Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

1969. JÚLIUS 5., SZOMBAT PEST HEGYE I kMívIop 3 Nagykátai gondok: Beszéljünk az állatfelvásárlásról! 1969. március 20-án, este fél kilenckor Nagy Orbán tsz-tag megkocogtatta Bozó Imrének, a tápiógyörgyei „Zöld Mező” Tsz elnökének ablakát. — Adjon egy járművet, el­nök eivtárs, hadd vigyem el Nagykátára a jószágomat... Megfizetem jószerével!... — Minek ilyen sürgősen? Nem lenne jó máskor? — Azonnal kell, mert Rá­tán van egy tehénre még sza­bad vásárlási keret... Erre a bűvös szóra kiugrott a házából az elnök és nyom­ban kiadta utasítását. Pirka­datkor Zetor vigye Nagy Or­bán tehenét Nagykátára. Mert ha az Állatforgalmi ven­ni akarja a jószágot, akkor azt azonnal szállítani kell. Nagy Orbán pedig, aki három hónap alatt meghizlalta tehe­nét és még három hónapot várt az eladására, áldja jó sor­sát, amiért végre túladhatott a pocakosra hízott jószágon. Dömök Sándornál csaknem családi háborúságot okoztak a bikák: decemberre elérték a 480—550 kilogrammos súlyt, de az Állatforgalmi Vállalat nem jött érte. Az asszony gondoz­ta az állatokat, és a bikák 16—17 hónapos korukban kez­denek vadulni... előbb ját­szanak, majd komolyan ci- vódnak ... Dömök Sándor at­tól félt, szétverik a gyenge kótert, felesége pedig megta­gadta a kiszolgálásukat. „Hagyd ott a tsz-t és gyere haza gondozni őket!” — mond­ta az asszony. — Végre nagy nehezen megszabadultak a vad jószágoktól. Azon a na­pon, márciusban, Dömök Sán­dor azt mondta: — „Soha töb­bet nem hizlalok!”... Ám tévedne, aki azt hinné, a felvásárlók szerződésszegése csak a magánosok kedvét ve­szi eF'á hizlalástól. A hízó- marhák fölös húsukkal éppen- úgy a tsz-nél maradtak még három hónapra Tóalmáson, minit Farmoson. Megy es Jó­zsef tsz-elnök erről így nyi­latkozott: — Az egész 1968-as év már „dugós” volt. Különösen a ser­téseknél késlekedtek a szállí­tással. Nem kevesebb, mint 31 hízóbika maradt 1969-re ná­lunk, holott szerződés szerint régen el kellett volna vinni őket. Pedig idén már 200 tehenünk van és annak 260 szaporulatát tartjuk. Százhar­minc bikát hizlalunk. Jelenleg is 13—14 olyan szarvasmar­hánk van, amelyeket azonnal el lehetne vinni. Állományunk tbc-mentes, és a féléves vizs­gálatokkor ld-kipottyan belő­le, de három hónapig kell kö­nyörögni, mire elviszik. Tápiógyörgyén 278 hízó­marhának a 10 százalékát nem vették át időben, 38 darab maradt megkésett szállításra a háztáji gazdaságokban. Ab­rakot tudtak még venni, mert az állam hozzásegítette őket, de legtöbben szálas takarmá­A Cement- és Mészművek VÁCI GYÁRA FELVÉTELRE KERES 40, illetve 44 órás csökkentett munkahétre lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint férfi és női betanított és segédmunkásokat. Jelentkezni !ehet o gyár munkaügyi csoportjánál. nyért a tsz-hez mentek: „Ad- elég hús. A szövetkezeiteknek janak bármit, csak etetni tud jak!” — felkiáltással. Még az őszi árpa szalmáját is feletet­ték. — Ez negatív hatással van a háztáji gazdaságokra — mondja Bozó Imre elnök. — A tehenészet még mindig rá­fizetéses és ezt a hizlalással ellensúlyozzuk. A tavalyinak csak a felét vagyunk kényte­lenek hizlalni az átvételi ha­nyagságok miatt, és ez több mint egymillió veszteség. Évente ebben a tsz-ben 1400 sertést hizlalunk meg Júni­usra 130-as keretet kértünk és csak 8Q szállítására kaptunk engedélyt. Hízóink a korsze­rűbb technológia miatt ko­rábban „készen vannak”, i A szállításkor 20 darabot a ház­tájiból is ígértünk átadni, de nem sikerült... A tagság zú­golódott. Ha a hízósertés a 125 kilót meghaladja, az ára kilónként 1,— forinttal csök­ken. Tetemes veszteségünk származna belőle, ha nem a tsz-ét vinnénk... Az Állat­forgalmi felmérő tevékenysé­ge hiányos... azt állítja, kel­lő mennyiséget lekötöttek... igen ám, de azt már nem mutatja a statisztika, hogy a parasztgazdák nem szaporít- tatják a sertéseket... Kevés a koca... Itt már 1400 forin­tot elkérnek, egy pár válasz­tási malacért... ennek kiha­tását később fogja az állam érezni... Ugye, azt mondjuk: a juhtenyésztést, hizlalást is fejleszteni kell. Mi 400-at hiz­laltunk és még vettünk 800 darabot... szívesen hizlaljuk, de a vállalat nem közöl árat. Köt szerződést, ár nélkül. „Majd meglátjuk, mennyiért vehetjük át? ...” Ez új mecha­nizmus? ... A magánosok, s a tsz-ek pa­naszát megerősíti Kolozs Sán­dor, a Nagykátai Járási Párt­bizottság mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa. Mint mondja, a hús kevés, a hús­ellátás gyenge. Ugyanakkor a tsz-ekből nem viszik el áz ál­latokat. A Nagykáta és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezetnek 7 húsbolt­ja van a járásban. Összesen hetente 5—6 sertést vágnak le és mérnek ki. Burján Lász­ló kereskedelmi osztályvezető szerint a Ceglédi Húsipari Vállalattól a lakosságnak szánt keretből kell sokszor a közü- leteket is kielégíteniük. Nincs egy 1967-ben hozott rendelet­tel megtiltották, hogy sertése­ket vásárolhassanak fel. „A közellátást veszélyeztetné!” — indokolták a rendelet alkotói. Somodi Sándor, a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásár­lási főosztályának vezetője szerint a múlt évi takarmány­szegénységben és az állatbe­tegségekben keresendő a felvásárlási „zavar" oka. Azelőtt 1000—1500 szarvas- marha átvétele húzódott át a következő esztendőre, 1968— 1969-ben pedig 6,5 ezer. Múlt év végén bedugult az export, országosan 70 ezer szarvas- marhát nem tudtak kiszállíta­ni, s emiatt a. belföldi átvéte­lek is késtek. Most jók a lehe­tőségek és az export is rend­ben megy. Havonta átveszik a szerződéses tételeket. A serté­seknél évente 102 ezret vesz­nek át és 1969 első félévé­ben már a 60 százaléknál tar­tanak. A tsz-ekben az új mód­szerek, a fialtatás, a takarmá­nyozás, a tartás korszerűsíté­se meggyorsította a hizlalást. Pest megyében az évi 60—70 ezer sertést 1960-ben is meg­vásárolják. A tsz-eknek 15 nappal előbb kell jelezniük az állomány elkészültét és akkor átveszik. Miért nincs elegendő hús?... A vágóhidak telje® kapacitással dolgoznak. A hű­tőtároló és vágóhídi kapacitás azonban szűk, annak ellené­re. hogy például a váci és ceg­lédi vágóhidak kapacitása az utóbbi években megkétszere­ződött ... A felvásárlásnál egy „csatorna” van, s népgazdasá­gi szinten fontos dolog ez, hi­szen minden negyedik dollárt élő állatért kapjuk külföldről! Furcsa és különös dolog, hogy — durva példával élve — nagy halom húson üljünk és kellő rugalmasság hiányában ne tudjuk a szánkhoz vinni, mert kezünket egy lassan mozgó szerkezet tartja fogva. Van export, van dollár, kell és jó dolog. Kevés a vágóhíd és hű­tőház és értékesítési nehézsé. gek is vannak külföldön. De a felvásárlás időnkénti döcce- nőit nem lehet semmivel sem menteni. Állattartásunk, te­nyésztésünk és hizlalásunk alapjait kezdjük ki a szerző­désszegésekkel. Nem lehet vi­tás, tovább kell finomítani, csiszolni a felvásárlás gépeze­tét, korszerűsíteni mechaniz­musát. Mert ez nemcsak nagy­kátai ügy. Szüts I. Dénes Hat napig volt Pest megye vendége a íinn Uudenmaan megye kormányzója Ma utazik haza Kaarlo Pitsinki Mint arról már beszámol­tunk, a hét elején nazánkba érkezett' — a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága vendégeként — Kaarlo Pitsin­ki, a finnországi Uudenmaan megye kormányzója, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. Azóta megyénk nevezetessé­geivel ismerkedett, ellátogatott mezőgazdasági és ipari üze­mekbe, tanulmányozta a ma­gyar közigazgatást. A hatnapos program során először Vácott a Forte gyárat tekintette meg, majd tájékozó­dott a városi tanács munkájá­ról, a gyorsan fejlődő ipari vá­ros életéről, gondjairól, jövő­jéről ... Szerdán a Csepel-sziget köz­ségeinek helyzetét, a Ráckevei Járási Tanács munkáját tanul­mányozta a kormányzó. Csütörtökön a Dunakanyar megtekintése szerepelt a prog­ramban. Szentendrén — töb­bek között — a töltőtollgyárba és a Ferenczy Károly Múzeum­ba látogatott Kaarlo Pitsinki. Ugyanitt — Szentendrén — ta­lálkozott megyénk vendége a finn nagykövettel. Tegnap délelőtt a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának vezetői, dr. Mondok Pál el­nök, dr. Pénzes János és dr. Csicsay Iván elnökhelyettes a megyei tanács székházában fo­gadták a kormányzót. (Felvé­telünkön Kaarlo Pitsinki kö­zépen.) őszinte hangulatú, ba ráti eszmecsere alakult ki, amelyen a vendég részletesen em tudom, miért jöt- í Jfi tem ide. Szombaton ' annyi szórakozóhely van. Egyébként nincs is kedvem szórakozni. Csak bandukoltam, a szokásos, se­hová sem néző pillantással. Aztán egy küszöb, és belép­tem. Pont ide nem szabad lett volna jönnöm. Közvetlenül az ajtó mellett foglalok helyet. Hátha itt ke­vesebb érdeklődő pillantást kapok, s ha a kanál ívet kö­veti a szemem, kevesebben hi­szik, hogy az életükre vagyok kíváncsi. Egy vagdalthúst kérek krumplival és egy sört. Eny- nyire futja. Evés közben me- ditálgatok, de a sört teljes odaadással kortyolom. A belső terembe látok. Nem akarok odanézni, de a kurjon- gatás csábít. Esküvő folyik és sok bor, pálinkával vegyítve. U alakú asztal, mint a nagy fontosságú tárgyalásokon. Kö­zépen a két fő képviselő, balra-jobbra a tanácsadó. Micsoda tanácsadók? Mint­ha ellentétpárokat hívtak vol­na egybe. Jobbra víg, kopott arcok, feloldódottak, de talán így még értelmetlenebbek. Hasonlítanak az ifjú férjre. Balra idős, fiatal, víg, feloldó­dott, értelmes arcok, amelyek így is értelmesek. Hasonlíta­nak az ifjú arára. Az ifjú férj mosolyog. A krumpliból még egy fa­lat van, a sörből egy korty. Ezt beosztom. Most csak a ze­nekart figyelem, ők ezért van­Szervusz menyasszony nak, nem lehet sértő, ha né­zem őket. Egy hegedű, egy gitár. „Tizenhárom fodor van a szoknyámon” — e két hang­szeren együtt valami rendkí­vüli. A prímás lelkesíti a kövér gitárost, vigyen életet a já­tékába. A fancsali képű gitá­ros hamleti közömbösséggel súgja maga elé: sose halunk meg. Ez volt a maximális élet, amit ezen az estén bele­vitt játékába. Nyolcadszor kezdenek a fodorba. Az ifjú férj mosolyog. Intellektus lép a helyiségbe. Az értelmet nem leplezi közel tökéletes részegsége. Helyet nem talál, elegánsan és nagy önbizalommal húzza a szeme­tesvödröt a tálalóasztalhoz. Leül, és ő így is tekintélyes. A belső teremből kijön az egyik esküvőszervező. Fiatal­ember, kopott arcú, víg, fel­oldódott, de így talán még ér­telmetlenebb. A fiatalember nem vigyáz az arcára, elfelej­ti, hogy a legjobb kozmetika az értelem. A szervező a fancsali gitá­roshoz lép és nagyvonalú gesztussal egy sört ígér neki. A fancsali gitáros elfancsalo- dik. A szervező kétszer meg­veregeti a prímás vállát és közli vele, hogy a menyasz- szonytánc alatt azt játsszák, hogy tizenhárom fodor van a szoknyámon. Aztán megfordul, észreveszi a részeg intellektust a szeme- tesvödörnél. A tekintélytől meginog az önbizalma és a járása. Visszaindul az U ala­kú asztalhoz. Az egy falat krumplit meg­ettem, az egy korty sört meg­ittam. A cigaretta leköt. A zenekar dafke nem kezd a tizenhárom fodorba. A prí­más odalép a szemetesvödrön ülő intellektushoz. A kedvenc nótáját kéri. Doktor Zsivágó — hangzik a válasz. És én ér­zem, ez a szám illik hozzá. Nem csalódtam. Szól a doktor Zsivágó. Ked­ves dallam ... Nem szabad mindent mérlegelni. Szörnyű az érzelem, a túlzás, az opti- maiizmus. Állandóan csak a miértet kérdezni. A gondolat fárasztó. Talán a másiknak kibírhatatlan. Tizenhárom fodor van a szoknyámon. A menyasszony táncol. Egy értelmessel, egy értelmetlennel, két értelmet­lennel, három értelmetlennel, egy értelmessel, egy értelmet­lennel, két értelmetlennel, há­rom értelmetlennel. Kifáradt. Ki fog jönni. — Szervusz, menyasszony. — Szia. Ha nein szakítunk három, hónapja, ősszel én ültem vol­na melletted az U alakú asz­tal közepén. Fóti Péter beszámolt élményeiről, majd a felek kicserélték véleményüket a két megyét érintő legfonto­sabb kérdésekről. Kaarlo Pit­sinki elmondotta, hogy a finn­országi Uudenmaan megye szoros kapcsolatot tart fenn Moszkva megyével. Felajánlot­ta vendéglátóinak, alakítsák ki Pest és Uudenmaan megye gyümölcsöző együttműködését is. Végezetül meleg szavakkal mondott köszönetét a vendég­látásért. Lapunk munkatársának adott nyilatkozatában Kaarlo Pitsinki a többi között az alábbiakat mondotta. — Eddig csak tankönyvek­ből, prospektusokból ismertem az önök hazáját, s mielőtt ide készültem, már jó két héttel előbb tanulmányozni kezdtem Magyarországot. Az élmény, amelyet a könyvek ígértek, természetesen itt önöknél lett teljes. Igen meglepett az a gyors ütemű technikai fejlő­dés, amelynek szemtanúja le­hettem. Tetszett, hogy például Vácott a Forte gyárban nem­csak a korszerű gyártóberen­dezésekre fordítanak nagy gondot, hanem a dolgozók szo­ciális, egészségügyi ellátását is szívügyének tekinti az üzem vezetősége. Ugyanezt tapasz­taltam a szentendrei töltőtoll­üzemben is. Dánszentmiklóson a Micsurin Termelőszövetkezet párját ritkító nagyüzemi sző­lőültetvénye és borászata nyer­te meg tetszésemet. Hadd je­gyezzem meg, hogy nálunk, Finnországban, igen jó híre van a magyep: boroknak. Itt- tartózkodásom alatt arról is meggyőződhettem, hogy sok gondot fordítanak ebben a me­gyében a kulturális színvonal növelésére. Tanulmányoztam a gazdasági életüket formáló re­formot is, a tanácsi szakigaz­gatási munkát. — Hazámról szólva elmond­hatom, hogy a finn emberek leghőbb vágya a béke. Ezért fáradoznak az összeurópai biz­tonsági értekezlet mihamarab­bi összehívása érdekében. Kor­mányunk 31 országnak küldte el emlékiratát, bízunk benne, hogy erőfeszítéseink nem ma­radnak hiábavalók. Amikor köszönetét mondok a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak a szívélyes vendéglátásért egyben a finn nép üdvözletét is tolmácsolom lapjuk útján Pest megye lakosságának. Kaarlo Pitsinki kormányzó hatnapos itt-tartózkodása után ma utazik vissza hazájába. — sp — Szá llókrón ika Duna-Inter-Continental — Marina Az utóbbi tizenkét év legna­gyobb idegenforgalmi létesít­ménye lesz az év végén meg­nyíló Duna Inter-Continental Szálló, ahol a Középületépítő Vállalat szakemberei 36 alvál­lalkozóval együttesen dolgoz­nak, hogy október 31-e után megkezdődhessék a műszaki átvétel. Az épülő szálloda nyolcadik emeleten már most is gyönyö­rű panorámát nyújt a leendő elnöki lakosztály. Ebben az épületrészben körös-körül üvegfal nyújt majd kilátást a Duna egy hosszú szakaszára és Budára, elsősorban a Várra. Egyébként a szálloda mind a 350 szo­bája és lakosztálya a Du­nára néz, és amint azt a 45 országban rövidesen 65 szállodával ren­delkező Inter-Continental Szálloda Konszern vezetői megállapították, a világon ke­vés ilyen szerencsés fekvésű, szép panorámát nyújtó szállo­da akad. Az új Duna-parti szálló az Inter-tfontinentalnak, a világ égjük legnagyobb szál­lodahálózatának is tagja. A szálló építése mintegy 450 millió forintba kerül, a válla­lat erre fordított anyagi esz­közei tíz év alatt amortizálód­nak, de az építéshez az állam is hozzájárult. A szálló éves valutabevétele kétmillió dollár lesz. Máris érkeztek helyfogla­lások, sőt akad olyan szoba, amelyet egy időre már ketten is le akartak foglalni. A Duna Inter-Continental bár luxus­hotel lesz, de ugyanúgy várja és szívesen fogadja a hazai vendégeket is, mint a külföl­dieket. Három étterme lesz, közülük az egyik, a földszinti, magyaros csárda. Ugyanúgy a földszinten kap helyet az In­termezzo eszpresszó. A tetőteraszon a Csillag­fény elnevezésű zenés-tán­cos bár lesz, a régi Duna Szálló épen ma­radt évszázados pincefalai kö­zött pedig tokaji borozót ren­deznek majd be. A szálló he­lyet tud majd adni 500—500 részvevővel zajló kongresszu­soknak, 500 személyes bálter­me lesz, és különtermeiben egyszerre 800 személynek te­ríthetnek. A Hungária Szálloda és Ét­terem Vállalat későbbi ^tervei között szerepel, hogy a régi Duna-korzó helyén újabb há­rom szállodát épít, amint azt az anj’agi eszközei lehetővé te­szik, jelenleg főként vidékem 14 szálloda építésében vesz rés?t, a 38. szállodája a bala­tonfüredi Marina, amely 403 szobával rendelkezik, és egjT- szerre 865 szállóvendéget tud fagadni, szombaton nyílik meg. AZ ELSŐ BÚZA Pénteken fellobogózott • te­hergépkocsikon megérkezett az első újbúza-szállítmány a békéscsabai István malomba. A 150 mázsás szállítmányt Szilágyi János, a Gyulai Álla­mi Gazdaság igazgatója adta át ünnepélyesen Bánki Bélá­nak, a Békés megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat igazgatójának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom