Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

*?%MÁ4ap 1969. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT EGY KÖRZETI RENDELŐBŐL Csak két kívánság KÖNYVESPOLC Régi hangszerek Harmincötödik éve körzeti orvos dr. Limbek Ferenc Kis- kunlacházán. — Helyesebben Peregen. Pereg különálló község volt, amikor idekerültem, csak tíz év óta csatolták Lacházához. Limbek dr. 1930-ban vég­zett. Eleinte a fővárosban dol­gozott, a János Kórház szülé­szetén, a Fehér Kereszt gyer­mekkórházban, a Kun utcai kórház sebészetén. Valaha gyerekgyógyász szeretett volna lenni, de még jó dara­big fizetés nélkül kellett vol­na dolgoznia, ezt pedig nem engedhette meg magának. — 1932 júniusában teleped­tem le, harmincötben válasz­tottak körzeti orvossá. Nem­csak én maradtam itt vég­képp, hanem a fiaim is meg­gyökeresedtek:* egyikük könyvtáros Lacházán, mási­kuk a Ráckevei Járási Taná­cson egészségügyi ellenőr. Gyülekeznek a betegek odakinn a tágas váróban. — Az eddigi aprócska váró és rendelő már szűknek bizo­nyult. Közös megállapodás született, a tanács és közöttem, és átadtam a szolgálati laká­som egyik szobáját: olvasszák be a rendelőbe. Most nekem is, a várakozó betegeknek is kényelmesebb. Sokan vannak, általában 40—50 a járó, 8—10 a fekvő betegem naponta. A 8700 lakosú községben egy- egy orvosra 2500—2800 lélek esik. Azelőtt ilyenkor „ubor­kaszezon” volt a falusi rende­lőben. Arattak, csépeltek, hordtak, ügyet sem vetettek még a rákra, tüdőbajra, izüle­ti bántalmakra sem. Csak végszükségben fordultak or­voshoz. Vagy akkor, amikor már nem volt segítség. A fel- világosulatlanságból eredő gondatlanság sok korai halál okozója volt. A község orvo­sai ma már kezükben tartják egészségügyileg a községet: feltérképezik a körzetüket, a betegeiket is. Nagy segítség a hatvankettőben bevezetett kartonozás. Ma már bármikor hozzáférhetően, egyetlen pa­píron tekinthető át a betegek minden szakorvosi lelete, röntgenképe, vérképe, kór­előzménye. Kiskunlacházát és körzetét ma összesen három általános orvos, két fogorvos, három védőnő, három házibeteg-ápo- ló és három orvosírnok mun­kája istápolja; az ügyeletihez körülbelül harminc kilométe­res körzetű tanyavilág tarto­zik: Áporka, Majosháza, Csó­ka-tanyák, Bankháza-puszta, Kátó-tanyacsoport. — Nagy nehézséget okoz, hogy a posta éjjel szünetel és így délután négytől reggel nyolcig, szombaton pedig kora délutántól hétfő reggelig az ügyeletes orvos el van vágva a messzebb lakó betegeitől. Infarktus, számtalan rosszul- lét, szülés rendszerint éjszaka válik válságossá. A tanyán lakó beteg hozzátartozója be­jön az ügyeletes orvosért, ki­hívja, vagy beutalót kér, az­után a rendőrséget kéri: szí­vességből hívják ki a rácke­vei mentőket. — Meg tudná-e mondani, hozzávetőleg hányszor kérték beteghez éjszaka a doktor urat? — Följegyeztem és nemrég néztem utána. Vagy nyolc­ezerszer ébresztettek föl, ami­óta praktizálok. Bizony, kevés éjszakát alhattam át egyhu­zamban. De azért mégsem értem a mostani fiatal or­vosok gyakran tapasztalható anyagiasságát, vidéktől való irtózását. Én még csodálkoz­tam, amikor először fizetést kaptam; nem problémamen­tes az élet falun még ma sem. De azért ha újrakezdeném, nem csinálnám másképpen. Mert pozitív értelemben is más a vidéki orvos helyzete, mint a fővárosié. Az ember itt minden betegét személye­sen ismeri. Pesten futószala­gon keresik fel a körzeti rendelőt az új meg új bete­gek. Az orvosi hivatás huma­nitástartalmát vidéken inkább megőrizheti az ember. És ez nem elhanyagolható körül­mény. — Mit kívánna, ha egy jó­tündér megkérdezné? — Tudja... nemrég felkér­tek: töltsem be a megürese­dett járási főorvosi tisztet. Gondolkoztam — és marad­tam. Megszoktam itt, szeret­nék ezután is közvetlenül a betegekkel foglalkozni legfő­képpen; a járásnál több lenne az adminisztráció, a hivatali foglalatosság. Ha egészséggel bírom, szeretnék még dol­gozni. — E szerint első kívánsága: jó egészség a további munká­hoz. Marad még kettő... — Szeretnék kétszáz méter­nyi járható utat az ősszel-ta- vasszal megközelíthetetlen Somogyi úti lakótelepre, hogy a járásképtelen betegeket ne asztallapon, vagy karban kell­jen kihozni. És szeretnék egy nyilvános telefont, vagy vala­milyen formában szüntelen összeköttetéslehetőséget a be­tegekkel, hogy sürgős esetben is segíthessek rajtuk. Nem lévén megbizonyosod­va jótündérek létezésében: ez­úton közvetítem az illetéke­sekhez Limbek dr. három kí­vánságából azt a kettőt, ame­lyért módjukban áll tenni va­lamit. Péreli Gabriella Kétmilliárd frank kábítószerekre Hozzávetőlegesen öt—hét millió amerikai szívott mari­huánát legalább egy alkalom­mal; egymillióan élveztek másfajta kábítószereket, pél­dául LSD-t és ötszázezren rendszeresen- fogyasztják eze­ket. E kis társadalom kiadása 541 millió dollár, azaz körül­belül két és fél milliárd frank évente. Megállapították, hogy az elmúlt öt év alatt nem csökkent a marihuánát szívók száma. Ezt a kábítószert ma­napság főként a művészek, s a gettók lakói használják, amellett erősen elterjedt a kö­zéposztály köreiben és a felső rétegekben. Az LSD ellen in­dított nagyszabású hadjárat következtében azonban a ká­bítószerfogyasztók száma je­lentősen csökkent. A régi hangszerek nemcsak a zene történetének tárgyi emlékéi, hanem önmagukban is esztétikailag értékes* mű­vészi alkotások. A Korvina Kiadó ízléses kö­tetben Gábry György tanul­mányában adta közre a régi magyar hangszereket bemu­tató könyvet. A tanulmány­író kettős feladatot tűzött ma­ga elé: szaikmailag ismerteti és egyúttal műtárgyként mu­tatja be a hazai közgyűjtemé­nyekben őrzött legszebb dara­Az NSZK-ban újabb kém­szolgálatot szerveztek: a vál­lalatok belső biztonságát szol. bókát, amelyek eddig a nagy- közönség előtt ismeretlenek! voltak. A kötetben látható* először Brandenburgi Katalin; Bethlen Gábor feleségének virgináljia, II. József csem­balója, a híres feszterházy- bariton, Beethoven és Liszt) egy-egy zongorája, valamint más hangszerritkaságok. A tanulmányíró a ritka hang­szerekhez gyakran hozzáfűzi aj sokszor regényes történetét is. — K -* gáló szövetségi igazgatóságot Amint a „Stem” című folyó­irat jelenti, ezt az intézményt nem az állam, hanem magán- szervezetek — a német ipar szövetségi tanácsa, a nyugat­német gyárosok és kereske­delmi kamarák egyesülése — létesítették és finanszírozzák. Az a feladata, hogy ártalmat­lanná tegye az NSZK üzemei­ben és gyáraiban „az ellenség ügynökeit”. De tény az, hogy a nyugatnémet monopóliumok eme kémszerve — ahogyan hivatalosan bejelentették — szorosan együttműködik a rendőrséggel, igazi célja tehát a munkások és az alkalmazót- tak megfigyelése. A vállalati kémszolgálat fi­ókjai is már teljes erővel mű­ködnek Rajna-Pfalzban, Ba- den-Württembergben, Észak- Rajna Wesztfália tartomá­nyában, Hessenben és a Saar- vidéken. — Visontán megkezdték a Gagarin Hőerőmű blokk­rendszerének szerelését. Az egyes és a kettes blokk után — mindkettő száz-száz me­gawatt teljesítményre épült — ez lesz az első 200 mega­wattos egység. A Csepel Autógyár szakmunkástanulókat keres: esztergályos, köszörűs, marós, fényező, , szerszámkészítő, villanyszerelő, mintakészítő, vasszerkezeti lakatos-, víz-, gázvezeték-szerelő szakmákrq. A jogszabály szerinti juttatásokon felül, a Pest környéki tanulók részére társadalmi ösztöndíjat, (havi 250 Ft), a további vidékiek részére munkás- szállást is adunk. A forgácsoló és villanyszerelő szakmákra lányok is jelentkezhetnek, a fényező szakmára csak 15 éves kortól JELENTKEZÉSI írásban vagy személyesen a vállalat telephelyén. Szigetszentmiklós — Gyártelep Oktatási Osztály. f s o p a RUHÁZATI VÁSÁR augusztus 4-fől 19-ig 20-30-40%-os árengedmény *. Iflí^ a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szak üzleteiben AJÁNLATUNK: férfiorkán 550 Ft helyett 330 Ft kemping ruházati cikkek 40% rövidujjú ingek női, férfi, és gyermek felsőkötöttáru női és férfi készruhák különféle pamut, gyapjú és selyem méteráruk női, férfi és gyermekcipők, szandálok 30% 30% 30% 30-40% 30% „Maszek" kémszolgálat /

Next

/
Oldalképek
Tartalom