Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
PES1 MEGYEI 1969. JÜLIUS 5., SZOMBAT XB aBad oiriBaT West Side Stery — A Városmajorban lulu szombat — fíinaldo a tv ben Az időjárás megtréfált, mert esős hét végére készültem, s éppen ezért főleg könyvkiadóink legújabb terméséből válogattam. Igaz, azóta a .nap már derűsen süt, de a könyveket, amiket ajánlani fogok, napsütésben is lehet olvasni. A Magvető Kiadó két újdonságára hívom fel a figyelmet, az egyik idős Szabó István Fába faragott esztendők című életregénye, a másik Lipták Gábor Vallomások a Balatonról című kötete, amelyet Borsos Miklós rajzai díszítenek. Az első köftyv az urasági kerékgyártóból nemzetközi hírűvé vált harcos és dacos életű-munkásságú művész rögös útját meséli el, a másik pedig lírai leírások, művelődéstörténeti adalékok az újrafelfedezés személyes áhítatának köszönhette fogantatását. A főváros két parkszínpadja úgy látszik, optimistább volt mint én, mert a Budai Parkszínpad és a Városmajori Szabadtéri Színpad is megkezdi előadását. A Budai Parkszínpadon Bernstein világhírű darabját, a West Side Story-t adja elő a Fővárosi Operettszínház társulata, a Városmajori Szabadtéri Színpadon pedig a József Attila Színház művészei Michel Andre: Lulu című zenés vígjátékával kedveskednek a közönségnek. Kedves meghívóit kaptunk Gödöllőről, mely arról tudósít, hogy ott is megfelelőképpen gondoskodnak a lakosság hét végi szórakoztatásáról. Műsoruk címe Gödöllői szombatok. Miután ezen a hét végén nincs műsoruk, a következő héten számolok be az akkori gödöllői szórakozási lehetőségekről. Vácott a művelődési központ két érdekességet kínál; az egyik a moziteremben szombaton és vasárnap vetítésre kerülő román film, az Ujjlenyomat, a másik a vasárnap délelőtt fél 11 órakor kezdődő VI. Dunakanyar dalostalálkozó. És természetesen a teázás szertartása, na nem indiai, grúz. ceyloni vagy kínai tealevélre gondolok, hanem a tea ürügyén megrendezett táncdélutánokra. Július 5-én Gombán a művelődési otthonban, július 6-án, vasárnap, pedig Gyömrőn, Monoron és Tápió- sülyön lesz ötórai tea a művelődési otthonokban, illetőleg házakban. Maglódon a vasárnap megrendezésre kerülő táncos találkozót most táncos klubestnek nevezik, amit szintén a művelődési otthonban rendeznek meg. A rádió és televízió szokásához híven ismét kitett magáért a hét végére. A tánczene rajongóinak szombaton a Kossuth rádió 22.25-től 1.56-ig tánczenét sugároz. A Petőfi adó viszont a komoly zenét kedvelőknek szolgál csemegével, 20.49-kor sugározzák ugyanis Beethoven III. Leonóra nyitányát és a IX. Szimfóniát, Wilhelm Furthw'dngler vezényletével. Vasárnap, a Kossuth rádióban két érdekes irodalmi vonatkozású műsor is lesz; az egyik 17.40-kor írók műhelyében című adásban Ba- ráth Endre beszél majd készülő műveiről és ugyancsak a Kossuth rádió sugározza 19.57- kor Homérosz eposzának az Iliásznak rádióváltozatát. A tv viszont a kalandfilmek kedvelőinek indít új sorozatot Ri- naldo Rinaldini címmel. Goethe sógora Vulpius német író kalandregényéből készült 13 részes tévéfilm első részének vetítése vasárnap este 19.30- kor lesz. Amint láthatják kedves olvasóim, kalandfilmtől az olvasásig, könnyűzenétől a klasz- szikus zenéig minden megtalálható a hét végi programban, mindenki kedve és ízlése szeH1 rint válogathat, és mindenkinek kellemes szórakozást kíván: Karácsonyi István COCTEAU 1889. július 5-én, 80 éve született Jean Cocteau francia író, költő, kritikus, továbbá festő, rajzoló, díszlet- és go belintervező, színpadi és filmrendező, zeneszerző, egy sze. mélyben. Sokoldalúsága mellett minden műfajában figye. lemreméltót alkotott. Első verseskötete 17 éves korában jelent meg. Irt világsikert elért regényeket, drámákat, bo^ hózaitokat, naplóköteteket, szellemes aforizmákat, korsze. rűsített antik görög sorsdrámákat Sok filmforgatókönyvet írt és a darabok nagy részét maga rendezte. Sok fiatalt — énekesnőt, regényírót, díszlettervezőt akrobatát, színészt — fedezetit fel és indított el a népszerűség útján. Lankadatlanul kísérletezett, a kifejezés új útjait és formáit kereste. Csodálatraméltó mozgékonysága kivívta számára a „legpárizsibb író” jelzőt. Minden alkotása mély humanizmust sugároz. Mindvégig a bé,- ke és haladás mellett szállt síkra. Életműve világszerte — nálunk is — hatott az írókra, művészekre. Janus Pannonius álma Pécsett csillagvizsgálót állítanak fel s ezzel megvalósul Janus Pannonius terve, aki már ötszáz évvel ezelőtt — a kopernikusi tanítások nyomán és Európában az elsők között — csillagdát akart építtetni a Mecsek lejtőjén. A TIT azt tervezi, hogy a haladó, humanista költő háláiénak 500. évfordulója alkalmából avatják fel az intézményt. pava... A Magyar Televízió, a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ KB hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára „RÖPÜLJ PÁVA ...!” címmel felszabadulási népdalversenyt hirdet. A verseny két kategóriájában — 14—35 éves korig és 36 éven felül — bárki részt vehet, aki nem rendelkezik hivatásos előadóművészi működési engedéllyel. Benevezhetnek szólóénekesek, duettek, tercet- tek stb., legfeljebb 12 tagból álló kamarakórusok, zenekísérettel vagy anélkül. A versenyzőknek 5 perc időtartamban népdalokát kell előadniuk. Ezek magyar, vagy magyarországi nemzetiségi dalok lehetnek. A versenyzőket a műsor összeállítása és az előadás módja alapján bírálják el. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akiknek műsorában eddig ismeretlen népdalok szerepelnek. A versenyzők megyei, fővárosi selejtezőkön vesznek részt. Akik ezeken sikeresen szerepelnek, a televízió nyilvánossága előtt versenyeznek a döntőbe jutásért. Az elődöntőket 1969 októbertől 1970 márciusig bonyolítják le. A döntő időpontja: 1970. március 29-e. Most előnyös áron egészíthetik ki zománcozott edénykészletüket, korszerű formájú és színű, nehéz kivitelű import SARKA - SZFINX edényekkel. Az országban minden szaküzletben és áruházban kapható... SZÁLLÍTJA: VASÉRT Vállalat, Budapest V., Pesti Barnabás u. 4. A verseny fő díjai: a Magyár Rádió és Televízió elnökének nagydíja, „A népművészet mestere” kitüntetés, a KISZ KB nagydíja, „Kiváló ifjú népművész” cím. Jelentkezni lehet név, életkor, foglalkozás, pontos cím megjelölésével a megyei tanácsok művelődési oztályain, Budapesten a Fővárosi Tanács népművelési főosztályán. A több tagból álló együttesek is egy levelezőlapon jelentkezzenek. A jelentkezés határideje: 1969. augusztus 1. Premier' előtt a teátrumban Szentendre legnagyobb eseménye,- állandó* beszédtémája és a gyerekek, felnőttek legkedvesebb időtöltése: a teátrum, a teátrum és még egyszer a teátrum. Reggel, délben, este. Ha a stáb még pihen, vagy már pihen, akkor is van mászkálni, nézni való a színpad, a sokszor ismeretlen rendeltetésű alkotmányok, a művelődési házban most rendezett kiállítás Szász Endre jelmezterveiből. Nem számított, hogy tűzött-e a nap, vagy már borzongani kellett, este a hűvösödé széltől, a szentendreiek kitartottak; állva, ülve vagy az ablakokban, de lelkiismeretesen végigizgulták a próbákat. De az igazi, amit aztán végképp nem lehetett kihagyni: a tegnap főpróba volt. Jelmezes, díszletes, már majdnem előadás. A reflektorok fénye, a már folyamatos színpadi mozgás, a dialógusok elvarázsolták a teret, vissza a középkorba, az Erény és a Bűn harcainak meséjébe. (A képen.) Az ismeretlen magyar szerző XVII. századi műve, a Comico-tragoedia szereplőit, Sztankay Istvánt, Szabó Gyulát, Básti Lajost és a többieket már megérdemelt fergeteges taps köszöntötte. Békés András rendező már csak a szünetben tanácsolt, igazított vrlamit, (a képen), ezek voltak az utolsó instrukciók: még gördülékenyebben, még több lendülettel, gyerekek. De máris Pikko herceg és Jutka Perzsi illegett magát a színpadon, kezdődik a második játék: szerelem, halál, feltámadás, a tatár kán kegyetlenségei. Végül győz az igazság, ha a halál után is. Megérdemelt jutalmul mindany- nyian feltámadnak, s ezt megünnepelve boldog valcert lejtenek. Fennakadás nincs, a közönség kitűnően szórakozik, akárcsak a színészek. Az elfelejtett, régen porosodó, játékos színművekbe életet leheltek feltámasztóik, a művészek, s környezetet teremtett számukra Szentendre történelmi hangulatú főtere. A varázst kikerülni nem lehet, ma premier. S utána még hatszor: az eleven csoda, a színház, a játék. Minden jegy elkelt. Megkezdődött a lengyel piramisok feltárása A lodzi régészeti múzeum tudósainak egy csoportja dr. Lídia Gabalowna vezetésével megkezdte a Samow közelében található óriás síremlékek, az úgynevezett lengyel piramisok feltárását. A sírok a Ku- jawy vidékén (Lodztól északnyugatra) hatalmas sziklatömbökből, körülbelül az egyiptomi piramisokkal egy időben épültek. Száz méter hosszúak és három méter magasak. A lodzi régészek évek óta tanulmányozzák a sírok történetét Aranygyűrű drágakővel (5) Az elővigyázatosság valamennyi rendszabályát betartva, Vanagsz csak éjszakánként haladt előre, a nappalokat az erdőben töltötte. Hét nap múlva érkezett meg Jelgavába. És csak itt, a Katalin-korabeli kastély romjainál jutott eszébe, hogy éppen tizediké van. Ma este, hat órakor a Dvina túlsó partján a botanikus kert bejáratánál kell találkoznia azzal az emberrel, aki miatt ezt az utat megtette. Vanagsz úgy döntött, hogy mégsem megy el a találkozóra. Veszélyes lenne. Keresik, lehet, hogy már a nyomában is vannak. .. Elutazott tehát Bauszkuba. Egy nap múlva Rigában tűnt fel, de még aznap este Assza- riba utazott hajón. Tíz napig utazgatott ide-oda, egyik városból a másikba, hogy összezavarja a nyomokat. Nehéz napok voltak. A kulcscsontjára mért ütés nyoma gyulladt seb lett. Az éjszakákat az erdőben bújkálva, sokszor bőrig ázva töltötte. Elfogyott a pénze. Helyesebben sok pénze volt még, csak éppen a távoli, határszéli erdőben, elásva a rádióadó, a titkos írások, kódok és térképek mellé. Az idő már sürgette, hogy megteremtse a kapcsolatot azzal az emberrel, akihez odaátról küldték. Főnökeivel abban állapodtak meg, hogy ha a kapcsolatot nem sikerül megteremtenie, Vanagsz a köz- társasági lapban hirdetést ad fel egy drágaköves aranygyűrű elvesztéséről. Tíz nap múlva az illető pontosan tizenkét órakor meg fog jelenni az erdei temető kapujánál. Vanagsz egyre csak halogatta a hirdetés feladását. Félt hivatalos szerveknél mutatkozni, hiszen valószínűleg keresik már az elhárítok. Azzal iparkodott bátorítani magát, hogy a szerkesztőség munkatársai erről mit sem tudhatnak. A nevét sem kell felfednie, hiszen a hirdetés alá akármilyen nevet odaírhat, amiben kétszer szerepel a V betű. Társa ebből a jelzésből érteni fog. „Beadni a szöveget, kifizetni a pénzt: nem több, mint öt perc. Taxiba ülök. A taxi a kapu előtt fog várni, s ha bármi közbejön, eltűnők” — döntötte el. Kiderült azonban, hogy nem is olyan egyszerű a hirdetés elhelyezése. A szerkesztőségi titkárnő a levelezési rovathoz utasította Vanagszot. A rovatvezető, rokonszenves fiatalember, figyelmesen végighallgatta: — Kénytelen vagyok elkeseríteni magát, — mondta. — Lapunk ilyenfajta hirdetéseket nem közöl. A lopott és elhagyott tárgyak keresésével a rendőrség foglalkozik. Ez váratlanul érte Vanagszot. Az amerikai instruktoroknak, akik útja előtt felkészítették, az volt a véleményük, hogy efféle hirdetés elhelyezése semmiféle problémát nem okoz. „Azok is jól értik a dolgukat” — gondolta dühösen. Vanagsz kérlelte a rovatvezetőt, hogy tegyen kivételt. Megmagyarázta,- hogy a gyűrű különös értéket jelent számára, mert egyetlen emlék szegény édesanyjától. — Nagyon sajnálom, de a lap ilyen hirdetéseket nem közölhet, — mondta az újságíró. — Megpróbálok azért segíteni. Felhívom a rendőrség talált- tárgyak osztályát és a szerkesztőség nevében megkérem őket, hogy tegyenek meg mindent a gyűrű felkutatására. Már nyúlt is a telefon után. Vanagszot kiverte a hideg veríték. A rendőrség segítsége a nem létező gyűrű keresésében sehogysem illett terveibe. Valahogy ki kellene másznia ebből a kellemetlen históriából: — Igazán nem szeretném ezzel zavarni. Bemegyek majd magam a talált tárgyak osztályára. — Kötelességem, hogy segítségére legyek olvasóinknak, ügyes-bajos dolgaikban. Azért ülök itt. A rovatvezető tárcsázni kezdett. Vanagsz felugrott a székről, az íróasztalhoz lépett, s megragadta mindkét kezével a telefonkagylót. — De igazán nem szeretnék kellemetlenkedni. És a rendőrséget sem szeretném minden apróság miatt zavarni, — mondta majdnem kiabálva. A levelezési rovat vezetője értetlenül tette le a kagylót: — Ahogy kívánja ... Feltűnt neki, mennyire megváltozott közben látogatója magatartása. Ajka remeg, ujjaival idegesen gyűrögett a kalapját. Itt valami nem tiszta — gondolta a rovatvezető. Furcsa látogatás, szokatlan kérés, váratlan ijedelem. — Megkérdezem az olvasó- szerkesztőt, hátha ki tud eszelni valami okosat, — mondta az újságíró, hogy időt nyerjen. — Mindenesetre, addig írjon egy kérvényt a szerkesztőhöz. Itt a toll, a tinta. Rögtön visz- sza jövök. Az újságíró bement a szomszéd szobába, gondosan becsukta maga mögött az ajtót és felhívta a rendőrséget. — A szerkesztőségből beszélek. Megjelent nálunk egy gyanús alak, valami Vajvadsz, vagy kicsoda. Hirdetést akar feladni elveszett gyűrűje miatt, pedig az elsőosztályosok is tudják, hogy ilyen hirdetéseket lapjainkban nem közölnek. Amikor azt tanácsoltam, hogy forduljon a rendőrséghez, rettenetesen begyulladt. — Munkatársunk pár perc múlva ott lesz önöknél, — mondta az ügyeletes. — Igyekezzenek addig feltartani az illetőt. — Ez nem lesz nehéz, — ke- délyeskedett az újságíró. — Látogatónk éppen kérvényt ír. A rovatvezető azonban tévedett. Szobája már üres volt. Az ablakból még láthatta, amint furcsa látogatója kisiet a kapun. (Folytatjuk) i
