Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
xni. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ARA I FOR IÁT 1969. AUGUSZTUS 20., SZERDA Augusztus 20 a mugyur államiság ünnepe A szocialista hatalom kivívásáról és továbbfejlesztéséről Losonczi Pál és Fehér Lajos beszéde Kedden Győr-Sopron megyébe érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A vendéget a megyeszékhelyen Pataki László, a megyei párt- bizottság első titkára, Lombos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és dr. Hajós Vilmos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára fogadta. Rövid győri tartózkodás után az Elnöki Tanács elnöke a megye vezetőinek kíséretében Mosonmagyaróvárra utazott, ahol a város és a járás vezetői fogadták, s tájékoztatták az egyre gyorsabb ütemben iparosodó régi diákváros fejlődéséről. Losonczi Pál megtekintette a város új termálfürdőjét és épülő központját. A városnézés után a Kötöttárugyárba látogatott, ahol Nagy Albert igazgató fogadta és kalauzolta. A látogatás következő állomása az ország legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Laj- tahansági Állami Gazdaság határkövénél A nyár legszebb, legnagyobb ünnepét, augusztus 20-át köszöntjük, ezt a hagyományokban, jelentésekben gazdag, kedves napot. Augusztus 20 a mi hazánkban a jókedv, a jó hangulat, a felszabadult vidámság napja, de a jelelős számvetésé is, hiszen túl az esztendő felén, már látnunk kell, mit végeztünk, mivel maradtunk adósak, mit kell az esztendő végéig letör- leszteni. Különösen falun van ez így, ahol már végéhez ért az aratás, a kenyérnekvaló betakarítása Már a magtárakban, a padláson van az élet, az ünnepre új lisztből sütöttek kalácsot, kenyeret. Szép jelkép, hogy hazánk felszabadulása óta augusztus 20-án az új kenyeret is megünnepeljük. A kenyeret, amely a mezei szorgalmat, a kitartó munkát dicséri, s melynek bősége mindannyiunk számára az életet jelképezi. A bennsőséges nap azonban nem csupán az új kenyér illatát, jó ízét idézi, hanem első nagy királyunknak, állami létünk megalapítójának emlékét is. István király vezetői bölcsességét, amellyel helyzetünket felmérve, helyet, rangot és becsületet akart népének teremteni Európa szívében. Nem akarta, hogy békéden idegenként, más népek ostoraiként, állandó viszályokba merülten éljünk az új hazában. Békességet, nyugalmat, megbízható állandóságot akart. Megértést a szomszédokkal, kardcsörtetés helyett építő, alkotó munkát, amely biztosítja a nép megélhetését. Elképzelései, tettei kiállták az idők próbáját, bár az utódok hosszú évszázadokon át csak nevét írták a nemzeti zászlóra, szellemével, útmutatásaival nem sokat törődtek. Földünket gyakran szántotta fel a viszályok? a háborúk pusztítása. A szomszédokkal való pörölés, a kardcsörtetés lármája sokszor elnyomta a munka teremtő hangját. A gazdag föld pedig csak néhány hatalmasnak termett; a dolgozó görnyedő sokaság a morzsákból tengette életét. Sok évszázadnak kellett eltelnie, hogy a történelem igazságot tegyen, hogy a felszabadult nép ezer év után, az új honfoglalás révén, magáénak vallhasson mindent, amit ebben a hazában a munka megteremtett. Ennek az új honfoglalásnak a betetőzését jelentette az új alkotmány, történelmünk során első írott alkotmányunk megszületése 20 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án. Az átfogó, nagy törvény, amely az elért eredmények alapján szabta meg állami létünk rendjét, jelölte meg jogainkat és kötelességeinket. Az is szép jelkép, hogy alkotmányunknak éppen az államalapító királyra emlékező ünnep lett a születésnapja. Augusztus 20 tehát újabb tartalommal bővült. A törvényt is ünnepeljük, amely jogunkká és kötelességünkké tette a munkát, a békés alkotást, az ország gazdájává tette a dolgozó embert, megbecsülni kötelezi a jó barátot, a jó szomszédokat, összefogást parancsol a világ jobb. békésebb rendjének megteremtéséért, a szocialista társadalom felépítéséért. A mi alkotmányunk igazságai nem mérev tézisekből, nem holt betűkből halmozódnak fel. Elő, formálódó, fejlődő törvény ez, amely lépést tart életünkkel, és újabb tettekre kötelez. Nem megváltoztathatatlan paragrafusok sokasága, hanem maga is változik, híven követve a fejlődést. Most is éppen reform megújulása előtt áll, hogy jobban igazodhasson a negyedszázad alatt elért eredményekhez, hogy mai valóságunkat híven tükrözve, alapjává lehessen a következő évek tetteinek. Í gy kap a negyedszázad határkövénél különös értelmet és jelentőséget a mai ünnep. Hiszen mintegy lezárja azt a korszakot, amelyben történelmünk során j népünk a' legtöbbet tette, a legtöbbet küzdött, dolgozott. Reményt és buzdítást ad a nyár ünnepe a jövőhöz, amely — ugyan már a kitaposott úton —, de csak újabb nagy küzdelmek árán, további szép sikerekkel bíztat. ^ volt. Ott Tóth László, a gazdaság Kossuth-díjas igazgatója bemutatta a vendégeknek a múlt hónapban elkészült hatvanmillió forint értékű Lohman-rendszerű sertéstelepet Délután a Május 1 parkban nagygyűlést rendeztek. Az eseményre a város üzemeinek dolgozóin kívül nagyszámban érkeztek Mosonmagyaróvárra a környező községekből is. A körülbelül nyolcezer ember részvételével megtartott nagygyűlést Garai Károly, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg Ezután szigetközi népviseletbe öltözött lányok régi magyar szokás szerint új búzából sütött kenyeret nyújtottak át Losonczi Pálnak, a nagygyűlés szónokának. Az új termésből készített kenyér átvétele .után Losonczi Pál beszédet mondott. Öröm és megtiszteltetés — Őszinte öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ma együtt ünnepelhetek önökkel'. A magyar dolgozó nép sohasem felejti el, hogy Győr- Sopron megye úttörő szerepet töltött be a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott nagyszabású politikai küzdelmekben. Az itt gazdálkodó parasztemberek, tíz esztendővel ezelőtt, sok töprengés, nem egy esetben nehéz vívódás után, bátran és véglegesen a szocializmus ügye mellé álltak. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz a történelmi fordulathoz, amelynek következtében a termelőszövetkezeti mozgalom teljes győzelmet aratott. Önök tíz esztendővel ezelőtt büszkén és az egész ország parasztsága számára példaadó módon elsőnek írhatták ki megyéjük határaira : „Szövetkezeti megye”. Személyes élményeiről beszélt ezután az Elnöki Tanács (Folytatás a 2. oldalon.) Az idén is dús kalászok magjaival töltötték meg a zsákokat és hombárokat. Olyan terméseket aratunk, amilyen nem is olyan régen még csak vágyainkban élt. Az éhes kombájnok mellett nincs pihenő ember. Ácsán, a tsz táblá in, a Gregus család minden tagja együtt van. Még a legkisebb is segít. Foto: Űrbán FÁCSKA - SZÍNES SZALAGOKKAL Néhány nap és Sellobban a iűs — fiyéntántkemény vágólapkák — Késstrn tilt a kotbrojttr is Nem lobogtatja a szél, hiszen tető alatt álL Vaskerekű kocsin, annak széles platóján Látók vezessék a látni vágyókat NÉPMŰVELŐK KITÜNTETÉSE A TANÁCSHÁZÁN Hagyomány ez is: évről évre ilyenkor illeti magasfokú elismerés a népművelők legjobbjait. A hét elején a Parlamentben, tegnap a Pest megyei Tanács klubtermében vették át kitüntetéseiket azok, akiket ezúttal erre a legméltóbbaknak találtak. A Pest megyei Pártbizottság képviseletében Göndics Zoltán osztályvezető jött el az eseményre, míg az üdvözlő, köszöntő szavakat a megyei tanács vb-titkára, Adám Mihály mondta el: — Most, hogy a gazdasági sikerek mindinkább biztosítják az ember anyagi szükségleteinek kielégítését, az ember egyre tudatosabban és erőteljesebben törekszik személyiségének kibontakoztatására, ... kell, hogy megfogjuk embertársaink kezét és a látók vezessék azokat, akik látni szeretnének. Nálunk a kocsma és a kultúra háza sok helyütt közel van egymáshoz, és nem egy ember eltéved. A ponyvairodalom gyöngyszemei is könyvalakban olvashatók és vékonyabbak is mint Tolsztoj, Voltaire, vagy éppen Ady* kötetei. Pódiuma van a Csongorádi kisbíró unokájának, de ugyanakkor 23, illetve 53 forint támogatást adunk egy-egy színházjegyre, vagy operabelépőre. Van tehát még tennivaló, hogy a szellem szabadsága bevilágítson minden ház ablakán. Önök, tisztelt elvtársak, ebben a munkában vettek eddig is részt. Az erre hivatottak úgy értékelték, hogy de(Folytatás a 12. oldalon.) téglarakás, s tetején áll a májusfa. Mindenkori jelzője annak, hogy az építmény utolsó szintjéhez értek. Zöld fácska, színes szalagokkal. Jóformán órák kérdése, hogy valóban egy mű utolsó lépcsőjét, elkészültét jelezze. Lángok emésztik majd el a téglaégető alagútban. Az egyik óriás présgép már ontja a lukacsos téglaelemeket. vékony acélszál csap le a végtelennek induló agyagtömbre és szeleteli mé- .retre. Az alkotmány napjára feljutottak addig, hogy minden nyerstéglát előállító berendezés készen áll. Az ország legkorszerűbb téglagyárában alig jut szerepe az emberi erőnek, mindent a gépek, a programvezérlő berendezések készítenek, vagy készíttetnek. A közelmúltban adtunk hírt arról: a Szerszám- és Gépelem Gyárak porkohászati üzeme rövidesen képes lesz arra, hogy az ország valamennyi fémet alakító, forgácsoló berendezéséhez gyémántkemény vágólapkákat készítsen. Már dolgozik egy nagy telesítményű német prés, amely 10—12 lapkát tömörít egyszerre az előre elkészített poranyagból. Önmagát látja el, s az ember -dolga mindössze annyi, hogy a nagy erővel összetömö- rített lapkákat, leszedje, s küldje a kemencéhez, hogy ott elnyerje a már említett gyé- mántkeménységet. Ipari Szerelvénygyár. Itt készülnek a ids- és nagyméretű, folyadékok áramlását szabályozó nyitó-záró szerkezetek. A növekvő igények fedezésére már elkészült, s próbaüzemét tartja egy új csarnokban az első új gyártósor, amely a csigamenetes orsókat készíti: ennek segítségével emelik fel, vagy zárják le a beömlő, illetve áteresztő nyílásokat. A hónap végére már minden menetközben jelentkező kisebb-nagyobb akadályt el akarnak hárítani. Készen áll a második sor anyagot géptől gépig mozgató apparátusa, a konvejor is. Eg£ nap alatt valamennyi gépet a helyére teszik. A magasban vezetett villamoshálózatról gyorsan megszerezhetik a szükséges energiát. Az alapozással sem kell bajlódni, hiszen a legkorszerűbb megoldáshoz folyamodnak, gumilábakra helyezik a sokmázsás berendezéseket. Az alkotmány hónapjában eljutnak a korszerű sorozatgyártáshoz. — tölh — Termőre fordult már a nyár PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! an AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
