Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

/ Wit HECVBI xJCívítip 1969. JŰLIUS 5.. SZOMBAT » Befejeződött a parlament nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nul elfolyni száz meg százezer köbméternyi ér­tékes vizet. Dégen Imre nagy tapssal fogadott összefoglalója után az országgyűlés elfogadta a víz- gazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámolót. Következtek az interpellá- <riós ügyek. Bodonyi Pálné — Pázsit Árpád képviselő ko­rábban benyújtott interpellá­ciójára válaszolva — ismer­tette a kulturális, valamint a szociális és egészségügyi bi­zottság együttes jelentését a vállalati bölcsődék és óvodák számának csökkenéséről. El­mondotta. hogy ez az irányzat már 1960 óta érezhető. És nem is a reformmal, hanem elsősorban azzal kapcsolatos, hogy nagy számú ideiglenes jelleggel létesített gyermek- intézményt megszüntettek, va­lamint, hogy a vállalatok — miután egy rendelkezés értel­mében lakóterületi gyerekeket is el kellett helyezniük — in­kább átadták az intézménye­ket a tanácsnak vagy pedig megszüntették. A bizottságok úgy vélik, egyszerű, adminiszt­ratív intézkedéssel nem sok eredményt lehetne elérni, vi­szont bíznak az elkészült pénzügyminisztériumi rende­lettervezetben, amely lehető­vé teszi a vállalatok és a ta­nácsok társulását gyermekin­tézmények fenntartására és létesítésére. Ezen túlmenően a negyedik ötéves tervben, főleg a lakóterületeken, erőtelje­sebb fejlesztésre van szükség, a számítások szerint 27 ezer óvodai és 7 ezer bölcsődei új férőhelyre. Az országgyűlés ezt a választ tudomásul vette. Borivó Károly képviselő interpellált ezután a pénzügy- és az igazság- üigyminiszterhez a köz­véleményt meglehetősen foglalkoztató telel^kisajá- títások ügyében. Elmondotta, hogy a rendeleti­leg megállapított 40 forintos kisajátítási egységárat a tény­leges árak már messze túlha­ladták, ezért rengeteg a pol­gári peres ügy, de sokan ide­genkednek a pereskedéstől, s miért kerüljenek ezek hátrá­nyos helyzetbe. Vályi Péter pénzügyminisz­ter válaszolt mindkét tárca képviseletében az interpellá­cióra. Véleménye szerint a ki­sajátítások számának csökke­nésére nem lehet számítani, ezért méltányos a kívánság, hogy az 1965-ben megállapí­tott és azóta túlhaladott irányárakat megváltoztassák. A megoldás folyamatban van, de ezt össze kell kötni az egész állami telekpolitika ki­dolgozásával és időszerű jogi rendezésével. Addig is, lehető­ség van arra, hogy a kisajátí­tó eleve reálisabb, magasabb árat ajánljon fel. A miniszteri választ az or­szággyűlés egyhangúlag tudo­másul vette, majd az elnöklő Kállai Gyula berekesztette az ülésszakot. Elemi csapások Bulgáriában A bolgár minisztertanács meghallgatta Zsivko Zsiv- kovnak, a miniszterelnök első helyettesének beszámolóját az elemi csapások — a jég, a fel­hőszakadások, az aszály, a viharok — okozta vesztesé­gekről. A víz az ország területén 2200 házat rongált meg és ezek közül 865 összedőlt. Egyes vállalati helyiségeket is elárasztott a víz, aminek 'kö­vetkeztében kész termékek és egyéb anyagi értékek pusztul- ! tak el. , A jég 357 050 hektárnyi területen okozott kárt a termésben. ifjú szakmunkások! KIEMELT 44 ÓRÁS MUNKAHÉT, MINDEN SZOMBAT SZABAD. A legmodernebb technológia mellett alkalmazunk benneteket a kőműves, ács, vasbetonszerelő, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, festő-tapétás, parkettás, asztalos, lakatos, műköves, gépszerelő szakmákban. Szállásról gondoskodunk. Utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest XI., Dombóvári út 19. Ipari tanulókat FELVESZÜNK az ács, a festő, a parkettás és a villanyszerelő szakmában FELTÉTELEK: általános iskolai végzettség és a 14. életév (az ács szakmában a 15. év) betöltése. A jelentkezéshez szükséges az iskolai bizonyítvány, a születési anyakönyvi kivonat, és a tüdőröntgenlelet. Szállást, munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A »Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. A veszteség becslés szerint meghaladja a 130 millió le- vát. Ezenkívül jelentős károkat okozott a népgazdaságnak a hosszú, kemény tél és a tava­szi aszály, amely főként az őszi vetést sújtotta. A minisztertanács utasította a megfelelő állami szerveket, hogy az állami biztosító által nyújtott kártalanításon kívül nyújtsanak segítségét a káro­sultaknak, valamint tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megron­gált utak, hidak helyre- állítása érdekében. A Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa nagy elisme­réssel fogadta a szófiai „Na- cső Ivanov’’ textilkombinát dolgozóinak azt a kezdemé­nyezését, -hogy pótlólagos vál­lalásokkal, terven felüli kez­deményezésükkel és egynapi keresetük felajánlásával já­rulnak hozzá az elemi csapá­sok okozta veszteségek re- kompenzálásához. A minisztertanács utasította az illetékes szerveket, hogy rendkívüli intézkedésekkel segítsék a másodnövények — a kukorica, a dohány, a zöld­ségfélék stb. — gyors elvetését WILLI STOPH, az NDK miniszterelnöke befejezte csehszlovákiai látogatását. BELGRAD Az el nem kötelezettek értekezletéről A belgrádi Komuniszt, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségének lapja kifejezte azt a reményét, hogy az el nem kö­telezett országok július 8-án kezdődő belgrádi konzultatív értekezlete megfelelő formu­lát talál majd azoknak az or­szágoknak a meghívására, amelyek az 1964-ben megtar­tott kairói értekezlet után nyerték el függetlenségüket. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a felszabadító mozgalmak nem kaptak meg­hívást a belgrádi találkozóra. „Jugoszlávia mint vendéglátó, nem kapott felhatalmazást arra, hogy önállóan határoz­zon ebben a kérdésben” — hangoztatja a Komuniszt, de valószínűnek mondja, hogy „a felszabadító mozgalmak egyes vezetőit itt láthatjuk majd Belgrádban”. A jugo­szláv lap szerint „a felszaba­dító harcok területe egyúttal az el nem kötelezettség lehet­séges új területeit képezi”. SAOSAN Az Üj Kína hosszú jelentés­ben adja hírül, hogy „Mao el­nök, a nagy vezér iránt érzett mélységes szeretettől vezérelve a világ minden részéből sok forradalmár kereste fel Sao- sant, Mao elnök szülőföldjét”. Legutóbb japán vendégek csoportja járt Mao szülőházá­ban. Mint az Üj Kína beszámol róla egyesek közülük a ház előtt kavicsokat szedtek, má­sok a ház mögötti dombokon magasló pineaíenyőkről tobo­zokat gyűjtöttek emlékül. El­mondották kínai barátaiknak, hogy a jövőben éppoly szilár­dak lesznek, mint Mao elnök szülőföldjének kövei, hogy visszatérve Japánba felvirá­goztatják és gyümölcsöztetik Mao Ce-tung gondolatait. Az elnök szülőföldjéről vitt kö­vekkel és tobozokkal lelkesí­tik majd otthon fegyvertársai­kat. A hírügynökség szerint a ja­pán barátok a hazai reakció­val vívott kemény küzdelem után érkeztek Kínába. Mihelyt leszálltak az autóbuszról Sao- sanban, mély átéléssel kínai forradalmi dalokat énekeltek, s elszavalták Maóról szóló sa­ját költeményüket: Vörös nap kél Saosanban, Vörös kárpit a keleti ég, Éljen, éljen sokáig még Vörös napként nagy vezérünk. Egy más alkalommal indo­néz vendégek zarándokoltak el Mao szülőföldjére. Előzőleg több mint húsz forradalmi kí­nai dalt tanultak meg Mao el­nök dicsőítésére. Egy európai országból érke­zett forradalmár, aki az Üj Kí­na jelentése szerint a hazai reakciósok által támasztott akadályokat legyűrve, élete kockáztatásával jutott ki Kí­nába, hosszasan időzött Mao szülőházában, abban a szobá­ban, ahol az elnök született, s arcán mélységes tisztelettel, elmélyülten nézegette Mao el­nök ifjúkori fényképeit. Ké­sőbb egy marék földet emelt fel, gondosan becsomagolta és eltette kabátja zsebébe. Eze­ket mondotta: „Mao Ce-tung gondolata a leghatékonyabb ideológiai fegyver. E marék föld jelképezi elszántságomat, hogy harcolok az imperializ­mus, a revizionizmus és a reakció végleges eltemetésé­ért”. A BIZTONSÁGI TANÁCS egyhangúlag határozatot fo­gadott el a közel-keleti hely­zetről, melyben törvényte­lennek minősíti az izraeli megszálló hatóságok Jeruzsá­lem státusának megváltoz­tatását célzó intézkedéseit. A SZOVJETUNIÓBAN tar­tózkodó Frank Borman ame­rikai űrhajós Leningrádból visszaérkezett Moszkvába. Az űrhajós és családja a Krim- félszigetre és Novoszibirszkbe, a Szovjetunió szibériai tudo­mányos központjába is ellá­togat. Washington nem nevez ki vatikáni követet A Fehér Ház szóvivője Flo­ridában bejelentette, hogy Washington nem nevez ki követet a Vatikánba, jóllehet erről korábban szó volt. A kormány arra a következte­tésre jutott — mondotta Ro­nald Zeigler sajtófőnök —, hogy az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolatait igen hatékonyan lehet formálni megbízottak időszakos vatiká­ni látogatásai révén. Nincs szükség arra, hogy állandó jelleggel diplomáciai képvise­lőt küldjenek ki a Vatikánba. A bejelentés azzal kapcso­latban hangzott el, hogy csü­törtökön Peter Flanigan, Ni­xon tanácsadója, a Vatikánba utazott, és szokatlanul hosszú: 50 perces kihallgatás során át­adta VI. Pál pápának Nixon személyes üzenetét. A Nixon* üzenet, mint a Reuter Iroda jelenti, valószínűleg a „béke* témájával foglalkozott, vagy Biafrával, vagy Vietnammal kapcsolatban. Az Egyesült Államoknak soha nem volt vatikáni köve­te: Harry Truman egy ízben tervbe vette diplomata kikül­dését, de a heves belföldi el­lenállás miatt lemondott szán­dékáról. „MASZEK” KÉP­MAGNÓ A Philips érde­kes újdonsága: videorecorder ma­gánhasználatra. A készülékkel éppúgy szalagra lehet venni a tv- ad ásó kát, képes- tol-hangostol, mint magneto­fonnal a.rádiómű- sort. A Hold meghódításának menetrendje 1969. július 20. vasárnap: ez a dátum valószínűleg bekerül majd az emberiség történeté­be. Ha nem jön közbe akadály és minden a NASA tudósai ál­tal kidolgozott terv szerint történik, akkor ezen a napon száll le az Apolló 11 hold­kompja a Hold felszínére. A járműnek két utasa lesz: Neil Armstrong és Edwin Aldrin, a két első amerikai űrhajós, aki a Holdra teszi a lábát. Amennyiben a szovje­tek valami meglepetést nem tartogatnak, akkor ők lesznek „az emberiség első küldöttei” is a Holdon — az űr békés fel- használásáról szóló szerződés, amelyet 1967-ben Washington­ban, Moszkvában és London­ban egyidejűleg írtak alá, így határozza meg az űrhajóso­kat, bármilyen nemzetiségűek legyenek is. Kísérjük most végig a NASA információi alapján a történelmi jelentőségű ese­mény „előzetes krónikáját”. Július 16-án lövik ki a Cape Kennedy-ről az 506. számú Saturnus 5 rakétát, amelynek csúcsán az Apolló 11 elhelyez­kedik. Július 19. 8 óra 56 perckor begyújtják a szervizmodul mo­torját (ez az Apolló űrhajó henger-alakú része, a parancs­noki modul mögött, amelyben a három űrhajós lakik). Ezzel a manőverrel az Apolló 11 stabil Hold-körüli pályára lép, 108 kilométerre a Holdtól. Az ellenőrzések elvégzése után Armstrong, a hajó pa­rancsnoka és Aldrin, a hold­komp pilótája beszállnak a holdmodulba. Űjabb ellenőr­zések sorozata következik. Armstrong és Aldrin meg­vizsgálja a holdkomp berende­zéseit, műszereit és motorjait. Különös gonddal vizsgálják meg azokat a hordozható egy­ségeket, amelyeket majd a há­tukra erősítenek, hogy a Holdra leszáll va szabadon mozoghassanak. A hordozha­tó egység, amelyet Schwei- ckart próbált ki az Apolló 9 útján, biztosítja a légzéshez szükséges oxigént (mivel a Holdnak nincs légköre) és klí- matizálja az űrhajósok szka­fanderét. Miután meggyőződtek róla, hogy minden tökéletesen mű­ködik, Armstrong és Aldrin elválasztja a holdkompot az Apolló 11 többi részétől. Mi­chael Collins, a harmadik űr­hajós a Hold körül keringő parancsnoki modulban marad. Az ablakon át látja, hogyan távolodik el a holdkomp két baj társával. Biztosan irigy li őket egy kicsit, ha arra gon­dol, milyen élmény várja őket. De' hát valakinek odafent is kell maradnia. Július 20. Két óra 14 perc­kor Armstrong és Aldrin 68 másodpercre beindítja a hold­komp motorját. A manőver folytán a holdmodul elliptikus pályára lép, amelynek maxi­mális távolsága a Holdtól 108 kilométer, minimális távolsá­ga 15 kilométer. Közeleg a döntő pillanat. 53 perccel az első begyújtás után a leszálló szakasz motorját ismét bein­dítják. Megkezdődik a hosszú. 610 másodperces „fékezés”, amely után a holdmodul lá­gyan leszáll a Hold felszínére. A fékezés végén a jármű a leszállás kijelölt helye fölé kerül. Ez a 2. számú pont az öt leszálló hely közül, amelye­ket a NASA Ranger, Surveyor és Orbiter szondák áltál köz­vetített fényképek gondos ta­nulmányozása után kiválasz­tott. A Nyugalom-tengerének egy lapálya ez, szerény mé­retű kráterekkel és kupola­alakú kiemelkedésekkel A 2. számú zóna egy 508 négyzetkilométeres ellipszis, amelynek központja az északi szélesség 0 fok, 44 percénél és a keleti hosszúság 23 fok 39 percénél helyezkedik el. Nincs messze attól a ponttól, ahol 1967. szeptemberében a Sur­veyor 5 szonda Holdat ért. A manőver befejező részé­ben Armstrong és Aldrin függve tartja a járművét az űrben a leszállóhe'y térsége felett, hogy kiválasszák a leg­alkalmasabb pontot, ahol a holdkomp — vagy másik ne­vén „Pók”, — négy lába el­helyezkedik. Az irányrakéták kis impulzusaival végzik az oldalirányú mozgást, míg a leszállómotor rövid impulzu­saival operálva lassan, mind­össze másodpercenként 90 centiméteres sebességgel, meg­közelítik a Hold felszíniét. A lábak alatt elhelyezkedő négy. másfél méteres próba- rúd a jármű első eleme, amely a Holdat megérinti. Abban a pillanatban, amikor ezek a próbarudak megérintik a Holdat, a kabinban jelzés fi­gyelmezteti Armstrongot, hogy a leszálló motor leáll. Nem egészen két másodperc múlva bekövetkezik a Hol­dat-érés. A lökést a lábak alá helyezett mallékony fémből készült párnák és az amorti- zátorok enyhítik. Az időpont: július 20., 19 óra 19 perc. Az ablakon át Armstrong és Aldrin látja a Hold felszínét, néhány méterrel alattuk. Első­ízben látja 'emberi szem a Holdat olyan járműről, amely a Holdon nyugszik (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom