Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-30 / 201. szám
AUOtTRZTUR 31., VASÄRNAP rtm HEGYEI kMÍ j HETI KOMMENTAR Aki többet kínál B elkereskedelmi miniszteri rendelet jelent meg a héten, mely sokakban joggal felkelthette a kíváncsiságot. Joggal, mert a rendelet több, mint két évtizedes módszerrel ■kit. Az eddigi elosztásos rendszer helyett az üzlethelyiségek egszerzését versenytárgyaláshoz köti. Magyarán: aki többel kínál — korszerű kereskedelmi formákban, a lakosság igényeinek kielégítésében, az adott szükségletekhez való igazodásban •stb. —, az kapja meg az újonnan épült, vagy felszabaduló üzlethelyiséget. A belkereskedelmi miniszter rendelete — mely a Minisztertanács tanácsszervek osztályával, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben került kibocsátásra — kivétel nélkül érvényes minden, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatra, szövetkezetre, s bármilyen más szervezetre. Azaz: egységes feltételeket teremt az ajánlatok elbírálásához. A rendelet kimondja: a háromszáz négyzetméternél nagyobb újonnan épült, vagy felszabadult üzlethelyiségeket csakis pályázati felhívás közzététele után, s a beérkező ajánlat vagy ajánlatok elbírálását követően lehet odaítélni. Mi volt eddig a helyzet? Az, hogy a vállalatok elosztás, Ihatósagi kiutalás alapján kapták meg az üzlethelyiséget, s bizony, sok esetben közrejátszottak a határozat meghozatalában szubjektív okok is. Jó ismeretség, ötletszerűség s így tovább, melyek következményét ma is megtalálhatjuk. Nevezetesen a városközpont fő üzleti sorában a temetkezési vállalat irodáját, magboltot, cipőjavító műhelyt, mindazt, aminek nagyon jó helye lenne a mellékutcákban is, ott, ahol most nagyforgalmú üzletek szorongnak. Mivel ingyen, ajándékba kapott valami volt az üzlethelyiség, a vállalatok többsége nem sok gondot fordított arra, hogy üzleti tevékenysége mindenben megfeleljen a követelményeknek, sőt, sok esetben megtörtént, hogy rendeltetés-ellenesen alakították át az üzletet, raktárt rendeztek be ott, sőt az is, hogy irodákat telepítettek az „át- profiiirozott” üzletek helyébe. A rendelet ugyan nem teremt, nem Is teremthet egycsa- pásra rendet — a meglevő üzleteket nem érinti —, de kétségtelen: egészséges, s nagyon szükséges folyamatot indít el. Növeli egyrészt a tanácsok önállóságát és hatáskörét, kezdeményezőkészségét, másrészt utat nyit az egészséges versengésnek a vállalatok között, sőt, módot ad arra is, hogy több vállalat társuljon egy-egy nagyobb üzlethelyiség, vagy helyiségek hasznosítására. Figyelemre méltó, hogy a rendelkezés nem csupán az ajánlatok világos megfogalmazását követeli meg, hanem azok pontos gyakorlati betartását is. tehát a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését. A gazdaságirányítás mai rendje — s ezt sűrűn elmondták mindenütt — kisugárzik az élet valamennyi területére, lám, még az üzlethelyiségek megszerzésének módjára is. Az eddigi „ajándékozás” megszűnése arra készteti a kereskedelmi vállalatokat, s mindazokat, akik kereskednek, hogy — magyarán mondva — törjék magukat' egy kicsit. Már az üzlethelyiség megszerzésekor. A vevők kiszolgálásáról nem is beszélve... Krónikás Őskori halászati, vadászati eszközök, zsugorított és guggoló csontvázak A Körösök völgyéről — a gégészek kincsesbányájáról, háromkötetes régészeti topográfia készül. A munkálatokat dr. Bakay Kornél, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének munkatársa irányítja, aki az eddigi tevékenységről és a Sárrét új leleteiről a következőket mondotta: — A topográfia kiadásához felkutatjuk a régi irodalmat, levéltári adatokat, térképeket, múzeumokban őrzött tárgyakat, iratokat de kiegészítjük ismereteinket az új ásatások anyagával is. Mivel az első kötet a szeghalmi és a békési járást öleli fel, ezért augusztusban Szeghalom és Kőrösladány határában kezdtük meg a szondázó ásatásokat. Több száz új lelőhelyet sikerült feltárni, s az első leletek rendkívül értékesek. A szeghalmi kovácsdombról kiderült, hogy mesterségesen feltöltött domb, s valamikor a Sebes- Körös szigetként ölelte körül. A tájon időszámításunk előtti harmadik évezredből származó halászati, vadászati eszközök, kőbaltáfc, csontsimítók, vésők, szemétgödrök, házalapok, edények kerültek felszínre. A halottakat guggoló és zsugorított helyzetben temették el. Világossárga és élébkpiros festékkel díszített edénytöredékek egész halmazát, füleskorsót és egyéb értékes régészeti tárgyat sikerült megmenteni. A lábfejek csont részei megőrizték az okkerfesték vörös nyomait. Körösladányban a szénásdűlőben szarmata és avar temető, illetve település nyomaira bukkantunk. Emberi, állati csontokat, ékszereket, csatokat, csúcsos szájú korsót és más edényt találtunk a sírokban. A halottak nem egyforma mélységben pihentek a föld alatt. Egy férfi koponyája mellett összetört szarvasagancsot találtunk, valószínűleg híres vadász volt a halott. Egy 5—6 éves kisfiú balján negyvencentis fatokba helyezett, bronzveretes kard darabjai kerültek elő. Az első szondázó ásatások anyagának feldolgozását megkezdtük, s elkövetkező években a Körösvölgy más tájain „vallatjuk” a föld mélyét. Meghalt dr. Vajda Imre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem mély megrendüléssel közli, hogy 69 éves korában váratlanul elhunyt dr. Vajda Imre, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Temetéséről később történik intézkedés. HÉTFŐTŐL KlSZ-védnökségi napok A Dunai Kőolajipari Beruházás KISZ-bizottsága hétfőtől tíz napon át az új beruházásokon KISZ-védnökségi napokat rendez. A védnökségi napok célja, hogy az új létesítményeken dolgozókat, a fiatalokat mozgósítják a KISZ KB védnökségével épülő kőolajipari beruházás sikeres megvalósítására. A programban szerepel fiatal műszakiak tanácskozása, „Ki minek mestere” vetélkedő, fiatal brigádvezetők találkozása. Szeptember 6-án reggel hat órakor kezdődik az a nagyarányú társadalmi munkaakció, melyre több mint 300 fiatalt várnak a rendezők. A felsőfokú technikumokban sincs pótfelvételi A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint valamennyi felsőfokú technikumban betöltötték a helyeket, a felvételi és a pótfelvételi vizsgák lezajlottak, s a döntésről az érdekelteket értesítették. így — a korábbi tájékoztatással ellentétben — pótfelvételit az új tanévre felsőfokú technikum sem hirdet. Hozzászólnak az illetékesek I. Mit tekintsünk kiegészítő tevékenységnek? Sokat vitatkozunk manapság a termelőszövetkezeti tevékenységi kör bővítéséről, a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről. A vita során azonban újra és újra beleütközünk abba a problémába, hogy nem tudjuk, voltaképpen mi is hát a kiegészítő tevékenység. Ezért kör- interjúnk során először Kaza- reczki Kálmánt, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter helyettesét kerestük fel és kértük, hogy adjon választ erre az alapkérdésre. © — A közgazdászok statisztikai felhasználásra tisztázták ugyan a fogalom tartalmát, azonban reménytelenül kevés volna, ha csupán ezt mondanám el. A kérdés ugyanis nem az, hogy a statisztikában melyik rovatba kerüljön egyik, vágy másik bevétel. Amin illetékesek még mindig vitatkoznak, az a fogalom valóságos közgazdasági tartalmának meghatározása és az ebből adódó következtetések levonása. — Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezeti tagság egyenletes foglalkoztatása, valamint a gyenge adottságú tsz-ekben a mezőgazdasági jövedelmek kiegészítése nem egyszerűen a MÉM vagy a tsz-mozgalom problémája, hanem mélyreható társadalmi kérdés. Hiszen például a gyenge adottságú tsz-ek a klasszikusan értelmezett agrártermelésből egyszerűen nem tudnak megélni. A tevékenységi kör bővítése tehát számukra létkérdés. © — A vita azon folyik, hogy mi kapcsolódik szorosan a mezőgazdasághoz és mi nem. Talán közelebb kerülünk a „Megmozdul“ a fold Budán A fővárosban megkezdődik a Margit-híd—Batthyány tér --Moszkva tér közötti városrész nagyon időszerűvé vált rekonstrukciója. 1973-ig megépül a metró budai szakasza és három — a Batthyány téri, a Moszkva téri és a Déli pályaudvari — állomása. Ezzel együtt rendezni kell a forgalmi gócpontok környékét. A szentendrei HÉV végállomása a Batthyány térre kerül, a pálya a Margit-híd budai hídfőjétől a Bem rakparton kéreg alatt húzódik. Ugyanebben az időben korszerűsíteni kell a Mártírok útját, mint a budai Nagykörút egyik szakaszát. Folyamatosan munkálkodnak a Víziváros rekonstrukcióján is. Tehát „megmozdul” a föld Budán a Margit-híd budai hídfőjétől egészen a Déli pályaudvarig. Lővérek Két évvel ezelőtt, 1967-ben foglalkozott a kormány a Nyu- gat-Dunántúl üdülőterületének regionális fejlesztésével. Az akkor hozott kormányhatározat kimondja egyebek között, hogy a soproni üdülőterületet, a Lővéreket fokozatosan gyógyüdülőhellyé kell fejleszteni és ennek érdekében bőví// „Lángosok Kőrösön Pénteken a nagykőrösi konzervgyár üzemlátogatáson fogadta a Láng Gépgyár fiataljait. A barátság régi: 1966- ban a gépgyáriak védnökséget vállaltak a nagykőrösiek- nek szállítandó gépek felett, így azok jóval a határidő előtt kerültek üzembe. Azóta a vezetőségek sokszor tettek baráti cserelátogatásokat a gyárakba, de most először, érkezett KISZ-tagokkal megtelt busz a konzervkombinátba. A 25 tagú küldöttség kellemes órákat töltött a körösi munkásfiatalokkal az üzemlátogás végén megrendezett ismerkedési délutánon. tani kell a szanatóriumot és új SZOT-üdülőt kell építeni. Az ezzel kapcsolatos részletes terveket, a Minisztertanács legutóbbi ülésén tárgyalta. A nagy jelentőségű határozat a megvalósulás útjára lépett. A soproni szanatórium bővítését még az élmúlt évben megkezdték és a jövő év nyarán már át is adják rendeltetésének az új 110 ágyas épületet A Lővérekben, a jelenleg bővítés alatt álló régi SZOT- üdülővel szemben az egykori lovaspályán új üdülő földmunkája és alapozása kezdődött. A Győri Tervező Vállalat szakembereinek tervei alapján a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat egy kilenceme- letes üdülőpalotát épít erre a területre. Építési költsége megközelíti a nyolcvanmillió forintot. Az új üdülő az ország legnagyobb és legmodernebb üdülő-szállója lesz. egy- időben hatszáz beutaltat fogadhat. A földszinten konyha, tágas étterem és társalgó kap helyet, a vendégeket kétágyas szobákban helyezik el. A KPVDSZ, amely a költségeket fedezi, gondoskodik a beutaltak orvosi ellátásáról is. probléma gyökeréhez, ha megnézzük a kiegészítő tevékenység fő területeit. — A kiegészítő tevékenységnek nevezett körből származó bevételek tizenöt százalékát a tsz-nek közvetlen értékesítése adja. Ha kívülről nézzük, akkor ez kereskedelem, tehát nem mezőgazdasági termelésből származó bevétel. Az új mechanizmus viszonyai között azonban nagyon nehéz lenne mondani, hogy ez nem kapcsolódik szorosan az alaptevékenységhez. A kormány véleménye, hogy a közvetlen értékesítés nemcsak a tsz-eknek, de a fogyasztóknak is — sőt talán elsősorban a fogyasztóknak — érdeke, tehát ezt támogatni kell, az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével, üzlethelyiségek biztosításával, a raktárprobléma megoldásával, szakemberek képzésével és minden lehetséges módon. — A bevételek további 10 százaléka élelmiszeripari tevékenységből származik. Itt az a helyzet, hogy ez ismét csak kívülről nézve ipari produktum. Vegyünk például egy szőlősgazdaságot. Ha ez a gazdaság a szőlőt feldolgozza, a bort palackozza és úgy adja el, akkor az Állami Pince- gazdaság oldaláról tekintve élelmiszeripari tevékenység. Csakhogy ez a gazdaság nem borszőlő, hanem bor termelésére alakult, magától értetődő tehát, hogy a végterméket akarja előállítani és értékesíteni. — Megértjük a problémát, ha tudomásul vesszük, hogy kialakulóban van nálunk az ipari-mezőgazdasági üzem típusa. Termelőszövetkezeteink — vagy azok társulásai — lassanként kombináttá alakulnak majd. Ha tevékenységükről a végtermék előállítását célzó folyamatokat leválasztjuk és azokat külön akarjuk szabályozni, akkor szinte megoldhatatlanul bonyolult jogi probléma elé kerülünk. A mi véleményünk az, högy magát a fogalmat kell helyére tenni, és a kereskedelmi, valamint feldolgozó tevékeny séget az üzem keretein belül kell szabályozni. Semmi szükség nincs arra, hogy az élelmiszer-gazdaság fogalmába tartozó tevékenységre külön címkét ragasszunk! © — Az összesen 11,6 milliárdos, kiegészítő tevékenységből származónak nevezett bevétel 75 százaléka az, ami első ránézésre valóban nem tartozik szorosan a mezőgazdasági termeléshez. Azonban itt is gondolkoznunk kell. A mezőgazdaságba bevonult a technika, és ennek működtetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a tsz-nek traktorjavító üzeme, bognár-, kovács- stb. műhelye, építőbrigádja legyen. Az ilyen szolgáltató üzemek rentabilitásához viszont szorosan hozzá tartozik, hogy azt a kapacitást, amit maga az üzem nem köt le, a szomszédos mezőgazdasági üzemek és a lakosság számára hasznosítsák. így alakulnak ki a tsz- közi építővállalatok, vagy így jelenik meg a falun a tsz- motorkerékpárjavítás stb. A 8,6 milliárdból 4,7 mil- liárdot maga az építőipari tevékenység képvisel. Enélkíil nem lenne ma korszerűség felé haladó mezőgazdaságunk. Az állami építőipar a tsz-ek igényeit egyszerűen képtelen kielégíteni. Azonban a szolgáltatások 2.4 milliárdos ösz- szege sem csupán az amúgy is szükséges tsz-műhelyek rentabilitását szolgálja, hanem ez a tevékenység a lakosságnak — elsősorban a falusi lakosságnak — is közvetlen érdeke. © téssel vagy saját feldolgozással azonos mértékben, de szorosan kapcsolódik az alaptevékenységhez. Csupán másfél milliárdot tesz ki az az ösz- szeg, ami valóban a mező- gazdaságtól független ipari tevékenységből származik. Itt viszont meg kell ismételnem azt, hogy az egyenletes foglalkoztatás, vagy a gyenge adottságú tsz-ek tagságának jövedelemhez való juttatása társadalmi érdek. A kormány véleménye az, hogy ha ezt a munkát a tsz saját telephelyén, szabad munkaerejének lekötése érdekében végzi, akkor megérdemli nemcsak az elismerést, de a támogatást is. — A tevékenységi kör bővítésének útja viszont semmiképpen nem lehet a munkaerő-átengedés Ez ugyan csak szórványos, de rossz képet fest az egész kiegészítő tevékenységről, tehát mindenképpen érdekünk, hogy megszüntessük. F. B. IVl. : Az első tanítási napon .... . É rdligeten — Nem kell ám sietni! — Ez a két kör tehát, ha nem is a közvetlen értékesíGyömrőn — Addig megyek, míg egy gimnáziumot nem találok...! (Kertész rajzai) l
