Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

1969. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Ft SÍ HEGYEI kfűrlw 3 Az építkezés mindennapos hibái (2) A beruházó vállalat tapasztalatai és kilátásai A sajtó, a rádió, a tévé, na­ponta foglalkozik olyan épí­tészeti hibákkal, amelyek két­féle értelemben is mindenna­posak: hétköznapian jelenték­telenek, — és szüntelenül elő­fordulnak, ahol csak tömeges állami vagy magánépítkezés folyik. ' A megyei tanács beruházá­sainak mintegy 80 százalékát a Pest njegyei Beruházási Vál­lalat bonyolítja le; a vállalat igazgatójának, dr. Jankó Zol­tánnak vetem föl a problémát. Elöljáróban hozzáteszem: most nem a közbotrány mértékű elhibázások érdekelnek, mint pl. a Budapest peremkerületé­ben megépülésekor nyomban lebontandóvá rokkant több milliós költségvetésű lakóház, vagy az árterületre alapozott, ugyancsak több milliós beru­házás. Most éppen ezek ár- nyékában, védelmében meg­húzódó szerényebb melléfogások okait kutatom, olyasmikét, amelyek az előbbiekhez mér­ten csekélységek, de a hasz­nálatba vevő életét mégis megkeserítik. — Megfoghatatlan dolgok normázása is nehezen megfog­ható. Például normázható-e megközelítő pontossággal a szellemi kapacitás? — vála­szol dr. Jankó Zoltán látszó­lag kérdéssel a kérdésre. Nehéz kérdés. Pozitív és pontos válasz aligha adható rá. Tudvalévőén azonos személy, vagy kollektíva szellemi kapa­citása sem változatlan hatás­fokú. Egy-egy építkezés meg­tervezése, előkészítése, elemző­szervező munkája is változó és differenciált feladat. Ezek­ből eredően sokszor csupán közvetett, és hozzávetőleges formában határozható meg, mennyi idő kell egy adott építkezés szellemi megalapo­zásához. Sokszor csak utólag, negatívumokból derül ki: mennyi időt kellett volna rá­szánni például arra, hogy az adott, épületkomplexumot vagy lakótelepet a természeti­építészeti környezetbe is szer­vesen beletervezzék. Sajnos, a gazdasági döntésektől (hogy hová micsoda, milyen költség- kerettel és határidővel épül­jön) — az építkezések kezde­téig, hosszú az út. Az átadási határidő viszont szorongat. Ez i«s megrövidíti az előkészítést. — Mindez bizonyos szem­pontból érthető: rohamosan nő az igény a lakások, kommuná­lis beruházások iránt. Gyakor­latból táplálkozó fenntartá­som viszont arra int, hogy ez az a mennyiségi előrehaladás, amelynek változatlan tovább­vitele nem eredményezheti a joggal várt minőségbeni fejlő­dést. Jó példának ígérkezik a típustervek , gyakorlata. Az ezek alapján esetleg sorozato­san megmutatkozó hiányossá­gok arra indíthatják a beru­házó vállalatot, hogy változ­tasson a típusterven. Van-e erre lehetőség? — Az eddigiektől eltérően a típustervek elfogadása ma már nem kötelező. Az új gazdaságirányítás ezt is feloldotta. A beruházó vál­lalat adaptációs változatban használhatja a típustervet, ha ez a szerkezetet nem befolyá­solja. Lényegtelen tervezésbeli költségtöbbletet — és eseten­ként sokat érő területnyeresé­get eredményez. A kartali, tú­rái, veresegyházi iskola a lac- házi iskola típusterv szerint épült, de belső térátrendezéssel sikerült kialakítanunk egy-egy földszinti előteret, amely zsi­bongóul is hasztálható. Gödöl­lőn, Vácott az építésvezető és vállalatunk műszaki ellenőre ügyeskedett ki az eredeti terv szerinti passzív, kihasználatlan térből egy-egy plusz lakást. Ilyenkor természetesen a tí­pustervező intézet hozzájáru­lása szükséges, hiszen a típus­terv szellemi termék, önké­nyes megváltoztatása etikailag, szerzőjogilag megengedhetet­len. — A típusterv-módosítás al­kalmankénti engedélyeztetése viszont azzal az eredménnyel is kecsegtet, högy az ismétlődő módosításokból levonják a ter­vezők is a tanulságokat. Töké­letesebb, hitelesebb „visszajel­zés”, mint amit a gyakorlati kívánalom produkál, elképzel­hetetlen. De vajon az íróasz­talnál dolgozó, a valóságos kö­vetelményektől tisztes távol­ban tervező — hasznosítja-e ezeket a visszajelzéseket? — A típustervező intézet felügyeleti szerve: az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium válaszolhatna erre pre­cízebben. — Milyen forrná bárt fejező­dik ki és oldódik meg az ön­magát túlélt, elavult típusterv újjal való felváltása? Tudo­másom szerint a lacházi, ve­resegyházi és az említett többi iskolák típusterve maholnap módosításokkal sem állja a versenyt a növekvő igényekkel és a fejlődő építéstechnológiá­val. Igen, mindenek fölött sürget a lakáshiány, a szükségletek mindenképpen minél előbb történő kielégíté­se. De hogyan képzelhető el a jövőben a számos elemből álló komplex művelet szinkronitá- sa: terveké és valóságos igé­nyeké — újonnan megvalósuló építészeté és adott természeti­építészeti környezeté — távla­ti, általános és részletes ren­dezési tervé és konkrét épít­kezésé. — Tagadhatatlan, hogy ez az aszinkronitás ma még sű­rűn előfordul. Sok a környe­zetébe nem jól illeszkedő, ide­gen, külön életet élő épület, lakótelep, település — külön utakon járó funkcionális igény és megvalósulás. — Mindezek tetejébe az újonnan létrehozott objektu­mokon sokszor a távlati álta­lános rendezés is átgázol utó­lag. Kedvelt példám, a lacházi iskola közvetlen közelében nemsokára nagy forgalmú út veszélyezteti a gyerekek testi épségét, és vágja el az iskola- épületet a hozzá tartozó hid- roforkazánháztól. A távlati elfogadott tervben pedig már szerepelt ez az út az iskola- építkezés kezdetekor. Az át­lagosnál sem jobbnak, sem rosszabbnak nem hiszem ezt a típustervet, éppen emiatt használom. Vajon a gyorsuló tempóban változó, épülő világnak a mi kö­rülményeink között természe­tes és elháríthatatlan velejá­rója mindez? — Naponta találkozunk ha­sonló kérdésekkel, ha nem is megfogalmazva, hanem való­ságos formájukban. Ha a költséges (2—700 ezer forint értékű) részletes rendezési ter­veket az építésügyi hatóságok rendszeresen felülvizsgálnák, összevetnék a változó körül­ményekkel, igényekkel, lehe­tőségekkel, technológiával — ebbe a máf felülvizsgált — módosított részletes tervbe he- lyettésítenénk be a konkrét beruházást. Ez lenne az egyik segítség. A tervbíráló komp­lexbizottság a típustervek el­öregedését is minden alkalom­mal szóvá teszi. Remélhetően előbb-utóbb hatásosan. A ma­gunk ügyére térve: azelőtt költségvetési szervként mű­ködtünk, beruházó iroda né­ven, a megyei tanács tervosz­tályának részeként. 1968 ja­nuárjától, az új gazdaságirá­nyítás kezdetétől alakultunk át saját gazdálkodású vállalattá. Most „egy kézben” koncentrá­lódik a tervezés-lebonyolítás- műszaki ellenőrzés. Ez költ­ségcsökkenést, szorosabb és könnyebben ellenőrizhető gaz­dasági-technológiai fegyelmet eredményez. Több alkalommal jelentékeny megtakarítást ér­tünk el, rendszeres elemző-el­lenőrző munkánk a többlet- költségek csökkentésére, jog­talan követelések kiküszöbölé­sére is irányul. A tanácsi be­ruházásokon ily módon elért megtakarítás összegét a helyi tanácsok felújításra, járdaké­szítésre, szükség szerinti rend­kívüli beruházásokra fordít­ják. Vagyis szemléletes a mun­kánk eredményessége. Az a Tényező, pedig, hogy a megye a községeknek adja le a községi beruházások felada­tát — közelebb hozza az igé­nyek és kielégítésük, a hasz­nálatba vevő és a beruházó szempontjait. A tervező ugyan­is meghívhatja a megbízót, akinek így a terv bírálatára is módja nyílik. Péreli Gabriella Dr. Ajtai Miklós előadása Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szerdán a Gólyavárban, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ter­mészettudományi karának Ságvári-fenmében előadást tartott a magyar tudomány- politika időszerű kérdéseiről. Az előadáson a Mélyépterv és az Uvaberv aktivistái, továbbá a Budapest, V. kerületi tudo­mányos és kulturális intéz­mények párttitkárai vettek részt Felmentés, kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a külügy­miniszter előterjesztésére — Bakonyi-Sebeslyén Endre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Magyar Nép- köztársaság genfi állandó ENSZ képviseletének vezető­jét, érdemei elismerése mellett felmentette rangja és a képvi­selet vezetésére kapott megbí­zatása alól és egyidejűleg meg­bízta dr. Kőmíves Imre rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követet a Magyar Népköztár­saság genfi állandó ENSZ- képviselete vezetésével. Szabolcs-Szatmár megyei műszaki napok Szerdán a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese megnyitotta a Szabolcs-Szatmár megyei mű­szaki napokat, s a 3. megyei ipari kiállítást. Az augusztus 26-ig tartó műszaki napok keretében 22 tudományos elő­adás hangzik el. A harmadik megyei ipari kiállításon 54 Szabolcs-Szatmár megyei vál­lalat, illetve kisipari szövet­kezet vonultatja fel legszebb, s legújabb termékeit Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége a román pártkongresszusról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amely Pullai Árpádnak, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével a Román Kommunista Párt X. kongresszusán vett részt, szer­dán hazaérkezett. A küldött­séget a Ferihegyi repülőté­ren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Ja­kab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB agitációs és pro­paganda osztályának vezető­je és Perjési László, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt fon Av- ram, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követségének ügyvivője. Magyar szőlő Finnországnak Új lengyel enciklopédia Varsóban megjelent a „Kis egyetemes enciklopédia”. Mint­egy 150 kiváló tudós és szak­ember vett részt az előkészí­tésben, s 32 ezernél több cikk, dolgozat, tanulmány található a tetszetős kiállítású kiad­ványban. Útra kel a magyar szőlő a finn városok felé. A MALÉV a Hungarofructtal közösen megkezdte a korai érésű szőlő „légi” exportját. Naponta rakodják Ferihegyen az ízletes gyü­mölcsöt az IL 18-asokba — amit az Agárdi Állami Gazdaság­ban kora reggel leszedtek, azt már délután a turkui piacon vá­sárolhatják a finn háziasszonyok. Képünkön a repülőgép gyomra nyeli el a szőlőfürtökkel teli ládákat. Foto: MTI — Bara — több, mint 500 vagon gyümölcsből A Magyar Likőripari Válla­lat vidéki telepein befejeződött a sárgabarack átvétele. A tá­AZ ALKOTMÁNY NYOMÁBAN A bírák és a társadalom „A bírák függetlenek és csak a törvénynek van­nak alávetve” (Alkotmány, 41. § (2). — Mit jelent és hogyan nyilvánul meg a bírói füg­getlenség? — kezdtük meg beszélgeté­sünket a megyei bíróság el­nökhelyettesével, dr. Csapó Károllyal. — A bírónak csupán a tör­vényt, a törvény szellemét kell és szabad figyelembe vennie, senkitől és semmitől sem befolyásoltathatja ma­gát. Mindez nemcsak a szak­bírókra, hanem a népi ülnö­kökre is vonatkozik. Tehát a tárgyalás menetét, az ítélet- .hozatalt senki nem befolyá­solhatja sem hatalmi szóval — vonatkozik ez természete­sen a helyileg illetékes párt­ós állami vezetőkre is — sem megvesztegetéssel. — Mostanában nem for­dult elő, hogy megpróbál­ták megsérteni a bírói függetlenséget? — Ilyesmi már nincs. Ré­gebben a személyi kultusz idejében előfordult. — Mindebből követke­zik, hogy a bírókon és a népi ülnökökön óriási fe­lelősség van. — Természetesen. Ezért a I bíróknak nemcsak a törvényt kell jól alkalmazniuk, hanem széleskörűen ismerniük kell a körülöttük folyó életet, a legkülönbözőbb embereket, lépést kell, hogy tartsanak a társadalom minden változásá­val, fejlődésével, egy adott korszak sajátosságaival, hogy mindemkor a szocialista elvek­nek megfelelően ítélkezhesse­nek. Ezért lenne jó, ha járás­bíróink ott is laknának, élné­nek, ahol ítélkeznek és több­ségük nem Pestről járna ki tárgyalni, hanem szorosabb kapcsolatot tartana a helyi társadalommal, a helyi veze­tőkkel és emberekkel. — Van a bíró számára tragikus ügy? — A bírónak tragikus ügye nem lehet. Nem szabad, hogy egy bíró lelki konfliktusba kerüljön az ítélet után, mert ha ilyen állapotba kerül, ak­kor rosszul, nem meggyőző­dése szerint ítélkezett. Csak olyan ítéletet lehet hozni, amellyel teljes mértékben egyetért — ha nézeteltérés van a bírák között, akkor le­hetőség van különvélemény hangoztatására. Elvtelenül, csak azért mert úgy gondol­ja, hogy most ilyen és ilyen ítéletet .várnak el tőle, ítélkez­ni bűn. — KI alkalmas tehát bí­rónak? — Az, aki a társadalom fej­lődésével lépést tart, hiszen a jog a társadalmi viszonyokat fejezi ki. A rendszeres önkép­zés elengedhetetlen. Ezenkí­vül bizonyos emberi tulaj­donságok is szükségeltetnek — furcsa lenne ha az lenne válópere« bíró például, aki, egy kis túlzással, már leg­alább hatszor vált el.., — Az utóbbi időben a közvélemény néhány íté­lettel elégedetlen volt, például egyes gyilkosságok elkövetőinek büntetésével kapcsolatban. Mi erről a véleménye? — Valóban, az elmúlt év­ben bíróságaink enyhébben ítéltek meg néhány felháborí­tóan súlyos garázda, a nemi erkölcs ellen vétő és élet elle­ni bűncselekményeket. A tör­vény ilyen esetekben két célt tűz ki maga elé: a tettesek nevelését és mások elretten­tését. Néhány ítélettel azon­ban a törvény első célja ér­vényesült csupán, ezért is szaporodhattak el talán az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek. A társadalom igénye tehát az ilyen tettesekkel szemben a súlyosabb bünte­tés. Jogpolitikánk ezt az igényt követi — természete­sen ez nem érinti a bírói függetlenséget. — Hogyan alakult a bű­nözés az utóbbi időben Pest megyében? — 1968-ig a büntető perek emelkedtek, , mostanában azonban, rhintha csökkenés mutatkozna. A polgári perek szaporodása azonban nem enyhült. Itt a leggyakoribbak a váló-, a lakás-, a gyermek­tartási és a különböző köl­csönügyletekből származó perek. A gazdasági visszaélé­sek közül a jelentősebbek ritkulnak, a jelentékteleneb­bek azonban népi. — És a politikai bűn- cselekmények? ■— Ritkán, elvétve akadnak. Főleg kisebb izgatás, vagy je­lentéktelen öisszeesküvési kí­sérlet. Ezeket csak az összes bűncselekmények ezrelékében lehet kifejezni. — Mi a véleménye a halálbüntetésről? — Bizonyos esetekben, fő­leg a gyilkosságok elkövetői­nél fent kell, hogy marad­jon. A vagyon ellen történő bűncselekmények esetében el lehetne törölni, hiszen bí­róságaink ilyen esetekben már évek óta nem alkal­maztak halálbüntetést. Halál- büntetést csak a teljes re­ménytelenség esetén szabnak ki, különben a legsúlyosabb büntetés a 15 évi szabadság- vesztés. Túl nagy a különb­ség ezen két legsúlyosabb büntetés között, s hogy a ha­lálbüntetés eltörlése felé fo­kozottabban haladhassunk, a leghosszabb szabadságvesz­tést fel kellene emelni 20 év­re. Berkovits György rolótaxtályokban, kádakban érik a cefre, amelyből a jövő héten, elsőnek Tiszakécskén, megkezdődik a világhírű ma­gyar barackpálinka főzése. A likőripar 437 vagon ba­rack szállítására kötött szer­ződést az állami gazdaságok­kal. De mivel a nagy meny- nyiségű s főleg apró szemű termés értékesítése általában gondot okozott, tömegével ajánlották fel a többletet a li- kőripamak is. A vállalat a ter­vezettnél mintegy nyolcvan vagonnal többet vásárolt fel. összesen mintegy tizenhárom- szorosát a tavalyi mennyiség­nek, s többet, mint eddig bár­mikor. A több mint 500 vagon barackból a számítások sze­rint 5000—6000 hektoliter pá­linkát főznek. r íróasztalok nagy választékban, különféle színben és formában kaphatók a Üllői út 30. sz. alatti bútorboltban! | WOO FT-ON FELÜL. I t TP RÉSZLETRE IS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom