Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-30 / 201. szám
4 kMÍvUíP 1969. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP Alexa Ferenc szobrai Kotroczó István felvétele Nevét is9 virágát Xütovább, itajcsnr-föld, Kosnivájú, Miiszájerilö Győré Pál párallan gyűjteménye Választás Pénteken tartotta csúcsve- zetőségválasztó taggyűlését a ceglédi Állami Tangazdaság pártszervezete. A választáson megjelent Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizottság titkára is. A 74 küldött a csúcs- vezetőség titkárává Szeleczki Mihályt választotta meg. Békekongresszus előtt A, magyar bákemozgalom 1963. júniusában tartotta VI. kongresszusát. Az azóta eltelt időben jelentős változások történtek a nemzetközi és a magyar bcfcemozgalomban. Megsokszorozódtak a feladatok, ugyanakkor a mozgalom mind nagyobb tömegekre támaszkodott. Még ebben az évben — október elején — 600 küldött jelenlétében a Parlament nagytermében megnyitják a VII. Magyar Békekongresszust. A kétnapos eseménysorozaton Pest megyét huszonhármán fogják képviselni. Ezt megelőzően szeptember végén megyei békekonferencia lesz, amelyen megválasztják a küldötteket és kiosztják a békemozgalömfoan élenjárók kitüntetését. Papírhír A Német Szövetségi Köztársaságban könnyű nyaralóházikókat készítenek különleges oldattal átitatott papírból. A nyaralót néhány perc alatt felállítják. Svédország Nyugat-Euró- pa legnagyobb papíráru-termelője. Egyesek szerint az elkövetkező harminc évben pa- pirfoteleken fog ülni, papírlepedőn fog aludni, papírtörülközőt fog használni. Az újszülöttek több mint 90 százalékánál papírpelenkát használnak — Svédországban tavaly több mint 20 000 tonna papírpelenkát adtak el. • • Az Örök Város árnyékában Római statisztikai adatok szerint az olasz fővárosban 57 000 írástudatlan él, ezek közül több mint 40 000 nő. Szeretek piacra járni. Nézelődni, jönni-menni. A piac a legfontosabb keresztmetszete egy városnak. Akinek jó szeme van, a piacon mindent megláthat, megtudhat. Egyik ilyen piaci téníergé- sem alkalmával furcsa gondolatok szálltak meg. Talán azért, mert előtte népszerű képesújságunkat lapozgattam? Játszani kezdtem. Felidéztem a többszázezres példányszámú lap frissen olvasott kozmetikai tanácsait. És képzeletben kifaggattam a piacon cipeke- dő asszonyokat. Középkorú, még nagyon csinos asszony. Két cekker paradicsomot visz. Egyik-egyik legalább tíz kiló. Mit szólna, ha odamennék hozzá és azt mondanám: most friss és iide lenne a bőre asszonyom, ha reggel jégkockákkal dörzsölte volna be. Lehet, hogy egyszerűen el- küldene valahová. Ha szolidabb természet, és netán ő is olvasta a képeslapban a tanácsot, azt mondaná: ugyan kérem, nincs nekem arra időm, míg a két gyereket elkészítem. Meg fridzsideriink sincs, ahol a jégkocka állna. Nem tellett még nekünk arra. Tényleg, miért tartja olyan biztosnak ez a kozmetikai tanácsadó, hogy minden háztartásban ott áll egy fridzsi- der? Hentesüzlet. A szokásos kép: asszonyok várakozó tömege. Előttem egy sovány, magas asszony. Nem lehet több harminc évesnél, de az arcára korán kiült ráncok többnek hazudjak. Ügy kell neki, miért nem fogad szót: „Arckikészítéshez nyáron zsíros arckrém helyett bő víztartalmú, folyékony krémet A vastag papírkötet címe semmitmondó: „Abony földrajzi nevei”. Berm, a fedőlap mögött térképek, kerületek, dűlők, emberek megnevezése sűrű sorokban egymás után. A tanulmány szerzője — Győré Pál tanácstitkár — nem az olvasmányosságra törekedett. Ö maga foglalja össze munkája értelmét: Vallomás „A földrajzi nevek összegyűjtése vallomás egy település, egy helység szeretetéről, megbecsüléséről. Szocializmust építő hazánkról, és szőkébb értelemben vett pátriánkról vallani kötelességünk. A tájról, annak minden zugáról számot adni nemcsak a históriás, de a hétköznapok emberének is feladata. Nagyon szerény eszközeimmel az a cél vezetett, hogy kultúránk rohamos változásával mindinkább elmosódó-kallódó nyelvi emlékeinket megmentsem a feledéstől.” Győré Pál gyűjteménye úttörő és szinte egyedülálló a honismereti körök szerteágazó tevékenységében. A települések földrajzi nevei gyűjtésének némi nyomát legkorábban száz évvel ezelőttről találni. így éppen e tájon Abo- nyi Lajos író 1896-ban és Kiss Ferenc tanító 1913-ban hozzákezdtek egy-egy kisebb település nevének feldolgozásához. Győré Pál műve csaknem 1200 adatot tartalmaz, igyekszik az eredetről pontos felvilágosítást adni. Egybeveti az öregek emlékezetét és a száj- hagyományt az írásos bizonyítékokkal. A tanulmány egyik legérdekesebb tapasztalata, hogy az elnevezések gyökerei milyen messzire nyúlnak vissza. A nevek többsége néhány száz éve nem változott. Más dűlők, utcák viszont szinte mindig „megújulnak”, érzékeny szeizmográfként mukremszerű kozmetikumokat — mint pl. az alapozó, folyékony púder —, s ha lehet, arcunkra csak por alakú púdert tegyünk." Vagy talán nem járatja ezeket a képeslapokat? Most előbbre lép, hangosan kéri a hentest, hogy azt a kis darab birkahúst neki adja, előbb itt volt, mit gondol, nem tud ő a három gyermeknek mindig drága disznókarajt venni. Megkapja. Boldogan indul a pénztár felé. Ahogy szembefordul, meglátod» — micsoda dolog ez! —, hogy a szeme sincs kifestve. „A szem kikészítését nyáron lehetőleg kő- puderrel, esetleg puha szemceruzával végezzük. Minden korban előnyös a most nagyon divatos halványlila, vagy a fekete.” Milyen szép, meleg barna szeme van. Egy pillanatra rám néz, és ettől a játékos ördög még jobban incselkedni kezd bennem. Hány asszony él ebben a városban, akinek soha nem volt még a szeme kifestve és mégis boldog? Meg kellene egyszer számolni. Elmegy mellettem. Egy picit izzadt. Apró gyöngycseppek ültek a homlokára, amíg karján telt kosárral odakönyökölte magát a birkahúst oszló bárdoslegény elé. „öt szeletelt citromot áztassunk két órán át hideg vízben, majd a tevével hígítsuk a reggeli fürdővizünket. Szárazra törölt testünket dörzsöljük be hintőporral. Egész nap friss és üde marad a bőrünk.” öt citrom alig egy kiló. Mondjuk tizenöt forint. Nem sok ... Mit kérdezzek tőle? Talán azt, hogy miért nem szőrteleníti a hónalját? „... a hintőporos bedörzsölés tátják az idők változását. S még egy: a történelmi események egy-egy név, elnevezés nyomán szinte láncról láncra követhetők. A Lengenádas, a Tatárhányás, a Darabos, a Kospart neveket még a jobbágyság használta. A városerdeje, a zsidóföldek, a vas- útmenti út már a polgárosodás kezdetét jelzik. 1948 is fontos dátum. Megindula termelőszövetkezeti mozgalom. A nagy táblák kialakulásával mindinkább felejtődik a régi határ parcelláinak neve. Az egykori cselédember, béresgyerek, summás már éleme- dett fővel „Harkányi föggyit”, a „beliceji-tanyát” és a „Löfter szőlőjit” emlegeti, de az unoka mór a „Leninbe” vagy az „Attilába” vagyi a „Hunyadiba” megy dolgozni. Néhány gyöngyszem A tanulmány a népi elnevezések valóságos gyöngyszemeit tartalmazza. Nem lehet meg- hatódás nélkül elsiklani ilyen nevek felett: Ndtovább utca, ami zsákutcát jelzett. A Piculabank egy régi épület neve, ahol a szegénység önsegélyző egyesülete volt. Vagy itt a Cikázó, ahol a nagybőjti időben játszottak, cikáztak a fiatalok. A Rajcsúr-földön gyakorlatoztak a 13-as huszárok. A Citürás kocsma Pick Nácié volt, ahol húros hangszer mellett duhajkodtak a legények. Dobrovaborcsaháza híres piaci kofa emlékét örökíti, a Csönyettyűs-iskola kis harangocskája hívta a mostaniak szépapáit A Kosutvájúban többször itatta lovát Kossuth Lajos, ha látogatóba jött testvéréhez, Ruttkay Józsefné. Kossuth Lujzához. Ugyanígy van PerC^Lktííj«,,ahol a szabadságharc tábornoka gyüle- keztette seregeit. Magyar Benigna, a törökverő Kinizsi Pál feleségének emléke ma is él a faluban, utcája neve nem változik. A Pizes-kereszt arról hatékonyabb, ha szőrtelení- tett testrészre kerül.. Hiába kérdezném tőle. Mint ahogy azt is, hogy — újsághirdetéseket idézek — töltött-e már kellemes hétvégét az új balatoni luxushotelben, személyenként egy napra teljes penzióval 160 forint. És fogadni mernék, ezt az asz- szonyt még az sem hozná izgalomba, ha elmondanám neki, megérkeztek az új osztrák napszemüvegek, 850 forint darabja, de csak egy helyen lehet kapni a fővárosban. Azért meg talán ki is nevetne. ha lelkehdezve tudatnám vele, hogy a nyári vásár alatt a divatos olasz fürdőruhát 786 forint helyett 520 forintért is megkaphatja. Mert ezt, most semmi sem érdekli. Szinte megátalfeodottan rohan haza, - hogy azt a darab kis birkahúst megfőzze. Elment a kedvem a játéktól. Hazaérve statisztikákban lapozgatok, meg tervekben. A munkások havi átlagkeresetét böngészem és a dolgozó családok egy személyre jutó átlagjövedelmét. Nem idézem, ismertek ezek, hisz erről a „piacról él” mindenki. Terveink tisztes jövedelememelkedést ígérnek, meg is lesz az. De ezen az úton sokáig érünk el oda, hogy mindenki citromos fürdőt vehessen reggelenként, s a hétvégét a Balatonon töltse osztrák napszemüvegben és olasz fürdőruhában. Vagy lehet, hogy nem is ide akarunk eljutni — mert nem ez a szocializmus? A sok testetlen, de meleg szemű munkásasszony boldogságának nem feltétele az ilyesmi — s ezt jól tudjuk. Csakhogy a zenebona és a rongyrázás most nagy divat. Szerencsére azokat az asszonyokat, akikkel nap mint nap a piacon találkozóm, nem szédíti meg. V. J. vall, hogy elkorhadt egy régi fakereszt. Helyette gyűjtött pénzből kőből faragtatok újat. Szűcsmargit tanító néni iskolája 1944. október 27-e szörnyű emléket őrzi. Ekkor érte bombatalálat a kis iskolát, s benne lelte haladt a tanító néni. Sokat emlegették a Katona-házat. Az. elnevezés abból az időből való amikor a katonák kvártélyozását így oldották meg. Az öreg Maczó- nak 12 katonát kellett a házában eltartania. A Szó Iga bírókert kastélyát pedig 1945-ben a nép dühe szétrombolta. A városháza előtti tér volt a Köpködő. Itt sereglettek ösz- sze vasárnaponként a munkát vállaló szegények. 1945 tavaszán ezen a téren jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1700-as években, ha idegen tért a faluba, megkérdezték tőle, merről jött. Ha a De- ják-halom felé mutatott, az isten sem vette le róla — garabonciás. 1802-ben a vármegye kimondta: a Tápiószele, Cegléd, Abony háromszögben erdőt kell telepíteni. Nem volt kibúvó, a munkában mindenki részt vett, innen nyerte nevét a Muszáj-erdö. A három határ találkozásában állt a Hármas-csárda. Az épület már összedőlt, de a helyet ma is így hívják. Külterület a Róka- jukas-dűlő, ahol még ma is — se szeri, se száma — ravaszdi él. A falu első termelőszövetkezete, a Búzakalász, az Elsövíz.Tótgyurkaszék- dűlőben alakult, azóta is Búzakalász a tábla .neve. Hegyeshalom dűlőről az 1610-es határjárás jelentése is szól. Nem messze esik ide az Égettvargatanya. Varga Sándor gazdát megrúgta a lova. Amikor kigyulladt a ház, sérülten benn égett a tanyában, Erre van a Pikuláspa- li háza. ££Űr£zabó Varga Pál- *101 fcHnEtradflatatatr yolt kedvenc hangszere, emléket őrzi a határ e darabkája. A kísértet Még kísértete is van a szelíd síkságnak. A volt Hunyadibirtok cselédei még a harmincas években is állították: „Éjfél körül a Hunyadi gróf tüzes láncot voncolva járta körül a föggyit. A tüzes lánc csak úgy világított utána. A tanyába volt a zöregkút, abbu gyütt, meg od ament vissza. A cseléd- asszonyok nagyon féltek tüle”, Parádésköcsis Fazekas Mihály ezt mondta: „Karácsonkör, amikor tovább mulattak fő, ec- cer csak benézett a zöreg Hunyadi naty fehér bundába a konyhaablakon. Monta is afe- leséginek mingyán, hogy nédd csak annyuk mijaszűzmária jaz? Szót is a Telek Jóskának, hogy mennyünk ki, de mán akkó nem láttak semmit”. „Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is virágát is tudom. Tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton.. Győré Pál tiszteletre méltó munkáját Radnóti Miklós soraival zárja, a „Nem tudhatom” című költeményének szavai vaL Komáromi Magda A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára FELVÉTELRE KERES tízéves gyakorlattal rendelkező ♦ FIZETÉS: megállapodás szerint. Citromos fürdő használjunk. Kerüljük a sűrű
