Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
19®9. SZEPTEMBER 21., VASÄRNAP A szakképzés reformja Ami érleli az egységet A héten megtárgyalták az országgyűlés különböző szak- igazgatási szakbizottságai, s rövidesen maga az országgyűlés vitatja meg a szakmunkás- képzés reformtervezetét. Az országgyűlés ülése elé kerülő törvényjavaslat — a reform- tervezet — fontos állomás a szakképzés korszerűsítésében, s még inkább jó kiindulópont a gyorsabb, célszerűbb fejlesztéshez. Mindezekre nagy szükség van. A szakmunkás- képzés mai formái, lehetőségei lényegében kimerültek, s egyre kevésbé feleltek meg a tudományos-technikai forradalom támasztotta követelményeknek. A legfontosabb beruházás Ma már közhely: minden ország legfontosabb beruházása a szakoktatás. Hazánkban 1938-ban hatvanezer inas ■volt. Képzésük szervezetlen, helyzetük rendezetlen, a tanonciskolák felszerelése szegényes. 1950-ben már a nemzeti jövedelem három százalékát költjük oktatási célokra, 1968-ban pedig 5,2 százalékát. Tizenkétmilliárd forintot! A szakképzésben résztvevők száma a legtöbb szakágban húsz év alatt megháromszorozódott. Mégis: szakemberhiányról panaszkodnak mindenütt. A szakmnkás pedig — mondják — aranyat ér. Érne. Ha lenne. De nincsen. Miért? A technikai fejlődés hazánkban is átformálta az iparban foglalkoztatottak ösz- szetételét. Míg 1938-ban a fizikai dolgozók 34 százaléka volt szakmunkás, addig 1961- ben már 40, 1968-ban pedig 42 százalék volt ez az arány. Ugyanakkor a betanított munkások aránya az 1938-as 42 százalékról 39-re, a segédmunkásoké pedig 24 százalékról 19-re csökkent a múlt évig. Több szakmunkás kell — ez egyszerű következtetés az elmondottakról. A hogyan- ra azonban már nehezebb a felelet. Az 1968—1969-es tanévben 210 ezer szakmunkástanuló tett vjzsgát, közülük 64 ezer végzett. A megyében: 10 200 vizsgázó, 2600 végzős. Az 1960 —1961-es tanévhez mérten hatvan százalékot tesz ki országosan a növekedés. Pest megyében ugyanez idő alatt megkétszereződött a szakmunkás jelöltek száma. A meny- nyiséggel tehát nagy baj nem lehet?! Pedig van. Számszerűen is, s főként szakma szerinti megoszlásban is az igényeket — a keresletet — jobban tükröző képzésre — kínálatra — van szükség. * Ésszerű szakmacsoportok Abban nincs semmi különös, hogy az egész országban egyetlen sodronykészítő, két fémszoborműves, hat intarziakészítő, két nyomdai betűvésnök, egy kőszobrász szakmunkástanuló van. Abban sem, hogy ugyanakkor Pest megyében 2330 ifjú tanulja a lakatosmesterséget, 950 a forgácsolást, 1090 a motorszerelést, hétszáz a kőművességet. Az azonban már különös, hogy 285 szakma szerepel a tanítottak listáján, s hogy például tizenötféle lakatost, tizenhétféle nyomdaipari tanulót, s a forgácsoláson belül minden rész-szakmára is külön képeznek. A fölaprózott szakmák — o túlspecializáció, mondják a szakemberek — nehéz ballasztként lassítják a korszerű szakoktatást. Az úgynevezett alapképzés ugyanis kevésnek, a speciális ismeret soknak bizonyul. Ez utóbbi gyorsan elavul, az alaptudás szegénysége viszont megnehezíti az új specializáció , elsajátítását... Bűvös kör lenne? Az volt, de ma már világos az áttörés — reform-tervezet megszabta — útja. A számszerűen is — évente a megyében nyolcszáz, ezer fő körül van a növekedés — több szakmunkástanuló ésszerűbb, szakmacsoport-szerinti képzésére van szükség. Azaz: az alaptudás növelésére. A fölmérések szerint a 285 szakma százzal csökkenthető, éppen a túlspecializáció elhagyásával. Ugyanakkor az ún. emeltszintű szakmunkásképzés bővítésével — ma már másfél ezer gyerek tanul e formában a megyében —, a szakközép- iskolák gyors gyarapításával lényegbevágó szerkezeti átalakulást lehet és kell előidézni a jelenlegi összetételben. .Magyarán: nincs szükség tizenöt féle lakatosra, csak háromnégy félére, akik szakmai alapképzettsége lehetővé teszi a gyorsan változó speciális ismeretek rövid idő alatt történő elsajátítását, már a — munkahelyen, munka közben! Nem esztergályos, hanem forgácsoló szakmunkást, aki bármikor bármelyik részszakmában azonos értékű munkára képes, de nem idegen tőle — azaz gyorsan elsajátíthatja — még a forgácsolást fokozatosan fölváltó hidegen sajtolás sem... Hosszú éveken át az volt a kialakult gyakorlat, hogy a már „beiskolázott” gyermekek számára keresték az elhelyezkedési lehetőséget, s a megyében ez alól lényegében csak a Csepel Autógyár, majd később a százhalombattai olajfinomító, s a gödöllői dömpergyártás volt kivétel. (Ezeken a helyeken az előzetes igények alapján folyt a célszerű képzés.) A reformtervezet a feje tetejéről a talpára állítja a dolgokat, fordít a sorrenden. A képzés meghatározója az igény legyen — amit ugyan nem könnyű fölmérni, de a „piackutatás” itt is elengedhetetlen —, a társadalmi szükség. Rugalmas szerkezet A reformtervezet, mely az országgyűlés elé kerül, lényegében a szakmunkásképzés rugalmas szerkezetét, szervezetét hozza létre. A rugalmas szerkezet az eddigieknél jóval nagyobb lehetőségeket nyújt — például a nemrég létesített társadalmi ösztöndíjrendszerrel, a kedvezmények differenciálásával stb. — a társadalomnak szükséges, de nem. népszerű szakmák — kőműves, festő-mázoló stb. — vonzóbbá tételére. Továbbá: bár 23 ezer lány van a szakmunkásképző intézetekbe most felvettek között — a megyében 1900 főt tesz ki összesen a szakmunkástanuló lányok száma —, még mindig túl nagy a vonzereje az általános gimnáziumoknak, s emiatt a középiskolát végzett, de szakképzet- len lányok elhelyezése sok gondot okoz. A reform e kérdésben is változással kecsegtet, elsősorban a szakközépiskolák nyújtotta előnyök mérhetőbbé tételével, valamint a szakmunkástanulók továbbképzésének intézményes biztosítékaival. Az állam a hatvanas években nagy anyagi befektetésekkel fejlesztette a szakmunkás- képzést. Ma 376 szakmunkás- tanuló iskolában folyik oktatás, s a tanárok, szakoktatók száma nyolc év alatt 2600-zal növekedett. Uj kollégiumok, tanműhelyek, iskolák épültek — a megyében például Gödöllőn épült, Nagykőrösön most épül —, mégis, az eddigieknél nagyobb, s főként koncentráltabb anyagi támogatásra van szükség, hiszen a megyében működő ilyen intézmények többsége is korszerűtlen, zsúfolt stb. A termelés, szolgáltatás, értékesítés támasztotta szakem- benigények, s a képzés ősz- hangjának megteremtése természetesen nem egy vagy két esztendő kérdése. A reform- tervezet éppen ezért reális, lépcsőzetes fejlődést jelöl meg, s ahogy a törvényjavaslat törvény lesz, egy percet sem késhet a valóra váltás megkezSzombaton reggel a pomázi községi tanács nagytermében a Dunakanyar szakszövetkezetei, kertészetei termelői adtak képet munkásságukról, kiállítás keretében. Volt mit nézni. A tahi tótfalui Kék Duna hamvas, nagyszemű szőlőfürtjeit, almáskosarait. Pintér István szakszövetkezeti tag akkora piros paprikákat hozott, szinte nehéz elhinni, hogy valódi. A sort a szentendrei Mathiász János Termelőszövetkezet asztala követi. Elnökük csendesen MOSTANÁBAN, főleg a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása után sok szó esik a testvérpártok egységtörekvéseiről. Egybehangzó a megállapítás, hogy ezek a törekvések a mozgalom méreteiben erősödnek, bár az egységbontást, sajnos, még nem lehetett felszámolni. Illúzió is lenne azt képzelni, hogy a mozgalom teljes — stratégiai és taktikai, elvi és politikai — egysége rövid idő alatt helyreállítható. De az bizonyos, hogy a pártok többsége a közös fellépés híve és ennek mind a tanácskozáson, mind pedig — s ez nagyon fontos — a gyakorlati tevékenységében jelét is adja. Akik ezeket a nyilvánvaló tényeket tapasztalják, gyakran felteszik a kérdést: mivel magyarázható az egységtörekvések erősödése? Még azt is hozzáteszik, vajon ez a pozitív tendencia valamiféle időleges jelenség vagy tartó- sabb? Gyökerei csak a pillanatnyi helyzetben, vagy mélyebben, a múltban ágyazódnak? A válasznál — véleményem szerint — egészen az SZKP XX. kongresszusáig érdemes visszalapozgatni. Hatására valamennyi szocialista ország nemzeti szuverénitása és függetlensége, a kommunista pártok egyenjogúsága és önállósága erősödött, a szocialista országok és test- yérpártok közötti internacionalista kapcsolatok javultak. Ebben a helyzetben lehetőség kínálkozott — a kor követelményeinek megfelelően — az egység tartalmi és formai megújítására. Tagadhatatlan ugyanis, hogy másként valósult meg az egység — mondjuk — a Kommunista Internacionálé idején és megint másként a második világháború után, most pedig ismét mások a feltételek. Minthogy a XX. kongresz- szus termékenyítő határozatai alapján a pártok többsége eléget akart' téWtü'éaek-! mosolyogva hallgatja az elismerést. Mindenki egyenként szeretné megsimogatni, na meg megkóstolni az öklömnyi fényes almákat, piros Elberta őszibarackokat. Sajnos ilyen gyümölcsöt a pultokon sehol sem látni. Gyönyörű Ispán Antal kertész rózsa bemutatója, dús zöld dísznövény sora. Az egyik sarokban ökörszív nagyságú „szívparadicsomok” Sajn Czetozárnak, a pomázi Árpád Szakszövetkezet tagjának hozzáértését dicséri. Ab- zsity Péter birskörtét hozott, Milosevity Péter parfőmnél édesebb illatú császárkörtéket. A Munkaterápiás Intézet kertészetét gyümölcs képviseli. Az „Egri piros” nevű késői nyári alma újfajta, szemre mindenesetre nagyon mutatós. A vendéglátó pomázi kertbarátok klubja feldolgozva is bemutatja termékeit. Mellette kapott helyet Genov András művészien összeállított kocsi- keréknyi zöldséges-kosara. A budakalászi Egyetértés Szakszövetkezet legnagyobb érdeklődést kiváltó terméke egy folyton termő új eperfajta, amely most áll minősítés alatt. Szép gyümölcsöt, zöldséget mutatott be a Budapesti Kertészeti Egyetem, a pomázi Petőfi Tsz és a Hermész ÁFÉSZ. Délelőtt Winkler Istvánnak, a Pest megyei Növényvédőállomás főmérnökének vezetésével ankétot tartottak a Dunakanyar kertészeti termesztéséről. A tahi Kék Duna, a pomázi Árpád Szakszövetkezet, a kertbarátok klubja, a Budapesti Hermes ÁFÉSZ, és a szentendrei Mathiász János Termelőszövetkezet elismerő oklevelet nyert. A kiállítást vasárnap estig lehet megtekinteni. k. m. Nem fogy ki... Két műszak alatt 12 ezer mosókefét, sűrolókefét készítenek a monori gyárban. Napvilágot lát itt pálmarostból készült kályhatisztító s számtalan más anyagból gyártott árú. összesen 200 féle termék, melynek javarészét külföldre szállítják. A monori kefegyárat jó partnerként ismerik, Norvégiában, Angliában, Nyugat-Némctországban csakúgy, mint Afrikában. dése. Mészáros Ottó Dunakanyar kertészeti kiállítás Folyton termő eper, szívparadicsom... nek a követelményeknek, fellendült az egységért folyó harc. Igaz, az objektív és szubjektív okok miatt ez a küzdelem nem mindig járt egyforma sikerrel. AZ EGYSÉGTÖREKVÉSEKET indokolják azok, a részben hagyományos, részben új feladatok, amelyek korunk három nagy forradalmi ereje, a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom előtt állnak. Ahhoz, hogy a szocialista országok maximálisan ki tudják aknázni a rendszerükben rejlő hatalmas tartalékokat, nem elegendők a nemzeti erőfeszítések, nemzetközi összefogás szükséges. Ennek elengedhetetlen feltétele azonban az országok és a népeiket vezető kommunista pártok erősödő egysége. A tőkés világban a forradalmi erők egyre inkább a monopoltőke uralmi rendszerét veszik célba. Ez kétségtelenül az osztályharc új, magasabb szintjét jeleníti. Ezzel lépést kell tartania a munkásosztály egységének, amelynek megteremtése, erősítése a kommunista pártok első számú harci célja lett. Elérni azonban csak akkor lehet, ha maguk a pártok is szorosabbra fűzik kapcsolataikat. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is kialakulnak azok az erők, amelyek már nemcsak a gyarmatosítás ellen küzdenek, hanem fellépnek a kapitalizmussal, mint társadalmi rendszerrel szemben. Tömörítésük döntő a nemzeti felszabadító mozgalom hatékonysága szempontjából. Ehhez azonban az szükséges, hogy a nemzeti összefogásban egyre nagyobb szerepet játszó kommunista pártok között nagyobb legyen az egység. Nyilvánvaló tehát, hogy a kommunista mozgalom történelemformáló szerepének megőrzése nagy mértékben függ attól, vajon a pártok fel tudnak-e lépni egységesen a há- borjíj a t;eak_ció- -erői gllen. E?t g pártok zpme felismerte: innen az egységtörekvések egyik forrása. NEM HAGYHATÓ SZÁMÍTÁSON KÍVÜL a másik forrás: cselekvésre buzdít az a tény, hogy az imperializmus fokozott agresszív erőfeszítéseket tesz pozícióinak megtartására, elvesztett hadállásainak visszaszerzésére, a forradalmi folyamat lefékezésére. Evégett változatlan céljait változó módszerekkel, taktikával próbálja elérni. Ebben az új taktikában nagyobb szerepet kap az ideológiai diverzió, a szocialista országok és a kommunista pártok közötti ellentét szítása, az egybefűző szálak fellazítása. Magától értetődik, hogy ezzel a taktikával szemben a legeredményesebb harcmodor csakis az együttes fellépés, s erre törekednek a marxisták—leninisták az anti- imperialista harcban. A egység erősítését indokló negyedik tényező a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kialakult helyzet. Ez sokrétű problémakör. Kezdve azzal, hogy az utóbbi évtizedben nagy mértékben nőtt a pártok taglétszáma, folytatva azzal, hogy a pártok a legkülönbözőbb körülmények között vívják harcukat, ! egészen addig, hogy a mozgalomban sajnálatosan tapasztalható az egységbontás, a kínai nagyhatalmi sovinizmus és a nacionalizmus más megnyilvánulásainak formájában. Ilyen körülmények között ma az egység erősítésének politikája sokkal inkább parancsoló szükségszerűség, mint bármikor korábban. Ötödik tényezőként azokat a felismeréseket vehetjük egy csoportba, miszeriht lehet egységet teremteni a legkülönbözőbb körülmények között tevékenykedő pártok között a közös eszme, cél és érdek alapján. Bebizonyosodott, hogy a teljes egység helyreállításáig is lehetséges akcióegységet teremteni a legfontosabb és a leghalaszthatatlanabb kérdésben, az imperialistaellenes harcot illetően. Bebizonyosodott az is, hogy az akcióegység megteremtése nem jár együtt valamiféle nemzetközi irányítóközpont létrehozásával, amit a pártok zöme nem támogatna. E fontos indítékok alapján megítélhetjük, hogy napjainkban megvannak az egység erősítésének objektív feltételei. Ezekhez azonban megfelelő szubjektív tényezőknek is kapcsolódniuk kell, EZEK UTÁN VÁLASZT ADHATUNK a bevezetőben említett kérdésre: az egységtörekvések erősödése azoknak a kedvező változásoknak köszönhető, melyek a világon és a mozgalomban a szocializmus és a béke erői javára bekövetkeztek. Nem ideiglenes és nem felszínes jelenség tehát, hanem a kommunista mozgalom állandó- törekvése, amely abból a tapasztalatból táplálkozik, hogy a kommunista mozgalom ereje mindig a kor alapvető kérdéseiben elfoglalt közös eszmei-politikai álláspontból, sorainak összefogásából táplálkozott. Ma ezek a törekvések kedvezőbb feltételek mellett keresik az érvényesülés útját. A moszkvai tanácskozás olyan állomás volt ezen az úton, amelyhez a pártok hosszú, sokszor akadályokkal teli, kanyargós útról érkeztek, de amelyről marxista—leninista akcióprogrammal és hatékony platformmal felfegyverkezve indultak tovább forradalmi küldetésük teljesítésére. P. T. KIEMELT VÁLLALAT ÁTKÉPZÖS TANFOLYAMOKAT INDÍT érettségizettek és 8 általánost végzettek részére: központi fűtés, viz-gázszerelő, villanyszerelő, festő-mázoló, tapétázó, hidegburkoló, műanyag-burkoló, parkettázó, szigetelő, üvegező, kőműves, ács, vasbetonszerelő, műköves, épületasztalos szakmákban. Házgyári épületek szerelésénél a legkorszeiübb technológia mellett foglalkoztatjuk. A tanfolyam sikeres elvégzése után minden hallgató szakképesítést kap. A tanfolyam időtartama alatt havi 1600 Ft-os bért fizetünk, majd kiemelt bérrel foglalkoztatjuk. MINDEN SZOMBAT SZABAD. Vidékiek részére szállást adunk, különélést fizetünk, utazási hozzájárulást térítünk, üzemi ebédet és vacsorát szolgáltatunk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: A 43. sz. ÁÉV. szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 19 (4, 41, 43, 47-es villamossal).
