gödöl­lői EAC—Nagykőrösi Kinizsi megyei bajnoki férfimérkő­zés. * Kosárlabda Sportotthon-udvar, vasár­nap, 10 óra: Nagykőrösi Gim­názium SE II—Monori SE, 11 óra 15 perc: Nagykőrösi Gim­názium SE I—Váci Közgazda- sági ' Szakközépiskola megyei bajnoki női mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, vasár­nap, 9 óra: Nagykőrösi Ki­nizsi—Kecskeméti Egyetértés serdülő bajnoki mérkőzés. Pécel, vasárnap: Pácéi: Spartacus—Nagykőrösi Kini­zsi felnőtt és ifjúsági megye bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Tormási lőtér, vasárnap, 8 óra: kispuskás III. osztályú felnőtt és ifjúsági Magyar Népköztársasági Kupa 5. for­dulója. Petőfi-iskola, vasárnap, 8 óra: városi serdülő légpus­kás Magyar Népköztársasági Kupa 5. fordulója. Torna Kiskunhalas, vasárnap: fér­fi ifjúsági II. osztályú és fel­nőtt egyéni területi döntő. Sulyok Zoltán MOZIMŰSOR Estély habfürdővel. Színes amerikai filmvígjáték. Fő­szereplő: Peter Seller. Kor­határ nélküli. Kísérómúsor: Vili és Bütyök hódít. Minden ötszázadik. Előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Matiné: A tűzön nincs átkelés. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Ismeri a Szandi mandit? Üzemi gyakorlat csipetnyi szerelemmel. Magyar film. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Híradó. Hosz- szú futásodra mindig szá­míthatunk. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom