Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Ma avatás a présházban BERDA JÓZSEF EMLÉKÉRE Ma délelőtt 11 órakor a Fáy présházban avatják fel Berda József emléktábláját. Róla be­szélgettünk Novák Imrével, a Vörösmarty emlékbizottság fá­radhatatlan titkárával. — Három éve, 64 éves korá­ban hunyt el Főt szerelmese, a Baumgarten- és József Attila- díjas költő. Alakját jól ismer­tek a fóti tájakon, rendszere­sen felkereste művészbarátját, Németh Kálmán szobrászmű-1 vészt. A köréje csoportosuló írók, irodalomtörténészek, nyelvészek és irodalombarátok — a „fóti zarándokok” — min­den év március idusán, és ősz­szel. szüret idején eljöttek a reformkori emlékek színhelyé­re, a Fáy présház romjaihoz. — A' halál megfosztotta Ber­da Józsefet attól az örömtől, hogy a Fáy présházat újjá­építve láthassa Elkéstünk ve­le két évet... Emlékének adó­zunk ma, amikor felavatjuk a művészbarát alkotását,. Berda József- emléktábláját a Fáy présházban. Az avató beszé­det Kovalovszky Miklós mond­ja, Befda verseiből Selley Zol­tán ad elő. — A költő első verseihez Krúdi Gyula írta az előszót. Előbb a Nyugat, a Széphalom, majd Az Est-lapok munkatár­sa lett. Emelkedett hangon ír az evés, az ivás és természet gyönyöreiről. Közvetlenül nem kapcsolódott bele a társádalmi küzdelmekbe, de a baloldali költőknek, közöttük József At­tilának mindvégig hű barátja volt. V. VÁCI WAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRIAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP SZANTOVERSENY Minden község készülődik BERDA JÓZSEF: A fóti találkozókra A soha ki nem alvó lángnak, mely addig lobog, míg él e hon a nagyvilágban; Vörösmartynak hódol rendületlen e mindig szebbre szomjas baráti kör, mikor évről évre találkozik itt a szőlőt érlelő sugárzó őszben a fóti domb megszentelt tetején, hogy magábastiállván, meghallja a költő legfájóbb intelmeit a haza sorsa felől. S lám, esztendő esztendőt követvén, szorgos gazdák arról gondoskodnak immár; ne aludjon ki egy pillanatra se az emlékezés őrtüze itt! Ha meghalunk, kik jönnek helyünkbe, kiket hoz fölibénk a jövő? A szárnyaló szellem szép angyalait, emberséget diadalra vivőket, vagy a gonoszság bárgyú ördögeit-é? — ki tudja? De élni, élni kell! az értelem magasabb vágya szerint; hogy lélek és test egyaránt örvendjen s így népünk is vidámabb sorsra virrad tán. Erre igyunk, erre koccintsunk barátaim e fóti szüret könnyű, de üde zamatú nedveit csurgatván, mint áhitatos szertartáshoz tartozót, mely felett most Vörösmarty Mihály bennünket megáldó szent szelleme lebeg! Vácott is, a járásban is so­kain dolgoznak azért, hogy méltóképpen ünnepelhessük hazánk felszabadulásának ne- gyedszázados és Lenin születé­sének 100 éves évfordulóját. Szerdán ülést tartott a járá­si operatív bizottság, csütörtö­kön pedig a járási pártbizott­ság végrehajtó bizottságát Tö­rök Sándor titkár tájékoztatta a tervekről. Az ipari üzemek és terme­lőszövetkezetek számba veszik a brigádok versenyfelajánlá­sait. Ezek végső formát az or­szágos felhívás nyomán kap­nak majd. I A Dunakeszi MÁV Jármű- j javítóban szocialista brigád értekezleteket, üzemegysé- 1 génként termelési tanácskozá­sokat tartottak. Szó esett eze­ken arról, hogy mi szerepel majd a vállalásokban és telje­sített feladatokat miként fog­ják értékelni. A konzervgyár a verseny folyamán fokozottabb anyag- takarékosságot, a selejt csök­kentését és a még tervszerűbb munkabér-gazdálkodást sze­retné megvalósítani. A termelőszövetkezetek sem maradnak ki a centenáriumi megmozdulásokból. Őszi beta­karítási versenyt és szántóver­senyt szerveznek. A fóti ter­melőszövetkezet tízezer forint jutalmat, az Alagi Állami Gazdaság szovjetunióbeli turistautat tűzött ki a leg­jobbnak. Az alsógödi Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet ál­tal javasolt ötletet járásszerte elfogadták. Négy községben tartják a körzeti versenyeket, majd jövő év augusztusában Alsógödön lesz a járási döntő. <P.) Kulturális hírek néhány mondatban Máris eredményesnek bizo­nyult a múzeum régészeinek próbaásása a Forte mögötti területen. Négy avar sirt tár­tak fel az első két napon, s a szakértők szerint ritka gazdag lelet várható a sűrűn egymás mellett fekvő VII.—VIII. szá­zadi sírokról. ★ Szeptember 30-án érkezik városunkba a legendás páncél­vonat, amely a Tanácsköztár­saság északi hadjáratát idézi. Az itt tartózkodás két napja alatt dokumentumfilmeket és egy kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők;. Számadatok is bizonyítják a korszerű népművelés szüksé­gességét. 1964-ben még a nagy­szabású, nagytermi rendezvé­nyek érdekelték a művelődési ház látogatóit (928 rendezvé­nyen 189 635 résztvevő volt), 1968-ban viszont a klubszerű estek, a rétegekhez szóló nép­művelés vonzotta a legtöbb érdeklődőt: 1Ó77 rendezvényen „csupán” 195 839 fő jelent meg. K. F. Miért világ vége? Három nap alatt rendbehozták az 52-es mintaboltot Ezen a héten három napon keresztül „ÁTALAKÍTÁS MIATT ZÁRVA” felirat fo­gadta a vevőket a Széchenyi utcai 52-es húsbolt ajtaján. Sokan mérgelődtek, hogy esetleg hetekig kikapcsolják a forgalomból ezt a központi, népszerű üzletet, de a mérge- lődőknek most nem lett iga­zuk. Három nap alatt újjáva­rázsolták a boltot. A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat karbantartó brigádja előzetes „haditerv” alapján dolgozott. A festő-, lakatos-, asztalos- és villanyszerelő részleg mindent előre elkészített, hogy a száz­ezer forintos átalakítás elle­nére a zárva tartás idejét mi­nimálisra csökkentsék. Csütörtök reggel a belépőket kellemes látvány fogadta. Az eladótér bővült, a pultokon át­tekinthetőbb az áru, a tőkehús mérését tnás helyre tették át — összességében fővárosinak is beillő bolttal gazdagodott a város. •Ugyancsak öröm, hogy a Pest-Nógrád megyei Húsipari Vállalat megígérte, biztosítja a folyamatos, jó áruellátást. Nemcsak a neonfeliraton sze­replő „minta” kerül húsból, felvágottból az üzletbe, ha­nem változatos áru kielégítő mennyiségben. (p. r.) Püspökszilágyon van a világ vége. Legalábbis, aki idegen megjárta már e falut, annak mind ezt mondták; tapasz­talhatta is. hiszen itt az utak is véget érnek. Váokisújfalu felé vezet egy földút — amit még az ősidőkben raktak sárból — és a szóri völgy felé mehet a vándor, ha éppen szárazság van. Világ végének látszik a fa­lu, és nemcsak útjai miatt. Ostromállapotról árulkodik a központ is. Hatalmas föld­bástya idézi a régenvolt tö­rökvilágot. Szinte várja az ember, hogy mokány bajszú martalócok ügetnek elő a véd- falak mögül. De nem azok­kal, esetleg már a kora reg­gelben is pityókos őslakosok­kal találja magát szemben az idegen. Itt van az egyetlen ..kulturális” gócpont — az italbolt. — Ez lesz a művelődési ott­hon — mutat savanyúan egy szilágyi magyar a föld­hányásra. Már egy éve, hogy épül­get, azóta van iíyen tö­rök világ nálunk. Miben van a hiba? — kérdi vissza hümmögve. — Bennünk nincs, hiszen családonként öt órát dolgozott a falu né­pe... de hát tudja, a kivi­telező ... (nagyon szép ma­gyar szó!). Megtaláltam a „kivitelezőt” is. Már ami a nevét illeti: Váci Járási Tanács VB Épí­Ki volt hát Sobri Jóska? IRTA: EÖTVÖS KAROLY* Honnan származik Sobri Jóska haramia váci legendája? A nép regéli. A regékhez két dolog kell. Hogy a hőst a nép igazai szeresse, rokonszenv- vel kísérje cselekvését, szen­vedését is. Sobri rabló volt, haramia. A maga korában nagy eszmét képviselt, igaz torzul, a visszájáról, de a köz­nép előtt csak az eszme szá­mított. A másik, ami a me­se keletkezéséhez szükségsze­rű, az, hogy Sobri valóban élt. Azt már nem lehet tudni, hogy a váci püspököt való­ban kifosztották-e Sobri ko­rában; a legenda minden­esetre megmaradt. Azt mondják, Sobri Jóska nem volt más, mint Csikós Csuzy Palkó. Szép név; és nagy regény van mögötte. Csuzy Pál táblabíró úrnak, több és nagy birtoka volt. A kis Pál, a gyermek rakoncát­lan volt. Nem engedelmeske­dett ő senkinek, nevelőit, ta­nítóit megkéselte. Ha tehette, megszökött. Ilyenkor lerúgta csizmáját, pőre ingben és ga­• Rövidített közlés. tyában cselédek, csikósok, gulyások között mutatkozott. Ö vadember akart lenni és nem tekintetes úr ... Volt Vácott egy híres ba­rát, nevelő, tanítóképessége csodálatos. Juhot tud szelídí­teni párducból is; Pál szü­lei megkérték, tartsa pórázon a fiút, ahogy tudja. A barát vállalkozott a fel­adatra — és bizonyított. l?ál latin és francia nyelvet ta­nult, olyan esze volt az úrfi- nak, mint a parázs, mint a láng. Mindenki bizakodott. Egy szép reggel azonban hiába várták a barátot, mi­kor rátörték az ajtót, ágyhoz volt kötve, feje, szája, orra mindenféle ruhával betömve, Pál ágya pedig üres volt, azaz felső ruháit otthagyta. Elveszett a gyerek szőrén- szálán. Gondolták, a Dunába ugrott. A Duna mély, s rette­netes titoktartó. Tizenhat éves volt a fiú, erős, vjdám, fék­telen. Nem kellett őneki se „Alászolgája”, se „Kezeit esó- kolorh”, hanem „Gyere paj­tás, igyunk egyet, gyere ró­zsám, ugorjunk egyet, gyere cigány, vagy agyonütlek!” Valamikor, húsz esztendő múlván öreg számadó csi­kós, bojtárával együtt súlyos váddal került a megye színe elé. Tagadtak mindketten, de­resre kellett húzni őket. Ke­rekes Bandi, a bojtár még mosolygott is. Csak' nézte, csak várta, megkínálják-e őt is a deressel. És megkínál­ták. De akkor: — Tekintetes vármegye, urak! Nem vagyok én Kerekes ban- di, nem vagyok én bojtár, én nemes, nemzetes és vitézlő Csuzy és Puszta-Szentmihályi Csuzy Pál vagyok! — Te volnál, öcsém az el-, veszett Csuzy Palkó? — kér­dezte az öreg táblabíró, aki emlékezett a húsz év előtti eseményre. — Én vagyok, de nem vesz­tem el, hanem otthagytam ‘Vácon a barátot, mint Szent Pál az oláhokat. Ez történt 1838-ban. S a történet? Midőn Csuzy Pál, a délceg ifjú eltűnik, föllép a világban Sobri Jóska. Az­tán Sobri Jóska 37-ben eltű­nik örökre, se híre, se hamva, de színtérre lép Csuzy Pál. Azaz most már Csikós Csu­zy Palkó. (Pesti Hírlap, 1900) tési és Költségvetési Üzem. Csupa lendület, várandós ha­tározottság van e név mö­gött. Ám talán csak a név mögött, hiszen a szemlélt „építmény” nem árulkodott lendü­letről. Inkább arról, ami ennek az ellenkezője. A szilágyi kul­túra hajléka egy év alatt csak a szintig emelkedett, készült el. Igaz, ebben nemcsak a járási vállalat a ludas. Ta­vasszal nem volt pénz a mun­ka folytatására, anélkül pe­dig ... (Az elmúlt " ősszel is pénz nélkül kezdték meg az éoítést?) És most? Beköszön­tött az ősz. Bizony nagyon jó lenne a régi, szűk épület is, ha még állna! A kultúrának, a népműve­lésnek hajlék kell Püspökszi­lágyon is. Valljuk be, itt kell csak igazán, mert ezek az emberek szomjasabbak er­re, mint ahol eddig is bővel­kedtek ebben. Csak az ital­bolt marad számukra. Nem csodálkozhatunk azon, ha ott minden időben telt ház van. Az itteni emberek igyeke­zetét azzal is serkenthetnék, ha eltűnnének a földhányá­sok, az új falakra cserép ke­rülne és a tavaszi nagy ün­nepen felavatnák azt az épü­letet, amit a világ vége fa­luja fiatalja, öregje már na­gyon régen vár. — csankó — ORVOSI ÜGYELET Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet: Hétfőn; dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán; dr. Kovács Pál, csütörtö­kön: dr. Bucsek Tibor, pénte­ken: dr. Áfra Tamás, szomba­ton és vasárnap: dr. Pap Mik­lós. A beosztásban hét közben változás történhet. CSOMÓK Törnek felv. ORSZÁGJÁRÓ VACIAK Sződiek a Marinában A váciak szeretnek ' utazni. Ezt bizonyítják azok az adatok, melyeket Pászthory Loránd, az IBUSZ-kirendeltség vezetője mutatott az újságírónak. Ebben az évben eddig két­százötvenen utaztak a város és a járás területéről külföldre. Belföldre ezen a hét végén in­dítják az ötvenkettedik túrát. Egy-egy belföldi útra olykor három kocsi is viszi az utaso­kat, s egy autóbuszra negyven­hármán fémek fel. — Tavasszal a Mátra—Eger út, nyáron a Harkányfürdő— CERUZAJEGYZETEK TERMINUS. — Sétálgató nyugdíjasok nézegetik az MNB épülő székházát a Köztársaság úton. — „Ügy készül ez, mint a Luca széke!” — állapítja meg az egyik. „Ha legalább úgy csinálnák! — feleli ősz hajú társa — mert arról tud­juk, hogy december 24-én el- készült!” MENTEGETŐZÉS. — Négy­jegyű számot kérek (még nem tárcsás) telefonomon. „Sajnos, nincsen tárcsahangom” — mentegetőzik a központos. „Nem tesz semmit — udva- riaskodom —, ez a bársonyos alt is egészen kellemesen hangzik.” KÖZBESZÓLAS. — Sport­kérdések is felvetődtek a hé­ten az egyik szakszervezeti bi­zottságban. „Nyugodjanak meg a szaktársak — mondta az elő­adó —, a váci sport ügye kitű­nő kezekben van.” Valaki köz­beszólt: „Nyugodtabbak len­nénk, ha inkább jobb lábak­ban lenne.” BÖNGÉSZŐ. — Arról olva­sok, hogy az őrszentmiklósi ön-’ kéntes tűzoltók ünnepségén felelevenítették az elmúlt tűz­eseteket.- Utána sok dolga le­hetett a piros tűzoltókocsinak. — „Szeretném kultúrával etet­ni az embereket” — nyilatkoz­ta a művelődési központ igaz­gatója. Talán így: aki nem ve­szi be a tudományos kísérőfil­met. az nem kap a Lollobrigi- dából! (p. r.) Pécs, és a balatoni út iránt ér­deklődnek a legtöbben. Egyé­nileg kevesen jelentkeztek, de a gyárak, vállaltatok, üzemek és termelőszövetkezetek gyak­ran veszik igénybe a szolgál­tatásainkat — tájékoztat Pász­thory Loránd. — A szabad szombatok bi­zonyára az IBUSZ-nál is érez­hetők. — Mind több és több szom­bat-vasárnapi utat kell meg­szerveznünk, de a háromnapos út sem ritkaság. Legutóbb a vámosmikolai termelőszövet­kezet ment el ilyen „maratoni” útra. — Milyen túracsemegék lesz­nek még ebben az évben? — Lasz egy lengyel és egy ausztriai utunk, amelyet mi szervezünk éis természetesen a központ emellett más orszá­gokba is visz jelentkezőket. Belföldre a legjelentősebbnek az október 4—S-i Bakony—Ba­laton út ígérkezik. Erre a sződi Haladás Termelőszövetkezet 140 dolgozóját visszük el. Szál­láshelyük a Balaton legújabb szállója a füredi Marina hotel lesz. M. S. Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak a rokonoknak, Ismerő­söknek és jó barátoknak, akik szeretett férjem, illetve édes­apánk Szikora Károly temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és ezzel szí­vünk fájdalmát enyhítették, ez­úton mondunk hálás köszönetét. Özv. Szikora Károiyné és gyer­mekei. it I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom