Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

rtJ» MECVEI N ‘ cMii-laf) 1969. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Műhelyről-műhelyre Bírságolás után is minden a régi A Pest megyei Tanács mag- '! lódi Vasipari Vállalatának műhelyeiben június 11-én és 12-én ellenőrzést tartott Aszódi Baláss, a Szakszer- ; vezetek Pest megyei Taná­csának munkavédelmi fel- í ügyelője. Három sűrűn gé- , pelt oldalon sorolta fel az ész- j lelt hibákat, megszüntetésü- , két határidőhöz kötötte, a fő­mérnökre ezer, a biztonsági j megbízottra ötszáz forint bír- j ságot rótt ki. A megbírságol­tak fellebbeztek. A biztonsá­gi megbízott felmondott. Vá­lasz e sorok írásakor sem a fellebbezésekre, sem a felmon­dásra nem érkezett. Sártenger volt ' Állaga Gyula szb-titkárral jés Pák. ózdi Mihály bizton­sági megbízottal beszélgetek. Kimondják, hogy 1949-ben, 20 alkalmazottat foglalkozta­tó, kis öntöde került az ál­lam birtokába itt, ma há­romszázan dolgoznak, évi tervük 35 millió forint. Né­hány éve még vödrökben mosakodtak, sátrakban dol­goztak az emberek, ma megfe­lelő mosdójuk, öltözőjük van. Tavaly az udvar sártenger volt, a dolgozók maguk von­szolták a vassal megrakott kocsikat, ma traktorok mö­gött, 760 000 forintos költség­gel épült, tiszta, portalanított műúton gördülnek a szállít­mányok. Minthogy a gyárban vas­sal dolgoznak, az óvintézke­dések ellenére is állandó a balesetveszély. A múlt évben tizenhármán sérültek meg, az idén, június 31-ig tizenegyen. A tavalyi balesetek követ­keztében 248 munkanap ve­szett el, az ideiek következ­tében 122. Figyelmetlenség okozta a legtöbb sérülést. A kalapács az ujjra csap, az éles vas belehasít a húsba, a hat mé­ter hosszú, úgynevezett szál­anyagok becsípik a bőrt, a hegesztő ívfénye gyulladttá te­szi a szemet. Hiába a tenyér­védő, a bőrkötény, a kesztyű, a szemüveg, teljes biztonsá­got az se’ nyújt. A munka­ruha-ellátás jó, és mindösz- sze egy év a ruhák kihordási ideje, de kesztyűt, minthogy darabja félszáz forint, és egy hét alatt szétmállik, csali bizonyos munkakörben kap­nak a dolgozók. Két fejjel — Mellesleg tmk-vezetőhe- lyettes és főenergetikus is va­gyok — fakad ki a biztonsági megbízott. — A három beosz­tás nem egyeztethető össze egymással. Ha tmk-s fejjel gondolkozom, az üzemnek, miután az alapvető biztonság megteremtődött, feltétlenül termelnie kell. Ha biztonsági megbízottként lépek fel, csak akkor engedélyezhetem a munkát, ha abszolút a bizton­ság. De abszolút biztonság nem létezik, ahogy abszolút ember sincs. Az ország akár­melyik üzemét bármikor le le­hetne állítani. Csak betenném a lábam valahová, és máris telfednék néhány hibát. Én (tavaly szeptemberben, két nap 'alatt vettem át a biztonsági megbízotti'munkakört, és sen­ki meg nem mutatta, mit, ho­gyan csináljak. Ügy gondolom, figyelmeztetésnek kellett vol­na megelőznie a bírságolást, nár csak azért is, mert tartot­ok itt ellenőrzést korábban s, a most feltárt hibák akkor is megvoltak, de Aszódi Balázs előde nem hívta fel.rájuk a figyelmemet. Nyilván azért, mert túlnyomórészt jelenték­telenek. Mi tudjuk, min kel­lene változtatni, és változtat­nánk is. De, hol van hozzá az anyagi fedezet, nem is beszél­ve a gazdasági feltételekről! Küldjünk haza három hétre száz embert, hogy a nagy la­katosműhelyt felbetonoztas- suk? Különben a cement is hiánycikk... — Valóban, azt, .is nézni kell. mire van lehetőség — veszi át a szót az szb-titkár. — A vállalatvezetés mindent megtesz, amit megtehet. A szakszervezeti bizottság fél­évenként megvitatja a mun­kavédelem körüli gondokat. Június 15-ón például emlé­keztettünk a biztonsági szem­le negyedévenkénti, megtartá­sára. Ugyanis a második ne­gyedévi valamiképp elmaradt. Június 26-án már pótolták is a mulasztást. A vállalat igaz­gatója, termelésvezetője, Pé­csik József, a szakszervezeti bizottság biztonsági megbí­zottja és Pákozdi Mihály együtt járta végig az üzemet. Négy éve rossz Pócsik József és Pákozdi Mihály kíséretében, most én is végigjárom. A megyei mun­kavédelmi felügyelő és a biz­tonsági szemle által észlelt hi­bák jó része máig fönnáll. Sok műhelyben gidres-gödrös a betonpadozat. Ezen kell húz­nunk a tíz mázsás kocsikat, képzelheti, hogy rángatnak, mondják az előkészítők. A csapágyműhely, a raktár be­ázik. Az amúgy is szűk aszta­losműhelyben az útvonalak hulladékanyaggal, félkész ter­mékkel eltorlaszolva. A női fürdőben fa-lábrács, mely gombásodást okozhat. A nagy lakatosműhelyből menekülnöm kell az itt is, ott is felvillanó hegesztési ívfények elől, köz­ben elektromos gumikábelnek ütődik a homlokom. Rozsdás vas-, csapágy- és forgácshal­mok szanaszét az udvar egyes részein. Matyó Lajosné csap­ágyszerelő: „Többször meg­esik, hogy a mosdóban nincs meleg vizünk.” Szever Jánosné festő: „Előfordul, hogy az el­szívó és a szárító egyáltalán nem működik. Télen fagyosko- dunk, kályha kellene. A lift­lejáró lépcsője május óta rossz, a nyakunk törjük ki egyszer, attól félünk. Pedig hányszor szóltunk már miat­ta!” Székely Sándor: „Lakato­sok vagyunk, szükséges, hogy hegesszünk is valamennyien. De mert nem vagyunk vizs­gázott hegesztők, nem kapunk kötényt. Nehezen nélkülözzük, összeég a ruhánk. Ha leg­alább egyetlen kötényt adná­nak a műhely részére, hogy aki éppen hegeszt, mindig az vegye fel! A mosdónkban az egyik villanybojler három­négy év óta rossz. Szükségünk lenne rá. Egyszerre megyünk mosdani, sokat várakozunk.” Maglódi János lakatos mutat­ja a kezét: „Mindenkié ilyen, a vas összevissza vagdossa, már rá se hederítünk. Azt mondják, a mi munkánkhoz nem jár kesztyű. S ahogy így, kötény nélkül, a csavart dara­bolom, a röpködő szikráktól meg is gyulladhatok.” Gyön­gyösi József tmk-lakatos: „Ke­vés a mosópor. Igaz, az én ke­zem amúgy sem tűri, kiszárad tőle, megrepedezik. Más gyá­rakban szappant is adnak. Té­len a szél a tetőn át befújta a havat, örülünk, hogy végre té­liesítettek a műhelyt, megja­vítják a tetőt.” Galambos György műhelytakarító, a csuklója befáslizva: „Ahogy hordtam ki a hulladékot, meg­vágott egy vasdarab. Kesztyűt nem kapok.” Ügy látszik, a három sűrűn gépelt oldalt megtöltő jegyző­könyv nem volt túlzás... Polgár István Mi újság a Keleti pályaudvarnál? A Thököly út Baross téri szakaszán a jövő hétéit mind­két irányban megindítják a közúti forgalmat. Ezt eredeti­leg augusztus első felére ter­vezték, az Aszfaltútépítő Vál­lalat azonban a fekete burko­lathoz szükséges nemes zúza­lékot a MÁV szállítási nehéz­ségei miatt nem .kapta ’ meg időben, s így az útszakasz csak most készült el. A forgalmi nehézségek a Baross tér körül nem szűnnek meg azonban teljesen a Thö­köly út megnyitásával, mert evvel egyidejűleg lezárják a Kerepesi út Baross tér félé eső szakaszát. A járművek a Rá­kóczi útról a Thököly úton át, a Keleti pályaudvar homlok­zati oldala előtt haladva jut­hatnak majd ki a Kerepesi út­ra. Amint lezárják a Kerepesi úti részt, az építők megkezdik a Mező Imre út felé vezető aluljáró folyosó építését, s még ebben az évben be is fe­jezik. A 165 méter hosszú felüljá­ró acélszerkezetén eddig 75 méteres hosszúságban fejezték be a Ganz-MÁVAG szerelői a hegesztést és ezen a részen az építők e héten megkezdték a vasbeton pályalemez zsaluzá­sát Az ÉDOSZ és a MÉM is­mét meghirdette a termelő- munkában közvetlenül részt­vevő élelmiszeripari szocialis­ta — illetve a cím elnyeré­séért küzdő brigádok vetél­kedőjét. A vetélkedősorozat­ra — amelyben politikai, szakmai, munkavédelmi és kulturális ismeretek terén mérhetik össze tudásukat az indulók —, az üzemi szak- szervezeti bizottságnál lehet nevezni. A verseny kiírása szerint a vállalati döntő meg­tartásának határideje: 1970. április 1. A vetélkedő később iparági szinten folytatódik; innen az első két helyezett jut az országos döntőbe. Az országos döntő helyezettjei' értékes díjakat kapnak, az el­ső helyen végző brigádot 15 OOO, a másodikat 12 000, a harmadikat 10 OOO, a negyedi­ket 8000, az ötödiket 6000, a hatodik helyezettet pedig 5000 forint illeti meg. A versenyző brigádok tag­jainak száma maximálisan hét fő lehet. A részvevő bri­gádban csak az indulhat, aki már a nevezés, idején is a munkacsapatban dolgozott Régi képek és gépek Értékes darabokkal gyara­podott azoknak a fényképé­szeti ritkaságoknak a gyűjte­ménye, amelyet a Magyar Fotóművészek Szövetsége gondoz. Különösen a „130 éves a fényképezés” című ta­vaszi kiállítás után, számosán vitték be a szövetségbe régi képeiket és gépeiket. A gyűjtemény egyik érde­kessége az a Kodak 2, patent-gép, amely a második szériá­ban, 1888-ban került ki a gyárból, s jelenleg is üzemképes. A szövetségben őrzik — gon­dosan nyilvántartva — a mai fényképek őseit, a daguerro- typiákat is. Ezek között talál­ható Bem tábornok egyik ál­lóképe, hátterében szabadság- harcosokkal. A felvétel Tyro- ler Józsefnek, a Magyar Nem­zeti Múzeum történelmi kép­csarnokában őrzött színezett rézmetszete után készült, pi­ros bársony tokba nelyezte a fotográfus. A hátlapon egy érdekes felirat látható: „Bizo­nyítom, hogy ez a kép Ma­gyarország volt kormányzójá­nak, Kossuth Lajos szeretett bátyámnak tulajdona volt. Budapest, 1896. július 19., Ruttkayné Kossuth Lujza." Egyébkéht e gyűjteményben lelhető fel az első magyarországi mester-jegyes felvétel Is. A Linszky Károlynéról, szüle­tett Widemann Máriáról ké­szült ülő képmás hátlapján ugyanis már a fényképész ne­ve is olvasható: „Zsák Mórits, Daguerrotypier und Pfotog- raf”. A felvétel modellje W26 —1856 között élt. így feltehe­tően az 1850-es években örö- kíttette meg magát. A patinás díjak, emlékér­mék gyűjteményében szerepel kapott 1869. az a tiszteletdíjként ezüstérem, amelyet az évi hollandiai nemzetközi ki­állításon nyert Koller Károly fotóművész. NYÍLIK AZ ŐSZIKE Tolna megye erdei rétjein megkezdődött az őszike, vagy más nevén, őszi kikerics töme­ges virágzása. A Szekszárd ha­tárában — a sötétvölgyi vad­legelőn — az idén szokatlanul nagyra fejlődtek a szép virá­gok. Pártáik az öt centiméter hosszúságot is elérik. Az ókori legenda szerint, az őszikéből fiatalító bájitalt főzött Medea királynő. Utánozása azonban nem tanácsos, mert mérgező colchicint tartalmaz. SZENTENDREI NAPOK Rendevú Európa legkorszerűbb betonelemgyárában Tegnap kezdődött délelőtt 9 órakor Szentendrén a Be­ton- és Vasbetonipari Művek tudományos tanácskozása. — A betonelemgyártás az építőipar fejlesztésének, ipa­rosításának és szerelő jellegű­vé tételének egyik alapvető tényezője — mondja dr. Piros István, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek vezérigazgatója ünnepi megnyitójában. Majd röviden szólt a művekhez tar­tozó gyárak fejlesztéséről, S leszögezte: a BVM szentend­rei gyára a rekonstrukció be­fejezése után Európa legkorszerűbb be­ton- vasbeton előgyártó üzeme lesz. A vezérigazgató megnyitója után Márkus Miklós termelé­si vezérigazgató-helyettes elő­adásában az űzetni előrégyár- tás szerepét ismertette a ha­zai építőiparban. — Az építőipar további fej­lődése —* mondotta — csakis az előregyártóit szerkezetek arányának további növelésé­vel képzelhető el. Zsarkó János, a BVM szent­endrei gyárának főmérnöke ismertette a gyár rekonstruk­ciójával kapcsolatos adatokat. Költségelőirányzata 364 millió forint, amelyből építési tevé­kenységre 100—120 millió fo­rintot, a belföldi és import gé­pek, valamint a technológiai szerelésekre pedig 220 millió forintot fognak elkölteni. A Siómé olasz cégtől két csőgyártó gépet vásároltak, amelyekkel két méter hosszú, 30—100 centiméter belső át­mérőjű csövet lehet gyártani: évente 445 ezer métert. A két új gép próbaüzemelése már megkezdődött. Ugyanakkor felállítják a Cassani cégtől vásárolt automata mozaiklap gyárat. A rekonstrukció határide­je 1970. december 31. Ezután az ülésszak résztve­vői a helyszínen tekintették meg a szentendrei gyár re­konstrukciós munkálatait. A Határcsárdában elfogyasztott ízletes ebéd után Csuha Pál, a műszaki vezérigazgató-he­lyettes tartotta meg előadását az üzemi előgyártás eredmé­nyeiről és terveiről a negyedik ötéves tervben. A résztvevők megtekintették a szerb egy­háztörténeti gyűjteményt, a Parfunúzeumot, valamint a szentendrei festők kiállítását. ki Fiatalodnak a sziklák A Biofer regénye JSgy fiatal technikus és a ceglédiek Langaléta fiatalember lép a pódiumra. Csend. Az eszter­gomi Technika Házában a X. biokémiai vándorgyűlés résztvevői — az ország leg­kiválóbb szakemberei —, Bá­lint Józsefet, a Kőbányai Gyógyszergyár technikusát hallgatják. A Bioferről be­szél. Három éve bejelentette a Labor Műszeripari Művek­nek: új típusú fermentáló gé­pet tervezett, szeretné, ha el­készítenék a prototípusát. Vó- laszt nem kapott. Egy év múl­va újból írt — hiába. Néhány hónapja a ceglédi Vasipari, Elektromos Műsze­rész Ktsz-hez fordult segít­ségért. Tokaji János elnök vállalta a kockázatot. Hal hét alatt elkészült a félmillió fo­rint értékű gép. Az erjesztést — alkohol, ecet —, ősidők óta ismeri az emberiség. A világméretű fej­lődés azután kezdődött, hogy Flemming és társai felfedez­ték a penicillint. A hazai fermentációs ipar­ban 15 éve nincs komoly fej­lődés — az új gépekhez so­sem találtak kivitelezőt. A fermentáció: mikroorga­nizmusok — például a peni­cillingombák — tömeges te­nyésztése. A fermentorban meg kell teremteni a mikro­organizmusok fejlődéséhez legkedvezőbb életfeltételeket, hogy számunkra hasznos anyagokat produkáljanak. Mit tud a Biofer? Automata. Tízliteres tartá­lyába beleöntik a mikroor­ganizmusokkal kevert tápol­datot. Utána maga szabá­lyozza a hőmérsékletet, a be- fúvandó levegő mennyiségét, a habzásgátló anyag adago­lását. A különálló, de hozzá kapcsolható vezérlő- és mérő- szekrény műszerei gondos­kodnak a többi életfeltétel­ről. — 11 éve dolgozom. Hány kísérlet ment tönkre, mert elaludt a kezelő kislány, vagy más hiba jött közbe — mondja az újító. Üzleti tárgyalás a bemuta­tó után. Kínai nyelv a gyógyszer­ipari kutatók nyelve. De a gratulációkat, az elragadta­tás hangját én is értem. Azt is, hogy apró változtatások is szükségesek, tökéletesíteni lehet a masinát. — Ez nem probléma, meg­oldjuk — mondja minden­re az elnök. — A üGST-országokban korlátlan piacuk lesz — mondják a kutatók. A Biofer világszínvonalon áll és ol­csó. Hasonló berendezés 30 ezer dollárba került. A ceglédi gép kéthónapos „nyúzópróbára” a Chinoinba került. Működését naplózzák, ellenőrzik. Addig nem kell kifizetni az árát — a ktsz először nem a pénzt, a .bi­zalmat akarja megszerezni. Változik a profil: a ktsz a gyógyszeripari gépek gyár­tásának fellegvára lesz. Négy­öt éves szerződéskötésekkel akarják lekötni a kapacitást, s új gépekkel segíteni a ku­tatást Két hét telt el a bemutató óta. A Bloferből rendelt a Chinoin, a Kőbányai Gyógy­szergyár, az Állami Vak­cina Intézet és egy kubai orvostudományi egyetem. A gépeket még az idén szál­lítják. Paládi József A Budapesti Állatkert jeges­medvéi néhány hónap óta szűk területen raboskodnak. Javít­ják kifutójukat, ezért csak a barlangjukban tartózkodhat­nak. A tatarozás során a láto­gatók előtt feltárulnak az Ál­latkert, szikláinak titkai. A va­lódihoz megtévesztően hason­ló sziklatömbök ugyanis mes­terséges sziklák, amelyeket vasbeton oszlopokra borított kéregbetonból, az úgynevezett monolitból készítettek. A szik­lák belsejében raktárhelyisé­gek vannak. Az ötven .évvel ezelőtt épült műszikla anya­gát nemcsak az idő, hanem a háború is megviselte, illetve tönkretette. A' munkálatokat előreláthatólag novemberre fejezik be. PEST MEGYE) HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VUL, Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest. Vili., Blaba Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-10«. 142-220. Gépíró szobák: 343-100/280, illetve 343-100/413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-402. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest, INDEX: 25 064 Terjeszti a Magvar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hirlap Irodánál ÍBp.. V.. József nádor tér L 9Z.I. Előfizetési díj 1 bónapra 20 forint. * Élelmiszeripari szocialista brigádok szellemi vetélkedője

Next

/
Oldalképek
Tartalom