Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-26 / 197. szám
1969. AUGUSZTUS 27., SZERDA PEST MÉH rlap a /Iss ós&iharuck és a z Rémhírek terjengenek az őszibarackról: olya a nagy a termés, hogy az már katasztrófa — mondogatják. Néhol le sem szedik a fákról, máshol az állatokkal etetik fel, suttogják nem is olyan halkan. Bírálatok is elhangzanak: kevés a kéz, amely leszedje, nincs, ami szállítsa, és nincs, ahol tárolják. Rebesgetik, hogy hiába termett rengeteg őszi, mert rossz a minősége, így nem exportálhatnak belőle többet, mint máskor. Szaporodnak azok a nézetek is, hogy a feldolgozóüzemek sem készültek fel a „dömping- termésre”, és a lakosság sem fogyaszt csak azért többet ebből a finom gyümölcsből, mert hogy olyan bőven ontották a fák, amire állítólag senki sem számított. De hát akkor mire számítottunk? Nem hiszem, hogy önmagától, valamilyen csoda folytán lett ilyen gazdag a termés, hogy a tavaly augusztus 10-ig felvásárolt 1039 vagon őszibarack helyett az idén 1829 vagont vásároltak fel, tehát 78 százalékkal többet, ami a lakosságnak és az exportnak juttatott többletet jelenti. (Pest megyében a lakosság ellátását fedező felvásárlás, a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítési Központja részéről, a tavalyi 33 vagonos mennyiségnél maradt.) A többlet az évek óta tartó gondos telepítések következménye. önmagáért, csak azért, hogy szép termésünk legyen őszibarackból, nem érdemes gazdag termést betakarítani. Maradjunk csupán az egyik vélt célnál: a lakosság jobb ellátásánál. Ez alatt érthető nemcsak a mennyiségi, de a minőségi növekedés is. Ami ezzel együttjár, gondolná az ember: hogy minél több gyümölcsöt együnk — hiszen amúgy is elmaradtunk e tekintetben a legfejlettebb országoktól a statisztika^ szerint -—'és minél kedvezőbb áron. Azonban akárhol érdeklődik az ember, azt a flegmatikus választ kapja: miért enne a lakosság több őszit az idén, mint tavaly, meg azt, hogy az árakat tartani kell, mert különben nem érdemes termelni. Eddig úgy tudtam, ha többet termelünk, akkor olcsóbb áron is több bevételhez jutunk. Az idén olcsóbb ugyan a barack, mint tavaly, de nem annyival, ahogy ezt a bő termés lehetővé tenné. Hogyan is lesz 3,50-ből 6,20? Augusztus 21-én például 834 mázsa őszibarackot vásárolt fel a Pest megyei MÉK — A, B, C, D, F, G minőségűt, vegyesen. Mivel A és B minőségből nagyon kevés van, a D, F, G-t pedig nem szívesen vásárolják, maradjunk a C-nél. A C-t 3,50-ért vásárolták fel ezen a napon, a ZÖLDÉRT-nek 4,30-ért adták át, az üzletekben pedig meg- vehettük 6,20-ért A termelő tehát minden kilóért 3,50-et kapott, a kereskedelem pedig 2,70-et fölözött le. A termelői árhoz képest ez a 2,70-es árrés túlzottnak tűnik. Hogyan alakul ez ki? Ügy, hogy a MÉK például mindig ahhoz a partneréhez alkalmazkodik, amelyik azon a napon a legtöbb árut veszi, tehát általában az iparhoz Amennyiért az ipar átveszi, annyiért adja a közönségnek is. Az árrést egyáltalán nem tartják túlzottnak, mert panaszkodnak a göngyöleg drágaságára — egy kiló őszire eső saját göngyöleg költsége 20 fillér, ha nem saját, akkor 40. Érvelnek a szállítás költségeivel, amely a távolságtól függően 14-től 50 fillérig duzzasztja meg az árat. Hivatkoznak a kockázatra, amely az ár 15 százaléka lehet (például, ha a C minőségű baracknak csak öt százaléka nem felel meg a követelményeknek, mar le kell értékelni D minőségűvé). Az AFÉSZ-eknél pedig az a gyakorlat, hogy ahány, anynyiféle árréssel dolgozik. Ez rendjén is lenne, hiszen a gyümölcsnél szabad árkialakítás van — mégpedig a piac értékítélete szerint, hallottam hangsúlyozni a szakemberektől. Dehát érvényesül-e a piac értékítélete? Amint megtudtuk, az idei termelői árakat a tavalyihoz igazították. Ez viszont nem más, mint a piac ítélete elleni lépés, hiszen tavaly jóval kevesebb barack termett, így mintha a mennyiség piacot alakító hatását kiiktatták volna. Bár az árrés kisebb lett, a kereskedelem azonban így is elég magasan tartotta még az árakat, hogy betervezett nyereségét elérhesse. Sokan szívesen érvelnek azzal, hogy a termelők, akik saját maguk értékesítenek is, azok sem mentek lejjebb az árakkal. A magas önköltségekre hivatkoznak — permetezés, talajmunka, metszés — viszont figyelmen kívül hagyják, hogy több termés esetén csökken az önköltség. Tehát nem lett megközelítően sem annyival olcsóbb az őszibarack, mint amennyivel több termett, mint máskor. Ez pedig nem is vezethetett máshova, minthogy értékest tési nehézségek ütötték fel a fejüket — mert nem elég termelni, eladni is tudni kell1 Berkovits György Mártírok emléktáblája November 2-án — haláluk évfordulóján — a dabasi járás két községében avatnak emléktáblát, 1956-ban, ellenforradalmárok által meggyilkolt helybeli vezetők emlékezetére. Bugyiban a községi tanácsház falán elhelyezett tábla Lengyel László tsz-elnök kínhalálára emlékeztet, Kaku- cson pedig Gavró József községi párttitkáréra. Mindkét község lakossága nagy ünnepséget rendez az emléktáblák leleplezése alkalmából. Utat a nyitott Nagyobb segítséget a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához Pest megye általános iskoláiban a tanulók 80—85 százaléka, az ún. körzeti iskolákban pedig majdnem a teljes létszám fizikai dolgozók gyermeke. Ki tagadhatná: szocialista társadalmunk szélesre tárta a tanulás, s ezzel a jó értelmű érvényesülés kapuját mindenki előtt. A kapukhoz azonban utat kell építeni, mert önSZÜRET ELŐTT... A Fűrész- és Hordóipari Vállalat is felkészült a várható gazdag szüretre. Az előző évekhez képest mintegy 50 százalékkal többet, ebben a negyedévben összesen 90 ezer hektó űrtartalmú szállítóhordót és 6 ezer hektót befogadó óriás hordót készítenek megrendelésre. (MTI Foto) S-tßtf falu — két isss B. Küzdelem a homokkal A h omok tengerben szerteszét szórt korallzátonyokként, egymástól közelebb-áávolafob piroscserepes háztetősA emelkednek ki. Két város, Cegléd és Nagykőrös tanya világának egy részéből alig másfél évtizede község alakult itt, Nyársapáti. Inkább eszmei község, semmint valóságos, csak legújabb házai épülnek utcasorba, vontatott lassúsággal áll össze a faluközpont. Mintegy 2500 lakosából körülbelül 600 tömörült két termelőszövetkezetbe és most is, ahogy reges- régtől fogva, küszködik a homokkal. 1960-ban alakult meg a nyársapáti Haladás Tsz, vagy négyszáz gazda kétezerszáz hold földet vitt be, ebből 639 hold volt a szőlő, ] ami a tsz fő gazdálkodási ága i lett. A gazdák legtöbbje azonban csak addig kezelte gondo-1 san a szőlőt, amíg magamagá- j nak művelte, a tóz szőlőjével viszont mostohán bánt. Ki is | pusztult csaknem kétharmada, j — Ha úgy, mint mi most, I mindjárt a kezdetkor családi művelésre adták volna a .sző- | lót biztosan lassabban, vagy egyáltalán nem pusztul ki, — mondja most rezignáltan Tóth Sándor, a Haladás elnöke. Egymástól távol fekvő apró parcellákon nagyüzemi szőlő- termelésre valóban nem lehetett gondolni. Mégis erőltették, a talajerő utánpótlást viszont nem biztosították. A tagok pedig egyre többen maradtak el a munkából. 1966-ban másfél milliónál nagyobb mérleghiánnyal fejezték be a gazdasági évet. Akkor került Tóth Sándor a Haladás élére. A következő esztendő eredményesnek bizonyult — Helyreállt a tagok bizalma és ezzel együtt a munkafegyelem. A futóhomok azért csak megmaradt annak és ez az eredeti kedvezőtlen adottságunk, meg a rossz időjárás aztán tavaly megtette a magáét. Megint veszteséggel zártunk, ezúttal mintegy egymillió-háromszázezer forinttal. Idén viszont, a félévi felmérés alapján minden reményünk megvan rá, hogy ismét eredményesen végezzük az éveit. A sok kipusztult, nadrágszíj- nyi szőlőskert pótlására a más területen, nagyüzemi művelésre alkalmas módon telepített 120 hold új szőlő tavaly fordult termőre, és beszegi kétfelől az országutat. Bíró Károly neves szőlőtermelő gazda, jelenleg tsz-brigádve- zető háza körül. A házával szemben egy tagban 36 holdas táblára fordított telepítésnél és azóta is legnagyobb gondot a brigádvezető, most pedig örömmel mutat arrafelé : — Megvalósult gyermekkori álmom. Jókora homokbuckákat hordott össze a szél évszázadokon át erre a földdarabra. Bíró Károly már nagyon régen meg akarta venni, a tulajdonosa azonban nem adta. Aztán ha adta volna, akkor is bármennyire jó gazda és a szőlőtermelés meg borértékesítés szakértője, annyi pénzt aligha teremthetett volna elő, hogy a nagy buckákat egyszerre elegyengesse, a talajt szőlőtelepítésre előkészítse és beültesse. Alom marad az álma, ha a tsz egyetlen évben meg nem valósítja. — Nyárfát is telepítünk folyamatosan 350 holdon — mondja az elnök. — A szőlőnél kevesebbet hoz, de kevesebb a gond is vele és nem munltaigényes. A harmadik növény pedig, ami homokban is fizet, a lucerna. Három éve 20 hold lucernát talált a gazdaságban Tóth Sándor, az új elnök. Még ezen a gyenge talajon is hozott öntözéssel annyi szénát, amin ki- telelhetett a tsz 27 tehene szaporulatával együtt, meg hkr- minckét lova. Most azonban a Haladás vadonatúj, gépesített, 100 férőhelyes tehénistállójában már 67 tehén ropogtatja a szénát, és ez év végéig meglesz mind a száz is. De meglesz a másik százférőhelyes marhaistálló szintén, és befejezték a borjúnevelő építését is. Jövőre legalább 300-ra akarják növelni a szarvasmarha-állományt. Ehhez pedig sok takarmány kell, rövidesen 150—200 holdon vágnak lucernát. — A sok építkezés költsége nem okoz idén veszteséget? A kérdésre Balogh Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke válaszol: :— Nem, és ’áteT új gépek beszerzése sem. Ami szükséges, arra költeni kell. De mi hetvenhétszer meggondoljuk, mielőtt altár egy garast is kiadunk. A szőlőhöz azonban sok szerves trágya kell, már csak ezért is növeljük az állatállományt, — így van — helyesel Kovács Ambrus tsz-tag, alti néhány perce lépett a szobába és eddig némán hallgatta a beszélgetést, de most megered a szava: — Gyönyörű, féregmentes nyári almám rohad. Elvittem a MÉK-hez, de kilója még hetven fillérért sem kellett. — A pincénkben 900 hektó tavalyi bort tárolunk még mindig — beszél most az elnök. — Csak most van reményünk rá, hogy nagyobb részét megveszi a vendéglátó- ipar. Megnyitjuk második termelői borkimérésünket is ... A hízott szarvasmarha-átvétel ismert nehézségei mellett különösen azon panaszkodik az elnök, hogy nőivarú marhára még csak szerződést sem köt az Állatforgalmi, öt meddő tehenet etet hiába a tsz, és megcsappant tejhezama miatt legalább ugyanannyit kellene kiselejtezni. Takarmányozásuk kész ráfizetés. Mostanáig a Haladásnak egyetlen Ipari jellegű melléküzeme sem volt. Szeptembertől működni kezd műanyagfeldolgozója. Az első megrendelés már befutott, a Nagykőrösi Pipagyár pipaszopókát és alkatrészeket rendelt. Máshonnan is érdeklődnek, lesz hát munka, amikor pedig idő jut rá, öntözőberendezésekhez szükséges műanyag csövek készítésére áll át az üzem. Mindenféle cső állandó hiánycikk, kell magának a Haladásnak is, a felesleget meg akár a környéken is könnyű eladni, szüksége van rá minden tsz-nek. — Demi nem erre az üzemre alapozzuk a jövőnket — hangsúlyozza az elnök. — Az emberek akarata és egymás iránti bizalma az, amire még a homokon is lehet építeni. Székely Endre magukban — keveset érnek. Különösen fontos . azok útját egyengetni, akik otthoni, családi körülményei í: miatt nehezebben haladhatnak; teher nyomja vállukat. Azonos képességek A fölmérések azt mutatják, hogy képességek tekintetében nincs lényeges eltérés az általános iskola más és más társadalmi rétegből származó tanulói között, sőt, a tanulmányi eredmények sem különböznek egymástól a fizikai dolgozók és a más foglalkozásúak gyermekei esetében. Azonos képességek kibontakozását és érvényesülését azonban nagymértékben befolyásolják a körülmények. Az iskolák személyi és tárgyi adottságai erősen eltérőek, így az oktatás színvonala sem azonos. Különösen igaz ez az agglomerációs övezetben, a fővárost övező községek iskoláiban, ahol a tanteremhiány, a zsúfoltság befolyásolja az oktatás eredményességét, míg a tanyai településeken élő gyermekek oktatását ellátó körzeti iskolákban a tárgyi feltételek szegényessége vezet erre. Igaz, az elmúlt években az aitalános iskolák felső tagozatán növekedett a szaktanárok aránya, mert míg 1966-ban 68,8 százalék, addig 1968-ban már 74 százalék volt. Ám a r.agykátai járásban csak 54,3, a szobiban 66.5 százalékot ér el, s ez is mutatja a különböző területek közötti, nem egészséges differenciálódást. A személyi és tárgyi feltételek egy részének hiánya, illetve nem kielégítő volta elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit érinti hátrányosan, azokat az ifjú emberpalántákat, akik odahaza nem tudnak hozzájutni a szükséges könyvekhez, szüleiktől nem kapható ják meg a kellő útbaigazítást stb. Hozzájárul nehézségeikhez az is, hogy a megyében az általános iskolások mindössze 12.8 százaléka kap helyet napköziben — országosan 15,7 százalék —, s hogy a 380 napközis csoportból csak 187-nek van önálló helye, a többiek tantermekbe kényszerülnek. Szerény eredményként könyvelhető el az is. hogy a körzeti iskolák 1890 tanulója közül nyolcvan gyermek számára — Nagykőrösön — kollégium létesült. Sokan abbahagyják A megye középiskoláiban a tanulók hatvan százaléka fizikai dolgozók gyermeke, de a gimnáziumokban csak 56 százalék, inig a szakközépiskolákban 67 százalék. Jóval kisebb arányuk a szakosított — tagozatos — osztályokban, s különösen kevés a parasztgyermekek száma a középiskolákban. A középiskola négy esztendeje alatt a fizikai dolgozók gyermekeinek 26,5 százaléka hagyja abba tanulmányait, sokan közülük anyagi okok miatt. Eddig nem volt mód, hogy a társadalom segítse ezeket a gyerekeket, a művelődésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter legutóbbi rendelete azonban lehetőséget teremt a középiskolásoknak nyújtandó ösztöndíj- rendszer létrehozására. Nagy segítség a nehéz körülmények között élő gyermekek számára a kollégiumi elhelyezés. Azt, hogy milyen nagy szükség van erre, bizonyítja: o kollégiumban lakó 1301 középiskolás ifjú 73 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Elgondolkoztató viszont, hogy míg Cegléden és Vácott az igények jóval meghaladják a lehetőségeket, addig Aszódon és Nagykőrösön üres helyek vannak. Ugyancsak a fizikai dolgozók gyermekeinek útját egyengeti a tanulószobai korrepetálás, melynek óraszáma négy esztendő alatt heti 1159-ről 1419-re nőtt. Igaz viszont, hogy az ezzel összefüggő kiadás további terheket ró a családokra, s éppen ezérí nem mindenütt képesek a korrepetálás díját előteremteni. Ugyancsak a fizikai dolgozók gyermekei szempontjából hátrányosan hatottak azok a bérkeret-rendelkezések, melyek szakkörök megszűntetését, a tanulószobai órák számának csökkentését vonták maguk után. Jobb az országosnál A tehetséges gyermekek természetes igénye, hogy a középiskola elvégzése után főiskolára, egyetemre kerülhessenek. A megyében a társadalmi összefogás eredményeként tizenhét előkészítő tanfolyamon — tíz középiskolában — több mint száz olyan gyermek vesz részt, akinek szülei fizikai dolgozók. Az említett példa. valamint sok más, dicséretes erőfeszítés eredménye, hogy a megye középiskoláiból felsőoktatási intézményekbe jelentkezők és fölvettek száma — a fizikai dolgozók gyermekei esetében — meghaladja az országos átlagot, sőt: azzal ellentétes tendenciát mutat. Országosan a felsőoktatási intézményekbe felvettek aránya az 1964—1965-ös oktatási évben 45,7 százalék volt, az 1968— 1969-es tanévben ez 40,8 százalékra csökkent. A megye középiskoláiból felvettek között viszont évről évre emelkedett a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Az 1966— 1967-es tanévben 49. a következő esztendőben 58, 1968— 1969- ben pedig 63,3 százalék volt. Ez az arányjavulás dicséri a megye középiskoláinak munkáját, s igazolja az erőfeszítések hasznát. Hogyan tovább? A néhány vonással vázolt kép — mint azt legutóbbi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította — egyben a további teendők programját is megadja. A fizikái dólgözók gyermekéit alapvetően az oktatás általános színvonalának, személyi, anyagi feltételeinek javításával lehet segíteni. A helyi erőfeszítéseket, a pedagógusok áldozatkész munkáját az eddigieknél tökéletesebben kell i összhangba hozni a központi segítséggel. Ezen túl — központi és helyi erőforrásokból — bővíteni kívánatos az általános iskolák diákotthoni hálózatát, s elsősorban a tanyákon élő gyermekek kollégiumi elhelyezését szükséges elősegíteni. Ugyancsak erőteljesen fejleszteni kell az általános iskolák napközi hálózatát, s ehhez az állami üzemek és a termelőszövetkezetek anyagi hozzájárulását is kérni lehet, sőt, szükséges. A sokoldalú segítés jegyében tökéletesíteni lehet a szakköri tevékenységet, az előkészítő tanfolyamok munkáját, s további ilyen tanfolyamokat szükséges szervezni. A rátermettség, a tehetség mérlegelésével egyidejűleg elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek kell juttatni a megteremtendő ösztöndíj-alapokból, melyeket egyrészt megyei és járási szervezetek, másrészt üzemek és termelőszövetkezetek hoznak létre — remélhetőleg — a közeljövőben. (m. o.) Sikeres vendégszereplés Szlovákiában Két napig Szlovákiában vendégszerepeit a Pest megye fogyasztási szövetkezeteinek művészeti együtteseiből alakított tánccsoport augusztus 24- és 25-én. A dabasi, szigetújfalui táncosok, a vecsási színjátszók, a ceglédi szövetkezeti népi zenekar, valamint Lesti Margit, a tápiószecsőiek énekese nagy sikert arattak a CSEMADOK járási ünnepségén, Farkasdom és Szelicén. A Pest megyei csoport jól ösz- szehangolt műsorát a két előadás alkalmával közel kétezer főnyi közönség tekintette meg.
