Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 196. szám

1969. AUGUSZTUS 26., KEDD Nixon meggondolta magát... Tiltakozó ének Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, szombat esti sajtóértekezletén bejelen­tette, hogy Nixon elnök elha­lasztotta a Dél-Vietnamba lei- küldött amerikai csapatok újabb kontingensének vissza­vonására vonatkozó döntését. A halasztást a szóvivő — a dél-vietnami harcok felélénkü­lésével magyarázta, s kijelen­tette, hogy az elnök megvár­ja, míg „részletes tájékoztatást leap a jelenlegi dél-vietnami katonai helyzetről”. Nixon to­vábbi szándékait illetően a szóvivő emlékeztetett arra, hogy az elnök szeptember 8-a körül tér vissza nyári re­zidenciájáról Washing­tonba, és döntését feltehe­tően a hazatérést követő napokban vagy hetekben hozza majd meg. A további csapatok kivoná­sára vonatkozó döntés beje­lentésének elhalasztását azon a „haditanácson” határozták el, amely a San Franciscóból San Clementbe tartó elnöki gépen zajlott le Nixon, Rogers kül­ügyminiszter, Cabot Lodge nagykövet és Kissinger, az el­nök fő tanácsadója között. Az újságíróknak arra a kérdésé­re, vajon a halasztásban szere­pe van-e Nixon és Pák Csöng Hi dél-koreai elnök San Fran- eiscó-i tárgyalásainak, Ziegler ten volt hajlandó válaszolná. ★ A dél-vietnami fővárostól északnyugatra vasárnap meg­élénkült a harci tevékenység. Az amerikai főparancsnokság közleménye szerint vasárnap estétől hétfő hajnalig a par­tizánok 23 esetben intéztek ra­kéta-, illetve tüzérségi táma­dást különböző dél-vietnami és amerikai katonai célpontok el- ' len. A főparancsnokság közle­ménye a támadások közül ki­lencet „jelentősnek” minősít. ★ „Amíg itt ülünk és tanács­kozunk, percenként kétezer Helsinki jegyzetek tonna bomba hullik Vietnam földjére” — mondotta Made- laine Riff and, a neves francia kommunista írónő a helsinki találkozó második napján, mintegy emlékeztetőül arra, mennyire aktuálisak a szolida­ritási világtalálkozó jelenlegi feladatai. A vietnami szolidaritás je­gyében zajló ifjúsági találkozó részvevői vasárnap délelőtt is­mét összeültek, hogy meghall­gassák a harcoló Vietnam kép­viselőit s az öt kontinens hala- dp ifjúságának küldötteit. Nguyen Thi Chau asszony­nak, egy hős mártír özvegyé­nek jutott az a feladat, hogy beszámoljon az amerikaiak Vietnamban elkövetett bűn- cselekményeiről. Zuhogtak a kegyetlen számadatok: bombá­zásokról és a békés lakosságot pusztító fegyverekről, az atom­támadásra emlékeztető bom­baesőről, napalmról és vegyi fegyverekről, börtönökben és kórházakban legyilkolt em­berekről, koncentrációs tábo­rokba kényszerített százezrek­ről. A „kökorszakba bombá­zás” ördögi terve — ha nem is valósult meg, de ilyen sta­tisztikai adatokat eredménye­zett: Vietnamban egy család­ra három óvóhely jut. Hogy a számadatok mögött milyen valóság húzódik meg, arról egyebek között Madelai- ne Riffaud, számos Vietnam­ról szóló könyv szerzője, a francia gyarmatosítók egyko­ri bűneit leleplező művéért börtönbüntetéssel is sújtott kommunista írónő beszélt. Riffaud maga látta, amint amerikai gépek tervszerűen pusztítottak el iskolákat és kórházakat; maga lá'tott Dél- Vietnamban több száz bebör­tönzött gyereket. Poltorak professzor, a nem­zetközi jog világhírű művelő­je, a náci főbűnösök nürn­bergi perének egyik szov­jet szakértője, szuggesztív Beate, a kancellár és egy pofon Beate Klarsfeld német szü­letésű, francia állampolgársá­gú asszonyt a nyugat-berlini fellebbviteli bíróság hétfőn Egyhónapi felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélte. Mint ismeretes, a 29 éves Klarsfeld asszony a CDU nyu­gat-berlini kongresszusán, 1968. november 7-én Kiesin­ger náci múltja elleni tiltako­zásul pofonütötte a nyugatné­met kancellárt. Az elsőfokú bíróság még aznap egyévi bör­tönre ítélte Klärst elánt. Fellebbezés folytán az ügy a nyugat-berlini fellebbviteli bíróság elé került, amely — bár elutasította a fellebbezést — hétfőn négyhónapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre vál­toztatta meg az ítéletet. Horst Mahler, Klarsfeld asz- szony ügyvédje a fellebbviteli bíróság hétfői tárgyalásán ki­jelentette, hogy Kiesinger, mint a külügyminisztérium egyik osztályának helyettes vezetője, annak idején bűnös módon támogatta munkájával a náci rendszert. BUKAREST Ai AGERPRES közleménye A szudáni kormány augusz­tus 20-án közölte, hogy meg­szakítja diplomáciai kapcsola­tait a Román Szocialista Köz­társasággal, amiért az izraeli diplomáciai képviseletét nagy­követi szintre emelte. Augusz­tus 18-án az iraki kormány közölte, hogy ideiglenes ügy­vivőjét visszahívja Bukarest­ből a román—izraeli diplomá­ciai kapcsolatok nagyköveti szintre történt emelése miatt. Augusztus 23-án az EAK kül­ügyminisztériuma közölte, hogy Egyiptom bukaresti nagykövetét visszahívják, ugyancsak a román—-izraeli diplomáciai kapcsolatok nagy­felszólalásában egyértel­műen bebizonyította, hogy a vietnami háború az im­perializmus történetének logikus fejleménye. Az amerikaiak kegyetlensége — amely a nemzetközi jog minden előírásának durva megsértése — csak összegezi azt a „tapasztalatot”, amely a pusztító imperialista hábo­rú során felgyülemlett. Az amerikaiak pacifikáinak — mondotta Poltorak — s köz­ben még ahhoz sem vessük maguknak a fáradságot, hogy más jelszóval induljanak harcba, taint amivel a hitleri Németország indult népirtó terveinek megvalósítására. ★ Helsinkiben a Capitol mo­ziban bemutatták Schiffer Pál: „Tiltakozó ének” című filmjét, amely nagy elismerést váltott ki a Vietnam-értekez- let részvevői körében. CANNES-NIZZA Megfékeznék »z erdőtüzet Hétfő, reggelre megfékezték Cannes és Nizza környékén a napok óta dúló hatalmas erdő­tüzet, amely becslések szerint 4000 hektár fenyőerdőt pusztí­tott el Franciaország földkö­zi-tengeri partvidékén. A tűz­vész villákat és kempingeket is megsemmisített. A nyaralók ezreinek üdülését tette tönkre. Sok esetben a * nyaralóknak mindenüket hátrahagyva, fut­va kellett elmenekülniük a lángok elől, a nagyszabású tűzvész azonban mind ez ideig nem követelt emberáldozatot. Fürdőkáddal a Michigan tavon át Fogadásból rendkívüli sport­teljesítményre vállalkozott az amerikai Victor Jackson. Csónakmotorral ellátott für­dőkádján átkelt a Michigan- tavon. A 120 kilométeres ví* ziutat 12 óra alatt tette meg. Arab külügyminiszterek értekezlete Kairóban PRAGA A Rudé Právo írja A hét végén Prágában nyu­galom volt. A főváros rendes nyári arculatát vette fel. Sok prágai víkendre ment és az utcákon, tereken, amelyek a provokációk színhelyei voltak, már csak a megrepedt és le­ragasztott üvegek, a bedeszká- zott kirakatok emlékeztetnek a történtekre. Általában úgy ítélik meg, hogy az ellenforradalmi erők teljes vereséget szenvedtek. Mindinkább bebizonyítható, hogy az egész provokáció elő­készített és szervezett volt, nemcsak az országon belüli reakciós elemek vettek részt benne, hanem — és ez figye­lemre méltó — nagyszámú külföldi is tevékenykedett, egyesek közülük, mint össze­kötők a támadó csoportok ve­zetői között. A kezdeményezők és szerve­zők arra számítottak, hogy jelszavaikkal hatni tudnak majd a prágai üzemek dolgo­zóira. Ez azonban nem sike­rült, a prágai munkások el­utasították a kalandor akciók­ban való részvételt, sőt, ki­álltak a párt és a kormány politikája, intézkedései mel­lett. Az eHenforradalom szá­mára nagy akadályt jelentett — és ez volt vereségük egyik oka — a belügyminisztérium, a népi milícia és a hadsereg alakulatainak együttműködése és összehangoltsága. Egyes helyeken a provokátorok a maguk oldalára akarták állí­tani a fiatal katonákat, de ez a tervük nem sikerült. Csak a fiatalok egy részét tudták felhasználni. Az ellenforradal­mi csoportok fő erejét de- klasszált, bűnöző elemek al­kották, nagy számban Prágán kívüli naplopók és visszaeső bűnözők. Sokat segített, hogy a bel­ügyminisztérium egységei már a tüntetések előtt számos ve­szélyes akciót előkészítő cso­portot lelepleztek. A Rudé Právo ezután leírja a Karlovy Vary melletti Novy Rolyban letartóztatott csoport ügyét, akik fel akarták izgatni a polgárokat, majd ilyen han­gulatban meg akarták támad­ni a járási rendőrség épületét E csoport vegyszerekkel is fel volt szerelve, és nagy robba- nőerőt képviselő anyagokkal. 35 kilogramm robbanóanyag és robbantógyutacs, valamint pisztolyok voltak náluk. Egyi kük — egy volt földbirtokos fia — nyütan hangoztatta a jelenlegi rendszerrel szembeni gyűlöletét, egy másik négyta­gú csoportot is őrizetbe vet­tek. Ennek egész, fegyverrak tára volt: többek között pisz­tolyok és különféle lőszerek. A Rudé Právo egy szülő pa­naszával kapcsolatban, akinek fiát őrizetbe vették, megálla­pítja: a letartóztatottak tevé­keny részveyői voltak a pro­vokációknak. Azt a tényt, hogy a karhatalmi erők a normák­nak megfelelően léptek fel írja a lap. válaszolva a rend- fenntartó erők állítólagos bru­talitásáról elterjedt hírekre bizonyítja, hogy soraikban sokkal több a sebesült, mint a provokátorok körében. Valamennyi üzlet bezárt az általános sztrájk során Jeru­zsálem arablakta negyedében. A sztrájkolok így jutatták ki­fejezésre tiltakozásukat az A1 Aksza mecsetben keletkezett tűz miatt. A képen: kereskedők a bezárt üzletek előtt. (Folytatás az 1. oldalról.) csehszlovák szövetségi kor­mány elnöke. Szavai nemcsak helyzet- elemzést jelentenek, ha­nem újabb figyelmezte­tést azoknak a elmére, akik nem akarnak bele­nyugodni, hogy Csehszlo­vákia szocialista ország — és az is marad. A Közel-Keleten tovább gyűrűzik az Al Aksza me­cset felgyújtása nyomán még jobban felkorbácsolódott szen­vedélyek politikai következ­ményei. Szaud-Arábia riadó­készültségbe helyezte hadse­regét, Nasszer elnök pedig megbízottja útján üzenetet juttatott el Atasszi szíríai elnökhöz, amelyben a „keleti front” — Irak, Szíria, Jor­dánia — erősítésének szük­ségességét hangsúlyozza. Hétfőn délután — összehívá­sa után 48 órával — Kairó­ban megkezdődött az arab or­szágok külügyminisztereinek értekezlete. A tanácskozáson valamennyi arab állam részt vesz. Közülük tizenkettő miniszteri, kettő pedig (Marokkó és Dél-Jemen) nagyköveti szinten. A Paleszti­nái felszabadítási szervezet képviselői szintén jelen van­nak. Hasszunának, az Arab Liga főtitkárának rövid megnyitó beszéde után az értekezlet résztvevői egyöntetűen elfo­gadták azt a javaslatot, hogy a tanácskozást zárt ajtók mö­gött tartsák. Hasszuna beszé­dében hangsúlyozta, hogy a „terjengős nyilatkozatok után elérkezett a cselekvés ideje”. Az arab diplomáciai élet ve­zetőit az Al Aksza mecset fel­gyújtása után hívták össze. A tanácskozás egyik napirendi pontjaként döntést hoznak a Husszein jordániai király által előterjesztett legfelső arab csúcstalálkozó összehívásáról. A 28 éves, ausztráliai Mi­chael Rohen, akit az izraeli hatóságok őrizetbe vettek, mert azzal gyanúsítják, hogy ő gyújtotta fel az Al Aksza- m ecsetet. 36 AFRIKAI ORSZÁG kül­ügyminisztere ül össze szer­dán Addisz Abebában, hogy megtárgyalja a nigériai hely­zetet. JAHJA KHAN pakisztáni elnök szeptemberben a Szov­jetunióba látogat. LEMONDOTT Simon Kap^ wepwe zambiai elnök, s ki­vált dr. Kenneth Kaunda kor­mányából. ÜNNEPÉLYES külsőségek között tette le a hivatali es­küt Giri, India új elnöke. A nemzetközi gazdasági együttműködés kislexikona 9. Protekcionizmus — liberalizálás követi szintre történt emelése miatt. A három arab ország lépé­sével kapcsolatban az AGER- PRÉS hírügynökséget felha­talmazták a következők köz­lésére: „A diplomáciai képvi­seletek szintjének emelése a nemzetközi kapcsolatokban szokásos lépést jelent és az ál­lamok szuverén előjogaihoz tartozik. Az említett kormá­nyok döntéseinek következ­ményeiért a felelősséget teljes mértékben azok viselik. A ro­mán kormány fenntartja ma­gának a jogot, hogy az emlí­tett kormányok jövőbeli lépé­seitől függően megfelelő in­tézkedéseket tegyen.” A PROTEKCIONIZMUS vé­delmet jelent, vagy olyan esz­közök összességét, amelyekkel védelmet lehet nyújtani a gaz­daságnak. De gazdaságpoliti­kai irányzatot is értünk alatta (kereskedelmi szempontból), amelynek célja a gazdaság vé­delme. A protekcionizmus, mint kereskedelempolitikai irányzat, elsősorban vámvé­delmet jelent. A tőkés orszá­gok általában nagy vámokat vetnek ki a külföldről vásárolt (importált) termékekre, ame­lyek ára a vámokkal terhel­ten magasabb lesz, mint az ugyanazon belső termelési cik­kek ára. Ezzel csillapítják a versenyt a belső piacon és vé­delmet nyújtanak a hazai iparnak,- biztosítják a tőkések hasznát. LÉNYEGÉBEN PROTEK­CIONISTA szervezet a Közös Piac is, s a hozzá hasonló kö­zös piacok (pl. Latin-Ameri^á­ban és másutt). Hiszen intéz­kedéseikkel — bár a tagorszá­gok között versenyt keltenek — kizárják a kívülálló orszá­gok áruinak versenyét. Ugyan­is egymás között megszüntetik a vámokat, míg a szervezethez nem tartozó országokkal szemben nagy vámokat állapí­tanak meg. Ezzel védik iparu­kat. Protekcionista intézkedése­ket találhatunk a mezőgazda­ságban is. így például Nyugat- Európában, ahol a parasztság drágábban termel, mint a kül­földi országok, illetve drágáb­ban, mint a világpiaci ár. Ter­mészetes folyamat lenne, ha a kereskedők a mezőgazdasági termékeket külföldről vennék, mivel az olcsóbb. Ha ez így történne, akkor a nyugat-euró­pai. parasztság néhány év alatt tönkremenne. • A parasztság védelmében az állam a külföl­di mezőgazdasági cikkeket drágábban engedi be az or­szágba (vámokat, adókat, ille­tékeket vetve ki rájuk), mint amennyi az otthoni paraszt­ság által termelt cikkek ára. AZ EXPORTRA is alkal­maznak protekcionizmust. Sok esetben a termelő országok ál­tal előállított termékek drá­gábbak, mint amennyiért a világpiacon el lehet azokat ad­ni. Ilyen esetben az állam a külföldön elérhető ár és a na­gyobb termelői ár közötti kü­lönbséget megfizeti és ezzel előmozdítja az exportot. A protekcionizmus ellentéte a liberalizálás, magyarul fel­szabadítás, szabaddá tevés. Ez is kereskedelempolitikai esz­köz, amelynek célja a nemzet­közi áruforgalom elősegítése, erősítése. Liberalizálás pl. a vámok felszámolása, vagy leg­alábbis csökkentése. A Közös Piac, amikor a tagországok között megszüntette a vámo­kat, a hat állam területén li­beralizálta a külkereskedel­met. Amikor magas vámokat létesített a külső országokkal szemben, protekcionizmust al­kalmazott. Tehát a liberalizá­lás és a protekcionizmus egy­más mellett is létezik, nem­csak egymás ellentéteként. A TAPASZTALATOK sze­rint a protekcionista intézke­déseket a gyengébb országok kedvelik, míg a liberalizálás az erősebb országok fegyvere. Ez érthető, hiszen ha felszá­molják a vámokat, liberalizál­ják a piacot, a gazdaságilag erős ország szinte akadály nél­kül juthat be minden piacra, • így a gyengébb államok pia- Cclil*cl is. A LIBERALIZÁLÁS nem csupán a vámokat érintheti, hiszen a vámok mellett más intézkedésekkel is védik a piacot, pl. magas adókat vet­nek ki egyes termékekre, meg­határozzák mennyiségileg, hogy egyes árukból mennyit lehet egy adott időn belül (pl. egy év alatt) az országba kül­földről behoz. 1, stb. Ezen in­tézkedések felszámolása szin­tén a liberalizáció fogalomkö­rébe tartozik. A szocialista országok között a liberáció napjainkban a mennyiségi kötöttségek felszá­molását jelenti. (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom