Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
1969. SZEPTEMBER 3.. SZERDA ""'zMMtw A len varázsa Markáns arcú, magas termetű, mozdulataival, szavaival nyugalmat árasztó, kiegyensúlyozottságot sugárzó férfi. Most tíz esztendeje, 1959-ben lett főmérnöke a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budapesti fonógyárának, de akkor már hat éve dolgozott az üzemben. Szakmai tudása mellett hely- és emberismerete tette könnyebbé az első, vezetőként megtett lépéseket. Azután már a sokasodó tapasztalatok, az áttekintés megszerzése, s az elsősorban önmagával szembeni igényesség egyengették az utat. A több mint hat és fél ezer embert foglalkoztató, Budakalá- szon székelő vállalat vezetői úgy tartják számon Zolna Antalt, mint a legjobb gyári vezetők egyikét. S úgy is, mint akit a len, ez az igénytelen növény varázsa alá vont. A Linum usitatissírhum, azaz a házilen ötezer éve kultúrnövény, ősi textiliák kemény munkával — nyílni, áztatni, törni, tilolni, gerebenezni kell — készült alapanyaga. Ötezer éve használjuk, s mégis: igazából most kezdik csak fölfedezni. Pontosabban: a hosz- szú szálú lenrostok feldolgozását — fonását, majd szövését — az ipar világszerte most teszi valóban iparszerűvé. A len bűvkörébe vonta Zolna Antalt. Mint főmérnököt, aki évről évre többet tett a feldolgozás tökéletesítéséért, korszerűsítéséért, s mint kutató, újat kereső embert. A magyar len közepes minőségűnek számít a világpiacon, bizonyos fajta — finom — fonalakat nem lehet előállítani belőle. Azaz: nem lehetett. A főmérnök, s Boros László üzemvezető ugyanis „Lenrostok kémiai kezelése’’ címmel kidolgozott egy olyan technológiát, aminek alkalmazásával 20—30 százalékkal értékesebb fonal fonható-a-magyar lenrostbó!. — , tehát finomabb. Csökkenthető volt az import, az addig „durva” magyar lenrost kezesebbé, kellemesebbé simult. Másfél millió forint megtakarítását tették így lehetővé; a főmérnök fölfűzhette a kiváló újító jelvény legmagasabb, arany fokozatát. A len. Éveken át halmozódott a fölhasználhatatlan kóc a gyárban. Valóban nem lenne alkalmas semmire? Azaz csak műszaki áruként, de textilként nem? ö és Magó Károly „Alacsony értékű lenkó- tok lenfonodai felhasználása” címmel tettek le az asztalra egy új eljárást. Alkalmazzák, s évente egymillió forintot nyernek vele... Varázs? Biztos, hogy túlzásnak, „újságízűnek” ítélné meg a kifejezést, ha hallaná. Maga csak annyi magyarázatot adott: az ember szeretné ismerni, s ismernie is kell azt az anyagot, mellyel dolgozik. Papírok, könyvek, folyóiratok az asztalán. Valamennyi a munka, s a szakma szolgája. Pedig a lennek áztatáskor nincs túl kellemes szaga, a törött, tilolt, gerebenezett anyag nem túl mutatós. Pedig a len finom tapintású, nem bolyhos, nem tapad hozzá a piszok ... Kezdőpont és végpont között mássá lesz az anyag. És ez az egyszerű, a varázslatos benne. Főként, ha az ember tudja: része van as átalakításban ... Nehéz elválasztani a munkában éppúgy, mint szavaiban a két, egymásnak nem ellentmondó, de más és más ideg- feszültséget, fölkészültséget, koncentrációt kívánó területet A főmérnökit. Az alkotóit. Vagy nem is lehet elválasztani? Azt hiszem. Csönd van, miután ezt ki- mondtam. A főmérnök cigarettáját szívja, maga elé néz. A földszintről a gépek zaja kúszik fel, s végigbóklászva a szobát, kilibben a ablakon. Hirtelen arról kezd beszélni, hogy a lenipar mindig a második sorban állt. a textilipart egésznek véve, holott a len a háztartásban, konyhai eszközként, a szobában, ezernyi más helyen — például vasúti kocsik függönyeként — nélkülözhetetlen, teljes értékkel aligha helyettesíthető. Kiváló nedvszívó... Magyaráz, érveket sorakoztat, a szintetikus anyagok s a len keverésének most kezdődő nagy korszakának lehetőségeit taglalja ... Igen, ahogy mondta: az embernek ismernie kell az anyagot, mellyel foglalkozik. Ö azonban nemcsak ismeri. Szereti is. A gondokat higgadtan fogadó emberek típusába tartozik. Mentes a végletektől, de tud örülni tiszta szívvel annak, aminek érdemes. így például hosszan, s részletesen beszél arról, miként változott meg — a vállalati, s a gyári együttes fejlesztési koncepció megvalósulásaként T- a termelőüzemek feápa, “htfSrdh'i búltötták- fel a szárrtyasfonókat a ötven százalékkal termelékenyebb szovjet gyűrűsfonógépek. Azt mondjá: a műszaki fejlesztés gyakorlatilag a végtelenített szalaghoz hasonlítható. Nincs megállás. Amikor munkába álltak a gyűrűsfonók, már a következő lépésre készültek: a vizes fonásról a száraz fonásra való fokozatos áttérésre. A régi szárnyasfonókhoz mérten a német szárazfonók kétszerié termelékenyebbek, igaz, ebben a gyártási tartományban ez az eljárás csak most terjed el szélesebb körben, s ma még mindkettőnek, a vizes és a szárazfonásnak egyaránt polgárjoga van. Már csak azért Is, mert a vékonyabb, értékesebb fonalak még vizes eljárással készülnek, s azért is, mert a szárazfonó gépeken viszont gyapjúval, szintétikus anyaggal, lennel egyaránt lehet dolgozni. Száraz műszaki eszmefuttatás? De hiszen a műszaki fejlesztés több éves — s ma sem lezárt — szakaszának eredményeként, míg 1961-ben 875 fővel 1424 tonna fonalat készíA Szövetkezeti Javító Szolgálat BÁRMILYEN Háztartási kisgép és villanymotor Ceglédi út 8. Híradástechnikai eszköz Személy* és tehergépkocsi Motorkerékpár és kerékpár Szolnoki út 1. Ceglédi út 8. Ceglédi út 6. GARANCIÁLIS ÉS AZON TOLI JA VITAS AT VALLALJA ssssssssssssssssssssrsssssssssss Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz tettek, addig 1968-ban 756 fővel 2272 tonnát állítottak elő. Ha ez, az ilyesfajta fejlődés nem lenne itt, s a gyárak seregében, ma sem kevés gondunk mennyivel lenne több? Mert szép szavakkal szórakoztatni, elandalítani is lehet embereket, de az anyagi szükségletek kielégítéséhez — termék kell. A mindig növekvő szükségletek mindig több terméket kívánnak, követelnek. Hát ezért, hogy a len varázsa pontos műszaki adatokkal is meghatározható. A lenipar jövőjéről beszél, s arról, hogy az iparnak ez a hazai nyersanyagbázis nagy lehetőségeket ígér. A jövőből a jelenbe zökken vissza, s azon meditál, hogy hatmillió forintért fésülőgépeket kellene venni, áruk egy év alatt megtérülne, de: nincs pénz. Fejlesztési alapjukat — a vállalatét — nagyrészt lekötötte a készletnövekedés finanszírozása, s így ez évi terveik nagy része íróasztalba került, csupán kisebb jelentőségű anyag- mozgatási korszerűsítést valósítanak meg. Pesszimista lenne? Azt mondja: A haladásban kényszerű pihenők is lehetnek, csak az a fő, a pihenő erőgyűjtéssel, új tervek alapos kidolgozásával teljék el. Optimista tehát? Egyik sem. Realista, ahogy a mai helyzethez, adottságokhoz illik, s éppen ez a realizmus lehet az egyetlen alapja a holnap optimizmusának. Mészáros Ottó Hozzászólnak az illetékesek III. Bank és a tsz-ek feldolgozó tevékenysége A tevékenység bővítése mindig beruházások, álló- és forgóalapok, egyszóval pénz kérdése is. Ebből az elhanyagolhatatlan nézőpontból indultunk ki, amikor felkerestük dr. Páles Gyulát, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét. Megkérdeztük tőle, hogyan szemléli és hogyan támogatja a bank a termelő- szövetkezetek kiegészítő tevékenységét. o — Az én véleményem és a bank vezetőinek véleménye szerint — válaszolta — már maga a kérdés ily módon való feltevése is korszerűtlen. — Valamilyen tevékenység legfejlettebb üzemgazdasági, vagy üzemszervezési oldalról nézve lehet „fő”, vagy „mellék”, illetve „kiegészítő” jellegű. Az élelmiszergazdasághoz nem tartozó ipari tevékenységtől az egyszerűség kedvéért ezúttal tekintsünk el. Mi a szövetkezetét, mint vállalatokat az új mechanizmus által diktált szemlélet szerint nézzük. Itt pedig már a tevékenység nincs felparcellázva, nincsenek kijelölt profilok. A vállalat feladata az, hogy kielégítse az igényeket és hatékonyan gazdálkodjék. Okosan jár el tehát az a szövetkezet, amelyik a piac szükségleteinek megfelelően minden olyan árut termel, illetve minden olyan szolgáltatást nyújt, amire igény van és amit megfizetnek. 1 — Korábbi szemlélet volt az, amely a tevékenységi köröket elhatárolta, még pedig felső igényekből, központi döntésekből, nem pedig a valóságos szükségszerűségekből kiindulva. Most „újra kell gombolnunk a mellényt”, tudomásul kell vennünk, hogy a kiegészítő tevékenység nem más, mint a mezőgazdasági termelés meghosszabbított folyamata, amely társadalmilag rendkívül előnyös. Mi is elítéljük a kezdeti időszakokban — különösen Budapesten és környékén — kibontakozott vadhajtásokat, leginkább a munkaerő-kereskedelmet. Vagy finomabb kifejezéssel a munkaerő-átengedést ... Hozzá tesszük azonban, hogy ezért legalább azonos mértékben felelősek azok az ipari vállalatok is, amelyek a munkaerőt igénybe vették és azok a rendelkezések, amelyek ezt az ipar- vállalatoknak előnyössé tették. — Feladatunk az, hogy a fő irányba tereljük ezt a foModern borkombinát A Felsőbabádi Állami Gazdaság 32 millió forintos beruházással modern borkombinátot épít. Az építmény 3 egységből — fogadó, feldolgozó és tározóból — áll majd. A pincerész (a képen) már készen van, jelenleg a fogadó és feldolgozórészt építik. Jövőre a gazdaság 1000 hold szőlőjének termelését teljes egészében itt dolgozzák majd fel. Baleseti krónika Sok a túlóra Élni kell a vétójoggal Az év első felében tovább nőtt az üzemi balesetek száma — állapította meg a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa. A múlt évihez képest 90-nel több munkást ért szerencsétlenség, s 10 700-zal több a kiesett munkanap. A számok azt mutatják, hogy közel 5 nappal tovább tartott a sérültek felgyógyulása, vagyis: súlyosabb sérülések történtek. Abból adódik a legtöbb baj, hogy megszegik az előírásokat, s a vezetők elnézik a szabályok megsértését. A liberalizmus oka: „a termelés mindenek előtt” szemlélet. Folyamatos munkavédelmi nevelés helyett többnyire csak egyszeri, mechanikus oktatást kapnak a dolgozók. A balesetek okainak vizsgálata sem mélyreható, a biztonsági szemléről szóló jegyzőkönyvek sem utalnak arra, hogy a baleseti okokat felszámolnák. A harmadik: sok a túlóra. A tervteljesítés érdekében sokhelyütt mértéktelenül túlóráztatják az embereket. Például a Bugyi Telefongyárban — a csökkentett munkaidő ellenére —, májusban 15— 16 ezer órát használtak fel, s az is előfordult, hogy fiatalkorúak 40—70 órát dolgoztak munkaidőn túl. A postás- és vasasszakszervezethez tartozó üzemekben, s különösen a MEDOSZ-nál, emelkedtek rohamosan a baleseti számok. A javulás érdekében sokat kell tenniük a szakszervezeteknek! Élniük kell vétójogukkal, növelniük az aktívák számát, a munka- védelmi őrségek tevékenységét hatékonyabbá kell tenni. A gazdasági vezetéstől számon kell kérni a munkavédelmi feladatok végrehajtását Vietnami vendégek Nagykőrösön Kedden tíztagú vietnami küldöttség tett látogatást a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetben, Lukács Lázárnak, az MSZBT Pest megyei titkárának kíséretében. A vendégeket Petőfi Sándor, a termelőszövetkezet elnöke kalauzolta. AZ ÚTÉPÍTÖGÉP JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES • LAKATOS • HEGESZTŐ • ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKASOKAT, . * segédmunkásokat, • gyors- és gépírót. Kereset megegyezés szerint. Heti 44 órás munkahét. Minden második szombat szabad. CEGLÉD, KÜLSŐ KAT AI U. 35/a lyamatot, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi és feldolgozó tevékenység felé kell az utat megnyitni. Az egészséges kezdeményezéseket mi a magunk részéről is támogatjuk. Helyeseljük és anyagilag is támogatjuk például, ha a tsz-ek egyedül, vagy közösen tejfeldolgozó üzemeket alapítanak, mert ez a fogyasztók érdeke is. Feltétlenül okos dolog, ha például a szőlészettel foglalkozó tsz-ek teljes vertikumot igyekeznek kiépíteni, azaz a szőlőfeldolgozáson át eljutnak egészen a borpalackozásig, és így színesítik a belföldi választékot, valamint az exportot. A hűtőtárolók létesítése már most, ebben a kezdeti szakaszában is érezteti áldásos hatását az ellátásba^,. sót a devizagazdálkodásunkban is. — A bankot természetesen különböző előírások és keretek kötik. A kormányhatározatok például csak az úgynevezett kiemelt beruházások — modern sertés- és szarvasmarha-kombinátok stb. — létesítéséhez teszik lehetővé az úgynevezett preferált hitelek nyújtását. A mezőgazdasági termelés meghosszabbított folyamata nem kiemelt célkitűzés, de a bank gyakorlatában nem is háttérbe szorított tevékenység. Ha például valaki egy sertéskombinátra úgy kér hitelt, hogy a költségvetésbe bele veszi egy kis vágóhíd és feldolgozó üzem hiteligényét is, — akkor — feltételezve, hogy a szükséges hatósági engedélyt megkapták — mi a tervezetet nem bontjuk két részre, hanem együtt szemléljük. Sőt, ha a beruházás így hatékonyabb lesz, hamarabb meglétül, , áltkór lehet, hogy éppen erre a célra adjuk a hitelt. — Mi ugyanis igen alaposan megvizsgáljuk, hogy a beruházás hatékonysága milyennek ígérkezik és a kérelmező mennyi saját erővel rendelkezik, milyen visszafizetési feltételeket vállal. Ez a döntő nálunk és nem az, hogy — korszerűtlen kifejezéssel élve — fő tevékenységről, vagy kiegészítő tevékenységről van-e szó. CD — Meg kell persze mondanom, hogy korlátozott lehetőségekkel rendelkezünk, ma hitelt nyújtani általában nem könnyű. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy á tsz- ek egyébként is ritkán fordulnak hozzánk az itt tárgyalt témába vágó kérelmekkel. Amit eddig kértek, annak teljesítése különösebb nehézséget nem okozott. — Túl azonban a bank szorosan vett hatáskörén, még egy szempontra szeretném a figyelmet felhívni. El kellene érnünk, hogy ha egy állami vállalat és egy termelőszövetkezet ugyanazt a tevékenységet óhajtja folytatni, akkor ezt azonos szerű feltételek között tehesse. Egy ilyen helyzet kialakítása igen jó hatással lenne a szorosan vett mezőgazdasági termelési folyamat meghosszabbítására irányuló törekvésekre. F. B. Gyermekkocsi — hármasikreknek Az országban sehol sem lehet kapni hármasikreknek gyermekkocsit. Ezért a debreceni Fémfeldolgozó Ktsz fiataljai elhatározták: társadalmi munkában gyermekkocsit készítenek Nagy Istvánná debreceni fiatalasszony részére, aki júliusban hármasikreknek adott életet. Az ajándékkocsi elkészült és a debreceni hármasikrek: Ágnes, Márta és István már a nagyméretű gyermekkocsiban napfürdőz- nek.