Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 200. szám
2 ™&űrSap 1969. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT Giordano Bruno háza ? Nápoly közelében, a hegyek lábánál megtalálták annak a háznak a romjait, amelyben feltételezések szerint Giordano Bruno, az 1600-ban máglyahalált halt nagy materialista gondolkodó lakott. A házrom fekvése megfelel G. Bruno és történész kartársai leírásának. Zűrzavar egy repülőgép körül A TWA amerikai légitársaság római szóvivője pénteken kora délután bejelentette, hogy a társaság egyik Rómából Athénba tartó gépét Tel Aviv felé térítették el. A gépen, egy Boeing—707-esen ösz- szesen 113-an tartózkodtak, Ülést tartott az Elnöki Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) írja, hogy az államigazgatási, népgazdasági, ügyviteli és levéltári érdekek biztosítása végett ki kell alakítani az irattári anyagok kezelésének legcélszerűbb rendszerét. Ennek általános irányelveit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács elrendelte Kecskeméten gépipari és automatizálási műszaki főiskola. Budapesten Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola, valamint kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola létesítését. Az Elnöki Tanács október 1-i határidővel Kapuvárt járási jogú várossá nyilvánította, a kapuvári és a hatvani járást pedig megszüntette. Kerekha- raszt községet Hatvan városhoz csatolta. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő kérdésekben tárgyalt. • • Ünnepi nagygyűlés Besztercebányán (Folytatás az 1. oldalról.) lyet a hallgatóság nagy ünnepléssel fogadott. A nagygyűlés résztvevőihez ezután Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára szólt, akit a megjelent sokaság hosszan éljen- zett és ünnepelt. K. T. Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta a szovjet kommunisták, a szovjet kormány és a nép üdvözletét, majd Andrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke ismertette a nagygyűlésről kibocsátandó felhívás szövegét. A felhívást a megjelent tízezrek, a CSKPrt és vezetőit, valamint a Szovjetuniót és a többi szocialista országot ünnepelve fogadták el. SZERDÁN KEZDŐDIK EDWARD KENNEDY BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁSA Szeptember 3-án kerül sor arra a bírósági tárgyalásra, melyen kihallgatják Edward Kennedy szenátort és a megidézett tanúkat Mary Jo Ko- pechne halálának körülményeiről. A tárgyaláson Kennedy „nem mint az Egyesült Államok szenátusának tagja, hanem mint egyszerű amerikai állampolgár jelenik meg és tesz vallomást” közölték illetékesek. Csütörtökön a szenátor négy ügyvédje megjelent a körzeti bíróság vezetőjének irodájában, hogy tiltakozzék, mert szerintük Kennedy a tárgyaláson nem élhet „alkotmány biztosította védekezési jogának minden eszközével” és így „nem előzetes meghallgatásról”, hanem „bűnvádi eljárásról” van szó. A bíróság vezetője engedélyezte, hogy a tanúk jogi képviselőjük kíséretében jelenjenek meg a tárgyaláson. Elzárkózott azonban az elől, hogy az ügyvédek kezdeményező szerepet játszhassanak, azaz kérdéseket tehessenek fel, bizonyítékokat terjeszthessenek elő. AZ ÜTFPÍTOGÉP JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES • LAKATOS • HEGESZTŐ • ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT, • segédmunkásokat, • gyors- és gépírót. Kereset megegyezés szerint Heti 44 órás munkahét. Minden második szombat szabad. CEGLÉD, KOLSÖ KÁTAI U. 35/a. Edward Kennedy feleségét csütörtökön kórházba szállították, mert terhessége megszakadt. Joan Kennedy február elejére várta gyermekét. A házaspárnak három gyermeke van. 101 utas és 12 főnyi személyzet. Felszálláskor a római Fiu- micino repülőtéren nem észleltek semmi gyanúsat. A gépnek magyar idő szerint 14 órakor kellett volna megérkeznie Athénba, azonban hiába vártak, majd a pilóta magyar idő szerint 14.40 órakor rádiógramot küldött Rómába, amely szerint Tel Aviv felé repül. Az AFP tudni véli, hogy az eltérített gépen „az arab politikai élet két jelentős személyisége tartózkodik”. ★ Damaszkusziján szállt le magyar idő szerint 16 óra 50 perckor a TWA amerikai légitársaságnak az az utasszállító repülőgépe, amelyet az első jelentések szerint Tel Aviv felé térítettek el — tűnik ki nyugati hír- ügynökségek római, athéni és párizsi keltezésű egybehangzó jelentéseiből. Damaszkuszból a hírt még nem erősítették meg. Korábban Rómából azt jelentették, hogy a gép Bejrűtban szállt le, Bcjrútból pedig azt, hogy valószínűleg Da- maszkuszban. Utóbb kiderült, hogy a Boeing —707-es valószínűleg Bejrut felé vette útját, de a libanoni főváros repülőtere nem adta meg a leszállási engedélyt. Fokozta a zűrzavart az, hogy már földetérés után a pilóta állítólag a következőt jelentette rádión Rómának: „Biztos vagyok benne, hogy Bejrutban szálltam le”. Mint Rómában közölték, a Boeing—707-est már a dél-olaszországi Brindisi felett eltérítették útirányától. E bejelentés szerint a pilótát három fegyveres utas kényszerítette. Az AFP és a Reuter viszont Bejrútban úgy értesült, hogy az akciót a palesztinai felszabadítási szervezet két 1 tagja hajtotta végre. Callaghan WiSsonnál (Folytatás az 1. oldalról.) laghan belügyminiszter szombaton beszámol Wilsonnak tapasztalatairól, és javaslatokat tesz a helyzet rendezésére. A brit miniszter látogatása egyébként keserű visszatetszést váltott ki az északír polgárjogi mozgalomban, amelynek képviselőivel Callaghan egyetlen beszélgetés erejéig sem volt hajlandó találkozni. Valószínűleg azért, mert semmi megnyugtatót nem tudott volna mondani nekik. Ha követeléseiket teljesíti, London elveszti északír támaszát, az angolbarát protestánsok blokkját. FATIMA Irán első női heiikopíerpilótá- ja sikerrel végrehajtotta „debütáló” önálló repülését. A sikeres vizsgázó Fatima hercegnő, az uralkodó húga, akinek férje Khatami tábornok, az iráni császári légierő főparancsnoka. MOLNÁR KAROLY: Korzikától Szent Honáig II. A touloni győző „Az embernek nincsenek barátai, csak a szerencséjének”. (Napóleon) Gyerekkorában Napóleon még korzikainak érezte magát, most azonban már inkább francia tisztnek. Sebtében az egész Bonaparte-csa- lád összecsomagol, és 1793 június tizennegyedikén, örökre elhajózik a forrongó szigetről. Napóleon jelentkezik ezredénél, Nizzában. Fizetése nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi rokonát eltartsa. Nehezen él anyja és hét testvére. Rossz hangulatban, vágyódva gondolnak vissza a hajdani korzikai napokra. Nem sokkal később váratlan fordulat történt. Toulon- ban királypárti erők szervezkedtek és szembeszálltak a párizsi forradalmi kormány képviselőivel. A kikötőváros körül heves harcok alakultak ki és ebbe beleavatkozott az angol flotta néhány egysége és spanyol, szardíniái és nápolyi erők is. A külföldi csapatok az ellenforradalmi csapatokat támogatták. Napóleon Toulon falainál mutatta meg először rendkívüli képességeit. Részletes tervet dolgoz ki arról, milyen hadműveletekkel kell elfoglalni a kikötővárost a királypártiaktól. Elképzelését először elutasítják. A küzdelem megkezdődik, Toulon ellenáll a köztársaságiak rohamának, az ostromlók tehetetlenek. Vezéreik azonban nem fogadják el egy fiatal, ismeretlen tüzértiszt tanácsait. A veszteségek egyre nagyobbak, ekkor végre főszerepet kap Napóleon. Kinevezik alezredesnek és megengedik neki, hogy tetszése szerint vezethesse - a forradalmi erőket. Az ostrom alatt többször kockáztatja az életét, három ló dől ki alóla. Napóleon mérnöki pontossággal elhelyezett ágyúinak köszönhette győzelmét Tou- lonnál. Katonái heves tűz után rohammal elfoglalták a királypártiak kezében levő erődítmény legfontosabb pontjait. Kritikus helyzetbe került az angol flotta, ezért gyorsan kifutott a nyílt tengerre. összeomlott az ellen- forradalmi lázadás, a várost elfoglalták a köztársasági csapatok. Napóleon első nagy katonai sikere nemcsak Dél-Francia- országban keltett feltűnést, hanem Párizsban is. Dutille tábornok ezt a levelet küldte a küzdelem színhelyéről a hadügyminisztériumba: „Kevés a szó annak leírásához, hogy milyen szolgálatokat tett nekünk Bonaparte. Nem tudom, mit becsüljek többre ebben a nagyszerű tüzértisztben : a tudását, az eszét, vagy a bátorságát?” Dutille azt javasolta a miniszternek, hogy Bonaparte katonai felkészültsége és képességei alapján még nagyobb feladatot bízzanak rá. 1794. január 14-én a „touloni győzőt” kinevezik tábornoknak. Ekkor csak huszonnégy esztendős volt. Bonaparte nem sokkal később újabb megbízatást kap. Utasítják, hogy szervezze meg a legdélibb francia városok és az egész partvidék védelmét. 1794 márciusában Nizzába érkezik, ahol nagy lendülettel, de alaposan és körültekintően dolgozza ki új terveit. Azonban váratlan esemény történik. Marseille vezetői vádat emelnek ellene, azt állítják, hogy a fiatal tábornok nem őszinte híve a köztársaságnak, hanem összeesküvést sző a királyság visz- szaállításáért. 1794 augusztus tizenhatodikén két fegyveres ember tartóztatja le. Nem ellenkezik, a Földközi-tenger partján levő Antibes erődjébe viszik, ahol tizenhárom napig fogolyként őrzik. A vizsgálat őt igazolja. Újra szabad lesz. Visszatér Párizsba. Ott újabb kellemetlen meglepetés éri, Aubry hadügyminiszter közli vele, hogy a tüzérségtől áthelyezik a gyalogsághoz. — Sokan vannak — mondja Bonaparte —, akik egy brigádot jobban tudnak vezényelni, mint én, de kevesen tudnak Szovjet bolygófigyelő hajó jósról nevezték el ezt a szovjet bolygó figyelő hajót, amely képünkön éppen Halifax kanadai kikötőben látható. Vladimir Komarov elhunyt űrhafegal nukleáris tengeralattjáró »ü»» száz tonnás Conquerort, Nagy-Britannia legújabb atommeghajtású tengeralattjáróját. A tengeralattjárót a jövő nyáron „hívják be” a flottához. Felszínre bukkant a Golí-expedieió Jacques Piccard svájci óceánkutató és legénységének öt tagja a Ben Franklin nevű téngeyalqttjáTgn a Golf-áramlatban tett 2410 km-es tengeralatti útját befejezte és augusztus 14-én Uj-Skócia partjainál felszínre bukkant. A 141 tonnás tengeralattjáró 30 napos útja alatt összegyűjtött gazdag anyag elemzése „több hetet” vesz igénybe, közölte Piccard kapitány. A tudományos expedíció útja során rendszeresen mérte az óceán hőmérsékletét, sótartalmát és akusztikai tulajdonságait. Azon kívül fényképfelvételeket készített az óceán fenekéről és a tengeralatti életről. nálam jobban tüzérséget kom- mandírozni. — Gyerekes dolog ez, ahogyan a tüzérséghez ragaszkodik — válaszolta Aubry. — Hamar öregszik az ember a csatatéren — szólt indulatosan Bonaparte — és én éppen onnan jövök. Aubry azonban nem az egyetlen miniszter a világtörténelemben, akit a józan érvek nem befolyásolnak. A tábornok Párizsban marad, csak éppen beosztás nélkül. Újra nehéz, reménytelen napok következnek. Pénze elfogy, kénytelen-kelletlen eladja lovát. Bonaparte elveszíti a rangját és mint „engedetlent”, törlik a tisztek listájáról. Ezalatt Párizsban a király- pártiak ismét sötét összeesküvéseket szőttek és úgy érezték, itt az idő a hatalom visszaszerzésére. 1795. szeptemberében fegyvert fogtak és a francia főváros jelentős része fokozatosan a kezükbe is került. A konventnek mindössze 8500 katonája volt, ezzel kellett védelmeznie a forradalom vívmányait, a lázadók 40 000 emberével szemben. Az erőviszonyok tehát .a reakciósoknak kedveztek. Szerencsére Barras, a konvent öttagú bizottságának legenergikusabb embere tudta, hogy sürgősen meg kell állítani a királypártiak előnyomulását, ehhez pedig mindenekelőtt egy vakmerő parancsnokra van szükség. Azonnal intézkedett: — Keressék meg nekem azt a tisztet, aki olyan ragyogóan harcolt ToulonnáJ. Egy óra múlva Bonaparte már ott állt előtte. — Vállalja, hogy végez a lázadókkal? — kérdezte Barras. — Néhány perc gondolkodási időt kérek — válaszolt Bonaparte, azután le és föl sétált a szobában, majd ezt mondta: — Vállalom, ha szabad kezet kapok. — Megkapja. — Helyes. Addig nem teszem vissza a kardot a hüvelyébe, amíg nem végzek az ellenséggel — jelentette ki a forradalmi erők új parancsnoka. Bonaparte úgy gondolta, hogy csak erős tüzérséggel egyenlítheti ki a királypártiak számbeli fölényét. Ezért azonnal intézkedett: 300 lovas induljon el a Párizstól másfél kilométerre felsorakoztatott 40 ágyúért, amelyet az ellenfélnek csali 25 embere őrzött. Elgondolása kitűnően bevált. Katonái megszerezték az ágyúkat és ahogy csak a lovaik bírták, bevontatták ezeket a fővárosba. Bonaparte személyesen állította fel az ütegeket a legkritikusabb pontokra. Délután négykor eldördült az első lövés. A királypártiak bátran támadtak, mindaddig, amíg a forradalmi erők parancsnoka engedte őket. Bonaparte várt. Hidegvérűen és számítóan. Ez volt az egyik legnagyobb erénye. S az, hogy ragyogóan ismerte a ballisztika törvényeit. Pontosan kiszámította, milyen közel engedheti az ellenfél katonáit ahhoz, hogy ágyúi a legnagyobb. pusztítást végezzék köztük. A támadókat két oldalról, egyszerre érték a lövedékek. Akik élve maradtak, rémülten menekültek, egy szűk utcába futottak, ahol ismét szembetalálták magukat Bonaparte ágyúival, amelyeket megint csak a kellő nely- re állíttatott. Százával feküdtek a kövezeten a halott és sebesült királypárti katonák. (Folytatjuk.)