Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Mint nálunk, Gyulán is vannak kisebb bosszúságok. Sáros az út, lyuk van a jár­dán stb... De e panaszokat nem megrendelés alapján or­vosolják, hanem létrehoztak egy „minibrigádot”. Ez min­den átirat és költségvetés nél­kül gyorsan■ elvégzi a javítá­sokat. Kőműves, útépítő, tető­fedő munkásokból áll a bri­gád és közvetlenül az építési Ceglédbercel határában hónapok óta kotrógép dolgozik: tőzeget „bányásznak”. A felszivár­gott talajvízből egész kis tó keletkezett, és mive 1 nem mély, a gyerekek vígan lubickolnak benne. , (Foto: Péterffy.) Tavalyi műsor — lakat alatt Nem dicsekedhetünk túl­ságosan a mozik látoga­tottságával, de az az érzé­sem, a reklámukkal sem. \ Bizonyára nem tesz csodát egy-egy hirdetés vagy jó reklám, de érdemes tenne megpróbálkozni vele. A régi ceglédiek még j emlékeznek rá, hogy a (Szabadság Filmszínház a pesti mozikhoz hasonlóan hatalmas méretű, színes í transzparensekkel hirdette következő műsorát. Sok éve már, hogy nem láttunk ilyet. Látunk viszont mozimű­sort, szerte a városban. Ezek a hirdetések áltálá­ban jói szem előtt vannak, mint a strand melletti is, a Rákóczi úton. Így aztán alkalma van látni minden elutazónak, megérkeznek, strandra igyekvőnek, hogy mit játszottak a Szabad­ság Filmszínházban de­cemberben (tavaly!) és márciusban. Latot is van rajta, akárki nem nyúlhat hozzá, csak az illetékesek. Ám azok, úgy látszik, márciusban elveszítették a kulcsot... (sz. a.) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÄM 1969. JÚLIUS 30., SZERDA UJ AUTOBUSZ-MENBTREND Ceglédről Ahányba és Kőröstetétlenre KECSKÉSCSÁRBÁSlál N£M ÁLL MEG A VONAT Hetekig tartó menetrend­egyeztetés, megbeszélés után elkészült a Ceglédről Abonyba, majd onnan Kőröstetétlenre induló autóbuszjáratok új me­netrendje. A helyi MÁVAUT- kirendeltség vezetője elmond­ta, hogy felmérésük során a Hasznos a jó tapasztalat A gyulai retept: mimbrigád Nagyon hasznos volt a kis­kunhalasiakkal kötött barát­ság, a halasi és a ceglédi vá­rosfejlesztési tapasztalatcsere. De sok alföldi város van még, amelyik a mi városunkhoz ha­sonló gondokkal küzd, vagy nem sokkal jár előttünk. és közlekedési osztályhoz tar­tozik. Tagjai tanácsi keretből kapnak fix fizetést. így elke­rülik azt, hogy a kis hibák­ból nagy baj lehessen. Ez is jó példa. Érdemes lenne a gyulaiakkal is kezde- (ményezni egy városfejlesztési járatok indulásának időpont­ját megbeszélték az útvonalra eső megállóhelyek illetékesei­vel. Ezért remény van arra, hogy igényeiket pontosan tud­ják kielégíteni. Az új menetrend vasárnap éjféltől lép életbe. Ezzel egy időben a kecskés- csárdái vasúti megálló hétfőn 0 órától megszűnik, az utas- forgalmat a Ceglédről Abony­ba induló autóbuszokkal bo­nyolítják le. A helyi MÁ- VAUT-kirendeltség az eddigi kettő mellé még egy autóbuszt top erre a célra. így a korábbi 6 járat helyett hétfőtől 12 pár bonyolítja le a forgalmat. A MÁV vezérigazgatósága és a MÁVAUT megegyezése ér­telmében mindennap (vasárnap is) indul autóbusz Kecskés­csárda—Abony felé ,7.45-kor, 9.15-kor, 11 órakor, 15.45-kor, 18.10-kor és 22.15- i kor. Csak munkanapokon 6.05- kor, 12.50-kor, 14.05-kor, 17.15- kor és 20 órakor indul járat a Szabadság téri pályaudvarról. Minden pénteken még reggel 5.40-kor is indul egy járat Abony felé. A megállóhelyek: Szabadság tér, Kossuth Gim­názium, Dohány utca, Sorom­pó, Faiskola, két vasúti őrház, Lenin Tsz, Kecskéscsárda, Kertészet, 81-es kilométerkő, Kinizsi Tsz, Abony. Sokszorosított menetrend a MÁVAUT-kirendeltségen kap­ható. A Népszabadság „Gyulai »tapasztalatcserét. Bizonyára példák” címmel nemrég be- »mindkét városnak hasznára számolt az Alföld egyik leg- gválna. (Szabó) kellemesebb kisvárosának ' kezdeményezéseiről, tanulsá­gos, jó példáiról. Nagy len­dülettel folyik Gyulán az új városközpont kialakítása. A 25 ezer lakos már második éve döcögős utakon jár a fő­útvonalak helyett, mert azo­kon építkeznek. Csatornát, víz- és gázvezetéket, villany­os telefonkábelt helyeznek a föld alá, aztán virágok nyíl­nak a járdák mentén, nem bontják fel többet. Jó példa ez is . Lubickolok a határban Emberek a AMIKOR A NŐVÉRKE reggel hat órakor bejön, már mindenki fent van. A hajnali fény megvilágítja a sápadt arcokat. Emberek a baleseti kórházban. Sándor bácsi szólal meg először. , — Borzasztó éjszakám volt. Le sem hánytam a szemem. Lavórokat hoz be a nővér, kezdődik a mosakodás. Csak ketten tudnak a csaphoz menni. Bandi egy lábon ugrál oda, Miska bácsi mankóval biceg. A többiek a párnák fogságában nyöszö­rögnek, tehetetlenül. Akit nehéz súlyok húznak ijesztő pózban az extenziós ágyon, keze-lába gipszben, az mozdul­ni sem tud. Vizes ruhával megmos­datják. Én összeszedem minden erőm és ügyességem, s egyedül próbálkozom. Oldalra fordulok, felkönyökölök és bal kezemmel vizet merítek az arcomra. Reggelenként ez a küszködés rontja el a hangulatomat. Az éjszakai álom .sok­szor megszöktet innen és kézen fogva jár velem, messzi utakon. Ilyenkor ke­serű zuhanás ébreszt fel: milyen tehe­tetlen v: gyök, még a mosdás is nehe­zen meg/. A REGGELIT nyolc óra felé hozzák. Addig beszélgetünk. Az éjszaka soha sem csendes, gyakran rohan be sziré­názva a mentő. Most megtárgyaljuk, Kit hoztak, mi történt vele. — Nagy volt a forgalom — kezdi Sándor bácsi. — Huszonhat éves fiú esett a vonat alá. Mindkét lábát le­vágta, térd fölött. Amikor eszméletre tért a műtőben, sírt, ordított. A másik férfit motor lökte feL A vezető a csat- tanásra megfordult, hogy megnézze, mi történt. Újra átment a szerencsét­lenen. Karja, lába, bordája ... Hallgatunk. Ez a rossz itt, ezt nem kórházban tudom megszokni. Ha hoznak valakit, elmesélik részletesen az esetét Szédü­lök most is. Az ajtóban tömzsi, mosoly­gós ember jelenik meg. Éppen jókor. Ö a vidám borbély. Miközben nyír, borotvál, vicceket mesél, danolászik. Tudom, nem mindig igaz ez a jókedv. Mégis nevet, fel akarja vidítani a szo­morú betegeket. Reggeli után néhá- nyan elszundítanak, vagy újságot, könyvet olvasnak. Körülnézek a kór­teremben. Az ajtó mellett fekszik Mihály bácsi. Víg kedélyű öreg parasztember, ö a legidősebb, mégis a kiszolgálónk, mert tud menni. Cigarettát vesz ki a szek­rényből, vizet hoz. Türelmetlen, indul­na már haza, sök a munka a ház kö­rül. Amikor megtudja, hogy néhány napja van már csak, mint egy gyerek felderül, számolja a napokat. SÄNDOR BÁCSI jól összetörte ma­gát. Motorbaleset. A vezető meghalt. Szemében riadt fény jelzi, hogy mel­lette volt, érintette őt is a halál. Már nyugdíjas, azelőtt mozdonyvezető volt. Kifakad: „Évtizedekig jártam a gépe­ken, baleset nélkül. És most...” Sze­ret pecázni. Sókat mesél a halfogás kü­lönböző fortélyairól. Néha viccel: ..Hallgass, mert odaszaladok!” Moccan­ni se tud ... Józsi néhány napja még életerős fia­talember volt. Traktoros. Elütötte egy autó. Műtét előtt tüdőgyulladást ka­pott. Óránként injekciózás, többször vérátömlesztés. Csontsovány, ereje nincs. Bandi fiatal fiú. Az ő esetére mond­ják, hogy szerencse a szerencsétlen­ségben. A nagytotál államáson meg­lökték. Elesett a vonat mellett. Egyik lába a kerekek alá került. A talpáról leszedte a bőrt, a húst. Ha csak néhány centiméterrel kerül beljebb... Kezé­ben tankönyv. Esti tagozatra jár. Va­sárnaponként várja a menyasszonyát. A sarokban gyerekágy. A kórház kedvence fekszik benne. Jóska négy­éves. Testvére leugrott a fáról, ő alatta ült. Eltört a lába. Szülei idősek, tanyán élnek. Az anya két hét alatt csak egyszer volt itt. „Apu?” — kérdezzük. „Mindig isz, sok bort.” Ezt mondja, de már nevet. Jól érzi magát. Szeretik, ápolják, finomságokat kap. Otthon nem így lehet... Mosolya sokszor felvidít minket is. Öze bácsi mesélget neki min­dig. Ö a Pesti úton kerékpározott és egy olajfolton, megcsúszott. TOLŐKOCSI ÁLL meg az ajtóban. Idehozzák azt az éjszakai sérültet, akin kétszer átment a motor. Izzad, jaj­gat. Bejön a gázoló is. Sovány fiatal­ember, arcán sebek. Döbbent csend a szobában. Szomorú találkozás az ál­dozattal. Az ágy mellett áll, lehajtott fejjel. A beteg elcsukló hangon mond­ja: „Legalább másodszor ne jöttél vol­na át rajtam!” Délután a látogatók jönnek. Friss virág, kedves szó felejteti velünk per­cekre nehéz sorsunkat. De újra mel­lünkre telepszik a félelem. Hordágyon visznek valakit. Fehér lepedővel terí­tették le... ESTELEDIK. Sötét van, de nem gyújtunk villanyt. A letűnő nappal kedvünk is elhagyott. Fekszünk, só­hajtozunk. Az ablakon túl táskarádió szól, sétálnak az emberek. Gondolat­ban ott járunk közöttük mi is. Haza­megyünk ... vonatra szállunk .. i dol­gozni indulunk ... Bejön a nővérke. Gyógyszereket hoz: fájdalomcsillapítót, altatót. Elköszön, mosolyogva: — Jó éjszakát kívánok! Tudja ő is, hiába ... Kohlmayer Ádám Ml LAKIK A TEJBEN? A frissen fejt tej nem kerül a tartálykocsikból azonnal a kannákba, hogy a vásárlókhoz eljuttassák: szigorú bakteoroló- giai vizsgálaton megy keresztül, mielőtt forgalomba hoznák. (Foto: Péterffy.) A télre gondolnak Törik a sót augusztusban „Szőnyeggel" burkolják az utakat Uyen júliusi kánikulában ugyan ki gondolná, hogy a KPM már a télre készülő­dik?! — Mindent idejében — ez a jelszó és épp ezért, már most ott állnak kijavítva, gon­dosan karbantartva hóekéik, homok- és sószóró gépeik a telepen. A tetet várják, hogy mire az első csúszós, fagyos napok beköszöntenek, megte­hessenek minden tőlük telhe­tőt a járművek érdekében, a közúti forgalom érdekében. Augusztus végén megkezdik már, a sótörést. Több tonna őrölt só kerül hamarosan a raktárakba, amellyel téten majd a síkos, fagyott utakat szórják fel. Hogy pedig addig mit csinál­nak az út karbantartói, arról a következő tájékoztatást kap­tuk a ceglédi útmesterség ve­zetőjétől, Habony Tibortól. — Jelenleg az albertirsai — ceglédberceli útszakaszon hé­zagkiöntésen és a kátyúk megszüntetésén dolgozunk. Ez­zel párhuzamosan végezzük — mintegy 32 ezer négyzetméte­ren — a Nagykőrös és Kecs­kemét közötti területen meg­rongálódott út kijavítását. Itt szőnyegburkolatot kap az út felülete, az autósok örömére. Ezzel a munkával körülbelül két hónap múlva végzünk. Nyári feladataink kö­zé tartozik a gyomirtás, a jel­zőtáblák karbantartása és a burkolati jelek felfestése. Ez utóbbival a járás-város terü­letén végeztünk. (Cs—i) Kijózanító állomás kellene A ceglédi utcák esti csendjét, nemegyszer veri fel ittas em­berek idétlenkedése, botrány­keltése. Legtöbbször az utcai perpatvar verekedésséf fajul, amelynek az ügyeletes rendőr­járőr vagy a riadóautó vet vé­get. Mindig eljárás indul a botrányokozók ellen, de nem okulnak rajta. A rendőrség il­letékesei javaslatot tettek: jó tenne mielőbb Cegléden is — az alkoholelvonó kezelés mel­lett — úgynevezett kijózanító * , szobát, detoxikáló állomást be­rendezni. Talán ez segítene, időben elvenné az italozók kedvét az utcai garázdálkodás­tól. Jelenleg 47 embert tartanak megfigyelés, rendőri felügyelet alatt, hogy botrányos cseleke­deteiket megelőzzék. Tizenki­lenc helyen bukkantak bögre- csárdára, és fel is számolták ezeket a nem kívánatos, enge­dély nélkül működő italozóhe­lyeket. Kis keret, nagy keret? NAPSZEMÜVEG A DIVAT „Napszemüveg-vásár, 30, 50, és 70 százalékos kedvezmény- nyel!” hirdeti a tábla az OFOTÉRT kirakatában. A pol­cokon gazdag választék várja e divatcikk kedvelőit. Külön­böző nagyságú, színű és típusú közt lehet válogatni. Még a ke­vés zsebpénzű gyerekek is megtalálhatják a maguknak valót; 15 forintért már orruk­ra illeszthetik a napszemüve­get. — És a félreértések elkerü­lése végett — mondja a bolt vezetője, — ez a vásár nem a leértékelés jegyében zajlik. A kedvezményes áron áruba bo­csátott szemüvegek kifogásta- lan állapotban kerülnek forga­lomba, teljes értékűek. 23 faj­ta szemüveg áll a vásárlók rendelkezésére, köztük megta­lálhatók a divatos fazonok, de az érzékenyebb szeműeknek is tudunk ajánlani belőlük olya­nokat, amelyek nemcsak a di­vatot szolgálják, hanem gyó­gyító, illetve védőhatásúak. — Meddig tart a vásár? — Augusztus 20-ig. Az ér­deklődés naáy, de készletünk az utolsó napig biztosítja az ellátást. (cs.) KÖZLEKEDÉSI ÉPÍTŐ VÁEEALAT CEGLÉDi ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE FELVÉTELRE KERES eqy általános adminisztrátort, ezenkívül ácsokat, kőműveseket, kubikosokat. 10 kereseti lehetőséqqel, . 44 órás munkaidővel. Minden szombat szabad. Munkásszállásról, napi eqyszeri étkezésről qondoskodunk. Jelentkezni lehet: az építésvezetőséq irodájában, a tápiószelei sorompó mellett, a pályaudvar területén. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom