Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

196.9. AUGUSZTUS 30., SZERDA PEST MEGYEI F : r A monori járás termelőszö­vetkezetei, a megyeiekkel együtt, kisegítő tevékenységük bemutatásaként, kedden kiál­lítást rendeztek Monoron, a gimnáziumban. A bemutatón Tisztek a zászló alatt jól látható, hogy hányféle cikk gyártására kepesek ma már a mezőgazdasági szövet­kezetek üzemágai. Bemutattak itt motorkerékpár-prizmát, műanyag zacskót, napozósá­tort, szaunaépület-maketteket és így tovább ... A kiállítás alkalmából a já­rás és a megye szinte minden részéből összesereglő szakem­berek számára ankétot is tar­tottak, amelyet Simon István, a Monori Járási Tanács vb- elnökhelyettese vezetett be és Kovács Gyula, a járási párt- bizottság titkára nyitott meg. Dr. Pénzes János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tar­tott vitaindító előadást a tsz- ek kiegészítő tevékenységének jelentőségéről, jellegéről, a so­kat vitatott „vadhajtások” megszüntetéséről. Egészséges és szükséges volt például a lakosság jobb ellá­tása érdekében üzletek nyitá­sa: 300 tej-, zöldség-, gyü­mölcsüzlet árusított már az elmúlt év végén a tsz-ek ke­zelésében. Ez jelentős mértélt­ben javította a lakosság ellá­tását. A tsz-ek építő- és fuva­rozóbrigádjai növelték az ezekben az ágazatokban meg­levő kapacitást. Egyes gazda­ságok azonban olyan tevé­kenységet is folytattak, ame­lyeket a társadalom erkölcs­telennek tartott, mert csak a könnyen szerzett jövedelmen, az ügyeskedésen alapult. Kor­mányhatározat alapján most mindenütt felülvizsgálják a kiegészítő tevékenységet. A feladat az, hogy helyes me­derbe tereljék. Azokat az üzemágakat kell fejleszteni mindenekelőtt, amelyek a me­zőgazdasági termelés egyenes folytatásai, tehát az élelmi­szer-termelés növekedését se­gítik elő. (B. Gy.) Beszélgetés a Nagykátei Járási Tanács elnökhelyettesével A nagykátai járás kommunális, szociális és kulturális ellá­tottságának színvonala még mindig alacsony, alatta van az or­szágos, illetve a megyei átlagnak. Változtatni, javítani, hol és hogyan — évek óta ez jelenti a legnagyobb gondot a párt- és a tanácsi vezetőknek. Elemző tanulmányok tucatjai tanúskodnak erőfeszítéseikről, felelősségteljes, vitákat kavaró, megfontolt javaslatokat felszínre vető, tennivalókat kiszabó pártbizottsági és tanácsülések, kilincselések, utánjárások, latolgató vizsgáló­dások akörül, hogy a rendelkezésre álló forintokat miként le­hetne a legcélszerűbben felhasználni. No, és persze, eredmé­nyek. Mert azok is vannak jócskán. Méghozzá nem is jelenték­telenek. Ez utóbbiakról beszélgetünk most Kiss Tiborral, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesével. A TSZ-EK PRÓBATÉTELE A mezőgazdasággal kezdjük. Köztudott, hogy a múlt év, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének éve, kemény ■próbák elé állította a járás 17 termelőszövetkezetét. A próba­tételről így számol be az el­nökhelyettes : — A tsz-törvény végrehaj­tása során 1280 személy tag­sági viszonya szűnt meg, ezzel szemben 875 új belépővel gya­rapodott a szövetkezetek tag­létszáma. Az újonnan belépet­tek 60 százaléka budapesti munkahelyét hagyta ott, hogy a mezőgazdaságban dolgozhas­sák. A tsz-ek csaknem 10 mil­lió. forint értékű új géppel ja­vították műszaki színvonalu­kat, Tóalmáson és Kókán hű­tőházat is üzemeltetnek. Álló­eszköz-állományuk gazdagítá­sára, saját erőkből és hitelek felhasználásával, majdnem 50 millió forintot fordítottak. Szinte kivétel nélkül vala­mennyi bővített, fejlesztett egyet-mást. Közülük többen kaptak különféle szolgáltatá­sok bevezetésére működési en­gedélyt, így 3113 tagot foglal­koztathattak egész éven át, teljes taglétszámuk 35 százalé­kát. Ám ha 713 állandó alkal- mazottukat is figyelembe vesz- szük, az állandóan foglalkozta­tottak aránya meghaladja az 50 százalékot. A korábbi évek­ben áru^revételüknek csak 5,7 százaléka származott mellék­és segédüzemi tevékenységből, tavaly pedig már 12,1 százalék. A tápiószecsői tsz-ben működő szövőüzem például 250 em­bernek ad munkát, s az Űj pes­ti Szövőgyár igen elégedett a kooperációval. Jól együttmű­ködik a Klíma Ktsz és a tóal- mási tsz, a Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat és a tápiószentmárto- ni Rákóczi Tsz, valamint a tápiósági Kossuth Tsz és a Láng Gépgyár is. A tápióbics- kei és az újszilvási tsz az idén teremtett kapcsolatot az Új­pesti Finomposztó Gyárral, mely jelenleg 60—60, az év vé­gén már 120—120 személyt foglalkoztat. Nagykátán, ki­szolgáló létesítményekkel, 600 vagonos gabonatárház épült. A mezőgazdasági termelésből eredő kereskedelmi ellátás ja­vítása és a választék bővítése érdekében a MÉK és a tsz-ek több községben nyitottak zöld­ség- és gyümölcsboltot, -pavi­lont. Ami a legtöbb energiát igényli Korábban már néhányszor hírt adtunk arról, hogy a járá­si vezető szervezetektől a leg­több energiát az iparosítás igényli. — Mindent elkövettünk, és sajnos, mégsem úgy alakult a helyzet, ahogy szerettük vol­na — mondja Kiss Tibor elnök- helyettes. — A Felvonógyárral, a Csepel Kerékpár- és Varró- gépgyarral, a Glóbus Nyomdá­val, a Metalloglobus Vállalat­tal, az Agrobotanikai Intézet­tel már-már megegyeztünk, de pénz- és épülethiány következ­tében végül is minden dugába dűlt. Mi azonban nem adtuk fel a reményt. Egyébként sem csak kudarcok értek bennün­ket. A Kohászati Gyárépítő Vállalat Tapiószelén 218 dolgo­zóval és 48 ipari tanulóval üze­mel, s úgy fejlődik, hogy jö­vőre már 6—700 embert tud majd foglalkoztam. Ugyancsak szemmel láthatóan fejlődik a Klíma Ktsz szentmártonkátai részlege és az Állami Pénzver­de tápiószelei jelvény üzeme is. Megemlítem még a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat nagykátai és 'tápiószöllősi telephelyét, ahol túlnyomó többségben nők dolgoznak, valamint a Nagy­kőrösi Konzervgyár tápiósze­lei, farmosi és tápiószentmár- toni telepeit, ahol idényjelle­gű munka folyik. A korábban konfekcióüzemnek szánt nagy­kátai épületet a budapesti Telefongyár vásárolta meg. Az eredeti terv megváltoztatásá­hoz, a Pest megyéi Tanáccsal egyetértésben, azért járultunk hozzá, mert a Telefongyár a negyedik ötéves terv végére 1500 személynek tud majd Termőre fordult már a nyár Fogadás jobbról!,.. munkát adni, a konfekció- Uzemoen viszont minuossze leiezren doigoznattak volna. Négyszáz alkalmazottal, jövő ev eiejen Kezűi meg a terme­lést. Addig a budapesti gyár­ban háromszázán ismerik meg a gyártási folyamatokat, a nagykátai Szolgáltató Ktsz úgynevezett szolgáltató házat létesít. A bedolgozási rendszer is sokat fejlődött. 1967-ben a járás területén 10, tavaly mál­ló vállalat, illetve szövetkezet foglalkoztatott bedolgozókat, összesen 2300 személyt. Évről évre egyre több az ipari tanu­lónk. A nemrég véget ért is­kolaévben Nagykátán 293, Tá- piószelén 140 sajátította el a szakismereteket, igaz, igen mostoha körülményeit között. Ha 1970-ben, Nagykátán, a MŰM beruházásából, felépül az új iparitanuló-iskola, a tá­piószelei megszüntethető, és a tanulók létszáma 550-re nö­velhető. Ugyanis jelenleg mintegy 120 fiatalt, nem lévén számukra hely, a fővárosba kell irányítanunk. Mire költötték a 31 milliót? Ismert adat: beleszámítva a lakosság társadalmi munkájá­nak értékét is, 31 millió 600 ezer forintot fordíthatott a já­rási tanács tavaly a szociális, kulturális, egészségügyi es kommunális eLlátás színvona­lának emelésére. — Csak vázlatos ismertetést adok az összeg ielhasználásá- ról. Nagyaátan, Tóalmáson, Koltán, iapiosagon belterületi tanácsi út épült, három peda­góguslakást vásároltunk, bő­vítettük a tápiógyörgyei szo­ciális otthont, a járási műve­lődési házat, bővítettünk négy iskolát, három tanácsházát, is­kolai berendezéseket gyarapi- tottunk, felújítottunk három körzeti orvosi lakást, újjáépí­tettünk két óvodát, új tantér- ' mek építését kezdtük meg, és így tovább. A tápiószentmár- toni nyolctantermes, korszerű általános iskola ez év végére készül el, a járási rendelőin­tézet jövőre, mindkettő 8—8 millió forintos' költséggel. A nagykátai 18 lakásos állami lakóház, mezőgazdasági áru­házzal, körülbelül 9 millióba kerül. Nagykáta városiasodását segíti elő a tervezett vízmű és szennyvízcsatorna. Iskolai nap­közi otthon és bölcsőde terve­zése is folyik. Ezek a negyedik ötéves tervben valósulnak meg. Hadd szóljak még a já­rás kereskedelmi ellátottságá­ról is. Kedvező változásokról számolhatok be. Szövetkezeti és tanácsi együttműködéssel, növekedett a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek szá­ma. Csak a tölgyesi csárdát, az újszilvási bisztrót, önkiszol­gáló élelmiszerboltot és kis­vendéglőt, a tápiószentmárto- ni önkiszolgáló élelmiszerbol­tot említem meg hirtelenében. Nagy reményeket fűzünk a KISZ-lakóközösség 27 lakásos épületének földszinti részén helyet kapó, korszerű nagyven­déglőhöz és a szintén épülő­ben levő, modern iparcikk­áruházhoz. — Erőfeszítéseinket tovább növelve — fejezte be tájékoz­tatóját Kiss Tibor elnökhelyet­tes —, a járási pártbizottság és Antalfia Jenő, valamint dr. Vámosi Erzsébet országgyűlési képviselőink további támoga­tásával, szeretnénk, ha a ne­gyedik ötéves terv végrehaj­tása során felzárkózhatnánk a megyei átlaghoz. P. I. Hangverseny a virágcsodák között bői származó, kaktuszokhoz hasonló pozsgás növényeket. A festői környezetű 52 hol­das parkban most újabb meg­lepetésre készülnek: szomba­ton Mozart műveiből hangver­senyt rendeznek a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és az Állami Operaház több tagjának közreműködésével. Aki ezt a kifejezést hall­ja: magyar államhatalom, az — ha ismeri valameny- nyire hazánkat, a szó hal­latára két képsort lát. Ezek a képsorok az asszociáció, a képzettársítás, természe­tes következményei. Az ember maga előtt Iája a magyar zászlót, a haza fel­ségjelvényét és — a Parla­ment épületét, ezt a sok- tornyú gótikus palotát, az oroszlánok őrzötte főkaput, a kupolán világító csilla­got. Az idén augusztus 20-án ez a képsor megjelenik majd a televízió képer­nyőin és társul hozzá egy harmadik: a haza védelmét élethivatásának választott fiatal férfiak hosszú sora, amint esküt tesznek a munkások és parasztok ál­lamának szolgálatára, a Magyar Népköztársaság védelmére. 1969-től az állami zászló alatt, az Országház terén avatjuk a tiszteket. Modern idők katonái: akik értenek a víz alatti átkeléshez harckocsin és a hangse­besség sokszorosának el­éréséhez a levegőben, akik bonyolult számításokkal indítják útnak a földünk békéjét védelmező rakétá­kat és értő szemmel figye­lik a lokátorok képernyő­jén felvillanó, civilnek csak színes fénynek tűnő jeleket. Ezeknek a fiatal férfiaknak ugyanakkor ter­mészetesen érteniük kell a kemény és férfias élet más tennivalóihoz, és minde­nekelőtt a katonáik formá­lásához, az emberek irá­nyításához — egy szocia­lista ország védelmében és a szocialista társadalom kzellemében. Ott állnak a téren. Nem messze tőlük Kossuth szob­ra, annak a Kossuthénak, aki arról beszélt, hogy megfelelő honvédsereget kér és akkor a szabad, füg­getlen Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni. Es rózsaszín- vörös márványtalapzatán ott áll Rákóczi fejedelem, aki a történelemben elő­ször hívott táborába min­den nyelvű és állapotú, ne­mes és nem nemes embert, „a hazáért és a szabadsá­gért.” A történelmi örökség te­kint a két szoborról a fia­tal tisztekre. Az Országház kupolájá­ról az ötágú vörös csillag. A munkás nemzetköziség, amely ötven esztendeje a mi fiaink mellett orosz ha­difoglyokat és osztrák va­sasokat vezényelt az Al­földre, hogy együtt állják útját a nagyapák Tanács- Magyarországa életére törő antantcsapatoknak. A szo­cializmus csillaga, amely­nek fényében ezek a fiatal tisztek felnőttek. Hiszen életkoruk szerint mindnek a mi rendszerünk anya-, könyveiben szerepel elő­ször a neve. Itt írták be őket először állampolgár­nak — és itt tesznek most fogadalmat, a katonatiszt, a parancsnok, az elöljáró élethivatásának küszöbén. Most kerülnek abba a nagy anyakönyvbe, amely­be ezen a földön a haza ügyéért tiszti rangban ki­állni kész honvédet írják fel. Nagy elődök után, Vak Bottyánok, és Damja­nich Jánosok, Kiss János és Tartsay Vilmos, Zalka Máté és Szalvay Mihály nyomába lépnek — hogy csak néhányat említsünk a csillagként ragyogó elődök névsorából. Nagy pillanata az élet­nek? Kétségtelenül. Nem­csak az egyénekének: a hazáénak is. Ismét veget ért egy esztendő, amely új tisztek csapatával erősíti a néphadsereget. Kiképzé­sükben, megszerzett isme­reteikben ott az oktatógár­da szorgalma és tudása, a népgazdaság által ren­delkezésre bocsátott kor­szerű technikai eszközök hatása. Tudatukban ezer­nyi új ismeret és szivük­ben a leglényegesebb ér­zés: a haza, a szocialista haza iránti hűség, áldozat- készség. Kürtök szólnak, a zászló selyme fénylik. Köröskörül bizonyosan sok-sok szülő az ezrek között. A szemük könnyes az öröm és a büszkeség könyeitől. Védelmezőket neveltek a hazának, a békének. B. F. Az Országház előtt tiszteket avatnak az ün nepnapon. Hazájuknak hű katonái lesznek. Foto: Urbán A vácrátóti botanikus kert­ben, ahol az ország legnagyobb élő gyűjteménye látható, szá­mos trópusi virágkülönleges­ség pompázik teljes szépségé­ben. A különböző színárnyala­tú orchideák, a flamingóvirá­gok, allamanda és a termést nevelő kávécserjék mellett most először mutatják be a látogatóknak a Madagaszkár­Ankét Monoron: A TSZ-EK KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGE ERŐFESZÍTÉSEK, KUDARCOK, EREDMÉNYEK Elérni a megyei átlagot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom