Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-08 / 155. szám
HOHOB «VIDt EI P E 5/ MEGYEI H i'RT„A P K Ü LÖN K l g/D A 5 A XI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1969. JÚLIUS 8., KEDD ARATAS! Végesnek az árpával — kezdik a rozsot Ha az időjárás meg is zavarja a folyamatos aratást, a munka mégis jó ütemben halad. Lapzártakor értesültünk arról, hogy a pilisi Hunyadi Tsz-ben szombaton délelőtt 10 órakor végfeztek az őszi árpával. A mendei Lenin Tsz-ben az őszi árpa aratását vasárnap délelőtt 11 órára, a nyár- egyházi Béke Tsz-ben délután 4 órára befejezték. Nyáregyházán a 240 hold őszi árpa után a rozshoz fogtak hozzá. Bonyolult valami az ipari tanulók szerződéskötése A női fodrászat alkonya ? — Várják a szakmák a fiatalokat NAPI JEGYZET Garázdák A jóérzésű járókelő nap mint nap bosszankodva ve. szí tudomásul, hogy amit szorgos kezekkel elrendezett, felépített — lelkiismeretlen, garázda alakok megrongálják, tönkreteszik. A Monori Községi Tanács megcsináltatta az Ady Endre út szélén végighúzódó vaskorlátot és szépen lefestette, de egyes helyeken már eltördelték, megcsúfították. A gyógyszertár előtti park több tízezer forintjába került a tanácsnak. Rendszeresen letördelik a kis fákat, ellopják a virágokat. Az Ady Endre úton begörbítették, összehajtogatták a vasútvonalra figyelmeztető közúti jelzőtáblát, elfordították az út- és a sebességet korlátozó jelzőtáblákat. De vannak ennél kirívóbb esetek Megrongálják az utcai ablakpárkányokat, kerékpárokat. Lehet kutatni az okát! Egy azonban bizonyos, , fel kell lépni az ilyen garázda elemek ellen és fokozni kell a közbiztonságot. Sajnos, némelyik ember közömbös. Látja, mégsem jelenti, szó nélkül hagyja, hogy mások rongálják a köz- és magántulajdont. Bezzeg, felháborodnak, pánikhangulatot keltenek, ha a sajátjukról van szó! Egyszóval: behunyják a szemüket és megijednek attól, amit látnak. Pedig csak egyet lehet tenni, fokozottabban ügyelni és fellépni a rendbontók ellen. (ő) Vontatottan halad, de bonyolultsága miatt ez nem is csoda, az ipari tanulóik szerződéskötése. Aki például fodrász szeretne lenni, jelentkezési lapját előzetes szerződéskötésre már be kellett küldenie a mínori járási KIOSZ-hoz. Később (augusztus 15-ig), ismét jelentkeznie kell, mind a tanulónak, mind a mesternek a KlOSZ-nál, hogy azt az előzetes szerződést véglegesítsék. „Gyakorlott” mesterek és ktsz-ek egy harmadik — pótszerződési — időszakban jelentkeznek a KlOSZ-nál, vagy az iparhatóságnál, s ekkor kötik meg a szerződést. . Az elmúlt évben 75 szerződést kötöttek a Monori Járási KIOSZ-ban, jelenleg 42 jelentkezési lapot küldtek fel előzetes szerződéskötésre. Ebből azonban még csak 24-en kötötték meg a végleges szerződést. A kisiparosok tanulói a Monori Járási KlOSZ-nál (Mo- nor, Vörös Hadsereg út 17.), üzemek, ktsz-ek tanulói pedig a járás} tanácsnál működő iparhatóságnál köthetik meg a szerződést, ismételjük, augusztus 15-ig. Meglepő, hogy az olyan divatos szakmára, mint a női fodrász, még mindig lehet jelentkezni, de kőműves, bádogos, asztalos, cipész, villanyszerelő szakmákba is várják a fiatalokat. Csaknem valamennyi szakmában van még egy-két „üres hely”. —sk— Ma négy községben lesz vb-ülés t Ecseren ma délután 2 órakor tartanaik vb-ülést, ahol beszámolnak az 1969. első félévi költségvetési és fejlesztési alap felhasználásáról és tájékoztató hangzik el az első félévi adóbevétel teljesítéséről. Péteriben, a délután fél 5- kor kezdődő vb-ülésen ugyancsak az adóterv teljesítéséről ~'182íőlö'7éléntést értékelik. Pilisen 2 órakor ülésezik a vb. Itt jelentés hangzik el a községi tanács vb. szakigazgatási szerv hatósági ügyintéző tevékenységéről, valamint a községi tanács és vb határozatának végrehajtásáról. Üllőn is 2 órakor lesz a vb- ülés. Beszámolnak az egészségügyi ellátásról, annak tárgyi és személyi feltételedről, a közegészségügy és járványügyi helyzetről, az anya- és csecsemővédelemről. Megtárgyalják még az ipari és mezőgazdasági tanulóképzés lehetőségét a községben. Málnaszedés a kényei határban KEVÉS A SZEDŐ — AKIK JÓL DOLGOZNAK Reggel fél hat. Szabó Dezső utca tizenkét gyerek — ránkelők — várja A bényei elején tízezek a ko- a többieket és a tanár bácsit. Mikor összeverődik a csapat, együtt indulnak ki a málnaföldre. Ott találkoznak a monori, a kávai és bényei málnaszedők. Fél hétkor kezdik a munkát, kilenckor tízóraiznak, és délben fejezik be. — Sajnos — mondja Orosz Lajos, a bényei ■ gyerekek „főnöke” —, mindennap csökken a szedők száma, s a sok málna mind itt pusztul. Pedig elég jól fizet a bényei tsz, négy forintot kilójáért. Aki becsületesen dolgozik, az meg tud szedni délig tíz-tizenkét kilót is. Vannak, akik azért jönnek, hogy eltöltsék a napot barátok, iskolatársak között, ezek csak fejenként négy-öt kilót szednek. Vannak azonban, akik komolyan veszik a munkát s no meg a keresetet. Járom a málnaföldeket, s keresem azokat, akik legtöbbet szedtek idáig. Először a mcno- riakra találok, Mácsik Ernő mondja: — En három nap alatt kétszáz forint értékű málnát szedtem teljesen egyedül. A húgom is itt van, de ő egy kicsivel lemaradt tőlem. — Ha nem segített senki, akkor hogy tudtál ilyen sokat szedni? — Először is jó sort választok, azután sietek a szedéssel, nem állok meg játszani, beszélgetni. — Mit akarsz venni a pénzen? — Biciklit. — Akkor rá kell hajtanod! — Majd a szüleim is pótolnak hozzá. — Hány órakor indultok Monorról reggel? — Zetor jön értünk, s az ötkor indul. — Nem fárasztó ilyen korán felkelni? — Kicsit — mondja Ernő, s öregesen felemelkedik egy málnabokor mellől. — Délután, mikor hazaérünk, jól kipihenjük magunkat. A monori lányok közül Sis- kó Sarolta szedett a legtöbbet. — Hogy hogyan szedem? — ismétli a kérdést —, se gyorsan, se lassan. Egyenletesen végigdolgozom a megszabott időt. A három nap alatt körülbelül százhatvan forintot kerestem. Sok mindent akarok belőle, ugyanis táborba megyek, s ebből állítom ki magamnak a zsebpénzt. A bényeiek közül Lomén Pali az, aki a legtöbb pénzt kapta. — Igaz, hogy Ági, a húgom, is segített három nap, de a javát én szedtem — mondja kicsit büszkén Pali. — Nemrégen kaptam egy órát, s elestem vele. összetört... azt akarom megjavíttatni a pénzből, amit kapok. Közben a szedés vidáman folyik. A gyerekek beszélgetnek, énekelnek, s a ládákban egyre szaporodnak a piros málnaszemek. Dél felé jár az idő, s a szedők lassan indulnak leméretni a megszedett termést. A mérlegnél van, aki szomorúan, s van, aki kellemesen csalódik a málna súlyában. Sinkovicz János Szabó Pálban egy nagy írót küldött a falu..." BIHARUGRA - VECSÉSEN? A Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat szak- szervezeti bizottsága Vecsésen rendezett irodalmi estet, amelyre meghívta Szabó Pál Kossuth-díjas írót. A községi könyvtár előtt az üllői Áfész könyvsátrat állított fel, felsorakoztatva Szabó Pál műveit. A művelődési otthon nagytermében helyet foglalt a 91-es számú bolt teljes kollektívája, nem egészen úgy a többi meghívottak. Fekete Lajos vállalati igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Marczel- ka Tibor szb-titkár méltatta Szabó Pál munkásságát. A többi között elmondotta, hogy Móricz Zsigviond volt, aki elsőként elismerte és a Nyugat című folyóiratban így méltatta a vendéget: „Szabó Pálban egy nagy írót küldött a falu..." S a nagy író, most szemtől szemben ült vecsésl olvasóival. — Paraszt származású vagyok, voltam munkás, lettem Az arany diplomás MÁJ MŰSOR MOZIK Gyömrő: Viva Maria. Maglód: Hazai pálya. Mende: Boldog Alexandre. Monor: Belfagor a pokolból. Üllő: A hét Cervi fivér. Vecsés: Harc a sátánnal. EGYHETES ÜDÜLÉS JUTALOMBÓL A Pest megyei KlSZ-bizott- ság vlröcén, az Express nemzetközi tábor területén szervezte meg a jubileumi tábort azoknak a fiataloknak, akik a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára a legeredményesebben dolgoztak. A mbnori járásból szombaton indult el 15 KISZ-fiatal egyhetes jutalom- üdülésre. ÚJSÁGHÍR: Július 16—23. között Budapesten találkozik csaknem 40 ország 1000 ifjú zenebarátja, s ebben az időben tartja közgyűlését az UNESCO keretében működő Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete. Ezen a találkozón fellép a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara is. Szívélyesen invitál a kánikula elől a hűvös szobába, hellyel kínál. Leülök, s máris elém teszi, a tavalyi olaszországi eredményt, az aranydiplomát, amelyet a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara kapott az arezzói nemzetközi kórusversenyen. A gyöm- rői Widder Jánosné hét éve tagja az énekkarnak. — Hogyan is kezdődött? — Még Pesten dolgoztam. Rákoshegyen naponta felszállt egy fiú, gyönyörű jelvénnyel Takarmánynak vágják kukorica, rozs, napraforgó keveréket a gyömrői Petőfi Tsz-ben. Péterffy felvétele a mellén. Egyszer megkérdeztem tőle, mi ez a díszes embléma. Biztatott, menjek el felvételi vizsgára. Sikerült! így kerültem az énekkarba. Nagyon boldog voltam, s talán mondanom se kell, örülök most is, hogy a művészegyüttes tagja lehetek. Az emlékezetes itáliai kirándulás során a folklór kategóriában szereztünk első helyet. Bárdos Lajos: Csillagvirág, és Balázs Árpád: Virágim, virágim című művével nyertük meg a versenyt. Arezzón kívül felléptünk Olaszország számos más városában, köztük Velencében. — Mint az újságok megírták, legutóbb Hollandiában jártak. — Igen. Tíz napig tartózkodtunk ott. Gyönyörű ország. Izgatottan vártuk a fellépést, a helyi sajtó vezércikkben jelentett be minket. A nemzetközi kórusfesztiválon negyvenhat kórus vetélkedett, mi két kategóriában indultunk, s mindkettőben első helyen végeztünk. Hogy milyen szeretettel várt bennünket a közönség, azt egy kis epizód is bizonyítja. Fent a színpadon szerepelt az egyik ország énekkara, mi a hátsó ajtón surrantunk be, s foglaltuk el helyünket az első sorokban. A közönség észrevett minket, s mit sem törődve a színpadon szereplő énekkarral, helyéről felállva, ütemes tapssal köszöntött. Még egy külön elismerés ért bennünket, a művelődési miniszter utasítására rádiófelvételt készítettek 1 kórusunkkal. A gyömrői óvónő prospektusokat. újságokat tesz elém. NDK-beli, NSZK-beli, ausztriai emlékek. Lantos Rezső, a művész- együttes vezetője mondta egyszer Widder Jánosnéról: „az altok altja”. Valóban, övé a legmélyebb hang az énekkarban, s erre büszke is. — Bizony, nem könnyű a napi munka mellett a próbákra is eljárni. Négy évig saját költségén utazott a próbákra, most már megtérítik az útiköltséget Hét éve tagja az együttesnek, s a hét év alatt egyetlenegyszer sem hiányzott a próbákról, sem — s ez ennek egyenes következménye — a hazai és külföldi fellépésekről. Most már nincs egyedül a monori járásból. Pintér Erzsébet, a pilisi Mária-telepi iskola tanárnője is tagja az együttesnek. Búcsúzni készülődöm. A saját gyönyörűségükre énekelnek? — fogalmazódik meg bennem a kérdés. Talán hobby? Igen, csak talán ők mélyebben kutatnak a szép után. A valóban művészi és emberi szépséget keresik ... — állapítom meg, amikor kilépek a kapun. Gér József értelmiségi — mondta magáról. Annak idején megkapta a Baumgarten-díjat, József Attila, és kétszeres Kossuth-díjas, országos szintű társadalmi megbízatásokat végez, ország- gyűlési képviselő. — Az ifjúság keresi az utat, és megtalálja önmagát. Nem szabad őket felületesen megítélni, ruhájuk, hajuk szerint Kiskunhalason történt. Három hatalmas „huligán” közeledett éjnek idején felém, — hát megijedni nem szoktam, mert jöttem én már Biharugrától éppen Vecsésig kerékpáron éjszaka, itt aztán nem bírták tovább a lábaim, leadtam egy kovácsműhelybe a falu szélén, s gyalog mentím Pestre tovább. A Kelet Népe szerkesztője voltam akkor. Hát szóval, én nem vagyok félős, de nem is volt rá okom, mert megszólaltak: „Pali bácsi!”, és könyveket tartottak elém, ott az utcán, a lámpa fényénél dedikáltam — mesélte Pali bácsi. A meghitt hangulatú beszélgetés a késő estébe nyúlott. Kétszeresen is otthon érezte Vecsésen az író magát, az őt megillető szeretettel és tisztelettel fogadták a vecsésiek, s még nagyobb szeretettel fogadták Vecsésen a biharug- raiak! A szűnőben levő, nagy országos népvándorlás érdekes epizódja ugyanis, hogy Bi- harugráról nagyon sokan költöztek Vecsésre. Persze, hogy eljöttek szép számmal, üdvözölni falujuk szülöttjét. Fekete Gizella FOGADÓÓRA Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára holnap, július 9-én délelőtt fél 9-től 12 óráig fogaróórát tart Pilis Községi Tanácsnál. A lakosság felkeresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. Újabb nagy feladatok előtt Köszönet a jtiriísi innűcsnuk A nyári spartakiád ez évi járási és megyei területi döntőjéből valamennyi sportágban továbbjutottak versenyzőink és csapataink a megyei döntőbe. Július 13-án tehát közel 150 főnyi küldöttség utazik járásunkból. A járási tanács vb tízezer forintot juttatott a járási TS részére, felszerelés vásárlására. Egyszínű, világoskék mezben és kék-fehér tornacipőben felvonuló sportolóink Vácott bizonyára már egyöntetű, szép felszerelésükkel is sikert aratnak. (Biztosak lehetünk abban, hogy eredményük is hasonlóan szép lesz.) Járásunk sportoló fiataljai ezúton is köszönettel nyugtázzák a járási tanács vb segítségét, különösen Sima István vb-elnökhelyettes támogatását, aki hosszú évek óta szívügyének tekinti járásunk sportját. Fogadkoznak, eredményeikkel, sportszeretetük- kel viszonozzák e segítséget. Hunyadi László JTS-elnök vezetésével az alábbi csapatok és sportolók képviselik Vácott járásunkat: Kispályás labdarúgás, ifi: Mende, felnőtt: Üllő, öregfiúk: Monor. Kézilabda, nők: Vecsés, férfiak: Gyömrő. Röplabda, nők, férfiak: Bé- nye. Atlétika, 100 méter: Tóth Mária (Monor), Matyó Márta (Gyömrő) — Hayth Ferenc (Gyömrő), Váradi István (Monor). 400 méter: Matyó Márta (Gyömrő), Csuhái Katalin (Monor), i Domokos László (Monor), trepák István (Tá- piósáp). 1500 méter: Trepák István és Polánszki Sándor (Tápiósáp). Magasugrás: Bokros Éva és Tóth Mária (Monor), Lieszkovszki László (Üllő), Fenyvesi László (Monor). Távolugrás: Szabó Anna és Bokros Éva (Monor), Hayth Ferenc (Gyömrő), Koffer József (Monor). Gránátdobás: Kifut Irén és Noszka Mária (Üllő), Lukács László és Szálai Ferenc (Monor). Súlylökés: Nyerges Pál és Tóth János (Gyömrő). Spartakiád váltó: Monor női és férficsapata. — sk —
