Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

1 Radák úti öröm r A vendégmarasztaló sár ezentúl már csupán rossz em­lékként kísérthet. Abonyban a Radák útiak nagy örömére most megfelelő utat építenek. Ezen már vidámabban gurul a jármű és esők idején a cipő sem süpped a sárba. Meggyet magoznak, barackot várnak PEST MEGYEI ülftLAP KÜLÖNKIADÁS A Xm. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1969. JŰL1US 3., CSÜTÖRTÖK A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi telepén a látogató még nem az „igazi” gyümölcsfel­dolgozó szezont találja. Némi munkát adott ugyan a földi- eper tisztítása, de ez is keve­sebb volt, mint tavaly. Jelen­leg meggymagozással foglal­koznak, de az idei meggyter­més is jóval gyöngébb az el­múlt évinél. Az előrejelzések szerint jó termés ígérkezik kajszibarack­ból, és a szakemberek szerint az idén őszibarackdömping lesz. Kajszibarackból az első szállítmányt körülbelül két hét múlva várják a telepen. Helyet kap a gabona Tárt kapukkal várták az első szállítmányt érkezik a szállítmányuk. Gon­dot okozott o gabona elhelye­zése. Ebben a tanács és a párt- bizottság ad segítséget. Rövi­dített eljárással helyet utalnak ki az érkező gabona tárolásá­ra. * KÜLÖNÖS SZERKEZET A területi tsz-szövetség laboratóriumában a talaj vizsgála­tinál újszerű készüléket használnak,, amelyet a tervgk alapján a ceglédi Kossuth Tsz gépüzeme készített. A rázógép a talaj fejvehető foszfor- és káliummennyiségének meghatározásához nyújt segítséget. ben már napokkal előtte vág­ta a rendet a gép. Az első őszi- árpa-szállítmány már megér­kezett a ceglédi Vörös Csil­lag Tsz földjéről a gabonafel­vásárló és -feldolgozó vállalat ceglédi nagy raktártelepére. — Munkára kész gépekkel, anyagmozgatókkal, megfe­lelő tárolóhellyel vártuk az idei gabonát — mondta a kirendeltség ve­zetője. — Ellenőriztük a szárí­tógépeinket, megfelelőek, üzemképesek. Van olyan ter­melőszövetkezet is, ahonnan már szárított gabonát kapunk, ezzel kevesebb a gondunk. Je­lenleg javában kötjük a meg­állapodásokat, hogy kitől mi­lyen árut vegyünk át, mikor Szakemberek megállapítá­sa szerint a tavalyinál sok­kal jobb termés várható. Jó minőségű, 15—>20 százalék­kal több gabonát várnak. A Szállítást és az aratást az esős idő hátráltatta. A már megkö­tött szerződéseket azért időben igyekeznek teljesíteni a tsz-ek. Szerdán a jászkarajenői Lenin Tsz adott át árpát, ma pedig a járás több termelőszövetkeze­téből várnak szállítmányokat. (— es) * Konzerv fagyi Sok fagylaltbarátnak feltűnt az idén: nem olyan a fagyi minősége, íze, mint amilyet itt megszoktak. Talán válto­zott a recept? — kérdezték sokan. A recept nem változott, de változott az alapanyag. A Ró­na cukrászdáiban konzervfa- gyi alapanyagot kevernek és fagyasztanak a gépek, ez az oka á „hagyománybontásnak”. Csárdáskirálynő Borszerződés köttetik A Magyar Állami Pincegaz­daság budafoki üzemének ceg­lédi és nyársapáti pincészete megkezdte az 1969—70-es sze­zonra a szerződéskötéseket borra és szőlőmustra. Elismerés, jutalom ez önkénteseknek A ceglédi járásban tevé­Jutalmazzák a kiválókat A „Kiváló üzlet” címért ver­seny folyik a Róna Vállalatnál. A cím elnyerőit és a verseny legjobbjait jutalomban része­sítik az év végi értékeléskor. A ceglédi szociális otthon­ban új fás- és szeneskamrát építenek az életveszélyesen megrozzant helyett. Tavaly a gazdasági udvart bővítették — ezzel megoldódik az otthon egyik gondja: nem vétenek a közegészségügyi szabályok el­len a melléképületekkel. székfoglaló A ceglédi Kossuth Műve­lődési Központban a na­pokban telt ház előtt adta elő a szolnoki Szigligeti Színház vendégszereplő társulata a Csárdáskirály­nőt. Az. előadásra majdnem hétszáz jegyet vásároltak a ceglédiek. kenykedő önkéntes rend­őrök igen sokat segítenek tevékenységükkel a hivatá­sosoknak. Jó munkájukért tavaly 52 önkéntest része­sítettek pénz- és tárgyju­talomban. Társadalmi és gazdasági vezető szervektől 103-an kaptak jutalmat. .in A FERTÁLYOS LOVÁSZOK ÉGETŐ FORRÖN sütött a nap az 1880-as esztendő augusztusában a fer- tályos gazdáknak az aklosi kertekben összezsúfolt levegőtlen szérűjében. Az ágyasokon 10—15 éves gyerekek járat­ták körbe a nyomtató lovakat. A nagy forróséigban könnyen pergett a szem a kalászból, de könnyen elszédült az em­ber és az állat. Sűrűn előfordult a nap­szúrás is. Ilyesmi azonban nem számí­tott. Nem lehetett kényeskedni. A ga­bona nyomtatásával sietve kellett vé­gezni, még az esős idő beállta előtt. A gyerekek nyári üdültetéséről azidőben még szó sem lehetett. Nem voltak még cséplőgépek. Szükség volt a legkisebb gyermek munkájára is. A több mint 3000 holdas Fertály föl-l dek akkor még három nyomásra tago­zódott. Egy-egy nyomásba felváltva há­rom szakaszos forgó szerint — búzát, majd a következő évben árpát termel­tek — harmadik évben, ahogy a beosz­tás sora következett, egy-egy nyomás évente fekete ugarnak maradt. Évente más-más dűlőkben meghagyott fekete ugarra jártak legelni már ősszel a vá­rosi tehenek, es nyári éjszakákon a nyomtató lovak a lovászoknak nevezett hajtóik őrizetében. — A lovakat jól tartsátok és mire a nap kel, bent legyetek velük a szérű­ben! — kapták az utasítást a lovászok. A LEGELŐRE kilovagló agyonra fá­radt gyerekek ' m agukkal hozott rongy­ból szövött pokrócra vagy kopott szűr­re esténként ott rogytak össze, ahol ki­béklyózták lovaikat és hajnalban onnan indultak az éjjel elcsatangolt jószág ke­resésére. A nyomtatásban részvevő lovászfiúk élelmezésé a körülmények­hez képest jó volt. Füstölt húsból- sza­lonnából ehettek eleget. Pálinkát és bort is kaptak napközben többször. Az ital­tól elbódultak es így kevésbé éreztek a szenvedést. Ellenben gyümölcshöz kevéshez jutottak. Ki tudta még azidő­ben, hogy vitaminra is szüksége van a nemzetnek. A fertályos gazdák nagy része még nem is olyan régen szárma­zott Ceglédre a Jászságból és a Mátra vidékéről. Nem volt még idejük szőlőt szerezni. Akinek volt is szőlője, a gyü­mölcsöt sietett a jó forgalmú ceglédi piacon pénzzé tenni. A lovászoknak ab­ból alig jutott. — Gyerekek! Mostanában panasz van ránk, hogy éjszaka nem laknak jól a lovak. Hát estére a harmadik bakter- ház mellé megyünk legeltetni. Ott jó mező van, — adta ki ’ határozatát hosz- szú Ferkó, a lovászvezér. Azt pedig csak a»beavatottak tudták, hogy oda közel esett az Ócsai bácsi dinnyeföldje. Kinn a legelőn, besötétedés után így szóltak a nagyobbacska lovászlegény- kék a kisebbekhez. — Vigyázzatok min­den lóra, majd nektek is hozunk vala­mit! A nagyobb fiúk ezután irányt vet­tek délnyugatnak, Ocsai bácsi földje felé, amerről a jó sárgadinnyeszagot hoz­ta a szél. NAGY HIBA a természettől, hogy a dinnyének nem nő füle, mi által kézzel többet is össze lehetne belőle fogni. Hi­szen megbocsáthatatlan vétek szállítási nehézségek miatt annyi szép dinnyét a földjén visszahagyni. No, de a lovászok nemcsak pörge ka­lap tartására használták a fejüket. Egy kettőre lerúgták nadrág híján az alsób­bik fehérneműjüket, majd bekötötték annak szárait. Volt már hova rakni a dinnyét. Vihetnek, amennyit csak bíi* nak. Elegendő zsákmányolás után hosszú Ferkó, a vezér éppen indítani akarta csapatát vissza a lovakhoz, amikor majdnem felbukott egy dinnyében. — Nézzétek csak, de gyönyörű példányt találtam — dicsekedett társainak. — Gyönyörű am, az anyád üdvössé­gét, de nem te kapáltad! — hallatszott hátulról Úcsaí bácsi bariton hangja, és az öreg ezzel egy időben a hajlongó Ferkónak a fedetlen hátsó felére oda­sózott egy szőlőkaróval. A NAGY PUFFANÄSRA és az azt követő |jajszóra úgy megugrott az egész lovászsereg, mint a ménes, amelyik mellé a villám csapott .A dinnyével megrakott alsó fehérneműjét ijedtében mindenki otthagyta. Ha valaki úgy hiszi, hogy ilyen eset­ben az emberfiának egyébre is lehet gondja, nemcsak a futásra, hát azt még sosem kapták rajta dinnyeszerzésen. Talán csak Napóleon maradék had­serege vonult be olyan mélabúsan Pá­rizsba a vesztett orosz hadjárat után, mifct másnap reggel, az úgyszólván Ádám apánk uniformisában lovagló lovászfiúk az aklosi szérűskertekbe. Hogy otthon milyen folytatása követ­kezett még a szomorú végű dinnyeföldi hadjáratnak, azt jobb történelmileg nem megörökíteni. Az alsó ruhájáért egyik fiú sem ment vissza. Azokat Ócsai néni vitte el nekik a szérűskertekbe. Ott adta át mind a tulajdonosának egy kis pirongatással mellékelve. Az össze­szedett sárgadinnyét pedig Ócsai bácsi másnap jó pénzért eladta a piacon. Mindegyik gyönyörű példány volt. Az pedig nem volt rájuk írva, hogy nem éppen a legünneplőbb alsóneműjükbe szedték őket össze a lovászok. A FIÚK NEM MENTEK többet legel­tetni a harmadik bakterház környékére. Azt mondták, hogy ott már elfogyott a jó mező. Egy öreg tanyai paraszt Marxizmus—leninizmus Az oktatás tapasztalatai Nyilatkozik: az előadó Május-június folyamán szerte az országban lezárult a pártoktatási évad. Városunkban sok ezren vettek részt szerve­zett politikai oktatásban az alapfokú tanfolyamoktól a marxiz­mus—leninizmus esti egyetemig. Igaz ugyan, hogy a politikai oktatás tartalmának nagy részét központi irányelvek szabják meg, de jó propagandisták nélkül a legjobb tankönyvekkel, tananyaggal sem érhetnénk el a kívánt célt. A városunkban működő marxizmus—leninizmus esti középiskola három osztályából az egyiket Fekete Lajos, a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója vezette. Minden hé­ten csütörtökön gyülekeztek a hallgatók a foglalkozásokra a KISZ-bizottságon. — Kik vettek részt az okta­tásban? — Legalább 15 munkahely dolgozói képviseltették magu­kat. A 24 vizsgázó között vol­tak mezőgazdasági dolgozók, ipari munkások, vállalati al­kalmazottak, könyvelők, egy- egy művezető és kereskedelmi dolgozó. Általában 20—30 év közötti fiatalok voltak, ezért is vállalt védnökséget a KISZ az évfolyam sikeres munká­jáért. — Mi volt az oktatás anya­ga, és hogyan dolgozták azt fel? — Az első félév elején a dialektikus materializmus alaptételeit ismertük meg, ki­egészítve néhány megállapí­tással a történelmi materializ­musból. A félév második fe­lében a kapitalizmus politikai gazdaságtanát tárgyaltuk meg, különös figyelemmel a mai modern monopolkapitalizmus jellemzőire. A második félév­ben a tudományos szocializ­mus volt a tananyag, kiegé­szítve a szocializmus politikai gazdaságtanának elemeivel. Az előadásokat követő héten meg­beszélés, vita formájában dol­goztuk fel az anyagot. El­mondhatom, hogy igen tanul­ságos és élénk vitát folytat­tunk egy-egy témáról. Különö­sen a munkásosztály helyzeté­ről, a kapitalizmusban élő munkás létbizonytalanságáról, az erkölcsről és a párt vezető szerepének megítéléséről ala­kult ki vita. Mint évtizede mű­ködő propagandista, egyben helyi vezető, eddigi tapasztala­tomból merített példáim sokat segítettek a helyes nézetek ki­alakításában.. — Milyen eredményét látja az egyéves oktatásnak? — A vizsgázók egyik fele jól, a többi átlagos szinten felelt meg. Kiss Jánosné, a gépjaví­tó állomás dolgozója különö­sen szép eredményt ért el. De az egyéni sikereken felül az évfolyam hallgatói munkahe­lyükön hatással voltak kollé­gáikra is, és így helyesen for­málták a város politikai köz­hangulatát is. Kár, hogy az évfolyamról az esti egyetemre jelentkezőket munkahelyi ve­zetőik nem javasolták tovább­tanulásra, pedig sokan na­gyon szerettek volna maga­sabb szintű képzettséget sze­rezni. Szabó Alfréd Ma ülésezik a járási tanács vb Ma délelőtt fél 9 órai kezdettel ülést tart a járási tanács végrehajtó bizottsága a járási tanács épületének emeleti ülés­termében. Először a vb lejárt határidejű határozatainak végre­hajtásáról és a legutóbbi ülés óta eltelt időben kiadott uta­sításokról, döntésekről hangzik el jelentés. Az ülésen az önkéntesrendőri-munka értékeléséről, a to­vábbi feladatokról Erős János, a rendőrkapitányság vezetője, ad tájékoztatót. Ezután a polgári védelemről, majd egyéb ügyekről tárgyal a vb. ÖKÖLVÍVÁS Ceglédi Vasutas SE— Szekszárdi Dózsa 14:10 Barátságos visszavágó ■ököl­vívó-mérkőzés Cegléden. Ve­zette: Csőké, Szolnok. 250 néző. Itt volt Orbán, Európa-baj­nokunk, és az országos vidék bajnoka, Komjáti is. Mindkét csapat tagjai szíwel-lélekkel harcoltak és volt néhány ta­lálkozó, ahol bemutatták az ökölvívás szépségeit — magas szinten. Külön emlékezünk meg az Orbán—Hörömpő ta­lálkozóról. Hörömpő életének talán egyik legszebb mérkő­zését vívta Orbánnal, aki nagy örömmel jegyezte meg, hogy kitűnő ellenfél volt Hörömpő, és máskor is szívesen talál­kozna vele. Pákozdinak Komjáti volt az ellenfele. Láthattunk soroláso­kat, horgokat és egyeneseket, mindent, amit a sportág ra­jongói kedvelnek. Gór 1—Tor­ma II találkozón Gór ponto­zással győzött. A Csurgói— Vecsei mérkőzésen a két ke­mény ellenfél közül Csurgai győzött. Az est legnagyobb ta­lálkozója az Orosz—Sárközi mérkőzés volt. EREDMÉNYEK: győztek: Izsó, Fekete II, Kelemen. Vesztett: Boros. Feladták: Fe­kete I, Gór II, Benedek. Sza­bálytalan ütések miatt lelép­tetve Lőrinc. (sz.) Épül a sportcsarnok. Az építők a napokban fejezték be a födémcserét a sportcsarnok épületén, az egykori zsinagógán. re apók óta aratogep, kom- i bájn zakatol a határban. Hi- | vatalosan Péter-Pálkor kezdő- | dik az aratás, de ebben az év- I

Next

/
Oldalképek
Tartalom