Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Pilisen láttuk Érkezésünkkor a pilisi mű­velődési házhoz épp egy sze­rencsés kimenetelű bicskázás­nak szakad vége a bejáratnál. Húsz forint tartozás s pár po­hárka ital elegendő volt ah­hoz, hogy testvér a testvérre emelje a kést. Megtudtuk, hogy a rendezvények alkalmá­val megmaradt szeszes italt hétköznapokon is árusítják a művelődési házban. Vajon szükség van-e erre? Csapszék vagy a művelődés háza a művelődési ház? Pili­sen még nem tudnak erre egy­értelműen válaszolni. (vereszki — baky) Vb-ölés Tápiósülyben Holnap, szeptember 22-én délután 2 órakor vb-ülést tar­tanak Tápiósülyben. Napirend: A község kislakásépítésével kapcsolatos tapasztalatok és az engedély nélküli építkezések {elszámolása. FOGADÓÓRA A monori Kossuthban is megkezdődött a szüret 80 mázsás átlag burgonyából Hízómarhák Olaszországba és Svájcba Jókor érkeztünk a monori Kossuth Tsz központi irodá­jába, éppen befejeződött a vezetőségi ülés, amelyen az aktuális őszi munkákról volt szó. Így mi is friss helyzetje­lentést kaptunk a közös gaz­daság vezetőitől. S. Kovács Béni tsz-elnök: — Mintegy ötven holdon befe­jeztük a burgonya szedését. A várt hatvan helyett nyolcvan­mázsás átlagtermést értünk el. Bevált a gülbaba és a kisvár- dai burgonyafajta, jövőre is ezeket vetjük. Jó ütemben ha­lad av kukorica törése, mintegy negyven holdon végeztünk ve­le és a terméskilátások is jók. Az ősziek vetését eddig há­romszáz hr] ion végeztük el, s folyik m 'r a szüret is. A Csabagyöngye csemegeszőlő fajtából m'n harminchat holdról két vagonnyi szőlőt szedtünk le. A többi nyolcvan pát, a paprikát és a karfiolt. Sárgarépából kétszázötven-há­romszáz mázsás termést ér­tünk el, ami jó eredménynek számít. A leszedett áru nagy részét a MÉK-nek, a többit saját üzleteinkbe szállítjuk. A paradicsom sajnos nálunk is tönkrement a kedvezőtlen időjárás miatt. Kiültettük már az őszi salátát, október végére meg lehet kezdeni a szedését is. Béky László főállattenyész­tő: — Örömmel mondhatom, állatállományunk téli takar­mányellátása biztosítottnak látszik. Eddig az idén kétszáz­tíz darab hízómarhát adtunk el, nyolvanöt százalékát ex­portra. Huszonöt darab hízó­marhát a közeljövőben Olasz­országba és Svájcba szállítunk. Gér József • VASÁRNAPI MOZAIK KISZ-taggyú lések Ma több helyen KlSZ-alapsz^ervezeti taggyűlést tartanak, és a fiatalok megválasztják a vezetőségválasztó taggyűlések le­vezető elnökét és a jelölő bizottság tagjait. Taggyűlés leisz Mendén, ahol a járási KISZ-bizottság kép­viseletében megjelenik Halász Pál, Nyáregyháza-felsőn Elekes Eduárdné, Nyáregyháza Szentimre telepen Zsolnai Miklós. Holnap, hétfőn, taggyűlés lesz a járási szolgáltató ktsz-nél, ahol a járási KISZ-bizottság képviseletében megjelenik Gu­lyás Etelka, a maglódi ÁFESZ-nál Tóth István, a gyömrői Petőfi Tsz-nél Fehér József és a Monori Gépjavító Vállalatnál (?) Darázsi Eszter. Az Üj Magyar Föld című [ top 1947. június 15-1 száma ír- : ja: „Virág Gábor nemzeti bi­zottsági elnök kezdeményezé­sére most tartották Tápiósü- lyön az első állat- és kirakodó- vásárt.” Küldötteink a megyei békeaktíván A holnapi megyei békeakti- ván, amelyet a Pest megyei Tanács nagytermében tarta­nak, a monori járásból tízen vesznek részt: Gál Jánosné, Pásztor Antal, Csömör Sán- dorné, Dancsó Jajosné, Gajdos Józsefné, Mészáros István, Molnár Károly, Aczél Ferenc, Neumann Mihály és Bállá De- zsőné. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Gajdos Józsefné járási ta­nácstag holnap, szeptember 22-én este 6 órakor tanácstagi beszámolót tart Monoron, a te­lepi iskolában. 40 darab hízott sertést adott át az üllői Kossuth Tsz az Ál­la tforgalmi Vállalatnak 110 ki­lós átlagsúlyban. ★ 15 holdra vet az idei őszön triticalét a kávai Haladás Tsz. Takarmánynak vetik. ★ 13,26 mázsás átlag termett az idén őszi árpából a mendei Lenin Tsz-ben. Őszi búzából az átlag 10,23 mázsa lett. Kiskunfélegyházán őszi épí­tőtáborban vesznek részt a monori József Attila Gimná­zium második és harmadik évfolyamos tanulói. Almát és szőlőt szüretelnek. ★ Országos állat- és kirakodó- vásár lesz ma Pilisen. ★ Szőlőpréseket is kölcsönöz a vecsési kölcsönzőbolt a lakos­ság kívánságára. ★ Olimpiai bajnok Tápiósá- pon? A tápiósápi sportkör azt tervezi, hogy előreláthatólag október elejére meghívja Ta­tai Tibor olimpiai bajnok ke­nust és Granek Istvánt, a ka­jak-kenu válogatott edzőjét. Élménybeszámolót tartanak a tavalyi mexikói olimpiáról. A kémkedés története Szabolcsi János rendőr szá­zados Üllőn nagyhatású előd­adást tartott a bűnözés meg­előzéséről, az állambiztonság­ról, a hírszerzésről és az el­lene való harcról. Röviden is­mertette a kémkedés történe­tét. Az előadást végighallgatta Fejes József, a járási rendőr- kapitányság vezetője is. Az előadás után bemutatták Egedi Lehel és társai kémke­dési bűnügyének katonai tár­gyalásáról készült filmet, majd filmet vetítettek egy galeri­banda tevékenységéről. A kolozsvári ötves legények strikeja 1573-ban Ritkaságok Lendvai József magán könyvtárában Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára, szeptember 22-én, hétfő délelőtt 8-tól 2 óráig tartja fogadóóráit a já­rási tanács épületében levő hi­vatali helyiségében. A lakos­ság felkeresheti a tanácsi szer­vek hatáskörébe tartozó ügyek­ben. hold szőlő szüretelése körül­belül tíz nap múlva kezdődik. Sajnos az utóbbi napok idő­járása már nem kedvezett a szemeknek, de úgy számítjuk, hogy a huszonöt-harminc má­zsás átlag meglesz. Lánczy Kornél főmezőgaz­dász: — A kertészetben fo- I lyamatosan szedjük a sárgaré- I Lendvai József vecsési, vi­rágok közé rejtett kis családi házában él, nyugdíjas, A szó igazi értelmében nem biblio­fil-gyűjtő, nem utazik órákat az ország másik végébe egy- egy könyvritkaságért, nem ad egy-egy könyvért vagyonokát. A polcokon mintegy 1300 könyv sorakozik. Volt érzéke, érdeklődése ahhoz, hogy soha ne menjen el — ha valamelyik t^önyvüzletben meglátott egyet-egyet — a kincsek mel­lett ... Marx. Engels, Lenin sorozatok, német, orosz, magyar nyelven, Szabó Ervin-, Gárdos Maris- Ica-, Károlyi Mihály-, Braun Soma-, Jászi Oszkár-, Ehren­burg-, Barbusse-kötelek, ere­deti kiadások, eredeti nyelven, — találomra, ahogy egymás mellett sorakoznak. A mar­xizmus—leninizmus klassziku­sai, a munkásmozgalom, a Ta­nácsköztársaság kiadványai, mind-mind megtalálhatók ma­gánkönyvtárában. — Kellettek ezek minden nap, már legénykoromban ér­deklődtem irántuk, hogy tud­jam, milyen eszméért harco­lok ... Ezek között a „mindennapi” könyvek között is bőven van­nak ritkaságok. Egy pár közü­lük: Marx Károly: 111. Napó­leon államcsíny je. Népszava kiadás. A történelmi materia­lizmus állambölcselete, Dr. Jászi Oszkár, Bp. 1903-as ki­adás. Egy szerzetes naplótöre­déke, írta Faber Oszkár. — Szerzetes volt, kiugrott, a Népszava munkatársa lett — mondja erről a könyvről. — Leírja, miért, hogyan változ­tak meg nézetei... Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban. Bécsi Magyar Kiadó, Jászi Oszkár bevezető­jével. A szociáldemok­rata párt kiskátéja (1899.). Ká­rolyi Mihály: Egy egész világ ellen, 1923. München, magyar nyelven. Lenin válogatott munkái, 5 kötetben, kiadta 1933-ban a Szovjetunióban élő külföldi munkások kiadóválla­lata. A világforradalom. Bp. 1919. írta Lenin sofőrje. Die Mutter Lenine, moszkvai német nyel­vű, 1945-ös kiadás. — Németül úgy írok, olvasok szinte, mint magyarul. A fran­ciát már kezdem felejteni, ugye harminc éve... A szláv nyelveket csak egy kicsit tud­tam azelőtt is. Rendkívül gazdag Lendvai József gyűjteménye a Tanácsköztársaság idejéből. Nemrégen a járási kiállításra kérték kölcsön tőle, egyébként mint munkásmozgalmi érté­kek, védettnek vannak nyilvá­nítva. — Figyelje meg a dátumot, én a Vörös Hadseregben már 1919. április 7-én harcoltam, Csúcsánál. Rohamszázadpa- rancsnok voltam, majd a 69-es dandár városparancsnoka let­tem Szolnoknál. — Aztán jöttek az emigráció évei, Bécs, Berlin, Hamburg, Hitler hatalomra jutása után Franciaország... Gyűjteménye egyik legérté­kesebb példánya egy 1886-os kiadású könyv: A kolozsvári ötves legények strikeja (sztrájkja) 1573-ban és 1576- bon, Deák Farkas székfoglaló értekezése az Akadémián. — Hat éves se’ voltam, ami­kor karácsonyi ajándékba kaptam édesapámtól a Robin­sont. Az volt az első könyv életemben... Az első könyvtől hatalmas utat tett meg Lend­vai József, amíg eljutott könyvtáráig. Magyar Országnak ’s A’ HOZZA KAPCSOLT tartomá­nyoknak mostani állapotja ... Pesten, 1836. A szerzetes uralma vagy Róma a 19-ik században, Pest, 1870. Irta: Garibaldi tábornok. A szerző által jogosított ma­gyar kiadás. A’ demokratia Amerikában, Buda, 1841. Bekötött Nyugat-évfolya­mok, Kassák Ma című folyó­iratai, a kommunista Üj Már­ciusok (egyikben Kun Béla utolsó írása) sorakoznak a pol­cokon. — Bátyám is szerette a könyvet, apám pincér volt, hordta haza a magyar és né­met nyelvű újságokat. Engem a politikai hírek érdekeltek... A nyugati emigrációban úgy kereste a kenyerét, ahogy lehetett, zsákot cipelt, dokk­munkásként dolgozott, alkalmi munkákat vállalt. 1937-ben került haza, Vecsésre költö­zött, hogy ne legyen annyira a rendőrség szeme előtt. — Nézze, azt hiszem, ebből a könyvből nincs még egy Ma­gyarországon. Bykov: A cári család vége (A Romanovok utolsó napjai.) Kiadta a Pro­letár Könyvkereskedés Kiadó New Yorkban, 1927-ben. Na­gyon érdekes ... Lendvai József ma már nyugdíjas, a 77. évében van, idén megkapta a Munka­érdemrend arany fokozatát. Nyugodt óráiban le-levesz a polcokról egy-egy kedves könyvet... — Ha van egy szabad dél­utánja, jöjjön el, szívesen lá­tom, böngészgessen, olvasgas­son — mondja. Lendvai József egyébként eredetileg lakatos volt és hat elemit végzett. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Monori-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon dr. Rados Mária (monori-erdei rendelőjében), Pilisen dr. Illa- nicz Elemér, Üllőn dr. Koncz Lajos, Vecsésen dr. Fekete Ká­roly tart ma ügyeletet. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen azAnd- rássy-telepi. MŰSOR * MOZIK Ecsér: Pökolrév. Gomba: Ém- bgrrablök. Gyömrő: Mona Lisa tolvaja. H: Bilincs és mosoly. Maglód: Anna Karenina. H: Tiltott terület. Mende: Tiltott terület. H: Anna Karenina. Monor: Ismeri a Szandi mandit? H: A rocheforti kisasszonyok. Nyáregyháza: Alfa Rómeó és Júlia. Péteri: Sógorom a zugügyvéd. Pilis: Párizsi Notre Dame. H: A sólyom nyomában. Tápiósáp: Betyárok bosszúja. Tá- piósüly: A beszélő köntös. Űri: Mezítláb a parkban. Üllő: A só­lyom nyomában. H: Átutazók pa­radicsoma. Vasad, az első előadá­son: Esős vasárnap. A követke­zőn: Három óra magánélet. Ve- csés: Hívd a férjem találkára. H: Rejtély a stadionban. SPORTJEGYZET Még a dobogón végezhetnek Az egyik szeme sír, a másik meg nevet a vecsési sportra­jongóknak. A labdarúgócsapat bravúros szereplése mellett a kézilabdázók bizony a vártnál kevesebbet nyújtottak. A baj­noki esélyek — amelyekkel a bajnokság elején még komo­lyan számoltak — néhány vá­ratlan, idegenbeli vereséggel semmivé váltak. Vasárnap a Gödöllői Vasas elleni rangadón azonban kitettek magukért a fiuk. Lendületes, gólratörő já­tékkal szinte lelépték a bajno­ki címre pályázó vendégeket. Különösen a már hetek óta jó formában levő Mezei volt elemében, aki nyolc góllal ter­helte meg a vendégek hálóját. A vécsésiek kapusa, Berénkei is kitűnő formában, bravúros védések sorozatával járult hozzá a győzelemhez. A bajnoki cím elúszott, de a dobogóra még van esélyük a vecsési fiuknak. Az elkövetkező hetekben a két éllovas, a GEAC és a Bem SE is Vecsésen játszik — és a tavalyi bajnok VIZÉP gárdá­iénak is alkalma nyílik, hogy a tekintélyükön esett csorbát némiképp kiköszörüljék. — szatti — JÓ A ceglédi vona­lon van egy ka­lauz bácsi, aki a reggeli munkásvo- natoken azt mondja, hogy jó. Végigjárja a hozzá tartozó kocsikat, s amikor a munká­sok felmutatják havibérletüket, azt mondja, hogy jó. Nem azt, hogy kö­szönöm, hanem hogy jó. Sokáig gondol­kodtam azon, hogy ejtsek-e szót erről. Attól félek, akadnak, akik azt mondják, mi ez, már ebbe is bele­kötött, neki már az se jó, ha a ka­lauz azt mondja, hogy jó. Mit szól­na vajon akkor, ha a kalauz egy szót sem szólna ?! írók a jó-ról, de ünnepélyesen ki­jelentem. hogy ezt nem elmarasztaló szándékkal te­szem. Magam is teljesen tanácsta­lanul azon töpren­gek, hogy jó-e a jó? Be keil vallj am. van benne logika. Beleképzelem ma­gam a kalauz he­lyébe. Naponta minimum kétszer megteszi az utat. Irsától, Pilistől vagy Monortól Budapestig és vissza. De lehet, hogy háromszor. Reggel le, délben vissza, este megint le. Egy úton — mondjuk — rápis- Iant ötszáz bérlet­re. Két úton ezer, három úton az már ezerötszáz. Hát — ha én len­nék a kalauz, nem esküdnék meg, hogy kimondanám naponta ezeröt- százszor a köszö- nöm-öt. Az az ér­zésem, hogy ki­mondanám, de nem esküdnék meg rá. Ez kide­rülne akkor. Van ugyanis egy kis baj ezzel a fcő- szönöm-mel. Hosszú. Három szótagú: kö-szö­nöm. Hosszú. Mennyivel köny- nyebb dolguk van a németeknek: danke, a franciák­nak: merci, az an­goloknak : thank you, hogy csak néhány példát em­lítsek. Egy szóta­got megspórolnak. Kettő mégis csak kevesebb, mint-a három. Az egy pe­dig a kettőnél is kevesebb. A reggeli kalauz tehát valahol jó helyen tapogató­zik. Közelít a nyu­gati nyelvekhez, ugyanakkor alkal­mazkodik rohanó korunkhoz. Min­dent gyorsan, mindent röviden. Csklom, mondja a kis srác a tanító néninek, kvánok, mondja .hajnalban a szomszéd, jó — mondja a ka­lauz. Talán neki van igaza. De mégis, ez a köszönöm, én úgy érzem, ennek a szónak dallama van. Zenéje van ennek a szónak: köszönöm. Kö-szö- nöm. Múltja van ennek a szónak, ebbe a családba tartozik: anya, apa, kérek — kö­szönöm. Valami­kor régen tanul­tuk meg, nagyon régen. Én talán mégis moll ette maradnék ... Nem tudom. Mindenesetre, figyelmüket kö­szönöm. Akarom mondani: jó. (d. s ) Deregán Gábor Vasárnapi tárlatunk HAHÓ! Az udvaron álló öreg fa törzséből faragta Studencz János 19 éves mo­nori fiatalember. Péterffy felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom