Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 200. szám

£ AZ MSZMP PEST,MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA---ü-L-—_ •- ,v:>aÍL.jM<iA>.i-A-.^--A'-*'-*^ -J &-Í j,... • > ■'.- •*. P ANMINDZSON A 293. ülés Ä koreai fegyverszüneti bi­zottság 293. ülésének fő té­mája a Koreai NDK felett au­gusztus 17-én lelőtt amerikai helikopter legénységének sorsa volt. Az ülésen, amelyet ame­rikai kérésre hívtak össze, az Egyesült Államok képviseleté­ben Arthur Adams tábornok kért felvilágosítást a há­romtagú legénység tar­tózkodási helyéről és egészségi állapotáról. Ugyanakkor bejelentette: kor­mánya kéri az észak-koreai hatóságokat, hogy a három pi­lótát a lehető leghamarabb juttassák haza. Li Csun Szun tábornok, a Koreai NDK képviselője kö­zölte, hogy a három amerikai közül kettő súlyos, a harmadik pedig jelentéktelen sebe­sülést szenvedett ugyan, de állapotuk nem ad okot ag­godalomra. A phenjani kormány várja az amerikai magyarázatot a gép behatolásával kapcsolatban, és az Egyesült Államok bocsánat­kérése után dönt a pilóták szabadon bocsátásáról. Kozmosz 296 Pénteken a Szovjetunióban Föld körüli pályára vezérelték a Kozmosz 296. jelzésű mester­séges holdat. Ä szputnyikon tudományos berendezést he­lyeztek el a korábban ismerte­tett űrkutatási program foly­tatása céljából. Ä tudományos berendezéseken kívül a szput­nyikon elhelyeztek még egy 19 995 megaherz frekvencián működő rádióadót, továbbá egy rádiórendszert a pályaele­mek pontos mérésére és egy rádiótelemetrikus rendszert a műszerek és a tudományos be­rendezések működéséről szóló adatok továbbítására. A mesterséges holdon elhe­lyezett berendezés szabályosan működik. A földi koordinációs- számító központ folyamatosan dolgozza fel a Beérkező infor­mációkat. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? XIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ÁllA ÍIO FILI.ÉH 1969. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­ADDISZ ABEBA AESZ külügyminiszteri értekezlet Az Afrikai Egységszerve­zet külügyminiszteri értekez- I A reform romantikája A felfedező a vitorláshajó parancsnoki hiúján áll: kapi­tányi köpenye felhajtott gal­lérjába beletép a szél, a vi­torlák csattognak. A férfi a hídon szeme elé emeli a lát­csövet: a távolban csipkés par­tok tűnnek fel, szeszélyes hegyvouulatok. A hullámverés tajtékja mögött: ismeretlen föld. „Terra Incognita!” — né- zi a térképen a hajós, és azt a büszkeséget és kíváncsiságot érzi, ami az embert mindig új és új területek felfedezésére ihlette. — Könnyű annak a régi ka­pitánynak — mondja a ma fiatalembere, és sóhajt. Mi­vel hogy benne él a köztudat­ban. hogy életünkben nagy fel­fedezések nemigen adatnak, élmény és kaland a tv képer­nyőjén vagy a moziban várja 1969 nemzedékeit, Terra In- cogniták annyira nincsenek, hogy már Luna Incognita sincs. De hát az űrhajósok és a szuperszonikus repülők Nagy Kalandja is kisszámú, választott férfi boldog sajátja. Van-e romantikája a jelen hétköznapjainak ? Például a termelésnek? Azt hiszem, ebben a vonat­kozásban is sok tagadó választ kapnék egy széles körű közvé­leménykutatás során. A har­mincöt-negyven évesek nem­zedéke azt mondaná: igen, volt ilyen romantika a háború utáni újjáépítés, a szén-, a híd.:, a vasútcsata lázas, éhező és hajszolt napjaiban, sőt még 1930 első nagy alkotásainak építése közben is, minden túl- méretezettség és kirakat jelle­gű verseny ellenére is. De hát miről beszélünk ma? A haté­kony termelés igényéről, a ter­melékenység növelésének szükségességéről, a piackuta­tás fortélyairól — szürke té­mák. Valóban szürkék? Meg merem kockáztatni az állítást, hogy az új mechaniz­musnak, a szocialista építés mai szakaszának is megvan a romantikája. Sőt — a maga Terra Incog- nitái, ismeretlen területei is, amelyek — várják a maguk bá­tor hajósait. Emlékezzenek a régebbi évekre. A népgazdaság túl­centralizált, agyontervezett korszakára, amikor az igazga­tó jóformán a minisztériumi- tervhivatali tervlebontás fő­adminisztrátora volt, nem elektronikus agy, hogy mai ha­sonlattal éljünk, hanem — fo­gaskerék-áttétel. Szinte a fü­lembe csengenek főmérnökök, vállalatvezetők, üzemvezetők sóhajai, mire lennének képe­ezek az íróasztalok parancsno­ki hidakká váltak, amelyekről ismeretlen területeket kémlel­het a szemük? Unták és leg- jobbjaik minden hivatalos el­itélés dacára sűrűn panaszol­ták, mennyire „nem fekszik” nekik a kicentizett programok és a mindent agyonbiztosító, minden felelősséget elhárító feljegyzések, „bőrpapírok” gyártása. Mivel — lényegében elgondolásaik váltak és vál­hatnak valóra. Nincs többé „bőrpapír” — lehet vállalkoz­ni, kihajózni az Elgondolások Tengerére, még a kockázatos szíriek, pontosabban a Kocká­zat Szirtjei közé. Miféle ismeretlen területek várnak a hajósra? Még csapdák is. Kalandos csapdák. Például olyan virág­zónak látszó területek, mint a nyereség kevés teljesítmény­nyel és sok spekulációval el­érhető zöld pázsitja, amely alatt azonban a mi társadalmi viszonyaink közt konzekven­ciákat rejtő morális hangovány rejtőzik: mert lehet nyereség­re törekedni, de nem társada­lomellenes módon, lehet, sőt kell olcsóbban termelni, de nem bóvlit. És a társadalom azokat a vállalati „kapitányo­kat” becsüli, akik mernek, újat találnak, és a megbecsü­lést nem rest kifejezni szóban és pénzben — de arra kéri őket, ne olyan „újat” találja­nak, amit esetleg már a har­mincas évek szatócsa is ócs­kának talált Romantikája van a versen­gésnek is. Nem a papirosver- senynek, nem a műhelyben ki­szögezett transzparensek fes­tékszagának — ha volt is vala­ha. Most ilyenféle versengés várja a gazdasági vezetőt: ké­pes-e jobban megoldani egy járás, megye, város ellátását; gyorsabban építeni, korszerűb­ben, tehát a megvalósítás so­rán is jónak, igaznak bizonyu­ló, kevésbé „visszaköszönő” tervek alapján; eltérni a sé­máktól, jót adni, igényeset. És gazdaságosan. Ilyen gondola­tok járnak az átlagember fe­jében, ha a gazdaságvezetés­ről hall: ugyan, mikor olvas olyan létesítményriportot az újságban, amely nem azt hir­deti diadallal, hogy egy új épület 70 millióba került — hanem azt, hogy a tervezett helyett tízmilliónál kevesebből építették meg. A kereskedelem vizein hajózó „kapitányoktól” azt, oldják meg az áru eljut­tatását még az olyan „távoli szigetvilágokra” is, rendszere­sen és alaposan, mint a mun­káskerületek pereme, a falu, a tanya. Aztán az se megveten- sek egy kicsit több önállóság- <>0 felfedező lenne aki kitűzné gal, elgondolásaik szabad va- a zászlaját... az utolso hiány lóra váltásává!. Emlékszem hasonló panaszokra, felsorol- hatatlanul sok arcra — próbá­lom őket elképzelni — a mai gazdaságvezetés Íróasztalainál. Vajon mennyire érzik, hogy cikkre Egyszóval: nem szürke évek következnek. Hogy mennyire lesznek gyü­mölcsözők, a mai felfedezőkön és hajósokon múlik. B. F. lete, amelynek feladata a szeptember 6-án kezdődő af­rikai csúcsértekezlet előkészí­tése, három bizottságban folytatta munkáját. A politikai bizottság jelen­tést hallgatott meg az afrikai egységszervezet tizenegy tagú felszabadítási bizottságának tevékenységéről. Ez a szerv osztja fel az afrikai felszaba­dítási mozgalmaknak nyúj­tott segítséget. Ezen kívül folytatódott a vita a rhodesiai helyzetről. Leszavazták ‘ Dahomey Rwanda azon javaslatát, hogy a külügyminiszterek napiren­den nem szereplő kérdéseket ne vitathassanak meg. Megfi­gyelők úgy vélekednek, hogy ez az indítvány elsősorban a közel-keleti és a nigériai kér­dés esetleges napirendre kerü­lését volt hivatott megakadá­lyozni. tott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között 1969. július 10-én Szófiában kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az Elnöki Tanács — a la­kosság telekellátási rendszeré­ről szóló új kormányhatáro­zattal összhangban — módosí­totta 1957. évi 47. számú tör­vényerejű rendeletét. A mó­dosítás szerint a juttatott ház­helyekre és épületekre vonat­kozó elidegenítési és terhelési tilalom, valamint öröklési kor­látozás a megváltási ár meg­fizetésével megszűnik. Törvényerejű rendeletet al­kotott az Elnöki Tanács a le­véltári anyag védelméről és a levéltárakról. Az új törvény- erejű rendelet kimondja, hogy a gazdasági, társadalmi, poli­tikai, jogi, honvédelmi, tudo­mányos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelen­tős történeti iratokat levéltári anyagnak kell tekintem, és vé­delemben kell részesíteni. Le­véltári anyagnak kell tekinte­ni a jelentős történeti értékű kép- és hangfelvételeket is. A továbbiakban nemcsak a levél­tárakban őrzött iratok, kép- és hangfelvételek, hanem áz álla­mi szervek, szövetkezetek, tár­sadalmi szervezetek és más jo­gi személyek irattáraiban és a személyi tulajdonban levő ilyen anyagok is védelemben részesülnek, mivel minden iratanyag valamely levéltár il­letékességi körébe tartozik, a törvényerejű rendelet megha­tározza az irattári dokumentu­mok levéltári őrizetbe adásá­nak idejét és módját. A tör­vényerejű rendelet a levéltári anyagok tudományos célokra való felhasználásának lehető­ségéről is gondoskodik. A törvényerejű rendelet elő­(Folytatás a 2. oldalon.) Tanévnyitó 1969. augusztus 29-én, pénte­ken délután 14 órakor a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága mar­xizmus—leninizmus esti egye­teme tanévnyitó értekezletén az oktatási év tanszék ölési anyagát megkezdték tárgyalni. Sófalvi Zoltánné beszámolóját tartja. Négy arab államfő találkozója Párizs hatalmas dollárkölcsönt vesz hl Callaghan beszámol Wilsonnak A jeruzsálemi A1 Aksza me­csethez különleges vontatók gördülnek: több tonnás kő­tömböket szállítanak a muzul­mán világ egyik legszentebb épületéhez, hogy mielőbb rés­• • - ^ — Ünnepi nagygyűlés Besztercebányán Pénteken a reggeli órákban nagy tömeg gyűlt össze a Besztercebánya központjában magasodó dombon emelt mo­numentális emlékmű előtt. Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és a többi vezető személyiség, valamint a külföldi küldöttségek megér­kezése után Peter Colotka szlovák miniszterelnök mél­tatta a szlovák nemzeti felke­lés politikai és katonai jelen­tőségét, majd felavatta az em­lékművet. Az SZKP, a szov­jet kormány és a szovjet nép üdvözletét Konyev marsall tolmácsolta. Délelőtt a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés té­ren tízezrek gyűltek össze, hazai és külföldi partizánok régi egyenruháikban, parti­zánkucsmákban, kitüntetéseik­kel díszítve jelentek meg. Több egykori partizáncsoport harcosai táblák alatt, hajdani zászlóikkal érkeztek a nagy­gyűlésre. Megindító találkozások, kedves pillanatok színhe­lye volt pénteken délelőtt Besztercebánya főtere. A nagygyűlésen megjelent tízezrek több ízben melegen ünnepelték a Csehszlovák Kommunista Pártot, a szov­jet hadsereget, Ludvik Svobo­da köztársasági elnököt, Gus­táv Husákot, a CSKP KB első titkárát, valamint a felkelés résztvevőit, köztük elsősorban annak szervezőjét: Laco No- vomésky költőt és közéleti férfiút. Jelen voltak a cseh­szlovák, a cseh és szlovák párt- és állami vezetők, akik az ünnepségekre érkeztek Besztercebányára, közöttük Oldrich Cernik miniszterelnök, A. Dubcek, a nemzetgyűlés elnöke, S. Razl cseh minisz­terelnök is. Ott voltak a baráti országok küldöttségei, köztük hazánk küldöttsége Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökhelyettesének ve­zetésével. Elsőnek Ludvik Svoboda mondott rövid beszédet, ame­(Folytatás a 2. oldalon.) A szlovák nemzeti felkelés negyedszázados évfordulója alkalmából Besztercebányára érkezett magyar delegáció megkoszorúzta az antifasiszta küzdelemben elesett hősök em­lékművét. Az első sorban középen: Gáspár Sándor, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a delegáció vezetője. taurálják a minapi emlékeze­tes mecsettűz okozta károkat A károk jelentősek — de a politikai-érzelmi károk még nagyobbak: tovább nehezítik az amúgy is fenyegető közel- keleti feszültség csökkenteset A tűz nyomán „fellángolt” a muzulmán világ diplomáciai tevékenysége is. Ennek egyik eredménye már ismeretes — kitűzték a muzulmán csúcsta­lálkozót, de annak lebonyolí­tásával két nyugatbarát or­szágot (Szaúd-Arábiát és Ma­rokkót) bíztak meg. Nasszer elnök a túlságosan vegyes po­litikai színezetű muzulmán csúcs mellett összarab állam­fői konferenciát javasolt. En­nek az elképzelésnek az útjá­ban azonban túlságosan sok volt az akadály. Mivel a je­lenlegi politikai és katonai helyzet miatt számos koordi­nálásra váró téma van, leg­alábbis valószínűnek tűnt. hogy legalább négy, Izraellel közvetlenül szembenálló arab állam, Egyiptom, Szíria. Jor­dánia és Irak vezetői összeül­nek. A kairói A1 Ahram című lap szerint ez hamarosan be is következik. A problémák sürgősségére jellemző, hogy Husszein király már szombaton Nasszerhez utazik, hogy a négyes mini csúcson kívül is tárgyaljon az EAK elnökével. Magas szintű tanácskozás színhelye Párizs is: öt teljes órán keresztül ülésezett a francia kormány, amelynek megalakulása óta ez volt a leghosszabb minisztertanácsa. A fő téma természetesen a frankleértékelés utáni gazda­sági, belpolitikai helyzet volt — amely távolról sem mentes bizonyos külpolitikai összefüg­gésektől. A Pompidou—Chaban-Del- mas ‘ kabinet nyilvánosságra hozta azt a döntését, amely szerint a Francia Köztársaság az elkövetkező esztendőben 2,6 milliárd dollár hitelt vesz fel a frank megtámogatására. Mi­vel a legfőbb kölcsönnyújtó, a i világbank jobbára amerikai ’ vezetés alatt áll, a lépésből következő veszély nyilvánvaló: Washingtonnak az eddiginél nagyobb lehetősége lesz a francia gazdasági élet ellen­őrzésére, és ezzeJ a politikai struktúra befolyásolására is. A csatorna túlsó partján. Angliának még sokáig gondot okoz az északír probléma. Cal­I (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom