Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

3-10-IG HOHOMIDÍE APE S'J ME GYEI HÍ R LvA P KÜLÖNKI AD Á S A XI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1969. JÚLIUS 30., SZERDA 15 éves a monori járásban az OTP 124 millió forint takarékbetét — Négyezerötszáz épitési kölcsön Születésnapját ünnepli a monori járásban az OTP, ma 15 éve, 1954. július 30-án nyílt meg az első takarékpénztári fiók, a monori. S pontosan ugyanabban a helyiségben, ahol jelenleg is működik. 1954. július 30-ig a járás­ban csak a posták fog­lalkoztak betétgyűjtéssel, s a járás lakosságának betétállománya mindössze 221 ezer forint volt. A fejlettebb építési for­mákat, a kis társasháza­kat vagy a sorházakat szeretnénk népszerűsíteni, szeretnénk szolgáltatásainkat könnyebben elérhetővé és vonzóbbá tenni, szeretnénk kiküszöbölni minden olyan hibát és zavaró körülményt, amely az igények kielégítésé­nek és a feladatok gyors és pontos végrehajtásának gátja. A tizenöt éves évforduló al­kalmából köszönjük a lakos­ság támogatását és bizalmát, a párt, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, vállala­tok, tsz-ek, posták és az ak­tivisták segítségét, amellyel hozzájárultak a 15 év ered­ményeinek eléréséhez. Simon Henrik felügyelő, az OTP monori fiókjának főnöke Frissítő az aratóknak A monori Új Élei befejezte az aratást Zúgnak a traktorok, cséplőgépek, magtisztítók a perzselő hőségben. Mozgalmas a határ már kora hajnalban. Az aratás és a betakarítás időszakát éljük, amikor minden munkáskézre szükség van a gazdaságainkban. A rekkenő hőségben jólesik egypár percre az árnyékos fa alá'húzódni, hideg frissítővel enyhíteni a szomjúságot. A Róna Vendéglátó Vállalat tekintetbe vette a mezőgazdasági dolgozók kívánságát, és Vasadon — a monori elágazásnál — gombát ál­lított fel, ahol frissítő italokat árusítanak. A kis pavilont sokan felkeresik, jócskán fogy a málnaszörp s a frissen csapolt sör. A nyitva tartást úgy szervezték meg, hogy hajnali 3 órától — kisebb megszakításokkal — este 10-ig szomját olthatja a ha­tárból vagy a határba igyekvő munkásember. Köszönet a gondoskodásért! (ő) Hétfőn délután 5 órakor a monori Új Élet Termelőszö­vetkezet befejezte az aratást.' Learattak 400 hold búzát, 84 hold rozsot és 150 hold árpát.' Az átlagtermés búzából meg­közelíti a 11 mázsát, rozsból a 12, és árpából a 15 mázsát. Községfejlesztési ÁB-ülés Ma Gombán és Mendén vb-iilés Vb-ülést tartanak ma dél- | egészségügyi, szociális és kul- előtt 9 órakor Gombán. Je- turális ellátottságáról, vala- lentés hangzik el a gyámügyi, ! mint a munkavédelmi felada- a gyermek- és ifjúságvédelmi l tok biztosításáról, munkáról, különös figyelem- mel a veszélyeztetett gyerme­kek helyzetére. Ma délelőtt 11.30 órai kez­dettel ülést tart a járási köz­ségfejlesztési állandó bizott­ság Monoron. Beszámoló je­lentés hangzik el a fejlesztési alap tervének első félévi tel­jesítéséről. Mendén délután 13 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt a napi­renden jelentés szerepel a bal­esetelhárítási tanács munká­járól, a tsz-tagok és dolgozók Egy osztállyal feljebb Három társulás Vecsésen Az új monori OTP-fiók be­hálózta az egész járást. Nyi­táskor 300 építési kölcsönhi- telt kezeltek, 8 millió 500 ezer forint összegben és 643 egyéb hitelt, több mint 1 millió fo­rint összegben. Fokozatosan gyarapodott a lakosság betétállománya, hi­teligényeit nyugodtabb körül­mények között kellett kielégí­teni. Ezért 1957 decemberében Vecsésen, 1958 szeptemberé­ben Pilisen, októberében Gyomron nyílt OTP-fiók. Ez a négy fiók látja el ma is, a postával együtt a székhely­községeket és a körzeteket OTP-szolgáltatásokkal. A 15. születésnap alkalmas arra, hogy a számok tükrében arcképfélét próbáljunk felvá­zolni a járásról. A 15 évvel ezelőtti 221 ezer forint taka­rékbetét-állománnyal szemben a lakosság betétben levő pén­ze 5 évvel ezelőtt 50 millió forint volt, ma pedig 124 mil­lió forint! A járás 4 OTP-fiókja 15 és fél ezer különféle hi­telszámlát kezel, 142 mil­lió forint van kinn köl­csönként a lakosságnál. Ennek túlnyomó “ része, 109 millió forint épitési kölcsön. 4 és fél ezer az építési köl­csön. Jelentős számú az áru­hitel, a mezőgazdasági hitel, a személyi hitel, stb. is. Elmondhatjuk tehát az OTP-ről: népszerű. A járás­ban úgyszólván nincs olyan család, amely valamilyen kap­csolatban ne állna az OTP- vel. Nagy munka hárul a négy fiók 34 dolgozójára, mégis hisszük, hogy a lakos­ság elégedett. További törekvéseink is so­kat ígérőek. Szeretnénk meg­valósítani, hogy a betétállo­mány elérje, sőt meghaladja a mindenkori hitelállomány összegét. MAGLÓDON JÁRTUNK Eligazítással kezdj ült. a maglódi tanácstitkár irodájá­ban: Veres Eszter röviden fel­térképezi azt az útvonalat, amelyen érdemes végigmen­nünk. A többit ránk bízza. Irány tehát: a község északi pontja. Hatalmas, szakadékszerű völgy omló partoldalán ka­varjuk a port motorunkkal. A remegő talaj széleiről újabb „homokbombák” hullanak a mélybe. Feljebb egymásba fo­nódott fűzvesszők szeszélyes összevisszaságban hajló sorai. Amott szilvától roskadozó fák, félig lebegő gyökereikkel a semmibe kapaszkodnak. Ki gondolná, hogy itt ez a magló­di forrás? Állunk a ragyogóan tiszta, teljesen ép gáton, és a közel­Nyári jegyzet Fehér a divat Tűnődöm, s ar­ra hajlom, hogy azt mondjam, tu­lajdonképpen■ nem változnak az em­berek. Olyanok ma is, mint har­minc, negyven év­vel ezelőtt... Elmegyek Pes­ten a Vidám Parkba. Ma Vi­dám Park, azelőtt Vurstli volt. Szól a zene, a körhinta száll, rugóra járó szilaj paripákat lovagolnak öre­gek, fiatalok (és miniszoknyás lá­nyok), a szellem- vasúiban sárká­nyok és túlvilági szörnyek ijeszt­getnek, zuhan a hullámvasút. Dagadó izmú le­gények feszülnek neki az erőt pró­báló kecskének, amott célba dob­nak a rekeszes alagútba, a lég­puska most is fél­re céloz, odébb fo­rog a kerék, min­den szín nyer, csupán a kék nem! S ha nyer, a díj, mint régen, fésű, tükör. És ko­pott zománcú cse­réptányér, mű­anyag könyvjelző, similabda, üvegtá­nyér, papírtrom­bita. Este menjek, ajánlotta valaki, vasárnap este felé, akkor már lakta­nyáikba szállin­góznak a kimenős katonák, s a lá­nyoknak is lejár az ünnep. Így is sokan vannaky S a legtöbben talán az elvará­zsolt kastélynál. Ott sem belül, ha­nem inkább kívül, annál a bizonyos kis erkélynél, ahol titokzatos szelek felfújják a lá­nyok, asszonyok szoknyáit... To­long a nép itt, s — érthetően — többségben fér­fiak. Hány éve? Húsz, harminc, negyven éve? Mióta megy ez a játék? S megy! Mondom, nem változnak az emberek. Mindig, de mindig akad­nak „madarak”. Először a tréfás padokra ülnek és sikítanak, amikor a földön találják magukat. A kövé- recskék a sová- nyító tükör előtt, a soványocskák a kövérítő tükör előtt nézegetik legszívesebben magukat. Mozgó lépcső, mozgó sző­nyeg, forgó hordó — van itt minden. S szél, amely ma­gasba fújja a szoknyákat! 1969 nyarán fe­hér a divat. Mondom, nem változnak az em­berek. A férfiak megmaradnak kí­váncsiaknak, s a nők naivaknak. Vagy nem? (d. g.) ben lakó Ürmös Sándorral be­szélgetünk. — Sok ezer forintot úszta­tott el a tavaszi áradás. Szól­tam a Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei­nek, ne „fűzfaerőddel”, hanem egy lejtőszerűen kiképzett be­tonfallal erősítsék meg a part­oldalt. Nem a forrás vize, ha­nem a környező dombokról le­zúduló víz az igazi veszély itt! És látja, a háromméteres gát sem tudta elállni a víz útját, kétmázsás tuskót is átsodort a telepre. Naponta omlik a part, s ha így megy tovább, akkor ez a még meglevő gyümöl­csöskert is lesüllyed, tómeder lesz belőle. Betonfal kell ide, nem fűzfasánc. A beszélgetésre odabotorká- ló bácsika a „romkert” gazdá­ja, ő is panaszkodik. A vízügyi (igazgatóság ezen a területen dolgoztat, s még a mai napig sem térítették meg az okozott kárt, mondja. Továbbindulunk. Az utak a magasabb területeken a lehető legrosszabb állapotban van nak. A hepehupás területen gumikerekeket „forgácsoló”, élesen kiálló kövek. Az út ol­dalán újonnan készült járda­lapok. Szokatlanul keskenyek, szélességük alig lehet több 50 centiméternél. „A társadalmi munka Maglódon most stagnál. A járdaépítéshez mi csak az anyagot adhatjuk”. Ezt mond­ta Veres Eszter, amikor az „el igazításon” nála jártunk. Az utakon ez bizony érződik. De azért találkoztunk társadalmi munkásokkal is. A sportpálya izzó hősugarai­ban a verejtékcseppek végre vidám emberek homlokán csil lógnak. Az öltözőt építik. Fent, a falakon, vakító fényt szór szét az építőkanál, távolról csak a fel-felvillanó karok, vállak négerbarna foltjai lát­hatók. Kertész Károly, a sportkör elnöke, ismerteti a munkálatok eddigi eredményeit. Kitűnik, hogy a sportszeretet, lelkesedés — ellentétben a tégi közmon dússal — itt nem falakat dön­get, hanem emel. Az építkezés­hez a megyei tanács 15 ezer, a helyi tanács 12 ezer, a sportkör saját kasszából 7 ezer forinttal járult hozzá. Meg kell említe­ni még az anyagot ideszállító gépgyári Varga-brigádot s V égh-köművesbrigád tagjait, akik társadalmi munkában dolgoznak. A modem zuhanyozóhelyiség mellett az új épületrészbeh, a játékvezetői öltöző s az iroda kap helyet. Mire e sorok meg­jelennek, a tetőszerkezet be­emelése megtörténik. (Baky—Pétcrffy) EECSKEPARLA MENT Szeged belvárosának régi építésű házai a fecskék kedvelt otthonai, az erkélyek és loggiák alatt egymást érik a villásfar- kú madarak sűrűn rakott fészkei. Bennük már felnőttek, meg­erősödtek a fiókák és legtöbbjük már kirepült a „szülői ház­ból”. Egyelőre még csak kisebb utakat tesznek, reggelenként a város főutcáján, a Kárász utcában gyülekeznek a legnagyobb számban.A szegedi főutcát most tatarozták, sa kicsinosított épü­letek kedves színfoltja a házak peremdíszein üldögélő népes madárcsapat: a folyton csivitelő ,fecskeparlament”. A legújabb kormányrende­let lehetőséget nyújtott arra, hogy korábban egyes szakcso­portok és termelési ágazatok — a tagok önkéntes elhatá­rozásával — társulássá ala­kulhassanak át. Ennek alap­ján Vecsés községben három társulás jött létre. A „Munkás Kertszövetke­zet” kertész- és kisállate- nyésztő társulássá alakult át. Célja, hogy a gyümölcs-, zöld­ség-, virágtermesztési, nö­vényvédelmi és kisállatte­nyésztési termelési ág közös tevékenységgel segítse és tá­mogassa tagjainak gazdálko­dását, s ezen keresztül bizto­sítsa a mezőgazdasági termék­kel való önellátást, valamint a családi szükségleten felüli termények előnyös értékesíté­sét. E társulás kiterjed a kö­zös beszerzésre, értékesítésre és különböző szolgáltató mun­kák végzésére. A méhész szakcsoport is társulássá alakult át. Célkitű­zése: a méhcsaládok szaporí­tása, a közös móhvándorolta- tás megszervezése, a méz elő­nyös értékesítése, méhlegelők létesítése és javítása, a méh- betegségek elleni küzdelem, a szükséges felszerelések és esz­közök beszerzése, használata és szakmai oktatás bevezeté­se a méhészkedés színvonalá­nak fejlesztése érdekében. A vecsési nyúltenyésztők- nek eddig működő szakcso­portjuk nem volt, s most „Kisállattenyésztő Társulás” címen társulássá alakultak. Baromfi- és nyúltenyésztéssel, továbbá melléküzemágként rakodási tevékenységgel kí­vánnak foglalkozni. A társulások az Üllő és Vi­déke ÁFÉSZ keretében mű­ködnek, mint belső önkor­mányzattal rendelkező, gaz­daságilag önelszámoló egysé­gek. em. KISZ-esküvő Szombaton, 26-án KISZ-es- küvő volt a Monori Községi Tanácsnál. Szabó Margit, a monori fodrász ktsz dolgozó­ja (és KISZ-titkára), s Hor­váth László fogadott egymás­nak örök hűséget. Az ünnepi beszédet Berta Ferenc járási KISZ-titkár mondotta, majd úttörők köszöntötték verssel, dallal a fiatal párt. MNK-mérközés Gyömrő—Pilis 3 :3 (2 :1) Gyömrö—Pilis 3:3 (2:1) Gyömrő, 400 néző. Vezette: Nagy Pál fid. Hatlaczki). Jó iramú, színvonalas játé­kot hozott már az első negyed­óra. Perjési révén a vendég pilisiek szerezték meg a ve­zetést. 1:0. A gyömrőiek mint­ha kissé fáradtak lettek vol­na. Tóth János a 19. percben ragyogó egyéni alakítással egyenlített, szinte az alapvo­nalról fejelte a labdát a hosz- szú sarokba. 1:1. Alig kezdő­dött el a játék, máris Jámbor kaparintotta meg a labdát, s a védelem megingását kihasz­nálva, megszerezte Gyömrő számára a vezetést. 2:1. A 32. percben Rabi bombáját védte bravúrral Tóth K. Túloldalon Gudra viharzott el, de lövését Csikós hárította. Mezőnyjáték­kal ért véget a félidő. Szünet után Pilis már a 46. percben egyenlített. Korszerű támadás végén ismét Perjési volt eredményes. Kicselezte az egész védelmet, végül a középhátvéd felvágta őt a 16-oson belül. 11-es! Szalay lő — gól! 3:2. Pilis erősített. Egy- re-másra vezette a veszélye­sebbnél veszélyesebb támadá­sokat, s befejezés előtt negyed órával Földvárszki egyenlített. 3:3. A túloldalon Jámbor. Gudra, Tóth J. hibázott tiszta gólhelyzetben. Az utolsó per­cek pilisi fölénnyel teltek el Jó iramú, színvonalas küz­delemnek lehettek szemtanúi a nézők. Pilis kulturáltabban, tetszetősebben játszott, s já­téka alapján rászolgált .volna a győzelemre. Ha a helyzetek arányát nézzük, viszont Gyömrő nyerhetett volna, akár 2—3 góllal is. A gyömrői csapatban a hátvédhármas legjobbja Szalay volt. Belesik sokat bi­zonytalankodott. A Baár— Bognár fedezetpár végig jó teljesítményt nyújtott., Elöl Tóth J., Gudra, Jámbor nyúj­tott kiemelkedő teljesítményt. A pilisiek, s egyben a mezőny legjobbja Almási volt. Végig egyszerű eszközökkel, hatalmas terüle­ten játszott. Csikós kapus többször hibázott. A védelem is megingott. Elöl Kollár, Ra­bi. Földvárszky néha szípor- kázóan játszott. Nem rajtuk múlt, hogy Pilis vereséget szenvedett. Nagy Pál jól vezette a nagy iramú mérkőzést. — gér — m ai Vi Csór MOZIK Maglód: Emberrablók. Monor: A beszélő köntös. Nyáregyháza: Átutazók paradicsoma. Tápiósüly: Álmodozás egyszeregye. Úri: Vi­gyázat, hekus! Vecsés: Mezítláb a parkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom